Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-20 / 75. szám
ÚJ KELET ’ II III 11 KITEKINTŐ ii 1994. június 20., hétfő Tüntetés Ipolyságon az atomerőmű ellen A szlovákiai Mohiban (Mohovcén) épülő atomerőmű befejezése és beindítása ellen szervezett tiltako-zó demonstrációt szombaton a szlovákiai Ipolyságon (Sahy) az Ipolyunió Környezetvédelmi Szervezet és a Greenpeace szlovákiai irodája. A 4x400 megawattos szovjet VVR típusú atomerőmű építkezése 1982-ben kezdődött, és eddig 22 milliárd koronába került. A beruházás két éve áll. Az első két reaktor ugyan szinte teljesen elkészült, de befejezésükhöz egyelőre nincs pénz. A szlovák energetikai vállalat egy német és egy francia céggel közösen 1,6 milliárd márkás hitelt készül felvenni az EBRD-től a befejezéshez. A kölcsönről a környezet- védők információi szerint augusztusban dönt a bank. A hitelt az atomerőműben termelt energia értékesítéséből származó bevételből fizetnék vissza. A banki döntés előtt a környezetvédők szeretnék minél szélesebb körben megismertetni álláspontjukat, ezért az atomerőmű környezetében számos demonstrációt szerveztek. Igyekeznek felvilágosítani az embereket többek között arról, hogy az energia-felhasználás csökkentésével szükségtelenné tehetők a további erőműépítkezések. Aláírásokat is gyűjtenek, azt követelve, hogy a szlovák kormány vizsgálja felül energiapolitikáját. Ipolyságon néhány nap alatt több mint ezren írták alá az íveket. A téren szombaton zömmel fiatalok — szlovákok és magyarok — gyűltek össze, transzparenseiken az atomenergiát ellenző jelszavakkal. Valamennyien kis sárga matricát viseltek ruhájukon, közepén mosolygó nappal, rajta a felirat: Atomerő, nem. köszönöm! Meggyilkolták az Emberi Jogok Algériai Ligájának elnökét Meggyilkolták szombaton az Emberi Jogok Algériai Ligájának (LADH) elnökét. A 64 éves Juszef Fatallahot ismeretlen tettesek Algír központjában lévő irodájában lőtték agyon — jelentette az AFP az algériai biztonsági szolgálat jelentésére hivatkozva. A mererénylet elkövetőjeként még senki sem jelentkezett. Fatallah közjegyző, régi ügyvéd volt. Betöltötte az ügyvédi kamara elnöki tisztét is. 1991-ben választották az észak-afrikai ország emberjogi szervezetének élére. A Fatallah által vezetett szervezet gyakorta bírálta az algériai politikai válság résztvevőit vallási vagy politikai hovatartozásuktól függetlenül. A meggyilkolt emberi jogi tisztségviselő tagja volt annak a bizottságnak, amely vizsgálatot folytatott a Mohamed Budiaf elnök elleni 1992-es gyilkos merénylet ügyében. Akkor kérte azoknak a szaharai táboroknak a bezárását, amelyekben iszlám harcosok ezreit tartották fogva bírósági ítélet nélkül, és egyben elítélte az algériai politikai gyilkosságokat. Fatallah személyében e hónapban immár a negyedik értelmiségit gyilkolták meg Algériában. Június 1-jén Szaláh Dzsebaili, a Bab Ezzouar Egyetem rektora, június 6-án Abdallah Muszuni, a vámhivatal egyik vezetője, majd június 7-én Ferhat Serkit, az El Mudzsahid című lap újságírója ellen követtek el merényletet. Japán atomlehetőségeiről Hata Cutomu kormányfő szerint Japán képes atomfegyver előállítására, mert rendelkezik az ehhez szükséges technikai ismeretekkel. Ez volt az első alkalom, hogy a tokiói kormány nyilvánosan is megemlítette ezt a különben nemzetközileg elismert tényt. A kabinet főtitkára szerint azonban Japán nem rendelkezik a békés atomprogram katonai célú átállításához szükséges technikával. A szigetország évtizedek óta követi az atomfegyvereket elutasító „három elvet”; nem gyárt, nem hoz be és nem is tárol területén atomfegyvert. Japánban mindig is tabuként kezelték az atomtechnika fejlettségének témáját — tekintettel a Hirosima és Nagaszaki áldozatainak emlékét ápoló lakosság érzelmeire és némely szomszédos ország, elsősorban Észak-Korea reakciójára. Hata kormányfő fenti megjegyzését a parlament költségvetési bizottsága előtt tette; a kormány illetékesei röviddel elhangzása után már módosított formában idézték. mániái cJ&c&ntralizcilcasról Az állam súlyának növelése Romániában a decentralizálás csak elviekben létezik, s a központi hatalom a jelek szerint nem nagyon siet a városok súlyának erősítésével, lévén, hogy a települések többségét az ellenzék irányítja — írja a Le Monde című francia lap szombati számában az újság bukaresti tudósítója. Christophe Chatelot rámutat: papíron ugyan a román törvényhozás jelentős beavatkozási lehetőségeket adott a polgármesteri hivataloknak, de az önkormányzati képviselők mind a mai napig hiába követelik az ehhez elengedhetetlen rendelkezések (a helyi pénzügyekről, az önkormányzatok vagyonáról és az alkalmazottak státusáról szóló törvények) elfogadását. — Addig is a polgármestereknek meg kell küzdeniük a mindent elárasztó bürokráciával és a központi hatalom rosszakaratával — írja a tudósító. Pénzügyi téren például a városok olyan merev rendszer alá tartoznak, amelyet nem lehet teljes egészében a gazdasági válsággal magyarázni. Megoldásként a leginkább vállalkozó szellemű polgármesterek általában azt az utat választják, hogy elkezdik a szükségessé vált munkákat, nem várva meg a engedélyeket; vagy pedig mindent magánosítanak. amit csak tudnak. Azonban nem mutathatnak túl nagy képzelőerőt, mert akkor konfliktusba kerülnek az állammal. A Le Monde végezetül rámutat: a román kormányzat annál is óvatosabb a decentralizálásban, mert számításba kell vennie az erős magyar kisebbség kérdését — a- mely a decentralizáció nyújtotta „résbe” behatolva akarja kifejleszteni saját elképzelését a regionális autonómiáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke például különleges státust kér Hargita és Kovászna megyéknek, ahol a Romániában élő magyar kisebbség java része él. Erről viszont Bukarest hallani sem akar — olvasható az újságban. — Romániának mégis választania kell majd a magyarok javasolta „svájci típusú” föderalizmus és a román hagyományokhoz közelebb álló, francia mintájú decentralizáció között. Ám a bukaresti külügyminisztérium május eleji döntése (a helyi képviselők külföldi útjainak és tárgyalásainak előzetes engedélyhez kötéséről) inkább azt látszik bizonyítani: a hatalom egy harmadik út, az állam súlyának növelése mellett döntött az önkormányzatok és helyi képviselőik felett — írja a tekintélyes francia napilap. A dél-koreai elnök kész a találkozásra Jimmy Carter volt amerikai elnök szombaton visszautazott Dél-Koreába, hogy tájékoztassa Kim Jung Szám dél-koreai államfőt phenjani tárgyalásairól. Carter három napot töltött az északkoreai fővárosban, ahol kétszer is találkozott Kim ír Szénnél, az első számú vezetővel. Carter küldetésének köszönhetően bekövetkezhet a fordulat, Kim ír Szén ugyanis személyes garanciát adott a volt elnöknek, hogy hajlandó az atomvitával kapcsolatos összes kérdés rendezésére. Kim közölte, hogy nem utasítják ki az országból a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség két ellenőrét, akik még mindig a jongbjoni erőműben tartózkodnak. Kim állítólag jelezte arra való hajlandóságát is, hogy új vízhűtéses atomreaktorokra cseréljék le az üzemben lévő tiípusokat. Ezzel részben eleget tennének a nemzetközi követeléseknek. Vízhűtéses reaktoA dél-koreai hadsereg katonája aláírja a háborúellenes petíciót Szöulban rokból ugyanis nehezebben lehet kivonni az atombomba alapanyagául szolgáló plutóniumot. Kim Jung Szám dél-koreai elnök egyelőre elfogadta Kim ír Szénnek, észak-koreai kollégájának azon javaslatát, hogy az északi és a déli állam vezetői tartsanak csúcstalálkozót. A KNDK-ál- lamfő javaslatát Carter továbbította Kim Jung Számnak. Békefenntartó halála Franciaország felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát: minél előbb engedélyezze azt, hogy francia vezetéssel katonai intervencióra kerülhessen sor Ruandában a törzsi vérontás leállítására. A Reuter jelentése szerint Párizs azt szeretné, ha a világszervezet már a jövő héten döntene, s ennek érdekében a francia ENSZ-nagykövet kiosztotta a határozatijavaslat szövegét a BT-tagállamok nagyköveteinek. A francia javaslat az ENSZ alapokmányának 7. pontjára hivatkozik, amely lehetővé teszi a katonai erő használatát a rend helyreállítása érdekében. A francia ENSZ-nagykövet,Jean- Bernard Mcrimce elmondta, hogy a BTtagok általában támogatásukról biztosították a francia javaslatot. Eközben szombaton reggel Kigaliban ismét nehézfegyverekkel lőtték egymás állásait a szemben álló felek, noha délelőtt tűzszünetnek kellene életbe lépnie, hogy lehetővé váljék a polgári lakosok kimenekítése. Bemard Kouchner, a humanitárius ügyekért felelős volt francia miniszter még pénteken Kigaliba érkezett, hogy részt vegyen a lakosság tervezett elszállításában, illetve tárgyaljon a háborúskodók vezetőivel. A ruandai felkelők szombat hajnalban azt állították, hogy tévedésből ölték meg azt a uruguayi békefenntartót, aki gépkocsijával előzetes bejelentés nélkül akart áthaladni Kigalitól északra lévő állásaik között. A Ruandai Hazafias Front szóvivője azt is elmondta, hogy az uruguayi tisztet kísérő bangladeshi ENSZ-tiszt súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a támadást. Az ENSZ jelentése ellentmond a felkelők állításainak. A halott elszállítására a helyszínre érkezett békefenntartók szerint a felkelők egyik katonája — mielőtt társai kilőttek volna egy kézi indítású rakétát a gépkocsira —- elkiáltotta magát: „Azért jöttetek, hogy meghaljatok!” Szabó Lászó, az ENSZ egyik magyar tisztje kollégájával beszélget a grúziai Zugdidiben. Az ENSZ tisztjei a grúz—abház. konfliktus megoldását kívánják segíteni Lebukott a „náci fenyészcsődör" Egy Argentínában élő német férfi több házaspárnak is felajánlotta szolgálatait „fajnemesítés” céljából. Az északi Chacó tartományban élő 56 éves Volker von Owen annak a Wilfrid von Owennek a fia, aki Goebbels náci propagandaminiszter titkára volt. A férfi, akit az argentin sajtóban csak „náci tenyészcsődörként” emlegetnek, az ATC televíziónak nyilatkozva elmondta: nemileg többször érintkezett két nővel, akik szerinte általa akarták szavatolni születendő gyermekeik, majd további leszármazottaik magas értelmi színvonalát. A Clarin című napilapban megjelent beszámoló szerint — amelyet az AFP ismertet — von Owent alkalmazta két házaspár is, hogy közreműködjék magas intelligenciahányadosú utódok nemzésében. E szolgáltatás ellenértékeként von Owen alkalmanként 20 pezót (20 dollárt) kapott. Az egyik asszonnyal 15, a másikkal 13 ízben hált. A rendőrség őrizetbe vette a televíziós stúdióból kifelé tartó von Owent, mert a „náci tenyészcsődört” egy ügyvéd feljelentette „a harmadik birodalom” gaztetteinek nyilvános mente- getése miatt. Az adásban ugyanis von Owen dicsérte Hitlert, Goebbelst, valamint az egykor Argentínában menedékre talált Mengelét, az auschwitzi halál tábor orvosát, a halálba menő deportáltak kiválogatóját.
