Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-01 / 59. szám
ÚJ KELET ________ ME GYÉNK ELETEBOL 1994. június 1., szerda 3 Paszabi szőttes cigány motívummal ... r.,. Tankönyv-körkép A nyomda teljes gőzzel dolgozik Ha igaz a hír, amit Váradi Pétertől, a Cigány Kulturális Szövetség helyi elnökétől hallottam, akkor a paszabi hagyományőrző, sok sikerrel dicsekedhető táncegyüttes férfi tagjai végre csizmát kapnak. Csak egy a baj, panaszkodott Péter. Valamennyit szűkre szabták, most mehetek, hogy sámfázzák ki. Azóta bizonyára megtörtént a csizmák bővítése és a próbákon már ezekben táncolnak a paszabiak. Hogyne örültem volna a hírnek, amikor tudom, hogy cigányegyütteseink néhány éve milyen szedett-vedett gúnyákban, toprongyosan álltak dobogóra, s adták elő a szemet-lelket gyönyörködtető cigánytáncokat. Amikor a folklór iránt igazán elkötelezett, s érte áldozatokra is képes Viel a János megyeházi főtanácsos in- spirálására az MCKSZ, s jómagam hozzáláttunk, hogy a gazdag hagyományokkal rendelkező Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében fel - illetve újjáélesszük közösen a már-már halódó kincseket. Valahányszor meghirdettük a cigány folklór, a hagyományőrző cigány népi táncegyüttesek vetélkedőjét, itt voltak a magyar szakemberek, érkeztek Franciaországból, filmet forgattak az amerikaiak, szalagra rögzítették az öreg paszabi cigányok, a nagyecsediek, a tisza- vasváriak, a nagyhalásziak vagy a távoli milotaiak, szatmáriak tánclépéseit. Színpadképessé váltak a szabolcsi cigány táncegyüttesek. Öt év távlatából tekintve szinte felmérhetetlen a fejlődésük. Képesek és alkalmasak ma már országos megmérettetésre is. S nem túlzók, ha azt mondom, ismerve a szakemberek véleményét, hogy sehol nem vallunk velük szégyent. Nem akarom eltúlozni, de tény: ahhoz, hogy idáig fejlődtek, jelentősen hozzájárult a megyei önkormányzat közoktatási és közművelődési bizottsága is. Ám nem kevésbé a közművelődési iroda szakembergárdája. A bizottság figyelemmel kíséri együtteseink pályázatait, s a kevéske pénzből, amely a kisebbségek támogatását célozza, első helyen veszi figyelembe a cigány folklór támogatásának a fontosságát. És noha a kezdetben akadtak is kétkedők, mondván: vajon az együttesekre fordítják-e a pályadíjakat, meggyőződhettek róla, hogy igen. Ezt mutatja ruházatuk, megjelenésük. Egyebek között ez a hírverés is ösztönözte arra a Nyíregyházi Népi Ipar- művészeti és Háziipari Szövetkezetei, hogy felkarolja együtteseinket. Beren- csi Gyula, a szövetkezet elnöke felajánlotta, hogy segíti a paszabi hagyományőrző cigány népi táncegyüttesünket. Szinte már látom: paszabi szőttes, cigány népi motívumokkal. Bizonyítandó a magyar nép és a cigányság több évszázados egymás mellett élését, egymásra hatását, gazdagítását a folklórban is. Farkas Kálmán A tankönyvírótól az iskolapadig hosszú utat tesz meg a könyv. Sokak összehangolt munkája szükséges a zökkenőmentes tanévkezdéshez. Ebbe a folyamatba próbálunk belepillantani. Papik Péter a Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese: — Megszűnt az az elv, miszerint egy tantárgyhoz egységesen egy tankönyv tartozott. Ma már a tanár szabadon választ a kínálatból. — Hogyan találkozik a pedagógus a tankönyvkínálattal? — Minden kinyomtatott tankönyv megtalálható az intézet könyvtárában. Ez a bemutatókészlet minden kolléga rendelkezésére áll. Vidékre is kijárunk könyveismertető programokkal. Az új könyveket a kiadók tőlünk függetlenül is reklámozzák. —A Nemzeti Tankönyvkiadón kívül sok kisebb-nagyobb kiadó foglalkozik tankönyvkiadássá. Vannak-e szakmai előírások? Ki határozza meg a tematikát, és a szakmai színvonalat? — A tankönyvvé nyilvánítás kizárólagos joga az illetékes miniszteré. — A tankönyvárak nagyon magasak. Van-e kompenzációs lehetőség? — Az önkormányzatok a minisztériumtól gyerekenkénti támogatást kapnak. Ezt az oktatás keretein belül szabadon használják fel. Lehetőség van teljes átvál- lalalásra, kiegészítésre, de van, ahol semmi támogatást nem kapnak a szülők. — Várható-e változás a közeljövőben? — Az új nemzeti alaptanterv hamarosan elkészül, és valószínű ez új követelményrendszert támaszt. Makó Csaba, a Kölcsey Gimnázium tanára, tankönyvfelelős: — Most folyik az igényfelmérés és a megrendelés. Tíz kiadótól rendeljük a tankönyveket, kilencven százalékát a Nemzeti Tankönyvkiadótól. Közvetlen partnerünk a nyíregyházi PIÉRT. Százhatféle könyvet rendelünk. Az első évfolyam ára háromezer forint körül lesz, a többi évfolyamnak ennél kevesebb. Az elmúlt években az ellátás zökkenőmentes volt. A tanévkezdés első napjaira az idén is megkapjuk a könyveket. Az elmúlt éveket vizsgálva korrekt kapcsolatunk alakult ki a PIÉRT-tel. Tóth Ferencné, a NYÍR-P1ÉRT Rt. vezérigazgatója: — A megrendelt tankönyvek folyamatosan érkeznek. Jó lenne, ha az iskolák nem augusztus végén rohannának meg bennünket, hanem a megérkezett könyveket folyamatosan elszállítanák. Az elszállítás közös szervezésével elkerülhetnénk az augusztusi torlódást. Ez mindkét fél érdeke lenne. Siófoki László, a Kossuth Könyvesbolt vezetője: — Boltunkban tanévkezdéstől forgalmazunk tankönyveket. Mi is a PIÉRT-tői, a Nemzeti Tankönyvkiadótól és egyéb kiadóktól rendeljük a könyveket. Szeretnénk megszerezni a kötelező és az ajánlott olvasmányok teljes skáláját. —A tavalyi árakhoz képest mi várható? — Hetven-nyolcvan százalékos emelkedés. Végül megkérdeztük Károly Józsefet, a Nyírségi Nyomda üzemvezetőjét, mi múlik a nyomdászokon? — Az időben beérkezett megrendeléseket időben is teljesítjük. Ha az iskola későn rendel a forgalmazótól, a forgalmazó későn rendel a kiadótól, a kiadó késve rendel tőlünk, akkor mi is késünk. A mennyiségi igényeket tudjuk teljesíteni, igyekszünk minőségi munkát kiadni a kezünkből. Néhány hete teljes kapacitással dolgozunk. A könyveket az elszállításig központi raktárainkban tároljuk. Sípos József Non in élek». Egy olvasónk bejött hozzám. Azt mondta gondja van. Túl nagy lábon él. Nő létére szégyelli is egy kicsit, de a természet úgy rendelkezett, hogy nagy lábon kell élnie. A gondja pedig az, hogy nem kap a lábára cipőt. Ami van 41 és felesben, az leginkább tortőr cipőre hasonlít, és nem egy egyébként nagyon csinos, karcsú lábra való. Úgy gondolom nem egyedi esetről van szó. Olvasónknak azt mondták a cipőgyár nem gyárt 40-es méret fölött cipőt. Az egyetlen megoldás pedig, maszek alapon cipésszel megcsináltatni. Ez azonban egy kissé drága. Nem mindenki engedheti meg magának. Szerintem van még egy megoldás. A klasszikus. Járjon mezítláb. Annál is inkább, mert Rosseau is megmondta „Vissza a természethez”. Imi Közvéleménykutatás-Van aki nem mondja, csak mutatja. Azt hová írjam? Ifj. Csizmadia Attila Angyalbőrben A ngyalbőrben minden kicsit más!” — énekelte a Moho Sapiens együttes a népszerű tévéfilm-sorozatban, melyben a katonák mindig belekeveredtek valamilyen balhéba. Egymás után ötölték ki és hajtották végre kisebb-nagyobb csínytevéseiket, - általában elöljárójuk rovására, és a megszokottság nyugalmával szöktek ki nap mint nap a laktanyából. Ez a film. De mi a valóság? Hosszas előkészítés, engedélyeztetés és formaság után végre sikerült bejutnunk a nyíregyházi Báthory István laktanyába. Az udvaron pedáns rend és tisztaság, a gyep szépen gondozott. A körlet bejárata fölött felirat: „Hazámat szolgálom”. Végighaladunk egy hosszú járdán, keresztülmegyünk egy betonozott sportpályán és elérünk a laktanya szerelőcsarnokához. Itt dolgozik a javítószázad. Egy hirtelenszőke fiatalember éppen egy terepjáró fékberendezésével bajlódott. Lipkovics Ferenc február 23-án vonult be. Tiszaeszláron lakik, a 110-es szakmunkásképzőben végzett könnyűszerkezet-lakatosként, ezért is került a javítószázadba. — Hogy telt az első nap a laktanyában? — Nagyon izgultam, sokkal keményebb dolgokra számítottam. Reggel az ebédlőben egyeztették a neveket, aztán kiosztották a ruhákat, szerencsére stimmelt a méret. — Nem voltak problémák a beilleszkedéssel? — Hamar összekovácsolódott a társaság, néhány egykori osztálytársammal is összekerültem. — Hogy telik egy napod? — Reggel fél hatkor ébresztő, aztán öltözködés, takarítás, reggelizés. Az ellátás egyre jobb, bár lehet, hogy egyszerűen csak kezdem megszokni. Reggeli után sorakozó az udvaron és indulunk a műhelybe. Szeretek itt dolgozni. Általában páncélozott szállító harc járműveket újítunk fel. Fél egykor ebédelünk, aztán fél négyig ismét dolgozunk. Ezután elméletileg szabadidő lenne, de általában kerti munkára osztanak be minket. Este hatkor vacsorázunk, kitakarítjuk a körletet, aztán TV-t, vagy videót nézünk. Az olvasószobában könyvtár, sakk, társasjátékok vannak, de ez a hely az öregek felségterülete. Ha mi, első időszakosok bemegyünk, akkor enyhén szólva rossz szemmel néznek minket. — Ezek szerint rossz viszony van az öregek és kopaszok között? — Azt azért nem mondanám, hogy rossz. Az öregek nagy része tisztességes, nem él vissza a helyzetével, de van néhány, aki minden alkalmat megragad, hogy megalázzon minket. Gyakran megesik, hogy egymás után háromszor- négyszer is felmosatják velünk a körletet. —Mi az amit legkevésbé, és mi az amit a legjobban szeretsz? — Az előbb említett utolsó időszakosokat ki nem állhatom.Ha csak a közelükben vagyok, már rosszul érzem magam. A kiképzést sem szeretem, főleg a napi két-három kilométer futást. Amit nagyon szeretek, az az őrszolgálat. Reggel átveszem az őrséget, megvizsgálom a pecséteket és aztán egész szolgálat alatt nyugodtan sétálgatok, nem zavar senki.-—Nem hiányzik a család? Nincs honvágyad? — Az biztos, hogy jobb lenne otthon, de szerencsére így is minden héten haza tudok menni. Majdnem olyan, mintha dolgozni járnék. Lehet, hogy van olyan laktanya, ahol hasonló dolgok megesnek, mint az Angyalbőrben című sorozatban, de én nem tapasztalok hasonlót. Számomra nyugodt, sőt gyakran unalmas kötelesség a katonai szolgálat. Vasas László A társaságok fele tíz embernél kevesebbel dolgozik Sok a kis cég a megyében Megyénkben tovább növekedett a gazdálkodó szervezetek száma az első negyedévben. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek köre három hónap alatt 4,2 százalékkal, a jogi személyiség nélkülieké 6,6 százalékkal, az egyéni vállalkozóké pedig 4,1 százalékkal bővült. Ily módon március 31-én megyénkben 2673 jogi személyiségű gazdasági szervezet (ebből 2184 kft), 2964 jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ebből 2249 betéti társaság) és 26 ezer 824 egyéni vállalkozás tevékenykedett. Az egyéni vállalkozók nagy része kiskereskedő vagy kisiparos, a többiek pedig szellemi szabadfoglalkozásúak, vagy a mezőgazdaságban tevékenykednek. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek 76 százaléka betéti társaság, kisebb hányaduk pedig gmk. E vállalkozások túlnyomó többsége mindössze néhány főt foglalkoztat. Legtöbben közülük a szolgáltatás szektorába tartoznak (ke- reskedele, javítás, ingatlanügyletek, stb.). A termelő szférán belül meghatározó a feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás. A jogi személyiségű gazdálkodók közül a legtöbb szervezet szintén kereskedelmi, javítási tevékenységet végez, ezt követi a feldolgozóipar. Megyénkben az országoshoz képest több cég foglalkozik mező- gazdasággal, erdőgazdálkodással, s kevesebb ingatlanügyekkel, egyéb szolgáltatásokkal. Az adottakból megállapítható az is, hogy a tíz főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató szervezetek száma változatlanul tovább növekszik, arányuk a negyedév végén elérte a 52 százalékot. A csődtörvény bevezetése óta a megyében eddig 167 jogi személyiségű cég jelentett csődöt, 1992-ben 132, 1993-ban 34, 1994 első negyedévében pedig egy. A szervezetek többsége három gazdasági ágból tevődik össze: feldolgozóipar, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, kereskedelmi, javítási besorolású. Ez évben eddig nyolc csődeljárás fejeződött be, 1992 eleje óta pedig összesen 139. Az érintett cégek 56 százaléka megegyezett hitelezőivel, 42 százalékuk felszámolás alá került, három esetben pedig egyéb módon szűnt meg az eljárás. Az első negyedév végén 152 Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szervezet felszámolás, 62 pedig végelszámolás alatt állt. A felszámolás alá került cégek hattizede kft, 22 százaléka szövetkezet, 27 illetve 28 százalékuk feldolgozóipari illetve kereskedelmi tevékenységet végzett, 14 százalékuk mezőgazdasági besorolású. Filepné, KSH Kutyapiszok - Piszok kutya? Gyermeknapon néztem a játszótéren szórakozó apróságokat. Figyeltem, miképpen másznak a mászókán, hogyan csúsznak a csúszókán. Tudom én hibáztam, mert nem néztem a lábam elé, de megtörtént a baj. Egy ..piszok kutya” kutyapiszka bepiszkította cipőm talpát. Gondosan letörültem a talpamra ragadt bűzlő „sarat”, majd tudatosan vizsgálni kezdtem a játszótér talaján. Néhány négyzetméternyi területen több kilónyi keményre száradt, napszítta, kifehéredett „kutyalábnyomot” találtam, és egy kis táblát „Kutyát sétáltatni tilos!” felirattal. Mit nekünk tilalomfa? Lépjenek bele az apróságok akkor legalább szerencséjük lesz... Imi
