Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-24 / 79. szám
UJ KELET MAGAZIN 1994. június 24., péntek 9 ÍZ-GYÁR? A mikrohullámú sütő úgy működik, hogy az ételben lévő vízmolekulákat forrósítja fel. Tehát nem süt. Nem is lesz az ennivalónak igazi sült íze benne. Sebaj, mert a mesterséges sült ízeket már feltálalták. Az FOC International nevű vállalat például kizárólag ilyen ízeket gyárt. Füstölt tónusú ízeket, vajas tónusú ízeket, nyársonsült tónusú ízeket... Úgy beszélnek az ízekről, mint a nagyzenekari szimfóniáról, és ez rendben is van. De hogyan csinálják ezeket az ízeket? Például fát égetnek, a füstöt elfogják, desztillálják, majd az ízetlen húsba injekciózzák. Zsírt sütnek, cukrot pörkölnek, s illatát, aromáját hatalmas hordókba pakolva, eladják a készételgyáraknak. Ott aztán hozzáadják a papírízű készételhez. Nem az igazi, de nagy varázslat. Az ízek és illatok dollármilliárdos üzletet jelentenek, és a mikrohullámú sütő terjedésével ez csak növekedni fog. Persze nem kell a mikrohullámúban okvetlenül ilyen mesterséges ízű, műszínű, csirkehúsból készült, fagyasztott marhapörköltet melegíteni. Lehet abban becsületesen főzni, príma leveseket, finom húsokat, remek hajában sült krumplit. Arra kell használni, amire való. Ha ropogós sültre vágyunk, a hagyományos sütőben vagy az égőn kell megcsinálni, ahogy azt anyáink és nagyanyáink tették. A modem technika desztillált rablópecsenye-ízeivel is be lehet érni, persze. A műsült soha nem lesz kozmás. Rohanó világunkban nagy áldás a készétel meg a mikrohullámú sütő. De azért a hideg kirázott, amikor egy sci-fi sztoriban a jövő embere éhenpusztult a bedöglött mikrohullámú mellett, mert tüzet rakni már nem tudott. Nos, ez a jövő még messze van, szerencsére. Egyelőre szép időben minden amerikai rohan a hátsó kertbe, vagy a parkokba, hogy tüzet rakjon, és virslit, marhaszeletet meg csirkét süssön. Még ha az igazi füst csípi is a szemet. Ez a dél-jemeni kislány egyetlen kincsét, a babáját szorongatva vár 800 sorstársával egyetemben, hogy az ENSZ szállítóhajója kimenekítse a bombázásoktól hangos jemeni fővárosból, Adenből Lengyel kereskedelem Teli üzletek - nyugati bóvlival Nemcsak üres, de szegényes is volt egykor a lengyel üzlethálózat. A szomszéd országokhoz képest még nyolc-tíz évvel ezelőtt is összehasonlíthatatlanul rosszabb volt a kereskedelem helyzete. Az akkori Magyarországon, Csehszlovákiában és az NDK-ban is, sokkal több bolt és áruház működött. Lengyel- országban számuk összesen alig érte el a 220 ezret. 1990 nemcsak a politikában, hanem a gazdaságban, így a kereskedelemben is a változások éve volt. Már az év elején, tehát egy szempillantás alatt 470 ezerre nőtt a boltok, a kis- és nagykereskedelmi vállalkozások száma. Az idő múlásával mind több üzletet nyitottak, és 1992 végére számuk már elérte a 700 ezret. A privatizáció hatására tehát rengeteg kis bolt és nagyobb üzlet nyílt. Az egy lakosra jutó. boltok számával a lengyel kereskedelem túlhaladta a franciákat és az angolokat, akiknél az arány hatszor kisebb. Ezzel együtt az egy főre jutó boltfelület jóval kisebb, mint a nyugati országokban. A kereskedelem fejlődik, az állami bevételnek mégis csupán a 14 százalékát adja a belkereskedelem. Ennél jobb a helyzet Portugáliában és Spanyolországban, de rosszab Nagy-Britanniában, ahol ez az arány csak 11,9, vagy Svédországban, ahol 10,8 százalék. Az alacsony bevétel a szakértők szerint abból adódik, hogy a kereskedelemmel nem fejlődik párhuzamosan a hazai termékek gyártása. Ezért napjainkban a lengyel boltok tömve vannak importáruval. A közép-európai országok közül Lengyel- ország a legnagyobb importőre a gyenge minőségű nyugati cikkeknek. Bár az utóbbi időben egyre több külföldi kereskedelmi hálózat építi ki áruházait Lengyelországban, számuk még mindig igen alacsony. Az osztrák Billa, a belga Globi, a norvég Rema és a holland Makro cégek egy-két üzletet működtetnek, és csak egy százalékkal vannak jelen a lengyel kereskedelmi forgalomban. De ha még ezekhez hozzászámoljuk a nagy, hagyományos hazai üzleteket, így a varsói centrumáruházakat és a Supersam önki- szolgáló élelmiszer-áruházakat, bevételük úgy sem haladja meg az ország kiskereskedelmi forgalmának öt százalékát. Az elaprózott kereskedelmi struktúra az egyik oka annak, hogy magasak az árak. A nagy üzletek, áruházak tulajdonosai az árut közvetlenül a gyártóktól szerezhetik be, és így hasznuk lényegesen magasabb. A kiskereskedő pedig a közvetítő hálózaton keresztül kapja a termékeket, így ahhoz, hogy haszna is legyen, magasabb árat kell alkalmaznia. InfoNet Közvélemény-kutatás A nyugatnémetek borúlátóbbak Az egykori Nyugat-Németország tartományainak lakói borúlátóbbak személyes gazdasági boldogulásukat illetően, mint az új - a korábbi NDK-t alkotó - szövetségi tartományokban élők. Ez derül ki a mann- heimi Ipoz Közvélemény-kutató Intézet felméréséből. Míg a régi tartományokban a megkérdezettek 21 százaléka helyzetének rosszabbodásával számol az elkövetkező években, az új tartományokban ez a szám csak 12 százalék. A Berlinben közzétett felmérés szerint, amely a Német Bankszövetség megbízásából készült, ugyanakkor mind Nyugaton, mind Keleten különbséget tesznek „a negatív általános és a pozitív személyes helyzet között.” Az emberek túlnyomó többsége azzal számol, hogy az új tartományok gazdasági gondjait tíz éven belül sikerül megoldani. így vélekedett a megkérdezett 2000 nyugat- és 1000 keletnémet lakos 55 százaléka. 40 százalék ezzel szemben azon a véleményen van, hogy a gazdasági bajokat tíz év múlva sem sikerül orvosolni. Csökkent viszont az áldozatvállalási készség, mind a két kategórián belül. A nyugatiak 60, a keletiek 79 százaléka nem hajlandó lemondani jövedelme egy részéről annak érdekében, hogy ezáltal'javuljanak az életviszonyok az új tartományokban. Érdekes, hogy a régi tartományokban élők közül 38 százalék mutatkozik késznek lemondásra, míg az új tartományokban ez a szám csupán 18 százalék. "K/; . Húsz éves a Debreceni Orvostudományi Egyetem urológiai klinikája. Itt működik az Országos Urológiai Intézet és az Urológiai Szakmai Kollégium is, mindkettőt a klinika igazgatója, dr. Pintér József vezeti. A képen: dr. Varga Attila és dr. Böszörményi Nagy Géza perkután (bőrön át történő) műszeres műtétet végez. Nehéz a szarajevói zenészek sorsa. Ez a liú gitártokkal a hátán rohan a boszniai szerb orvlövészek golyói elől, a bosnyák fővárosban. A világhírű karmester, Zubin Melha szervezésében lebonyolított segélykoncert alatt kirobbant lövöldözésben legutóbb egy ember lelte halálát. A megkérdezettek több, mint 80 százaléka helyesli a német újraegyesülést. A régi tartományokban lakók 80 százaléka elsősorban nyugatnémetnek érzi magát, míg az új tartományok lakói közül csak 48 százaléknak jelent valamit, hogy keletnémet. Arra a kérdésre, hogy elsősorban németnek érzik-e magukat, a nyugatiaknak 13, a keletieknek pedig 51 százaléka válaszolt igennel. * Országosan sugároz a katolikus rádió Hosszú hetekig tartott amíg a lengyel Országos Rádió és Televízió Tanács eldöntötte, mely magánadók kapják meg az országos hatókörű sugárzási engedélyt. A rádióállomások közül kettő kapott koncessziót: a varsói Radio ZET és az észak-lengyelországi Torun városában működő Radio „Maryja”. A katolikus rádióadó 1991. óta sugá-1 rozza négy redemptorista szerzetes által szerkesztett műsorait. A stúdióban 150-en dolgoznak. A műsorban imák, misék, meditációk szerepelnek, gyakoriak a hallgatókkal folytatott beszélgetések, reflexiók az ország helyzetéről, a gyermeknevelésről és az ateizáció problémaköréről A Radio „Marya” lágy, nyugtató hatású zenét sugároz, nem kerülhet műsorra rock and roll, rap, heavy metal. Eleinte lokális rádióállomásként működtek, jelenleg, miután az egyházmegye lemondott javukra a neki kiosztott hullámsávról, a programot szatelit útján egész Lengyelországban 38 állomás átveszi. A rádió főnöke, Rydzik atya tervei szerint minden egyházmegyénél és érsekségen megszervezik a Radio „Maryja” helyi szerkesztőségét, amelyek napi két órás önálló műsort sugároznak majd.
