Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-15 / 71. szám
UJ KELET MAGAZIN 1994. június 15.. szerda Egy parkoló autó csomagtartójába rejtett bomba robbant a mexikói Guadalajara központjában. A detonáció egy luxus hotel közelében következett be. és öt embert megölt, 15-öt megsebesített. A rendőrség feltételezései szerint a robbantásos merényletért egy guadalajarai kábítószer banda a felelős állatkert sztorija Az első állatkertet pontosan 110 esztendeje rendezték be a lengyel fővárosban, valahol ott, a Bagatela utcán, ahol most a sajtókonferenciák helyszíne van. Elsődleges célja annak idején az állattani kutatások elősegítése volt. 1889-ben Jozef Nausbaum professzor irányította az ekkor megnyitott „zoológiái kertet". 1891-ben mérgezés áldozata lett csaknem valamennyi állat, a Zoo-t bezárták. Azokat, amelyek a katasztrófát túlélték, külföldre szállították. Hosszú szünet után 1926-ban Mieczyslaw Pagowski újra próbálkozott, és a Koszykowa utcán megnyitotta az új állatkertet, amely a korábbinak csak szerény mása volt. Még ugyanebben az évben a Zoo-t áthelyezték egy 10 ezer négyzetméteres területre, a Május 3 sétányra. Az új állatkert igen gyorsan fejlődött, és egyre több lakóra tett szert. Azután újabb költözködés következett, méghozzá oda, ahol most is van, a Visztula bal partján lévő Praga kerület 28 és félezer négyzetméteres folyóparti területére. Ekkor már kétszáz állatfaj képviselői éltek itt. A II. világháborúig felépítették a majomházat, a tengerimalacok medencéjét, a zsiráf- és antilop-kifutót, az elefántok és a fókák „lakhelyét". A háború tragikus sorsot szánt a varsói állatkertnek is Már a háború első napjaiban ki kellett lőni az összes veszélyes vadállatot, nehogy rátámadjanak a lakosságra. El kelleti pusztítani az összes medvét, tigrist, oroszlánt és pumát. A madárház ieegett, szerencsétlen lakói elrepültek, de a régi varsóiak elmondják, nog\ a sasok es a keselyűk még sokáig köröztek az üszkös épület fölött, az állatkert volt dolgozói pedig amíg tudták, etették őket. A majmokra is hasonló sors várt. Szétszaladtak a fővárosban. A fókák élelem után a város utcáit kutatták. Rengeteg értékes állatot élelemnek dolgoztak fel a kiéhezett varsóiak és a katonaság. A háború után azonnal hozzáláttak az állatkert újjáépítéséhez. Két évvel később. 1947-ben megnyitották a még szerény, csupán 200 állattal betelepített Zoo-t. Az első nagyobb szállítmány, sok egzotikus állatfajjal a Szovjetunióból érkezett 1949-ben. Az 50-es években elvégzett teljes felújítás adta meg a varsói állatkertnek a mostani külalakját. Még ezekben az években kísérletezték ki az oroszlánok állatkerti szaporításának módszerét, és akkor született meg az állatok királyának első lengyelországi utódja. A réges-régi képen talán a messzi, kifürkészhetetlen jövőt kutatja tekintetével a kislány. Mikor a felvétel készült, nem sejtette, hogy örökre fiatal marad. Neki nem adatott meg, hogy menyasszony, majd feleség, anya és nagymama legyen — megadatott viszont a korai halál, és mégis a halhatatlanság. Tizenhárom évesen kezdte írni naplóját, mely a zsidók üldöztetésének, megaláztatásának hiteles kordokumentuma. A második világháború végén, a nácik bukása után kerültek elő feljegyzései, melyek világhírt hoztak a kislánynak, akit Anna Franknak hívtak. Őt senki nem kérdezte meg, hogy akarja-e a halhatatlanságot, vagy inkább ősz fejjel az unokáiban gyönyörködne... Ma is élhetne még, ha hagyják. Most lenne 65 éves... (MTI-Telefotó) Kínai papnövendékek tiltakozása ejtőernyősök Egeik A dél-franciaországi Tarbes a székhelye a XVII. században alakult huszárezrednek, mely Bercsényi László nevét viseli. A vörös barettsapkás, speciálisan kiképzett ejtőernyősök népes csoportját látta vendégül a szolnoki Bercsényi László felderítő zászlóalj. A vörössapkások itt- tartózkodásuk alatt Egerbe is ellátogattak. Képünkön: a katonavendégek a várban. Egy igazi szerzetes utazott át Mátészalkán (Pénzes László felvétele) Catherine Beecher Ha a Beecher név ismerősnek hangzik, annak az lehet az oka, hogy a Beecher család több tagja is hírnévre tett szert a múlt században és ez a hírnév esetleg eljutott Magyarországra is. A Beecher lányok édesapja ugyanis korának legismertebb prédikátora volt, egyben egy teológiai szeminárium elnöke. A család a New-Yorki Long Islanden élt. A fiúkból papok és tanítók lettek, az egyik lány. Harriett .később Beecher-Stowe néven a lámás bátya Kunyhója szerzője lett, Catherine pedig az amerikai nők oktatásának úttörője. Vőlegénye 1823-ban meghalt, s ettől kezdve Catherine a munkának szentelte életét. A nők oktatásának felesztése volt a célja. A connecti- cuti Hartfordban, később pedig Cincinnatiban, lányiskolát alapított, és hozzájárult számos lánygimnázium létrejöttéhez is. Lényegében az ő befolyásának köszönhető, hogy ebben az időben a nőket fokozatosan alkalmazták tanítói állásokban, olyannyira, hogy ma már a férfiak számítanak ritkaságnak a tanári karban. Catherine Beecher azonban nemcsak iskolákat alapított, hanem Harriett nővérével együtt, egy igen népszerűvé vált könyvet is írt. Címe Az amerikai nő otthona volt, és A- tól Z-ig mindent leírt, amit az otthonalapításhoz tudni kell. A gyakorlati tudnivalóknak ez a gyűjteménye igen időszerű volt, mert akkoriban telepedtek le az amerikaiak a nyugati vidékeken. Fiatal asszonyok ezrei teremtettek új otthont a családoknak, távol a rokonoktól, tehát idősebb és tapasztalt nőrokonaikra sem támaszkodhattak. Magukkal vitték tehát a hosszú útra a Beecher nővérek mindent tudó házi enciklopédiáját: a szekérkaravánok pedig ritkán szállítottak mást, mint a bibliát, de a Beecher könyvnek is ott kellett lennie. Harriet regénye, a Tamás bátya kunyhója, a maga idejében hatalmas szerepet játszott a rabszolgaság elleni harcban, érdekes módon ma már alig kerül szóba. Idővel ugyanis Tamás bátya neve, az amerikai négerek polgárjogi mozgalma során, méltatlanul, de sajnos elkerülhetetlen módon, a bárgyúságig jámbor szolgaiélek szimbólumaként került be a köztudatba, s kiszorította onnét magát a könyvet. Catherine pedig, aki nagyban elősegítette az amerikai nők haladását, később megállt egy ponton, és keményen küzdött a szavazati jogért harcoló amerikai nőmozgalom ellen. A kínai Hog-du városának teológiai főiskoláján a papnövendékek kétharmada a lelkészi szeminárium kommunista rektorának kinevezése miatti tiltakozásául elhagyta a főiskola épületét, és hazatért. Mint kiderült, az új rektort az egyházügyi hivatal nevezte ki, miután a helyi hatóságok az év elején ebből a funkcióból Joseph Xu Zin-xuan püspökököt eltávolítóttűk. Virginia állam Fairfax megyéjének művészeti bizottsága úgy rendelkezett, hogy a megyei kormányépületben rendezett kiállításról el kell távolítani minden olyan fényképet és festményt, amelynek bármilyen köze van bármilyen valláshoz. Az indoklás szerint vallásos jellegű képeket tilos kormányépületekben kiállítani. A törvények szerint ugyancsak tilalom alatt állnak az olyan jellegű alkotások, amelyek meztelenséget, fegyvereket, erőszakot, kábítószereket ábrázolnak, politikai mondanivalót fejeznek ki, vagy haza- fiatlanok. Az eltávolított képek egyike egy templomot, a másik pedig egy 92 éves zsidó férfit ábrázolt ima közben. A rendelet ellen azonban tiltakozott Edgar Boshart, a kiállítás több képének festője azzal, hogy műveit cenzúrázzák. Öröklődik a szénanátha? A legújabb génkutatások szerint a szénanáthát és az allergikus eredetű asztmát az anya átörökítheti gyermekére. Egy brit-japán kutatócsoport az ezért felelős gént all. kromoszómán találta meg. A New Scientist híre szerint tokiói és oxfordi kutatók az allergikus asztma esetében hatvan családból tízben ki tudták mutatni a gén bizonyos mutációját. A családtörténetek az anyától való öröklődést támasztották alá. Az azonban, hogy a megfigyelés alapján génsebészeti eljárással küszöböljék ki ezeket a betegségeket, valószínűleg még éveket vesz igénybe - jelentették ki a kutatók, akiket a DPA idézett.
