Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-01 / 59. szám

ÚJ KELET ________ ME GYÉNK ELETEBOL 1994. június 1., szerda 3 Paszabi szőttes cigány motívummal ... r.,. Tankönyv-körkép A nyomda teljes gőzzel dolgozik Ha igaz a hír, amit Váradi Pétertől, a Cigány Kulturális Szövetség helyi elnökétől hallottam, akkor a paszabi hagyományőrző, sok sikerrel dicseked­hető táncegyüttes férfi tagjai végre csizmát kapnak. Csak egy a baj, panasz­kodott Péter. Valamennyit szűkre szab­ták, most mehetek, hogy sámfázzák ki. Azóta bizonyára megtörtént a csizmák bővítése és a próbákon már ezekben táncolnak a paszabiak. Hogyne örültem volna a hírnek, amikor tudom, hogy cigányegyütte­seink néhány éve milyen szedett-vedett gúnyákban, toprongyosan álltak dobogóra, s adták elő a szemet-lelket gyönyörködtető cigánytáncokat. Amikor a folklór iránt igazán elkötelezett, s érte áldozatokra is képes Viel a János megyeházi főtanácsos in- spirálására az MCKSZ, s jómagam hozzáláttunk, hogy a gazdag hagyo­mányokkal rendelkező Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében fel - illetve újjá­élesszük közösen a már-már halódó kincseket. Valahányszor meghirdettük a cigány folklór, a hagyományőrző cigány népi táncegyüttesek vetélkedőjét, itt voltak a magyar szakemberek, érkeztek Fran­ciaországból, filmet forgattak az ameri­kaiak, szalagra rögzítették az öreg pa­szabi cigányok, a nagyecsediek, a tisza- vasváriak, a nagyhalásziak vagy a távoli milotaiak, szatmáriak tánclépéseit. Színpadképessé váltak a szabolcsi cigány táncegyüttesek. Öt év távlatából tekintve szinte felmérhetetlen a fej­lődésük. Képesek és alkalmasak ma már országos megmérettetésre is. S nem túlzók, ha azt mondom, ismerve a szakemberek véleményét, hogy sehol nem vallunk velük szégyent. Nem akarom eltúlozni, de tény: ahhoz, hogy idáig fejlődtek, jelentősen hozzájárult a megyei önkormányzat közoktatási és közművelődési bizottsága is. Ám nem kevésbé a közművelődési iroda sza­kembergárdája. A bizottság figyelemmel kíséri együtteseink pályázatait, s a kevéske pénzből, amely a kisebbségek tá­mogatását célozza, első helyen veszi figyelembe a cigány folklór tá­mogatásának a fontosságát. És noha a kezdetben akadtak is kétkedők, mond­ván: vajon az együttesekre fordítják-e a pályadíjakat, meggyőződhettek róla, hogy igen. Ezt mutatja ruházatuk, megjelenésük. Egyebek között ez a hírverés is ösz­tönözte arra a Nyíregyházi Népi Ipar- művészeti és Háziipari Szövetkezetei, hogy felkarolja együtteseinket. Beren- csi Gyula, a szövetkezet elnöke fel­ajánlotta, hogy segíti a paszabi hagyo­mányőrző cigány népi táncegyüttesün­ket. Szinte már látom: paszabi szőttes, cigány népi motívumokkal. Bi­zonyítandó a magyar nép és a cigányság több évszázados egymás mellett élését, egymásra hatását, gazdagítását a folklórban is. Farkas Kálmán A tankönyvírótól az iskolapadig hosszú utat tesz meg a könyv. Sokak összehangolt munkája szükséges a zökkenőmentes tanévkezdéshez. Ebbe a folyamatba próbálunk belepillantani. Papik Péter a Pedagógiai Intézet igaz­gatóhelyettese: — Megszűnt az az elv, miszerint egy tantárgyhoz egységesen egy tankönyv tar­tozott. Ma már a tanár szabadon választ a kínálatból. — Hogyan találkozik a pedagógus a tankönyvkínálattal? — Minden kinyomtatott tankönyv meg­található az intézet könyvtárában. Ez a bemutatókészlet minden kolléga ren­delkezésére áll. Vidékre is kijárunk könyveismertető programokkal. Az új könyveket a kiadók tőlünk függetlenül is reklámozzák. —A Nemzeti Tankönyvkiadón kívül sok kisebb-nagyobb kiadó foglalkozik tan­könyvkiadássá. Vannak-e szakmai előírá­sok? Ki határozza meg a tematikát, és a szakmai színvonalat? — A tankönyvvé nyilvánítás kizáróla­gos joga az illetékes miniszteré. — A tankönyvárak nagyon magasak. Van-e kompenzációs lehetőség? — Az önkormányzatok a minisztéri­umtól gyerekenkénti támogatást kapnak. Ezt az oktatás keretein belül szabadon használják fel. Lehetőség van teljes átvál- lalalásra, kiegészítésre, de van, ahol sem­mi támogatást nem kapnak a szülők. — Várható-e változás a közeljövőben? — Az új nemzeti alaptanterv hamaro­san elkészül, és valószínű ez új köve­telményrendszert támaszt. Makó Csaba, a Kölcsey Gimnázium tanára, tankönyvfelelős: — Most folyik az igényfelmérés és a megrendelés. Tíz kiadótól rendeljük a tankönyveket, kilencven százalékát a Nemzeti Tankönyvkiadótól. Közvetlen partnerünk a nyíregyházi PIÉRT. Százhat­féle könyvet rendelünk. Az első évfolyam ára háromezer forint körül lesz, a többi évfolyamnak ennél kevesebb. Az elmúlt években az ellátás zökkenőmentes volt. A tanévkezdés első napjaira az idén is megkapjuk a könyveket. Az elmúlt éveket vizsgálva korrekt kapcsolatunk alakult ki a PIÉRT-tel. Tóth Ferencné, a NYÍR-P1ÉRT Rt. vezérigazgatója: — A megrendelt tankönyvek folyama­tosan érkeznek. Jó lenne, ha az iskolák nem augusztus végén rohannának meg bennünket, hanem a megérkezett köny­veket folyamatosan elszállítanák. Az elszállítás közös szervezésével elkerülhet­nénk az augusztusi torlódást. Ez mindkét fél érdeke lenne. Siófoki László, a Kossuth Könyvesbolt vezetője: — Boltunkban tanévkezdéstől forgal­mazunk tankönyveket. Mi is a PIÉRT-tői, a Nemzeti Tankönyvkiadótól és egyéb ki­adóktól rendeljük a könyveket. Szeretnénk megszerezni a kötelező és az ajánlott olvasmányok teljes skáláját. —A tavalyi árakhoz képest mi várható? — Hetven-nyolcvan százalékos emel­kedés. Végül megkérdeztük Károly Józsefet, a Nyírségi Nyomda üzemvezetőjét, mi mú­lik a nyomdászokon? — Az időben beérkezett megren­deléseket időben is teljesítjük. Ha az iskola későn rendel a forgalmazótól, a forgal­mazó későn rendel a kiadótól, a kiadó késve rendel tőlünk, akkor mi is késünk. A mennyiségi igényeket tudjuk teljesíte­ni, igyekszünk minőségi munkát kiadni a kezünkből. Néhány hete teljes kapacitás­sal dolgozunk. A könyveket az elszál­lításig központi raktárainkban tároljuk. Sípos József Non in élek». Egy olvasónk bejött hozzám. Azt mondta gondja van. Túl nagy lábon él. Nő létére szégyelli is egy kicsit, de a természet úgy rendelkezett, hogy nagy lábon kell élnie. A gondja pedig az, hogy nem kap a lábára cipőt. Ami van 41 és felesben, az leginkább tortőr cipőre hasonlít, és nem egy egyébként nagyon csinos, karcsú lábra való. Úgy gondolom nem egyedi esetről van szó. Olvasónknak azt mondták a cipőgyár nem gyárt 40-es méret fölött cipőt. Az egyetlen megoldás pedig, maszek alapon cipésszel megcsináltat­ni. Ez azonban egy kissé drága. Nem mindenki engedheti meg magának. Sze­rintem van még egy megoldás. A klasszikus. Járjon mezítláb. Annál is inkább, mert Rosseau is megmondta „Vissza a természethez”. Imi Közvéleménykutatás-Van aki nem mondja, csak mutatja. Azt hová ír­jam? Ifj. Csizmadia Attila Angyalbőrben A ngyalbőrben minden kicsit más!” — énekelte a Moho Sapiens együttes a népszerű tévéfilm-sorozatban, melyben a katonák mindig belekeveredtek valamilyen bal­héba. Egymás után ötölték ki és hajtot­ták végre kisebb-nagyobb csínyte­véseiket, - általában elöljárójuk ro­vására, és a megszokottság nyugalmával szöktek ki nap mint nap a laktanyából. Ez a film. De mi a valóság? Hosszas előkészítés, engedélyeztetés és formaság után végre sikerült bejut­nunk a nyíregyházi Báthory István lak­tanyába. Az udvaron pedáns rend és tisz­taság, a gyep szépen gondozott. A kör­let bejárata fölött felirat: „Hazámat szolgálom”. Végighaladunk egy hosszú járdán, keresztülmegyünk egy betono­zott sportpályán és elérünk a laktanya szerelőcsarnokához. Itt dolgozik a ja­vítószázad. Egy hirtelenszőke fiatalem­ber éppen egy terepjáró fékberen­dezésével bajlódott. Lipkovics Ferenc február 23-án vo­nult be. Tiszaeszláron lakik, a 110-es szakmunkásképzőben végzett könnyű­szerkezet-lakatosként, ezért is került a javítószázadba. — Hogy telt az első nap a lakta­nyában? — Nagyon izgultam, sokkal keményebb dolgokra számítottam. Reggel az ebédlőben egyeztették a neveket, aztán kiosztották a ruhákat, szerencsére stimmelt a méret. — Nem voltak problémák a beillesz­kedéssel? — Hamar összekovácsolódott a tár­saság, néhány egykori osztálytársammal is összekerültem. — Hogy telik egy napod? — Reggel fél hatkor ébresztő, aztán öltözködés, takarítás, reggelizés. Az ellátás egyre jobb, bár lehet, hogy egyszerűen csak kezdem megszokni. Reggeli után sor­akozó az udvaron és indulunk a műhelybe. Szeretek itt dolgozni. Általában páncélo­zott szállító harc járműveket újítunk fel. Fél egykor ebédelünk, aztán fél négyig ismét dolgozunk. Ezután elméletileg sza­badidő lenne, de általában kerti munkára osztanak be minket. Este hatkor vacsorá­zunk, kitakarítjuk a körletet, aztán TV-t, vagy videót nézünk. Az olvasószobában könyvtár, sakk, társasjátékok vannak, de ez a hely az öregek felségterülete. Ha mi, első időszakosok bemegyünk, akkor eny­hén szólva rossz szemmel néznek minket. — Ezek szerint rossz viszony van az öregek és kopaszok között? — Azt azért nem mondanám, hogy rossz. Az öregek nagy része tisztességes, nem él vissza a helyzetével, de van néhány, aki minden alkalmat megragad, hogy megalázzon minket. Gyakran megesik, hogy egymás után háromszor- négyszer is felmosatják velünk a körle­tet. —Mi az amit legkevésbé, és mi az amit a legjobban szeretsz? — Az előbb említett utolsó időszako­sokat ki nem állhatom.Ha csak a kö­zelükben vagyok, már rosszul érzem magam. A kiképzést sem szeretem, fő­leg a napi két-három kilométer futást. Amit nagyon szeretek, az az őrszolgálat. Reggel átveszem az őrséget, megvizs­gálom a pecséteket és aztán egész szolgálat alatt nyugodtan sétálgatok, nem zavar senki.-—Nem hiányzik a család? Nincs hon­vágyad? — Az biztos, hogy jobb lenne otthon, de szerencsére így is minden héten haza tudok menni. Majdnem olyan, mintha dolgozni járnék. Lehet, hogy van olyan laktanya, ahol hasonló dolgok megesnek, mint az An­gyalbőrben című sorozatban, de én nem tapasztalok hasonlót. Számomra nyu­godt, sőt gyakran unalmas kötelesség a katonai szolgálat. Vasas László A társaságok fele tíz embernél kevesebbel dolgozik Sok a kis cég a megyében Megyénkben tovább növekedett a gazdálkodó szervezetek száma az első ne­gyedévben. A jogi személyiségű gazdasá­gi szervezetek köre három hónap alatt 4,2 százalékkal, a jogi személyiség nélkülieké 6,6 százalékkal, az egyéni vállalkozóké pedig 4,1 százalékkal bővült. Ily módon március 31-én megyénkben 2673 jogi személyiségű gazdasági szervezet (ebből 2184 kft), 2964 jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ebből 2249 betéti társaság) és 26 ezer 824 egyéni vállalkozás tevékenykedett. Az egyéni vállalkozók nagy része kiskereskedő vagy kisiparos, a többiek pedig szellemi szabadfoglalkozásúak, vagy a mezőgazdaságban tevékenyked­nek. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek 76 százaléka betéti társaság, kisebb hányaduk pedig gmk. E vállalkozá­sok túlnyomó többsége mindössze néhány főt foglalkoztat. Legtöbben közülük a szolgáltatás szektorába tartoznak (ke- reskedele, javítás, ingatlanügyletek, stb.). A termelő szférán belül meghatározó a fel­dolgozóipar, az építőipar és a mezőgaz­daság, erdőgazdálkodás. A jogi személyiségű gazdálkodók közül a legtöbb szervezet szintén kereskedelmi, javítási tevékenységet végez, ezt követi a feldolgozóipar. Megyénkben az orszá­goshoz képest több cég foglalkozik mező- gazdasággal, erdőgazdálkodással, s kevesebb ingatlanügyekkel, egyéb szolgáltatásokkal. Az adottakból megál­lapítható az is, hogy a tíz főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató szervezetek száma változatlanul tovább növekszik, ará­nyuk a negyedév végén elérte a 52 száza­lékot. A csődtörvény bevezetése óta a me­gyében eddig 167 jogi személyiségű cég jelentett csődöt, 1992-ben 132, 1993-ban 34, 1994 első negyedévében pedig egy. A szervezetek többsége három gazdasági ágból tevődik össze: feldolgozóipar, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, keres­kedelmi, javítási besorolású. Ez évben eddig nyolc csődeljárás fejeződött be, 1992 eleje óta pedig összesen 139. Az érin­tett cégek 56 százaléka megegyezett hitelezőivel, 42 százalékuk felszámolás alá került, három esetben pedig egyéb módon szűnt meg az eljárás. Az első negyedév végén 152 Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szervezet felszá­molás, 62 pedig végelszámolás alatt állt. A felszámolás alá került cégek hattizede kft, 22 százaléka szövetkezet, 27 illetve 28 százalékuk feldolgozóipari illetve kereskedelmi tevékenységet végzett, 14 százalékuk mezőgazdasági besorolású. Filepné, KSH Kutyapiszok - Piszok kutya? Gyermeknapon néztem a játszótéren szórakozó apróságokat. Figyeltem, mikép­pen másznak a mászókán, hogyan csúsznak a csúszókán. Tudom én hibáztam, mert nem néztem a lábam elé, de megtörtént a baj. Egy ..piszok kutya” kutyapiszka bepisz­kította cipőm talpát. Gondosan letörültem a talpamra ragadt bűzlő „sarat”, majd tudatosan vizsgálni kezdtem a játszótér talaján. Néhány négyzetméternyi területen több kilónyi keményre száradt, napszítta, kifehéredett „kutyalábnyomot” találtam, és egy kis táblát „Kutyát sétáltatni tilos!” felirattal. Mit nekünk tilalomfa? Lépjenek bele az apróságok akkor legalább szerencséjük lesz... Imi

Next

/
Oldalképek
Tartalom