Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-28 / 82. szám
UJ KELET ■ MEGYÉNK ELETEBOL 1994. június 28., kedd 3 Elkerülő útra már nincs pénz A nő előnyei A kékesei községháza előtt is egy hajszálon múlott. A trabantos kénytelen volt a padkára hajtani, hogy a teherautó elférjen mellette. — Látja? — mondja Pál Józsefné kékesei polgármester. — Ez a szakasz rendkívül balesetveszélyes. Szeptember végén szeretnék átadni a dombrá- di hidat, ám a községünket elkerülő útszakaszra már nincs pénz. Valóban. Pénzhiányra hivatkozva nem tervezték be, így itt fog elhaladni az autós forgalom nagy része. Ha két teherautó találkozik, akkor csak úgy fémek el egymás mellett, hogy az egyiknek le kell húzódnia a padkára. Útszélesítésre a beépített házak miatt nincsen lehetőség. — Az út mellett lakók gondján kívül mi' az, ami a falubelieket foglalkoztatja még? — A megélhetés. Nagy probléma a munkanélküliség. A földek egy részét visszaadták ugyan az embereknek, de a termőföld minősége annyira rossz, nem tudom, hogy a termelt növényeknek lesz- e hozama. A termelőszövetkezet szolgáltató szövetkezetté alakult, ami a tagság és a fogalkoztatottak számát nagy-mértékben lecsökkentette. Szerződések alapján a szövetkezet koordináló szerepet lát el, az általa elvégzett munkák árát pedig levonják az év végi felvásárlási árból. Ez jól működik, de ebből kevesen élnek meg. — Milyen a lakosság összetétele? — A településen 1700-an élnek, s ebből több mint 400 cigány. Sok esetben a családban házasodnak (rokont vesznek el), így, sajnos, nálunk sok az értelmi fogyatékos gyermek. Az általános iskolában 11 tanulócsoport működik, s ebből három az enyhén értelmi fogyatékosoké. Elvégzik az iskolát, de utána semmi esélyük a munkához jutásra. Sokan jönnek az önkormányzathoz támogatásért és segélyért, és bizony néha az indulatok is elszabadulnak. A cigány gyermekek között vannak jobb képességűek is, az idén két gyerek jelentkezett továbbtanulni. Akik ezt nem teszik meg, azoknak szinte semmi esélyük az elhelyezkedésre. Örülünk, ha olvasni és számolni megtanulnak. —Közéleti ténykedése eddigi ideje alatt női mivoltát előnynek vagy hátránynak érezte-e? — Én, személy szerint, mint polgár- mester, sohasem éreztem magam nőnek, hanem embernek, aki sem több, sem kevesebb a női mivolta miatt. Kétségtelen, a férfiakat „rátermettebbeknek” gondolják bizonyos dolgokban, csak azért, mert férfiak. A női lélek finomságából származik viszont az az előny, hogy bizonyos dolgokhoz mi másképpen állunk, s adott esetben bizony ez célravezetőbb. —Otthon ki az úr, a polgármester vagy a férje? — Hol ez, hol az. A családban semmi jelentősége sincs annak, hogy én vagyok a falu első embere. V.A. A nyugdíjakat karban kell tartani! Elszakadt a szociális háló Magyarországon jelenleg 2 millió 900 ezer nyugdíjas él, ebből 2 millió 500 ezer sajátjogú. A hatvanas évek viszonylagos biztonsága után a súlyosbodó gazdasági problémák és az egyre növekvő infláció miatt a nyugdíjak vásárlóértéke fokozatosan, egyre nagyobb ütemben romlott. Megoldást eddig nem nyújtott a kormányzat, ezért az érintettek az elmúlt évben megpróbálták saját sorsuk irányítását: megyei és országos kamarák alakultak. Miért alakultak? Milyen megoldások után kutatnak? Erről beszélgetek Orosz Tibornéval, a Nyugdíjasok Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kamarája elnökével. — Valakinek vállalnia kell végre a nyugdíjasok érdekképviseletét. A nyugdíjaskamara több mint kétmillió ember társadalmi érdekérvényesítő szerveződése. Valamennyiük érdekeit figyelembe véve az ország gazdasági teljesítőképességét is szem előtt tartva kívánunk csatlakozni az új kormány és a munkavállalók között megkötendő szociális paktumhoz. Nem kívánunk megkülönböztetett ellátást, de jogos elvárásunk, hogy tartsák tiszteletben ledolgozott éveinket. Jogos elvárásaink egyben jól átgondolt szakmai tanácsok is a kormány részére. Elengedhetetlen, hogy a jövőben a nyugdíjemelések rendszerében a biztosítási elemek érvényesüljenek elsősorban, és a szociális tényezők — melyek fontosságát nem vitatjuk — kerüljenek a költségvetésbe. A nyugdíjasok halmozottan hátrányos helyzetét fel kell számolni, elsősorban az értékét vesztett nyugdíjak jelenlegi szintre hozásával és az özvegyi ellátás rendezésével. A társadalombiztosítást olyan vagyonhoz kell juttatni, amely később hozamot produkál. A járadékbefizetések elmaradásából származó 150 milliárd forintos kintlévőséget