Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-20 / 75. szám

ÚJ KELET ’ II III 11 KITEKINTŐ ii 1994. június 20., hétfő Tüntetés Ipolyságon az atomerőmű ellen A szlovákiai Mohiban (Mohovcén) épülő atomerőmű befejezése és bein­dítása ellen szervezett tiltako-zó de­monstrációt szombaton a szlovákiai Ipolyságon (Sahy) az Ipolyunió Kör­nyezetvédelmi Szervezet és a Green­peace szlovákiai irodája. A 4x400 megawattos szovjet VVR típusú atomerőmű építkezése 1982-ben kezdődött, és eddig 22 milliárd koroná­ba került. A beruházás két éve áll. Az első két reaktor ugyan szinte teljesen elkészült, de befejezésükhöz egyelőre nincs pénz. A szlovák energetikai vál­lalat egy német és egy francia céggel közösen 1,6 milliárd márkás hitelt készül felvenni az EBRD-től a befe­jezéshez. A kölcsönről a környezet- védők információi szerint augusztusban dönt a bank. A hitelt az atomerőműben termelt energia értékesítéséből szár­mazó bevételből fizetnék vissza. A banki döntés előtt a környezetvédők szeretnék minél szélesebb körben megismertetni álláspontjukat, ezért az atomerőmű környezetében számos demonstrációt szerveztek. Igyekeznek felvilágosítani az embereket többek között arról, hogy az energia-felhasználás csökkentésével szükségtelenné tehetők a további erőmű­építkezések. Aláírásokat is gyűjtenek, azt követelve, hogy a szlovák kormány vizsgálja felül energiapolitikáját. Ipolyságon néhány nap alatt több mint ezren írták alá az íveket. A téren szombaton zömmel fiatalok — szlovákok és magyarok — gyűltek össze, transzparenseiken az atomenergiát ellen­ző jelszavakkal. Valamennyien kis sárga matricát viseltek ruhájukon, közepén mo­solygó nappal, rajta a felirat: Atomerő, nem. köszönöm! Meggyilkolták az Emberi Jogok Algériai Ligájának elnökét Meggyilkolták szombaton az Emberi Jogok Algériai Ligájának (LADH) elnö­két. A 64 éves Juszef Fatallahot isme­retlen tettesek Algír központjában lévő irodájában lőtték agyon — jelentette az AFP az algériai biztonsági szolgálat je­lentésére hivatkozva. A mererénylet elkövetőjeként még sen­ki sem jelentkezett. Fatallah közjegyző, régi ügyvéd volt. Betöltötte az ügyvédi ka­mara elnöki tisztét is. 1991-ben választot­ták az észak-afrikai ország emberjogi szer­vezetének élére. A Fatallah által vezetett szervezet gya­korta bírálta az algériai politikai válság résztvevőit vallási vagy politikai hovatar­tozásuktól függetlenül. A meggyilkolt emberi jogi tisztségviselő tagja volt annak a bizottságnak, amely vizs­gálatot folytatott a Mohamed Budiaf elnök elleni 1992-es gyilkos merénylet ügyében. Akkor kérte azoknak a szaharai táboroknak a bezárását, amelyekben iszlám harcosok ezreit tartották fogva bírósági ítélet nélkül, és egyben elítélte az algériai politikai gyil­kosságokat. Fatallah személyében e hónapban immár a negyedik értelmiségit gyilkolták meg Al­gériában. Június 1-jén Szaláh Dzsebaili, a Bab Ezzouar Egyetem rektora, június 6-án Abdallah Muszuni, a vámhivatal egyik vezetője, majd június 7-én Ferhat Serkit, az El Mudzsahid című lap újságírója ellen követtek el merényletet. Japán atom­lehetőségeiről Hata Cutomu kormányfő szerint Japán képes atomfegyver előállítására, mert ren­delkezik az ehhez szükséges technikai is­meretekkel. Ez volt az első alkalom, hogy a tokiói kormány nyilvánosan is megem­lítette ezt a különben nemzetközileg elis­mert tényt. A kabinet főtitkára szerint azonban Japán nem rendelkezik a békés atomprogram katonai célú átállításához szükséges technikával. A szigetország évtizedek óta követi az atomfegyvereket elutasító „három elvet”; nem gyárt, nem hoz be és nem is tárol területén atomfegyvert. Japánban mindig is tabuként kezelték az atomtechnika fejlettségének témáját — tekintettel a Hirosima és Nagaszaki áldoza­tainak emlékét ápoló lakosság érzelmeire és némely szomszédos ország, elsősorban Észak-Korea reakciójára. Hata kormányfő fenti megjegyzését a parlament költségveté­si bizottsága előtt tette; a kormány illetékesei röviddel elhangzása után már módosított formában idézték. mániái cJ&c&ntralizcilcasról Az állam súlyának növelése Romániában a decentralizálás csak elviekben létezik, s a központi hatalom a jelek szerint nem nagyon siet a városok súlyának erősítésével, lévén, hogy a települések többségét az ellenzék irányít­ja — írja a Le Monde című francia lap szombati számában az újság bukaresti tudósítója. Christophe Chatelot rámutat: papíron ugyan a román törvényhozás jelentős beavatkozási lehetőségeket adott a pol­gármesteri hivataloknak, de az önkor­mányzati képviselők mind a mai napig hiába követelik az ehhez elengedhetetlen rendelkezések (a helyi pénzügyekről, az önkormányzatok vagyonáról és az alkal­mazottak státusáról szóló törvények) el­fogadását. — Addig is a polgármestereknek meg kell küzdeniük a mindent elárasztó bü­rokráciával és a központi hatalom rossza­karatával — írja a tudósító. Pénzügyi téren például a városok olyan merev rendszer alá tartoznak, amelyet nem lehet teljes egészében a gazdasági válsággal ma­gyarázni. Megoldásként a leginkább vál­lalkozó szellemű polgármesterek általában azt az utat választják, hogy elkezdik a szükségessé vált munkákat, nem várva meg a engedélyeket; vagy pedig mindent magánosítanak. amit csak tudnak. Azon­ban nem mutathatnak túl nagy képzelőerőt, mert akkor konfliktusba kerülnek az állam­mal. A Le Monde végezetül rámutat: a román kormányzat annál is óvatosabb a decent­ralizálásban, mert számításba kell vennie az erős magyar kisebbség kérdését — a- mely a decentralizáció nyújtotta „résbe” behatolva akarja kifejleszteni saját elkép­zelését a regionális autonómiáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke például külön­leges státust kér Hargita és Kovászna me­gyéknek, ahol a Romániában élő magyar kisebbség java része él. Erről viszont Bukarest hallani sem akar — olvasható az újságban. — Romániának mégis választania kell majd a magyarok javasolta „svájci típu­sú” föderalizmus és a román hagyomá­nyokhoz közelebb álló, francia mintájú decentralizáció között. Ám a bukaresti külügyminisztérium május eleji döntése (a helyi képviselők külföldi útjainak és tárgyalásainak előzetes engedélyhez kö­téséről) inkább azt látszik bizonyítani: a hatalom egy harmadik út, az állam súlyá­nak növelése mellett döntött az önkor­mányzatok és helyi képviselőik felett — írja a tekintélyes francia napilap. A dél-koreai elnök kész a találkozásra Jimmy Carter volt amerikai elnök szombaton visszautazott Dél-Koreá­ba, hogy tájékoztassa Kim Jung Szám dél-koreai államfőt phenjani tárgyalá­sairól. Carter három napot töltött az észak­koreai fővárosban, ahol kétszer is találkozott Kim ír Szénnél, az első számú vezetővel. Carter küldetésének köszönhetően bekövetkezhet a fordu­lat, Kim ír Szén ugyanis személyes garanciát adott a volt elnöknek, hogy hajlandó az atomvitával kapcsolatos összes kérdés rendezésére. Kim közölte, hogy nem utasítják ki az országból a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség két ellenőrét, akik még mindig a jongbjoni erőműben tartózkodnak. Kim állítólag jelezte arra való hajlandóságát is, hogy új vízhűtéses atomreaktorokra cseréljék le az üzemben lévő tiípusokat. Ezzel részben eleget tennének a nemzetközi követeléseknek. Vízhűtéses reakto­A dél-koreai hadsereg katonája aláírja a háborúellenes petíciót Szöulban rokból ugyanis nehezebben lehet kivonni az atombomba alapanyagául szolgáló plutóniumot. Kim Jung Szám dél-koreai elnök egye­lőre elfogadta Kim ír Szénnek, észak-ko­reai kollégájának azon javaslatát, hogy az északi és a déli állam vezetői tart­sanak csúcstalálkozót. A KNDK-ál- lamfő javaslatát Carter továbbította Kim Jung Számnak. Békefenntartó halála Franciaország felkérte az ENSZ Biz­tonsági Tanácsát: minél előbb engedé­lyezze azt, hogy francia vezetéssel ka­tonai intervencióra kerülhessen sor Ru­andában a törzsi vérontás leállítására. A Reuter jelentése szerint Párizs azt sz­eretné, ha a világszervezet már a jövő héten döntene, s ennek érdekében a fran­cia ENSZ-nagykövet kiosztotta a hatá­rozatijavaslat szövegét a BT-tagállamok nagyköveteinek. A francia javaslat az ENSZ alapokmányának 7. pontjára hivat­kozik, amely lehetővé teszi a katonai erő használatát a rend helyreállítása érde­kében. A francia ENSZ-nagykövet,Jean- Bernard Mcrimce elmondta, hogy a BT­tagok általában támogatásukról biztosítot­ták a francia javaslatot. Eközben szombaton reggel Kigaliban ismét nehézfegyverekkel lőtték egymás állásait a szemben álló felek, noha délelőtt tűzszünetnek kellene életbe lépnie, hogy lehetővé váljék a polgári lakosok kime­nekítése. Bemard Kouchner, a humanitárius ügyekért felelős volt francia miniszter még pénteken Kigaliba érkezett, hogy részt ve­gyen a lakosság tervezett elszállításában, illetve tárgyaljon a háborúskodók veze­tőivel. A ruandai felkelők szombat hajnalban azt állították, hogy tévedésből ölték meg azt a uruguayi békefenntartót, aki gép­kocsijával előzetes bejelentés nélkül akart áthaladni Kigalitól északra lévő állásaik között. A Ruandai Hazafias Front szóvi­vője azt is elmondta, hogy az uruguayi tisztet kísérő bangladeshi ENSZ-tiszt sú­lyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a támadást. Az ENSZ jelentése ellentmond a felkelők állításainak. A halott elszál­lítására a helyszínre érkezett béke­fenntartók szerint a felkelők egyik ka­tonája — mielőtt társai kilőttek volna egy kézi indítású rakétát a gépkocsira —- el­kiáltotta magát: „Azért jöttetek, hogy meghaljatok!” Szabó Lászó, az ENSZ egyik magyar tisztje kollégájával be­szélget a grúziai Zugdidiben. Az ENSZ tisztjei a grúz—abház. konfliktus meg­oldását kíván­ják segíteni Lebukott a „náci fenyészcsődör" Egy Argentínában élő német férfi több házaspárnak is felajánlotta szolgá­latait „fajnemesítés” céljából. Az észa­ki Chacó tartományban élő 56 éves Volker von Owen annak a Wilfrid von Owennek a fia, aki Goebbels náci pro­pagandaminiszter titkára volt. A férfi, akit az argentin sajtóban csak „náci tenyészcsődörként” emlegetnek, az ATC televíziónak nyilatkozva el­mondta: nemileg többször érintkezett két nővel, akik szerinte általa akarták szavatolni születendő gyermekeik, majd további leszármazottaik magas értelmi színvonalát. A Clarin című napilapban megjelent beszámoló szerint — amelyet az AFP ismertet — von Owent alkalmazta két házaspár is, hogy közreműködjék magas intelligenciahányadosú utódok nemzésében. E szolgáltatás ellenér­tékeként von Owen alkalmanként 20 pezót (20 dollárt) kapott. Az egyik as­szonnyal 15, a másikkal 13 ízben hált. A rendőrség őrizetbe vette a televí­ziós stúdióból kifelé tartó von Owent, mert a „náci tenyészcsődört” egy ügy­véd feljelentette „a harmadik biroda­lom” gaztetteinek nyilvános mente- getése miatt. Az adásban ugyanis von Owen dicsérte Hitlert, Goebbelst, va­lamint az egykor Argentínában mene­dékre talált Mengelét, az auschwitzi halál tábor orvosát, a halálba menő de­portáltak kiválogatóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom