Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-18 / 74. szám
ÚJ KELET M MAGAZIN n II 1994. június 18.. szombat Szuper titkárnő, szuper főnök (XVI.) Az ajándék — adom és kapom Tisztelettel felhívom, kedves Kisasz- szony a figyelmét, hogy felettébb kényes témához érkeztünk! És tudta ezt már az ókor embere is. Homérosz jelezte — és szavai máig is érvényesek —, hogy „Az ajándék öröm, akkor is, ha pöttöm...” Kitűnően érzékelteti a dolog lényegét az 1935-ben kiadott ,A XX. század udvarias embere” című mű egyik utalása, miszerint jobb megajándékozni az embert zsebből elővett és nem aranydobozba csomagolt nadrágtartóval. A drága és túl értékes ajándékok gyakran célzásokkal tűzdelek, így baráti érzelmek helyett gyanút, rosszallást, sőt haragot is kiválthatnak. És van még egy negatív oldala a túlzásnak: a megajándékozott személy nem biztos, hogy szintén képes ugyanilyen bőkezűen viszonozni, s ez őt feszélyezett vagy kényszerű helyzetbe hozza. Az ajándék vásárlásánál a mottónk a következő legyen: szabjuk az ajándékot az egyénhez! Ez a jelszó magába foglalja a homéroszi szabályt, vagyis egy szenvedélyes pecásnak értékesebb ajándéknak számít egy jó kapásjelző (500.- Ft-ért), mint egy felhúzható, aranypettyes fekete csokornyakkendő (3.000.-ért). Az ajándékok dzsungelében a legjobb iránytű, az illető hobbijának ismerete. Elhunyt if j. Bartók Béla Életének 84. évében, június 17-én, péntekebn elhunyt ifj. Bartók Béla, a Magyarországi Unitárius Egyház főgondnoka. Az egyház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. A gyászhírt a család és a Magyarországi Unitárius1 Egyház tudatta az MTI-vel. x Bartók Béla zeneszerző fia, ifj. Bartók Béla 1910. augusztus 22-én született. A mérnöki pályát választotta. Nevéhez fűződik a Bartók Béla műhelye című könyv megírása, a Napról napra című Bartók-kronológia összeállítása, a Bartók családi levelei gyűjtemény, Az öt földrész és az Ahogy én láttam 186 utazásomon című művek megírása. Műszaki, egyházi és zenetörténeti cikkei jelentek meg, előadásokat tartott Magyarországon és számos külföldi országban Bartók Béláról. A Nemzetközi Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke is volt, s számos hazai zenei társaság elnöki, illetve tiszteletbeli elnöki tisztét töltötte be. A Magyar Állami Operaházban a magyar táncművészeti főiskola végzős növendékeinek vizsgaelőadását tartják június 17-én. A képen: Arany Csilla és Nagy Tamás. MTI fotó: Földi Imre Halászház Velencén A Velencei-tavi halászat relikviáit, a mesterség ősi eszközeit ismerhetik meg a az érdeklődők Velencén, a hétvégén megrendezésre kerülő Édesvízi Horgász Világbajnokság tiszteletére megnyitott Halászházban. A Velencei-tavi Horgászszövetség és több tó környéki társadalmi szervezet támogatásával kialakított állandó kiállításon egyebek között láthatók a kisszerszámos halászat eszközei, a különféle varsák, valamint csak a Velencei-tónál használt nyeSzínjátszók és rendezők A Nemzetközi Színjátszó Szövetség (AITA) az Országos Versmondó Egyesülettel és a Zala Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal karöltve nemzetközi színjátszó és rendezői tábort szervez Zalaszentgróton. A tíznapos kurzus július végén kezdődik, amelynek szekcióiban a színházi produkció létrejöttével, színészvezetéssel, önismereti tréninggel, drámapedagógiával és versmondással foglalkoznak. A műhelymunkát és továbbképzést vezető szakemberek között lesz Ascher Tamás, Dölle Zsolt, Máté Gábor és Wiegmann Alfréd. les borítók és zsákos tapogatók. Ezek az eszközök a Velencei-tavi halászat 1970- es években történt megszüntetéséig szinte mindvégig használatosak voltak. A Halászház megnyitása méltó emléket állít a tó környékén élőknek évszázadokig megélhetést biztosító foglalkozásnak. A halászatnak ezen a környéken számos, kifejezetten csak a tóra jellemző sajátossága alakult ki az évszázadok során: Pá- kozdon például vasrámás, Velencén fogantyú nélküli, Sukorón pedig „gamós A pénzügyi nehézségekkel küszködő Frankfurt városa menteni igyekszik, ami menthető: miután a vasárnapi kötéltáncos mutatvány 2,5 millió márkájába került, most a mutatványhoz használt eredeti drótkötél feldarabolásával és a 30 centiméteres darabkák eladásával próbálja feltölteni megcsappant kasszáját. Az elhatározást tett követte, és az érdeklődők csütörtök óta 25 márkáért megvásárolhatják a 30 centis drótkötéldarabokat. A vasárnap még a Paulskirche tornya és a Dóm között kifeszített 300 méteres drótkötél első darabját - szuvenírként - Andreas von tapogatóval” azaz fogantyús halfogó eszközzel halásztak. Az elmúlt századokban a tóparton élők mintegy felének kenyeret adó halfogás eszközeinek és módszereinek a tanulmányozását és feldolgozását Herman Ottó kezdte el 1883-ban a magyar halászatról írt könyve anyagának gyűjtésekor. Az általa megörökített eszközök nagy részét sikerült megmenteni és bemutatni Velencén. Schoeler, a város szociáldemokrata főpolgármestere vásárolta meg. Vasárnap mintegy 300 000 ember nézte végig, amint Philippe Petit francia kötéltáncos a viharos szélben 80 méter magasságban végigsétált a hüvelykujj-vastagságú drótkötélen a Paulskirchétől a Dómig. A neves artista, aki már a New York-i World Trade Center két tornya között is végigsétált 435 méter magasban, 30 perc alatt tette meg a két frankfurti templom közötti utat, mégpedig biztosítókötél nélkül. A 45 éves Petit legközelebb az amerikai Grand Canyon fölött készül átsétálni. Városmentő drótkötél Országházi A lerombolt XIX-es kapu helyreállítás Belga riadalmak Jobboldali előretörés Mostantól kezdve, a szélsőséges fla- mand mozgalmak után immár Belgium francia ajkú lakosainak - köztük a brüsz- szelieknek - is együtt kell élniük a felismeréssel, hogy közülük legalább minden tizedik az idegengyűlölő, netán nacionalista szélsőjobboldali pártok valamelyikét támogatja - figyelmeztetett a hétvégi európai parlamenti választások után a Le Soir vezércikke amelyhez hasonlóan a valamilyen oldalról a centrumhoz közel álló sajtóorgánumok többsége azóta is riadtan tárgyalja a tényt: Flandriában a félfasisztoid Flamand Blokk öt év alatt megduplázta - 6,5 százalékról 12,5 százalékra - szavazatainak arányát; Vallóniában pedig az ugyancsak nyíltan idegengyűlölő Nemzeti Front 7,3 százalékot kapott, jóllehet a legutóbbi választások idején még nem értek el kimutatható eredményt. Ráadásul Vallóniában akad még egy, részben hasonló filozófiát valló politikai csoportosulás - az „Agir” - amelyik maga is 5 százalék körül végzett. Ami együttvéve már Vallóniában is 12 százalék... Mi történt? - teszik föl sokan a kérdést. Hogyan tehet szert ekkora táborra egy hagyományosan olyan toleráns országban a különbözőség tagadása, mint Belgium? (Egyébként hasonló tendenciák tapasztalhatók a szintén toleráns, szomszédos Hollandiában is.) A dolog Belgiumban annyiban még riasztóbb, hogy például a Flamand Blokk az önmagát világi metropolisznak tartó Antwerpenben a legutóbbi helyhatósági választásokon a szavazatok negyedének megszerzésével a város relatív legnagyobb politikai erejévé vált. Ezek a pártok persze sok mindenben különböznek egymástól. A Flamand Blokk például lényegében szeparatista mozgalom is, amely nem csupán a „nem belgáktól” szabadulna meg szívesen, de többnyire még a velük másfél évszázada egy fedél alatt élő vallonoktól is, megteremtve a saját, önálló és virágzó Flandriát. A vallon Nemzeti Front - nem is titkoltan a Le Pen-féle mozgalom szellemi testvére - ezzel szöges ellentétben éppen, hogy az egységes Belgiumban gondolkodik, és francia kultúra értékeit csupán a flamand szélsőségesektől, no meg - és elsősorban - az „idegenek inváziójától” akarja megvédeni. Elhatárolva magát egyúttal a pillanatnyilag még legkisebb befolyással rendelkező másik francia ajkú mozgalomtól, az Agirtól, amelyet a belga tájékoztatás is többnyire nacionalistabolsevista csoportként definiál. Mégis, e különbségek ellenére mindhárom mozgalomban közös az idegenek - elsősorban a törökök és Maghreb-ország- behek - kiebrudalásának az igénye. Belgiumban főként a hetvenes években nyílt meg a kapu az észak-afrikai - különösen a marokkói - arabok előtt, akik eredetileg államközi szerződés alapján elsősorban a nagyszabású közmunkákra érkeztek, alapvetően segédmunkásnak. S többé-kevés- bé az ő hullámukkal együtt jöttek a Németországban munkát níind nehezebben találó törökök, akik közül sokan itt aztán a kiskereskedésben, a szolgáltatásban találták meg a számításukat. Tegyük hozzá: nem ők az egyetlenek, Belgiumban mindig is sok vendégmunkás dolgozott (Liege lakosságának több mint 20 százaléka olasz eredetű például), mint ahogy részarányukat tekintve a bevándoroltak az összlakosság több mint 8 százalékát teszik ki. Hogy miért pont az arabok és a törökök szúrnak ennyire szemet, arra túl egyszerű azt válaszolni, hogy azért, mert ők mohamedánok. Persze, ez is benne van a dologban, de itteni szakértők szerint az is rájátszik erre, hogy ők érkeztek az utolsó hullámokban, nekik volt tehát a legkevesebb idejük beilleszkedni.