a kormánynak haladéktalanul rendeznie kell. Az adós vállalatok túlnyomó része állami vállalat, és a kérdés megoldása évek óta húzódik. Csak érdekességképpen megemlítem, hogy míg a fejlett államokban a nyugdíjbiztosítók a leggazdaságosabb pénzügyi vállalkozások közé tartoznak, addig a magyar társadalombiztosítás évek óta pénzügyi gondokkal küszködik. Ennek okai ismertek, megoldást csak egy jól előkészített kormányzati döntés hozhat. Hajó a döntés, azt végre is kell hajtani. — Kényes pont az idősek gyógyszer- ellátása. Erre milyen megoldást találnak? — Az Egészségbiztosítási Önkormányzat segítségünket kérte az új rendszer előkészítésében vélemény és javaslat szintjén. Vannak már kidolgozásra alkalmas elképzelések. A jelenlegi, kissé fegyelmezetlen gyógyszerellátás miatt nem tartjuk célravezetőnek az ingyenes, vagy majdnem ingyenes gyógyszerellátást. Egyrészt túl sok gyógyszert fogyasztunk és ez sokba kerül, másrészt félő, hogy a fiatalok számára szükséges gyógyszereket az idős betegek nevére írnák fel. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat járható útnak tartja a gyógyszertámogatási keret elosztásának újragondolását, és új támogatási rendszer kidolgozását. (sípos) Közel két évtizede a fehérgyarmati ÁFÉSZ húsüzeme látja el tőkehússal és húskészítményekkel a szat- mári várost és a környező településeket. A darabolt sertések egy részét nyersáruként szállítják az élelmiszer-áruházakba, kisebb falusi boltokba, a közületek konyháiba, másik részét feldolgozott állapotban értékesítik. Igen népszerű az itt készített füstölt császárszalonna, parasztkolbász, porc és a háziasz- szonyok kedvence, a dobozolt házias sertászsír Aradi Balogh Attila felvétele Munkánk kilencven százalékban bérmunka HÁZIIPARI MUNKAERŐHIÁNY —A megrendelés jóval több, mint amilyen kapacitást elbírunk. A szakképzettség hiánya miatt nem tudunk létszámot növelni. A jelenlegi háromszáz ember mellett még legalább hatvanat tudnánk foglalkoztatni — kezdi Berencsi Gyula, a háziipari szövetkezet elnöke. — Ilyen keresettek a szövetkezet termékei? ■— Az utóbbi években igen. Főleg nyugati piacra termelünk — német, olasz, belga, illetve PÁK-országok beli megrendeléseket elégítünk ki. Leginkább a női fin- om-konfekciós termékeinket keresik. A benti, nyíregyházi üzem kapacitása, terület és munkaerő szempontjából sem tudja ellátni a megnövekedett feladatokat, ezért fejlesztenünk kell vidéken, ahol munkaerő is jobban van. — Milyen beruházásokkal? — Van már üzemünk Nyírtéten, ami két éve működik húsz fővel, de itt további bővítések is folyamatban vannak, ami természetesen létszámnöveléssel is jár. Kooperációs üzemünk van Mátészalkán és Tiszadadán, a két helyen 40 ember részére biztosítunk munkalehetőséget. Jelenleg még épül, de már 23 dolgozóval termel a saját beruházású paszabi üzemünk. Ez közel húszmillió forintba kerül. Itt negyven dolgozó tevékenykedik majd. Ez a bővítés — amely jövő év tavaszán készül el véglegesen — a régi szövőház területén történik. A több mint tízmillió forintos gépparkkal hosszú távra biztosított lesz a termelés. — A szakképzett munkaerő hiányát átképzéssel oldjuk meg. A 107-es szakmunkásképző intézettel közösen Nyíregyházán és Tiszanagyfaluban indítunk tanfolyamot, összesen ötven ember részvételével. A könnyűiparban nyomottak a bérek, de mi így is többet tudunk adni, mint az országos átlag. — Csak bérmunkát végeznek, vagy saját termelésük is van? — Munkánk 90 százaléka bérmunka, de saját termelésünk is van, ehhez tervező és modellező csoporttal rendelkezünk. Ebben is előrelépés várható, a napokban egy német áruházi lánc üzletemberei tekintették meg kollekciónkat. Mivel tetszett nekik, remélhetőleg hosszabb távra kötünk majd termelési szerződést. — Hazai piaccal hogy állnak? — Az „S”-modell láncnak és a Skála öt nagy áruházának készítünk női konfekciót és népművészeti termékeket. —A népi iparművészeti jelleg mennyire jellemző termékeikre? — Mint díszítő elemet használjuk, de készítünk még hagyományos kézi szőtteseket, ez a tevékenység meg is marad. Kisebb része exportra megy, míg a többit belföldi forgalomban értékesítjük, főleg népművészeti áruházak, üzletek vásárolják meg. Ma már csak ebből nem lehet megélni. Fullajtár András JÁRMI. Általános iskola, művelődési központ, községi könyvtár és öregek napközi otthona. A tetőtérben audiovizuális idegennyelvi stúdió működik, egyelőre csak az iskola tanulói vehetik igénybe Pénzes László felvétele
