Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-04 / 62. szám
UJ KELET KITEKINTŐ i 1994. június 4., szombat 7 Ez is Amerikában kezdődött... Fatornyos adótól a városi tv-ig A hírközlés nagyban befolyásolja az emberiség fejlődését. A vezeték nélküli információ-továbbítás rádióhullámok segítségével 1920 november 2- án kezdődött Amerikában, Pittsburghben. Magyarországon 1923-ban Lakihegyen 250 W teljesítménnyel rádió adóállomás kezdte meg működését, melyet 1925-ben 2 kW-os, 1928. április 28-tól 20 kW-os adóállomás követett. Mivel az ország műsorral való ellátása ezzel az egy adóval nem volt lehetséges, és a környező országok egyre nagyobb teljesítményű berendezéseket helyeztek üzembe, felmerült annak gondolata, hogy több vidéki, főleg egyetemi városba kell kisebb teljesítményű adót telepíteni. Nyíregyháza képviselőtestülete már 1928-ban kéréssel fordult a kormányhoz dr. Bencs Kálmán magyar királyi főtanácsos polgármester úr kezdeményezésére, hogy e régió jobb tájékoztatása és fejlődése érdekében telepítsenek rádióállomást városunkba. Kezdetben nem találtak támogatásra. Az 1930-ban megismételt kérésre - tekintettel arra, hogy az adóállomás építésére kiszemelt Debrecen testületé nem rajongott a gondolatért - Lázár Lipót postaigazgató városunkba utazott. Megszemlélte az eletói városrészt, melyet az önkormányzat jelölt ki az adóállomás telephelyéül. A területet megfelelőnek találván, a STANDARD gyártól meg is rendelték az adóberendezést. 1931 október elsején pályázatot írtak ki a rádióállomás építésére, melyet ifi. Tóth Pál, városunk építőmestere nyert meg 38 ezer pengős ajánlatával. December közepére már tető alá is hozta munkatársaival a 32 méter hosszú, 8 méter széles épületet. Június 12-re elkészült az épület és Ruzicska Ágoston ácsmester vezetésével megkezdődött a két, egyenként 61 méter magas fatorony építése. A munka nagyon nehéz volt, mert 500 kilós lucfenyő gerendákat kellett a szédítő magasságba összeszerelni. A három hét alatt elkészült munkát az adóberendezés szerelése követte, melyet Magyari Endre postamérnök irányításával 1932 október 4-ére be is fejeztek. E napon az adó a Rákóczi- induló hangjaival meg is kezdte kísérleti adását a 267,2 m-es középhullámú frekvencián. A beállítási mukák sok időt vettek igénybe, de sikeresen befejeződtek. Az ünnepélyes avató ülést - melyet 1933. június 18-án délben a városi színházban tartottak - a rádió egyenes adásban közvetítette. A relé működésének hatására megszaporodott a rádió-előfizetők száma. A slágervevő, 1939-től a „NÉPRÁDIÓ” lett, mely 48 pengőért került forgalomba. Mivel sok településen nem volt villamosáram, a kispénzűek csak kristálydetektoros készülékekkel tudták a Budapest II. műsorát fogni. A második világháború során 1940 november 4-én az adóberendezést leszerelték és a Kassa melletti Enyickére szállították. A fatomyokat a közéjük feszített antennával együtt a harcok során felrobbantották, az adóépület is súlyos károsodást szenvedett. Később helyreállították az épületet és üzembehelyezték egy 400 W-os középhullámú adóberendezést. Mivel az adó kisteljesítményű volt, a borbányai városrészen rövidesen egy új, nagyobb energiával sugárzó berendezés épült, melyet 1952 május 1-jén adtak át. Napjainkban egyre igényesebb a hallgatóság, sokrétűbb, pergőbb ritmusú műsorokat vár. A frekvencia-moratórium lehetőséget adott alkalmi sugárzásokra, melyek néhány napig, vagy hétig tudósíthattak a megye nevezetes eseményeiről sok-sok zenével. így szólalt meg 1992-ben a „PB Rádió” a Nyírségi Ősz keretében s mutatkozott be az „MTC Rádió” 1993 nyarán a CCIR URH sávban. Az Antenna Hungária Rt. borbányai telephelyéről megvalósított sugárzás sok hallgatót inspirált üdvözlő és köszönő levél írására. Ez évben a Kelet-Nyugat Kiállítás alkalmából a 106,8 MHz-es frekvencián újabb hatnapos délutáni adással igyekszünk hallgatóink kedvében járni a CCIR URH sávon a FIMEX FAIR Bt. megrendelésére május 31-től június 5-ig. Szerencsére a közelmúltban lehetőség nyílt helyi rádió és tv-stúdiók alapítására. Az Antenna Hungária Rt. rendelkezésre áll a műsorok sugárzásában, szolgálva ezzel a város kulturális igényeinek teljesítését. Zentai Mihály Tenyérnyi műfaj Az apró pavilonban szorgos kezek alakítják a fémet megfelelő formára. Csiszolókorong éles hangja dermeszti meg a már amúgy is álló levegőt. Ettől lesz a szobor szép fényes, mondja a művész és újra elmerül munkájában. Az asztalon tucatszám várnak a meg1. Nem is olyan könnyű engedelmességre bírni a fémet munkálásra váró kisplasztikák, szobrok. A Sóstói Művésztelep művészeti vezetője Győrfi Sándor fáradt szemekkel fogad, az ő gondja, hogy ennek a tábornak a vendégei megkapjanak mindent, ami szakmailag elképzelhető. — Hogyan és mi céllal indult he az az alkotótábor Nyíregyházán? — Jópár éve, 1977-ben alapították, mint éremművészeti szimpóziumot. Ez főleg Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész érdeme, aki elérte azt, hogy ez a tenyérnyi műfaj megfelelő figyelmet és gondoskodást kapjon. A magam részéről 1978-ban kerültem ide, és megalakítottam azt a műhelyt, ami egy általam kifejlesztett új módszerrel műveli azóta is a bronzöntést. A célkitűzésünk pedig az, hogy a művészek részt vegyenek az alkotás folyamatában. Ez mindaddig nem volt lehetséges, amíg nagyipari technológiával készítették a szobrokat. — Kérem, mondjon pár szót az ön által kifejlesztett viaszelveszejtéses módszerről? — Ez valójában egy ősi módszer. Ilyen technikával dolgoztak a régi kisipari műhelyek, de a második világháború elsöpörte őket, úgy, hogy semmiféle leírás nem maradt fenn a technikáról. Ezeket nekem kellett kikísérleteznem. A módszer lényege, hogy a szobrász viaszból formázza meg a szobrát, egy tűzálló anyaggal körülveszi, és kiégeti. A hő hatására a viasz elolvad, és a keletkezett üregbe öntjük a bronzot. — Mennyien vannak a táborban? — Minden évben tíz művészt hívunk meg, közülük egy nyíregyházi. A többiek a világ minden tájáról jönnek hozzánk, és nagy megtiszteltetésnek érzik a meghívásunkat. Amikor indultunk, csak a szocialista országokból voltak vendégeink, és egy kelet-európai műhely alakult ki. Később ez kiszélesedett, és úgy gondolom, ez így helyes. Ennek a telepnek az alkotásaiból készített gyűjtemény a Városi Galériában látható, ha valaki ezeket a tárgyakat megnézi, hiteles korrajzot kap az elmúlt majd két évtizedről. — Lehet-e a munkákon látni, hogy honnan jött az alkotója? — Ha valaki értő szemmel figyel egy szobrot, bizonyos, országra jellemző stílusjegyet felfedezhet. Nekünk azonban nem az a célunk, hogy stílust diktáljunk. Mi az önkifejezést szeretnénk erősíteni. IMI 3. Egy kész mű az idei termésből 2. Ilyennek képzeltem... Sok szakemberre lesz itt szükség Fejvadászok Nyíregyházán Amerikában még ma is vannak olyan emberek - a rendőrökön kívül - akik jó pénzért akár körözött bűnözőket, akár bujkáló tanukat igyekszenek felkutatni és előállítani. Ezeket a kemény legényeket hívják fejvadászoknak. Vannak persze - szintén Amerikában, de Nyugat- Európában és immár Magyarországon is - sokkal szelídebb emberek, akiket szakmai berkekben szintén gyakorta emlegetnek fejvadászként. Székhelyük és működési területük elsősorban Budapest, esetenként Nyugat- Magyarország. Egyikük Nyíregyházára is eljött és bemutatkozott a Kelet-Nyugat Expón. Fürjes Balázst (28 éves), a bécsi központú PMC személyzeti és vezetési tanácsadó cég munkatársát kérdezzük munkájáról.- Ont is „kivadászta'' a cége?- Is, mondhatnám ha barkoch- báznánk. Én „vadnak” készültem, amikor megkerestem mostani cégemet a PMC-t. Igazából a cég vezetőjének tanácsát kértem ahhoz, miként érhetném el céljaimat? O úgy találta, hogy ezt legjobban a PMC-nél tudom elérni. Most én is úgy látom.- Ónok szakemberközvetítései, személyzeti tanácsadással foglalkoznak. Erre mifelénk, olyan nagy a kínálat a munkaerőpiacon, hogy csak egy hirdetést kell közzétenni, s máris csapatostól jelentkezik a bőséges választék.- .... és az az ember akire a cégnek a legnagyobb szüksége van, aki a legmegfelelőbb az adott feladatra, vagy nincs a jelentkezők között, vagy éppen nem tudják megtalálni. Már az sem mindegy, hogyan fogalmazzuk meg a hirdetést. Mi megnézzük, egyáltalán érdemes-e hirdetni, vagy más keresési módszert bevetni. Bizonyára egyetért velem abban, hogy mekkora jelentősége van ma az emberi erőforrásnak.- Egyetértek, de azt gondolom, hogy az igazán komoly cégeknek megvan a személyzeti apparátusa ennek az erőforrásnak a feltárására. Miért fordulnának akkor „fejvadász” céghez?- Általában az ilyen apparátussal rendelkező cégek a legjobb megrendelői a személyzeti tanácsadó cégeknek. Nagy biztosítók, közismert üdítőitalgyártók, nagy külföldi vállalatok hazai képviseletei. Ugyanis mi nemcsak keressük, meg is találjuk a legmegfelelőbb embert, s azért garanciát is vállalunk. A kiválasztást komoly, mindenre kiterjedő vizsgálódás előzi meg. Először megismerjük a megrendelő - és ezt szeretném hangsúlyozni - elvárásait, s ehhez keressük meg a legmegfelelőbb embert.- Ez hosszú ideig tart?- Elvárástól, beosztástól, és feladattól függően négy hét és hat hónap között. Ez alatt értem azt is, hogy lehetséges, hogy a megrendelő csak az általa már megkeresett emberek „tesztelésével” bíz meg minket.- És ez „csalhatatlan” ?- Alig tévedünk. Ugyanis ha ez megtörténik, nekünk másik embert kell keresni és azért már nem jár fizetség. Ha például egy magasan kvalifikált, nyelveket beszélő tapasztalt kereskedelmi igazgatóra van szükség, azonkívül, hogy mindezeket a követelményeket teljesítjük, feltérképezzük a leendő főnök tulajdonságait is. Hiszen hiába vannak meg a szakmai kvalitások, ha emberileg nem tudnak összeférni, együtt dolgozni.- Sokba kerül mindez?- Általában az éves fizetés bizonyos százalékát szoktuk kérni.- Akkor csak nagy fizetésűeket keresnek...- Volt olyan cég, ahol a targoncástól a legfelsőbb vezetőig mi állítottuk össze a csapatot.- Megtudhatom, mit csinál Nyíregyházán?- A PMC nemzetközi cég, 12 irodánk van, így többek közt Varsóban, Prágában, Berlinben, Dublinban, Londonban és Budapesten. Rövidesen szeretnénk megnyitni a nyíregyházit is, amely terveink szerint nemcsak a megyét, hanem egy nagyobb területet szolgálna ki. Ennek előkészítésén dolgozom. A hasonló tanácsadó cégek nagy része a nyugati országrész felé orientálódik. A PMC Budapesten a Magyarországon működő 45-50 személyzeti tanácsadó cég közül benne van az első ötben. Győrben már jelen vagyunk, és hisszük azt, hogy ennek a keleti területnek a földrajzi adottságai előbb- utóbb jelentős gazdasági mozgást fognak generálni. Akkor pedig sok szakemberre lesz itt szükség.- Errefelé sokan mondják, hogy a jó pénzű állások sógorok, komák, barátok közt, fű alatt elkelnek.- Ez csak ideig-óráig megy. Az eredményes működéshez persze szükséges a személyes jó kapcsolat a munkatársak között, de nagyon kevés. A barátok, rokonok meg hajlandók elnézni egymás nagyobb hibáit is. Ez pedig előbb-utóbb egy erős vállalkozást is maga alá temethet. Olyan szakemberekre van szükség, akik hosszú távon lehetnek eredményesek. Ezeket tudjuk mi megkeresni. (KB.) Fúvósaink Burgenlandban Jónéhány alkalommal vendégszerepeit már az ország határain túl a Szabolcsi Koncert Fúvószenekar. Nem múlik el úgy év, hogy ne vennének részt külföldi fesztiválokon, turnékon. Tavaly Ausztriában aratott sikert az amatőr művészeti együttes. Ennek a bemutatkozásnak folytatása lett. Új meghívást kaptak a szomszédba a fúvósok, akik június 2 és 6 között a burgenlandi tartományban vendégszerepeinek. Ott-tartózkodásuk alatt több településen összesen nyolc alkalommal lépnek közönség elé.
