Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-17 / 73. szám

ÚJ KELET HAZAI MAGAZIN 1994. június 17., péntek Koalíciós egyeztetések az egészségügyről MINISZTÉRIUM SZAPORODÁS? Négy tárgyalási fordulóban tekintette át az egészségügy, a szociálpolitika és a tár­sadalombiztosítás kérdéseit a héten az egészségügyi és szociális koalíciós szakbi­zottság. A tárgyalódelegációk csaknem félszáz témát vitattak meg, amelyek közül csupán egyetlenegyben nem jutottak közös álláspontra. Ez pedig nem más, minthogy továbbra is egy tárca koordinál­ja-e az egészségügyet és a szociálpolitikát, vagy sem -tájékoztatták az újságírókat csü­törtökön a küldöttségek vezetői. Az egészségügyet érintő megállapodá­sokat ismertetve Szolnoki Andrea, az SZD­SZ tárgyalódelegációjának vezetője el­mondta: a felek egyetértettek a szabad or­vosválasztás fokozatos kiterjesztésében a szakellátásra és a kórházakra, és támo­gatták az egészségügyi reform folytatását is. Megállapodásra jutottak abban, hogy továbbra is alapelvnek kell tekinteni az egészségügyben a teljesítményfinanszí­rozást, de ezzel párhuzamosan kell építe­ni a minőségbiztosítás és a minőségelle­nőrzés rendszerét is. Mindezek érdekében szeptemberre ki kell dolgozni egy egész­ségügyi kormányprogramot. A társadalombiztosítással kapcsolatos megállapodásokról szólva Kovács Pál, a szocialista delegáció vezetője rámutatott: átfogó megállapodást sürgetnek a felek a kormány és a TB-önkormányzatok között. Szabályozni kell a TB és az állami költség- vetés viszonyát, tisztázni szükséges a TB- alapok 1991 óta felgyülemlett hiányának finanszírozási lehetőségeit, és határozni kell a TB vagyonhoz juttatásáról is. A gyógyszertámogatás és- finanszírozás kér­dését áttekintve egyetértés volt abban, hogy kiemelten kell kezelni az idősek, a betegek és a rászorulók támogatását. A finanszírozást jelentősen át kell alakítani. A szociális kérdésekről szólva Kovács Pál elmondta: a szakértők szerint ez év szeptember végéig részletes szociálpoliti­kai kormányprogramot kell készíteni. Át kell tekinteni a teljes gyermektámogatási rendszert, meg kell vizsgálni egy esetle­ges fix anyasági támogatási szisztéma ki­alakításának lehetőségét, s felül kell vizs­gálni a családi pótlék rendszerét is. A szakértők fontosnak tartották, hogy jövőre megszülessen egy új nyugdíjbiz­tosítási törvény is, amelyben véglegesen szabályozni lehet a nyugdíjkorhatár kér­dését. A szakértők tehát alapvetően min­den fontos kérdésben egyességre jutottak, az egészségügy és a szociálpolitika mi­niszteriális irányítása kivételével. Mint el­hangzott: míg az MSZP a tárca egyben- tartását javasolja, az SZDSZ amellett száll síkra, hogy hogy egy kis létszámú, de ütőképes egészségügyi minisztériumra, valamint egy szintén önálló szociális tár­cára van szükség. A szabaddemokraták úgy képzelik, hogy miután a munkaügy a gazdaság szerves része, önálló munkaügyi tárca helyett inkább szociális minisztéri­umra van szükség. Amennyiben a dele­gációknak ezen a héten a témában nem sikerül megegyezniük, a kérdés már nem szakértői, hanem politikai szinten dől majd el. Gyarmati tévés fesztivál Öt ország: Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna csaknem negyven helyi tv-stúdiójának több mint kétszáz alkotója jelentkezett eddig a Szatmár-beregi Televíziós Fesztiválra, amelyet június 28. és július 1. között, első alkalommal rendeznek meg Fehér- gyarmaton -jelentették be a fesztivál szervezői csütörtökön, Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatójukon. A négynapos rendezvény különle­gessége, hogy a résztvevők hozott filmekkel nem nevezhetnek, csak a fesztivál ideje alatt, helyben, a régió természeti kincsekben és műemlékekben gazdag tájain készíthetik el versenyalkotá­saikat. Természetesen a Szatmári - és a Beregi - síkság határon túli, romániai, il­letve ukrajnai területén is forgathatnak, a stábokat nyitott határok várják. A szerve­zők az alkotásokat megőrzik, az elképze­lések szerint olyan filmarchívumot hoznak létre, amely felhívja a figyelmet a térség gazdasági és idegenforgalmi lehető­ségeire. Tervezik, hogy 1996-ban, a buda­pesti világkiállítás idején nemcsak a hazai és a szomszédos országok magyar nyelvű, helyi televízióit hívják meg a fesztiválra, hanem a Nyugat-Európában, Ameriká­ban, sőt az Ausztráliában működőket is. A rendezők jelenleg tárgyalnak ar­ról, hogy a térségben lévő penyigei tv- átjátszóállomás - amely Szlovákia. Románia és Ukrajna határhoz közeli területeire közvetíti a magyar televízi­ós műsort - a fesztiválnapokon sugá­rozza a versenyalkotásokat. Az alko­tók részére továbbképzési céllal egyébként - kísérő rendezvényként - szakmai tanácskozást tartanak. Megvi­tatják a hazai és a határokon túli helyi televíziók szorosabb együttműködésé­nek lehetőségeit is. Feszült javulás Az ipar az első negyedévben 9 száza­lékkal többet termelt és értékesített - mennyiségben -, mint az előző esztendő ha­sonló időszakában. A növekedés elsősor­ban a feldolgozóiparban következett be, ugyanakkor az energiafelhasználás - az egész országot tekintve - 5-6 százalékkal maradt el a tavalyitól. A külkereskedelem­ben az export még mindig lassabban növek­szik, mint az import, de a különbség csökkenőben van -állapítja meg a Pénzügy­minisztérium legutóbbi jelentése, amely a gazdaság első négy hónapját tekinti át. A vámstatisztikából származó előzetes adatok szerint április végéig a magyar cé­gek 2,9 milliárd dollár értékű terméket ér­tékesítettek külföldön, ami 4,7 százalékos növekedést jelent. Az import 4 milliárd dollárt tett ki, és ez 7 százalékkal haladja meg a múlt évit. A gépexport az első ne­gyedévben mérsékelt volt, a növekedés na­gyobb részét az élelmiszergazdaság adta. A behozatalban viszont jelentősen emelkedett a gépimport. A gépkivitel csökkenéséből és a behozatal bővüléséből a pénzügyminisz­tériumi elemzők arra következtetnek, hogy a hazai beruházási kereslet élénkülőben van, és ez hozzájárul a növekedés hosszabb távú megalapozásához. Az első negyedévben a gazdálkodó szer­vezetek 65 milliárd forintot fordítottak be­ruházásokra, ami folyó áron az egy évvel korábbihoz képest 59 százalékos növeke­désnek felel meg. Az év egészére a beru­házási volumen 5-10 százalékos bővülését feltételezik. A privatizációban nagy mértékben le­lassultak a folyamatok. Az Állami Va­gyonügynökség április végéig 25,9 mil­liárd forintos bevételre tett szert. Ebből a készpénz azonban csak 6,3 milliárd forint volt, elsősorban a hitel, illetve a kárpótlá­si jegy ellenében történő eladások voltak a meghatározóak. Elit lányok mutatták be a 100 oldalasra bővült Miss Európa magazint ( MTI FOTÓ) Csökken a jövedelem A gazdasági vállalkozások mélyre­pülése megállni látszik az elmúlt évre vonatkozó társasági adóbevallások tükrében. A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások a 1992 évi 196 milliárd forintos összesített nettó vesz­tesége 1993-ban már 38 milliárd fo­rintra apadt - hangoztatta Minarik György, az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal elnöke a múlt évi adó­bevallások tapasztalatait összegző szerdai sajtótájékoztatón. Miközben a vállalkozások helyzete javulni látszik az egyéni vállalkozók- legalábbis az adóbevallások szerint- egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Tavaly már 50 százalékuk veszteség­gel zárta az évet. Torgyánék a főkapitány lemondását követelik AZ FKGP KÖZLEMÉNYE A Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége 1994. június 16-án rendkívü­li elnökségi ülést tartott a Kispest-Fe- rencváros labdarúgó kupadöntő után történt megdöbbentő és indokolatlan rendőri brutalitás következtében ki­alakult politikai helyzet megítélése és a teendők ügyében. 1. ) Az Országos Elnökség felkérte a párt parlamenti frakcióját, hogy az ügy­ben haladéktalanul kezdeményezze paritásos alapon működő rendkívüli parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a felelősség kérdésének megállapítása, és az abból fakadó intézkedések meg­tétele miatt. 2. ) Felszólította Pintér Sándor orszá­gos rendőrfőkapitányt és a budapesti rendőrfőkapitányt, hogy azonnali ha­tállyal nyújtsák be lemondásukat. 3. ) A Magyar Köztársaság miniszter- elnökét a rendőrállamra jellemző ma­gatartások azonnali megfékezésére, és hasonló esetek megakadályozására kér­te fel. 4. ) A szükséges kezdeményezéssel élt a parlamenti pártok elnökeinél. 5. ) 1994. június 17. napjára a megyei (fővárosi) pártelnököket és az Orszá­gos Elnökség tagjait összehívta az or­szág demokratikus rendjét súlyosan sértő eseménnyel kapcsolatos további intézkedések megbeszélése céljából. 6. ) Az Országos Elnökség felhívja a közvélemény figyelmét, vajon nincs-e összefüggés a parlamenti robbantás, valamint a félelemkeltő, durva rendőri fellépések között, az 56-os mártírok ko­szorúzásának és a szovjet csapatok távozásának előestéjén. 7. ) A Független Kisgazdapárt ’me­gyei (fővárosi) elnökeinek az Országos Elnökség tagjaival kibővített 1994. június 17-i rendkívüli ülésén a párt szervei dönteni kívánnak arról is, hogy felfüggesszék-e a hat parlamenti párt egyeztető megbeszélésein való rész­vételüket, amíg a rendőri brutalitás további megakadályozására hathatós intézkedés nem történik. Budapest, 1994. június 16. a Független Kisgazda-, Földmunkás-és Polgári Párt Országos Elnöksége nevé­ben: Dr. Torgyán József országos elnök I)r. Csiky László szentesi szobrász karikatúraszobrait az Expo vidéki rendez­vényeinek sorában a szentesi zsinagógában fogják bemutatni 1996-ban. A fenti képen Kónya Imre, az alsón pedig az alkotó Jean-Paul Belmondo és felesége szob­rával MTI Fotó: Medgyasszay Gy. Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom