Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-18 / 74. szám

ÚJ KELET M MAGAZIN n II 1994. június 18.. szombat Szuper titkárnő, szuper főnök (XVI.) Az ajándék — adom és kapom Tisztelettel felhívom, kedves Kisasz- szony a figyelmét, hogy felettébb kényes témához érkeztünk! És tudta ezt már az ókor embere is. Homérosz jelezte — és szavai máig is érvényesek —, hogy „Az ajándék öröm, akkor is, ha pöttöm...” Kitűnően érzékelteti a dolog lényegét az 1935-ben kiadott ,A XX. század ud­varias embere” című mű egyik utalása, miszerint jobb megajándékozni az em­bert zsebből elővett és nem aranydoboz­ba csomagolt nadrágtartóval. A drága és túl értékes ajándékok gyakran célzá­sokkal tűzdelek, így baráti érzelmek he­lyett gyanút, rosszallást, sőt haragot is kiválthatnak. És van még egy negatív oldala a túlzásnak: a megajándékozott személy nem biztos, hogy szintén képes ugyanilyen bőkezűen viszonozni, s ez őt feszélyezett vagy kényszerű helyzet­be hozza. Az ajándék vásárlásánál a mottónk a következő legyen: szabjuk az ajándékot az egyénhez! Ez a jelszó magába foglal­ja a homéroszi szabályt, vagyis egy szenvedélyes pecásnak értékesebb ajándéknak számít egy jó kapásjelző (500.- Ft-ért), mint egy felhúzható, aranypettyes fekete csokornyakkendő (3.000.-ért). Az ajándékok dzsungelében a leg­jobb iránytű, az illető hobbijának is­merete. Elhunyt if j. Bartók Béla Életének 84. évében, június 17-én, péntekebn elhunyt ifj. Bartók Béla, a Ma­gyarországi Unitárius Egyház főgondnoka. Az egyház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. A gyászhírt a család és a Magyarországi Unitárius1 Egyház tudatta az MTI-vel. x Bartók Béla zeneszerző fia, ifj. Bartók Béla 1910. augusztus 22-én született. A mérnöki pályát választotta. Nevéhez fűződik a Bartók Béla műhelye című könyv megírása, a Napról napra című Bartók-kronológia összeállítása, a Bartók családi levelei gyűjtemény, Az öt földrész és az Ahogy én láttam 186 utazásomon című művek megírása. Műsza­ki, egyházi és zenetörténeti cikkei jelentek meg, előadásokat tartott Ma­gyarországon és számos külföldi országban Bartók Béláról. A Nemzetközi Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke is volt, s számos hazai zenei társaság elnöki, illetve tiszteletbeli elnöki tisztét töltötte be. A Magyar Állami Operaházban a magyar táncművészeti főiskola végzős nö­vendékeinek vizsgaelőadását tartják június 17-én. A képen: Arany Csilla és Nagy Tamás. MTI fotó: Földi Imre Halászház Velencén A Velencei-tavi halászat relikviáit, a mesterség ősi eszközeit ismerhetik meg a az érdeklődők Velencén, a hétvégén megrendezésre kerülő Édesvízi Horgász Világbajnokság tiszteletére megnyitott Halászházban. A Velencei-tavi Horgászszövetség és több tó környéki társadalmi szervezet tá­mogatásával kialakított állandó kiállításon egyebek között láthatók a kisszerszámos halászat eszközei, a különféle varsák, va­lamint csak a Velencei-tónál használt nye­Színjátszók és rendezők A Nemzetközi Színjátszó Szövetség (AITA) az Országos Versmondó Egye­sülettel és a Zala Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal karöltve nemzet­közi színjátszó és rendezői tábort szer­vez Zalaszentgróton. A tíznapos kur­zus július végén kezdődik, amelynek szekcióiban a színházi produkció létre­jöttével, színészvezetéssel, önismereti tréninggel, drámapedagógiával és vers­mondással foglalkoznak. A műhely­munkát és továbbképzést vezető szak­emberek között lesz Ascher Tamás, Dölle Zsolt, Máté Gábor és Wiegmann Alfréd. les borítók és zsákos tapogatók. Ezek az eszközök a Velencei-tavi halászat 1970- es években történt megszüntetéséig szinte mindvégig használatosak voltak. A Halászház megnyitása méltó emléket állít a tó környékén élőknek évszázadokig megélhetést biztosító foglalkozásnak. A halászatnak ezen a környéken számos, kifejezetten csak a tóra jellemző sajátossá­ga alakult ki az évszázadok során: Pá- kozdon például vasrámás, Velencén fogantyú nélküli, Sukorón pedig „gamós A pénzügyi nehézségekkel küszködő Frankfurt városa menteni igyekszik, ami menthető: miután a vasárnapi kötéltáncos mutatvány 2,5 millió márkájába került, most a mutatványhoz használt eredeti drót­kötél feldarabolásával és a 30 centiméte­res darabkák eladásával próbálja feltölte­ni megcsappant kasszáját. Az elhatározást tett követte, és az érdeklődők csütörtök óta 25 márkáért megvásárolhatják a 30 centis drótkötéldarabokat. A vasárnap még a Paulskirche tornya és a Dóm között kifeszített 300 méteres drótkötél első darabját - szuvenírként - Andreas von tapogatóval” azaz fogantyús halfogó esz­közzel halásztak. Az elmúlt századokban a tóparton élők mintegy felének kenyeret adó halfogás eszközeinek és módszereinek a tanul­mányozását és feldolgozását Herman Ottó kezdte el 1883-ban a magyar halászatról írt könyve anyagának gyűjtésekor. Az ál­tala megörökített eszközök nagy részét sikerült megmenteni és bemutatni Ve­lencén. Schoeler, a város szociáldemokrata főpolgármestere vásárolta meg. Vasárnap mintegy 300 000 ember nézte végig, amint Philippe Petit francia kötéltáncos a viharos szélben 80 méter magasságban végigsétált a hüvelykujj-vastagságú drótkötélen a Paulskirchétől a Dómig. A neves artista, aki már a New York-i World Trade Cen­ter két tornya között is végigsétált 435 méter magasban, 30 perc alatt tette meg a két frankfurti templom közötti utat, még­pedig biztosítókötél nélkül. A 45 éves Petit legközelebb az amerikai Grand Canyon fölött készül átsétálni. Városmentő drótkötél Országházi A lerombolt XIX-es kapu helyreállítás Belga riadalmak Jobboldali előretörés Mostantól kezdve, a szélsőséges fla- mand mozgalmak után immár Belgium francia ajkú lakosainak - köztük a brüsz- szelieknek - is együtt kell élniük a felis­meréssel, hogy közülük legalább minden tizedik az idegengyűlölő, netán naciona­lista szélsőjobboldali pártok valamelyikét támogatja - figyelmeztetett a hétvégi európai parlamenti választások után a Le Soir vezércikke amelyhez hasonlóan a va­lamilyen oldalról a centrumhoz közel álló sajtóorgánumok többsége azóta is riadtan tárgyalja a tényt: Flandriában a félfasisztoid Flamand Blokk öt év alatt megduplázta - 6,5 száza­lékról 12,5 százalékra - szavazatainak arányát; Vallóniában pedig az ugyancsak nyíltan idegengyűlölő Nemzeti Front 7,3 százalékot kapott, jóllehet a legutóbbi választások idején még nem értek el kimu­tatható eredményt. Ráadásul Vallóniában akad még egy, részben hasonló filozófiát valló politikai csoportosulás - az „Agir” - amelyik maga is 5 százalék körül vég­zett. Ami együttvéve már Vallóniában is 12 százalék... Mi történt? - teszik föl so­kan a kérdést. Hogyan tehet szert ekkora táborra egy hagyományosan olyan to­leráns országban a különbözőség tagadása, mint Belgium? (Egyébként hasonló ten­denciák tapasztalhatók a szintén toleráns, szomszédos Hollandiában is.) A dolog Belgiumban annyiban még riasztóbb, hogy például a Flamand Blokk az önmagát világi metropolisznak tartó Antwerpenben a legutóbbi helyhatósági választásokon a szavazatok negyedének megszerzésével a város relatív legnagyobb politikai erejévé vált. Ezek a pártok per­sze sok mindenben különböznek egymástól. A Flamand Blokk például lényegében szeparatista mozgalom is, amely nem csupán a „nem belgáktól” sza­badulna meg szívesen, de többnyire még a velük másfél évszázada egy fedél alatt élő vallonoktól is, megteremtve a saját, önálló és virágzó Flandriát. A vallon Nemzeti Front - nem is tit­koltan a Le Pen-féle mozgalom szellemi testvére - ezzel szöges ellentétben éppen, hogy az egységes Belgiumban gon­dolkodik, és francia kultúra értékeit csupán a flamand szélsőségesektől, no meg - és elsősorban - az „idegenek inváziójától” akarja megvédeni. Elhatárolva magát egyúttal a pillanatnyilag még legkisebb befolyással rendelkező másik francia ajkú mozgalomtól, az Agirtól, amelyet a belga tájékoztatás is többnyire nacionalista­bolsevista csoportként definiál. Mégis, e különbségek ellenére mind­három mozgalomban közös az idegenek - elsősorban a törökök és Maghreb-ország- behek - kiebrudalásának az igénye. Bel­giumban főként a hetvenes években nyílt meg a kapu az észak-afrikai - különösen a marokkói - arabok előtt, akik eredetileg államközi szerződés alapján elsősorban a nagyszabású közmunkákra érkeztek, alap­vetően segédmunkásnak. S többé-kevés- bé az ő hullámukkal együtt jöttek a Német­országban munkát níind nehezebben találó törökök, akik közül sokan itt aztán a kiskereskedésben, a szolgáltatásban találták meg a számításukat. Tegyük hozzá: nem ők az egyetlenek, Belgium­ban mindig is sok vendégmunkás dolgo­zott (Liege lakosságának több mint 20 százaléka olasz eredetű például), mint ahogy részarányukat tekintve a beván­doroltak az összlakosság több mint 8 százalékát teszik ki. Hogy miért pont az arabok és a törökök szúrnak ennyire szemet, arra túl egyszerű azt válaszolni, hogy azért, mert ők mohamedánok. Per­sze, ez is benne van a dologban, de itteni szakértők szerint az is rájátszik erre, hogy ők érkeztek az utolsó hullámokban, nekik volt tehát a legkevesebb idejük beillesz­kedni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom