Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-20 / 75. szám

1994. június 20., hétfő BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Három éve távoztak a szovjet csapatok Három évvel ezelőtt, 1991. június 19-én hagyta el a Magyar Köztársaság területét az utolsó szovjet katona: ezen a napon távozott hazánkból Silov tábornok, a csapat- kivonást irányító parancsnok, aki gyalogosan lépte át Záhonynál a határt. A szovjet csapatkivonásról szóló megállapodást hosszas tárgyalás után 1990. március 10-én Moszkvában írta aláHorn Gyula, akkori külügyminiszter és szovjet kollégája, Eduard Sevardnadze. Kádár Béla nemzetközi fórumon A crans-montanai fórumon folyó eszmecserék középpontjában a Nyugat-Európa és a kelet-közép-, kelet-európai országok, valamint a közel-keleti államok közötti együttműködés különféle problémáinak megvitatása áll — mondta Kádár Béla. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a magyar üzleti világ négy képviselő­jével együtt részt vesz azon a hagyományos, magánjellegű nemzetközi találkozón, amelyet a svájci üdülővárosban tartanak. Kádár az MTI-nek elmondta: minden évben ugyanebben az időpontban rendezik meg a fórumot üzletemberek, politikusok és a tömegtájékoztatás vezető személyisé­geinek a részvételével. Ennek keretében plenáris fórumokat tartanak, ahol több ország kap alkalmat arra, hogy bemutatkozzék. Magyarországra, számos más állam mellett, szombaton került sor. Ezenkívül — mondta a miniszter — az érdekeltek szakbizottságokban, szűkebb sávú témakörökben cserélnek véleményt. A miniszter pénteken felszólalt azon a fórumon is, amelynek témája a nemzetközi tőkeáramlás volt. Adóellenőrzések korszerűsödő eszközökkel Az év első öt hónapjában 151 ezer ellenőrzést folytatott le az adóhatóság, ennek révén 14,8 milliárd forintnyi adóhiányt állapított meg a hivatal. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban készült összesítés szerint a legtöbb feltárt adóhiány az általá­nos forgalmi adó befizetések ellenőrzésének eredményeként került napvilágra. A revizorok összesen 6,2 milliárd forintnyi adóhiányt tártak fel az áfa-fizetések ellenőrzése során. Ebben a körben is működik a visszaigénylések jogosságának előzetes vizsgálata. Az APEH-nél elindult egy számítógépes áfa-kiválasztási rend- sze, amely 40 ismérv összevetésével jelöli ki vizsgálatra az adóalanyokat. Az elő­zetes ellenőrzések révén az év első öt hónapjában a megállapított adóhiánynál több, összesen 6,7 milliárd forint jogtalan áfa-viszaigénylés teljesítését akadályozták meg az APEH munkatársai. Ez a szám jelentős emelkedést mutat, hiszen 1993- ban a teljes év alatt előzetesen feltárt jogtalan visszaigénylések összege 8,4 milliárd forint volt. Olajszőkítők a sertéstelepen Olajszőkítőkre bukkantak egy dunántúli sertéstelepen a vám- és pénzügyőrség illetékes nyomozóhivatalának munkatársai. Az esetről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága tájékoztatta az MTI-t. A pénzügyőrök tetten érték K. István és G. Attila magyar állampolgárokat, akik épp azon munkálkodtak, hogy háztartási tüzelőolajból gázolajat állítsanak elő szőkítés útján. Az ellenőrzés meg­kezdésekor egyiküknek sikerült elhagynia a helyszínt, azonban a nyomozó pénz­ügyőrök a helyszínen talált háztartási tüzelőolajat lefoglalták. A két elkövető ügyé­ben 2,24 millió forint értékű adócsalás gyanúja miatt folyik a nyomozás. Eltűnt az alkohol Mintegy 40 százalékkal csökkent a hivatalosan forgalmazott alkohol mennyisége Magyarországon 1991 óta — mondta Minarik György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke azt kommentálva, hogy a fogyasztási adóból szármázó bevételek idén az első öt hónapban elmaradnak az előzetesen tervezett mértéktől. A fogyasztási adóbevételek már hosszú idő óta elmaradnak az előirányzót! mennyiségtől, ami az adóhatóság véleménye szerint egyértelműen arra utal, hogy sok cikk kikerüli az adózást. Arról nincsenek pontos értesülései a hivatalnak, hogy ez miként valósul meg például az alkoholtartalmú italok esetében. Az év folyamán kiemelten ellenőrizték az APEH szakemberei a szeszgyártással és -forgalmazással, valamint a szeszexporttal foglalkozó cégeket. Bombamerénylet Isztambulban Pokolgép robbant szombaton Isztambulban egy közúti szállítmányozási vállalat irodájában. A merénylet nem követelt emberi áldozatokat, az anyagi károk sem jelentősek. A rendőrség közleménye szerint a pokolgép robbanása következtében csupán a helyiség ablakai törtek be. A merényletet még senki sem vállalta. A nyilvános helyeken végrehajtott pokolgépes robbantásokat azonban általában a Kurd Munkáspárt (PKK) embereinek tulajdonítják. Amerikai hadihajó Vlagyivosztokban Mintegy 300 fős legénységgel a fedélzetén szombaton megérkezett Vlagyivosz­tokba az ÜSS Dubuque amerikai hadihajó, amely orosz csapatokkal együtt csütörtökig részt vesz egy közös emberiességi segélynyújtási gyakorlaton. Az AFP-nek az ITAR-TASZSZ-ra hivatkozó szombati jelentése szerint orosz és amerikai katonai egységek olyan feladatok végzését gyakorolják, amelyek teljesítése természeti csapások esetén szükséges a polgári lakosság mentése során. Az amerikai tisztek vlagyivosztoki tartózkodásuk során összejöveteleket tartanak orosz társaikkal. A eredetileg júliusra tervezett uráli orosz—amerikai közös hadgya­korlatot orosz képviselők nyomására a közelmúltban elhalasztották; az újabb időpont nem ismeretes. Bosznia — hadifoglyok Eredmény nélkül értek véget péntek este a boszniai muzulmánok és szerbek közötti fogolycsere-tárgyalások. A szarajevói repülőtéren, ENSZ-közvetítéssel folytatott megbeszélések után nyilatkozó Momcilo Krajisnik boszniai szerb vezető a muzulmánokat tette felelőssé a tárgyalások kudarcáért, s azt állította, hogy a muzulmánok mindent megtesznek a fogolycsere megakadályozására. A Tanjug idézte Sergio de Mellót, az ENSZ képviselőjét is, aki kijelentette: Szomorú, hogy csak kismértékben sikerült előre haladni, azonban bízik abban, hogy hamarosan felújítják a tárgyalásokat. Göncz Árpád rádióinterjúja Együttműködés, konszenzuskeresés, megegyezés, óvatos optimizmus — ezekkel a fogalmakkal jelle­mezte Göncz Árpád köztársasági elnök a magyar társadalom, a politikai élet állapotát a választások után, a koalíciós tárgyalások közben. Az államfő' szombaton szokásos „kandalló melletti” beszélgeté­sen látta vendégül a Kossuth rádió képviseletében Wisinger Istvánt. A választásokról Az államfő arról beszélt, hogy nagy megnyugvással fogadta a voksolás zökkenőmentes, kitűnő lebonyolítását: jelesre vizsgázott a közigazgatás és a vá­lasztási szervek. Az eredmények egyik nagy tanulsága, hogy a közvélemény­kutatások is rendkívül megbízhatónak bi­zonyultak. Jelzéseikre mostantól érdemes komolyabb figyelmet fordítaniuk a poli­tikusoknak. Ami a választások politikqi tartalmát illeti, Göncz Árpád yéleménye szerint világosan kirajzolódott az ország politi­kai akarata, bár nyilvánvalóan még sok vita lesz arról, hogy végül is valami ellen vagy mellett voksoltak-e a polgárok. Any- nyi máris megállapítható, hogy az em­berek modernizációt, előrehaladást, lét- biztonságot és stílusváltást igényelnek. Ez utóbbival kapcsolatban a köztársasá­gi elnök megjegyezte: Az elmúlt 40 esztendőben létrejött egy erősen polgári jellegű, szekularizálódott társadalom, amely nagyon nem szerette azt a stílust, amely egy letűnt társadalmi rend jelké­peit, értékrendjét tükrözte. Fontos tanul­ság az is, hogy a társadalom egy határo­zott mozdulattal levágta mind a jobb-, mind a baloldali szélsőségeket. A pártokról A pártvezetőkkel folytatott konzultáci­óinak benyomásait összegezve az állam­fő elmondta: tapasztalatai szerint most minden politikai tömörülés némi iden­titászavarral, az önmeghatározás gond­jával küszködik. Göncz Árpád meglátása szerint a jobbközép pártjai — az MDF, a KDNP és a talán ide sorolható Fidesz is — helyüket keresik a választások után, és tapogatóznak, miként lehetne együtt vagy külön-külön létrehozni egy modern, európai értelemben vett konzervatív pár­tot. A legkisebb identitászavart mintha a Kisgazdapárt mutatná. Szemmel látha­tóan vállalja plebejus jobboldali szerepét. Az SZDSZ-nek „második győztesként” él kell döntenie, csatlakozik-e a koalí­cióhoz vagy sem, vállalja-e a kormányzati felelősséget vagy nem. A legnagyobb győztesnek, a szocialista pártnak tisztáznia kell, mennyit mer vállalni múltjából, és mennyit tud abból elutasítani, illetve mi­lyen mértékben képes egy ciklus alatt mod­em szociáldemokrata párttá válni. Az államfő —- pártok felett álló közjogi szerepe okán — következetesen elzárkó­zott attól, hogy jóslásokba bocsátkozzék a kormánykoalíciót illetően. A pártveze­tőkkel folytatott eszmecseréi nyomán azt azonban hangsúlyozta: minden oldalról a konszenzusépítés igényét tapasztalta. Az igazi cél — tette hozzá — a nemzeti meg­békélés. A kiegyezés nem adekvát foga­lom, mivel „magyar magyarnak nem ellen­sége”. Megegyezés kell kölcsönös enged­ményekkel, hiszen közös érdek az ország felépítése mindenki jayára! Ennek a nemzeti megbékélésnek a példájaként említette az államfő, hogy Horn Gyula szocialista pártelnök és Nagy Erzsébet, a mártír miniszterelnök lánya közösen koszorúzta meg június 16-án Nagy Imre sírját. A koszorú szavak nélkü­li kifejeződése volt annak, hogy az MSZP vállalja azt a hagyományt, amelyet Nagy Imre, a szocialista hős személye testesít meg. Az új kormány feladatai Az államfő véleménye szerint az újon­nan létrejövő kormány legsürgetőbb ten­nivalói közé tartozik majd a különféle funkciók, szerepek összeférhetetlenségé­nek jogszabályba foglalása, a korrupció megfékezése, a mezőgazdaság helyzetének rendezése, az ezzel kapcsolatos „törvény- dzsungel” kiirtása. Összességében a kor­mánynak egyszerre kellene küzdenie az infláció, a munkanélküliség, a költségveté­si deficit, az eladósodás ellen, ami nyilván­valóan azt igényli, hogy a gazdaságirá­nyítás a helyzetnek megfelelő rugalmas­sággal, kompromisszumkészséggel végez­ze feladatát. Az államfő elvetette az úgy­nevezett sokkterápiát, azt viszont, hogy mely területeken kell hosszabb átmenetre berendezkedni, illetve hol kell gyorsítani, véleménye szerint esetenként kell eldön­teni. Göncz Árpád úgy tartja, hogy gyorsí­tani szükséges például a privatizációban, illetve az oktatásügyben. További fontos tennivalója lesz a kor­mánynak egy szociális paktum létrehozá­sa. Ennek nyomán, ha minden jól megy, Finnország és Ausztria után Magyarország is megindulhat azon az úton, amely az úgynevezett szociális partnerségre épül. Egy-két évig a társadalomnak még el kell viselnie a nehézségeket, viszont a kor­mány feladata, hogy tájékoztassa a pol­gárokat, miért kéri áldozatvállalásukat. Ezzel összefüggésben, egy fél mondat ere­jéig, Göncz Árpád kitért a tájékoztatás sze­repére is. A sokszínű, kiegyensúlyozott tá­jékoztatás mellett tette le voksát, és óvott bármiféle kormányzatot is attól, hogy megpróbálkozzék a média kisajátításával. A belpolitikánál maradva, a köztársasá­gi elnök úgy tartotta, hogy a társadalom hangulatát általában óvatos optimizmus jellemzi a jövőt illetően. Ezen az elmúlt napok erőszakos cselekményei — mint például a parlamenti robbantás vagy a rendőrök brutális fellépése a Fradi-szur- kolók ellen — sem változtatnak. Ennek kapcsán egyébként az államfő nyomaté­kosan óvott attól, hogy bárki is bármiféle összefüggést keressen ezen események, illetve a június 16-ai ’56-os megemléke­zések között. Külföldi látogatások Végezetül az államfő a rá váró külföldi látogatásokról beszélt. Elmondta, hogy a jövő héten nem hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban, ahol átveszi a Külügyminisztériumhoz közel álló Ke­let—Nyugati Kutatások Intézetének díját Roman Kováé szlovák államfővel közös­en, a két ország megbékélése, a kisebbsé­gek helyzetének rendezése érdekében tett erőfeszítéseikért. A magyar államfő talál­kozik Clinton elnökkel is, akinek átadja Boross Péter és Horn Gyula üdvözletét. A közeljövő terveiben szerepel egy ázsiai körút is, amely érinti majd Mongóliát, Kínát, Indonéziát és Kuvaitot. Boross Péter nyilatkozata Az elmúlt négy esztendő kormányzati tevékenységét sokkal eredményesebbnek tartja Boross Péter le­köszönő miniszterelnök, mint a korábbi ellenzék, az, amelyik most kormányalakítási lehetőséghez jutott. A miniszterelnök a rádió Vasárnapi Újság című műsorának adott nyilatkozatában többek közt hangsúlyozta: 1994-ben „for­dult” a gazdaság, nőtt az ipari termelés, jelentős eredményeket ért el a mezőgazdaság, mérséklődik az infláció és a munkanél­küliség. Boross Péter nyilatkozatában megállapította: „Mindenki előtt világos, hogy amikor a rendszerváltoztatás ebben a régióban megkezdődött, mindenki rosszul mérte fel, hogy mennyi idő az az átalakulás, amikor a megelégedettség nagyobb fokozata alakul ki a közvéleményben.” Boross Péter szerint ez legalább 10—15 év, de csak akkor, ha egy jó és célirányos kormányzati politika alakul ki. A távozó kormányfő szerint a következő időszakban nagyon fog hiányozni a négy év alatt felhalmozott kormányzati tapasz­talat. Boross Péter a továbbiakban arról is beszélt, hogy az elmúlt négy év alatt csaknem teljesen felépítették a demokratikus jogren­det, szólt a tervezett alkotmánymódosításokról, amelyeket véle­ménye szerint az MSZP—SZDSZ kétharmados többséggel „akár ülésszakonkénti” rendszerességgel is keresztülvihet. Boross Péter ennek ellenére nem tartja egységesnek a jelenleg alakuló MSZP—SZDSZ koalíciót, bár tudomása van arról is, hogy az MSZP és az SZDSZ egymásnak „biztosítékot ad” a megfelelő parlamenti szavazatok tekintetében. „Megszervezik a fegyelme­zett szavazást, ezért az a benyomásom, hogy elmozdulás történik a szavazógép irányába” — mondta Boross Péter. A távozó miniszterelnök végezetül kérdésre válaszolva kihang­súlyozta: Az a magyar kormány, amelyik nem vállalja fel a Kár­pát-medencében élők sorskérdéseit, az a kormány nem teljesíti kötelezettségét. SZDSZ-frakciöhétvége Ráckevén Az ellenzéki helyett a kormányzati sze­repkörre való felkészülés a témája az SZDSZ-frakcióhétvégén, a ráckevei Ke­rámia Hotelben megrendezett tanácsko­zásnak. Amint Kóródi Mária szóvivő szombat délelőtt a zárt ülés eddigi ered­ményének összefoglalásaként az MTI- nek elmondta: a résztvevők megegyeztek abban, hogy szükség van a frakció alap­szabályának, működési rendjének mó­dosítására, hiszen a kormányzati szerep más megközelítést igényel, mint amit az SZDSZ eddig ellenzéki munkája során gyakorolt. így a módosítás kiterjed majd a képviselők interpellációs jogosítványá­ra, amelyet a párt saját képviselőinél kor­látozni kíván. Az interpelláció ugyanis a kormány ellenőrzésének nyilvános esz­köze, de a koalíciós partnereknek első­sorban belülről, szűkebb körben célszerű szükség esetén e lehetőséget érvényre jut­tatni. Ugyancsak indokolt a parlamenti ház­szabály módosítása, amiben lényegében mind a hat párt egyetért, s arról van szó, hogy egymás pártja helyett csupán a füg­getlenek közé való átülésre lesz majd le­hetőség. Az SZDSZ-frakció tagjai azonban nyilatkozatot tettek, miszerint amennyiben nem értenének egyet a párt irányvonalával, vagy más okuk lenne erre, úgy nem az át­ütést választják, hanem lemondanak man­dátumukról. Szóba kerültek a választási kampány során szerzett tapasztalatok is. Eszerint az SZDSZ stílusának fontos eleme lesz a jövőben is az intenzív párbeszéd fenntar­tása a polgárokkal, ez ugyanis elenged­hetetlen a bizalom megőrzéséhez. A pa yHflQflO Vfllncnone h<=»1 \;/ptp Izorl. vezőtlenebb, mint amire az SZDSZ a vá­lasztási kampányra a programját kidolgoz­ta, s a pénzügyi folyamatok tanúsága sze­rint az azóta eltelt időszakban csak tovább romlottak a pozíciók — egyebek mellett erről volt szó az SZDSZ zárt ajtók mögött tartó hétvégi frakcióütésén Ráckevén. Az eddigi munkáról szólva Kóródi Mária, a frakcióhétvége szóvivője szombat este az MTI-nek elmondta: az ütés résztvevői most a további koalíciós tárgyalásoknál al­kalmazandó irányelveket körvonalazzák, s ezek meghatározásában a vártnál súlyo­sabb gazdasági helyzetet is mérlegelni kell. Korábban csak a párt rendelkezésére álló adatokra támaszkodva készülhetett el a gazdasági program, s most a módosí­táshoz, az ország vezetésében való rész­vételhez szükség lesz az idevonatkozó kormányzati dokumentumok átvételére s ------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom