Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-24 / 79. szám

UJ KELET MAGAZIN 1994. június 24., péntek 9 ÍZ-GYÁR? A mikrohullámú sütő úgy működik, hogy az ételben lévő vízmolekulákat forrósítja fel. Tehát nem süt. Nem is lesz az ennivalónak igazi sült íze benne. Se­baj, mert a mesterséges sült ízeket már feltálalták. Az FOC International nevű vállalat például kizárólag ilyen ízeket gyárt. Füstölt tónusú ízeket, vajas tónusú ízeket, nyársonsült tónusú ízeket... Úgy beszélnek az ízekről, mint a nagyzenekari szimfóniáról, és ez rendben is van. De hogyan csinálják ezeket az ízeket? Például fát égetnek, a füstöt elfogják, desztillálják, majd az ízetlen húsba injekciózzák. Zsírt süt­nek, cukrot pörkölnek, s illatát, aromá­ját hatalmas hordókba pakolva, elad­ják a készételgyáraknak. Ott aztán hoz­záadják a papírízű készételhez. Nem az igazi, de nagy varázslat. Az ízek és illatok dollármilliárdos üzle­tet jelentenek, és a mikrohullámú sütő ter­jedésével ez csak növekedni fog. Persze nem kell a mikrohullámúban okvetlenül ilyen mesterséges ízű, műszínű, csirkehús­ból készült, fagyasztott marhapörköltet melegíteni. Lehet abban becsületesen főz­ni, príma leveseket, finom húsokat, remek hajában sült krumplit. Arra kell használni, amire való. Ha ropogós sültre vágyunk, a hagyományos sütőben vagy az égőn kell megcsinálni, ahogy azt anyáink és nagy­anyáink tették. A modem technika desz­tillált rablópecsenye-ízeivel is be lehet érni, persze. A műsült soha nem lesz kozmás. Rohanó világunkban nagy áldás a készétel meg a mikrohullámú sütő. De azért a hideg kirázott, amikor egy sci-fi sztoriban a jövő embere éhenpusztult a bedöglött mikrohullá­mú mellett, mert tüzet rakni már nem tudott. Nos, ez a jövő még messze van, szerencsére. Egyelőre szép időben minden amerikai rohan a hátsó kert­be, vagy a parkokba, hogy tüzet rak­jon, és virslit, marhaszeletet meg csir­két süssön. Még ha az igazi füst csípi is a szemet. Ez a dél-jemeni kislány egyetlen kincsét, a babáját szorongatva vár 800 sorstársával egyetemben, hogy az ENSZ szállítóhajója kimenekítse a bombázásoktól hangos jemeni fővárosból, Adenből Lengyel kereskedelem Teli üzletek - nyugati bóvlival Nemcsak üres, de szegényes is volt egykor a lengyel üzlethálózat. A szom­széd országokhoz képest még nyolc-tíz évvel ezelőtt is összehasonlíthatatlanul rosszabb volt a kereskedelem helyzete. Az akkori Magyarországon, Cseh­szlovákiában és az NDK-ban is, sokkal több bolt és áruház működött. Lengyel- országban számuk összesen alig érte el a 220 ezret. 1990 nemcsak a politikában, hanem a gazdaságban, így a kereskedelemben is a változások éve volt. Már az év elején, te­hát egy szempillantás alatt 470 ezerre nőtt a boltok, a kis- és nagykereskedelmi vál­lalkozások száma. Az idő múlásával mind több üzletet nyitottak, és 1992 végére szá­muk már elérte a 700 ezret. A privatizáció hatására tehát rengeteg kis bolt és nagyobb üzlet nyílt. Az egy lakosra jutó. boltok számával a lengyel kereskedelem túlha­ladta a franciákat és az angolokat, akiknél az arány hatszor kisebb. Ezzel együtt az egy főre jutó boltfelület jóval kisebb, mint a nyugati országokban. A kereskedelem fejlődik, az állami be­vételnek mégis csupán a 14 százalékát adja a belkereskedelem. Ennél jobb a helyzet Portugáliában és Spanyolországban, de rosszab Nagy-Britanniában, ahol ez az arány csak 11,9, vagy Svédországban, ahol 10,8 százalék. Az alacsony bevétel a szakértők szerint abból adódik, hogy a kereskedelemmel nem fejlődik párhuzamosan a hazai termé­kek gyártása. Ezért napjainkban a lengyel boltok tömve vannak importáruval. A közép-európai országok közül Lengyel- ország a legnagyobb importőre a gyenge minőségű nyugati cikkeknek. Bár az utóbbi időben egyre több külföl­di kereskedelmi hálózat építi ki áruházait Lengyelországban, számuk még mindig igen alacsony. Az osztrák Billa, a belga Globi, a norvég Rema és a holland Makro cégek egy-két üzletet működtetnek, és csak egy százalékkal vannak jelen a len­gyel kereskedelmi forgalomban. De ha még ezekhez hozzászámoljuk a nagy, ha­gyományos hazai üzleteket, így a varsói centrumáruházakat és a Supersam önki- szolgáló élelmiszer-áruházakat, bevételük úgy sem haladja meg az ország kiskeres­kedelmi forgalmának öt százalékát. Az elaprózott kereskedelmi struktúra az egyik oka annak, hogy magasak az árak. A nagy üzletek, áruházak tulajdonosai az árut közvetlenül a gyártóktól szerezhetik be, és így hasznuk lényegesen magasabb. A kiskereskedő pedig a közvetítő hálóza­ton keresztül kapja a termékeket, így ah­hoz, hogy haszna is legyen, magasabb árat kell alkalmaznia. InfoNet Közvélemény-kutatás A nyugatnémetek borúlátóbbak Az egykori Nyugat-Németország tarto­mányainak lakói borúlátóbbak személyes gazdasági boldogulásukat illetően, mint az új - a korábbi NDK-t alkotó - szövetségi tartományokban élők. Ez derül ki a mann- heimi Ipoz Közvélemény-kutató Intézet felméréséből. Míg a régi tartományokban a megkérdezettek 21 százaléka helyzeté­nek rosszabbodásával számol az elkövet­kező években, az új tartományokban ez a szám csak 12 százalék. A Berlinben köz­zétett felmérés szerint, amely a Német Bankszövetség megbízásából készült, ugyanakkor mind Nyugaton, mind Keleten különbséget tesznek „a negatív általános és a pozitív személyes helyzet között.” ­Az emberek túlnyomó többsége azzal számol, hogy az új tartományok gazdasá­gi gondjait tíz éven belül sikerül megol­dani. így vélekedett a megkérdezett 2000 nyugat- és 1000 keletnémet lakos 55 szá­zaléka. 40 százalék ezzel szemben azon a véleményen van, hogy a gazdasági bajokat tíz év múlva sem sikerül orvosolni. Csökkent viszont az áldozatvállalási készség, mind a két kategórián belül. A nyugatiak 60, a keletiek 79 százaléka nem hajlandó lemondani jövedelme egy részé­ről annak érdekében, hogy ezáltal'javul­janak az életviszonyok az új tartományok­ban. Érdekes, hogy a régi tartományok­ban élők közül 38 százalék mutatkozik késznek lemondásra, míg az új tarto­mányokban ez a szám csupán 18 száza­lék. "K/; . Húsz éves a Debreceni Orvostudományi Egyetem urológiai klinikája. Itt működik az Országos Urológiai Intézet és az Urológiai Szakmai Kollégium is, mindkettőt a klinika igazgatója, dr. Pintér József vezeti. A képen: dr. Varga Attila és dr. Böszörményi Nagy Géza perkután (bőrön át történő) műszeres műtétet végez. Nehéz a szarajevói zenészek sorsa. Ez a liú gitártokkal a hátán rohan a boszniai szerb orvlövészek golyói elől, a bosnyák fővárosban. A világ­hírű karmester, Zubin Melha szer­vezésében lebonyolított segélykon­cert alatt kirobbant lövöldözésben legutóbb egy ember lelte halálát. A megkérdezettek több, mint 80 száza­léka helyesli a német újraegyesülést. A régi tartományokban lakók 80 százaléka elsősorban nyugatnémetnek érzi magát, míg az új tartományok lakói közül csak 48 százaléknak jelent valamit, hogy kelet­német. Arra a kérdésre, hogy elsősorban németnek érzik-e magukat, a nyugatiak­nak 13, a keletieknek pedig 51 százaléka válaszolt igennel. * Országosan sugároz a katolikus rádió Hosszú hetekig tartott amíg a len­gyel Országos Rádió és Televízió Ta­nács eldöntötte, mely magánadók kap­ják meg az országos hatókörű sugárzá­si engedélyt. A rádióállomások közül kettő kapott koncessziót: a varsói Radio ZET és az észak-lengyelországi Torun városában működő Radio „Maryja”. A katolikus rádióadó 1991. óta sugá-1 rozza négy redemptorista szerzetes ál­tal szerkesztett műsorait. A stúdióban 150-en dolgoznak. A műsorban imák, misék, meditáci­ók szerepelnek, gyakoriak a hallgatók­kal folytatott beszélgetések, reflexiók az ország helyzetéről, a gyermekne­velésről és az ateizáció probléma­köréről A Radio „Marya” lágy, nyugtató ha­tású zenét sugároz, nem kerülhet mű­sorra rock and roll, rap, heavy metal. Eleinte lokális rádióállomásként működtek, jelenleg, miután az egyház­megye lemondott javukra a neki kiosz­tott hullámsávról, a programot szatelit útján egész Lengyelországban 38 állo­más átveszi. A rádió főnöke, Rydzik atya tervei szerint minden egyházmegyénél és érsekségen megszervezik a Radio „Maryja” helyi szerkesztőségét, amelyek napi két órás önálló műsort sugároznak majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom