Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-14 / 70. szám

1994. június 14., kedd KÜLFÖLD-BELFÖLD UJ KELET Horn-Pető találkozó Egyórás megbeszélést folytatott Horn Gyula, az MSZP elnöke és Pető Iván, az SZDSZ elnöke hétfőn a szocialisták Köztársaság téri székházában. A találkozót követően Horn Gyula elmondta az egybegyűlt újságíróknak, hogy az MSZP az eszmecserén kompromisszumos áthidaló megoldási javasla­tot terjesztett elő garanciális és más kérdésekben. Véleményt cseréltek emel­lett a kormányzati tisztségek és a tárcák elosztásáról is, ám ezzel kapcsolato­san konkrét személyekről nem esett szó. A most tárgyalt témákat kedden megvi­tatja az MSZP és az SZDSZ politikai tárgyalódelegációja. Az MSZP-nek, fűzte hozzá a szocialista politikus, természetesen van elképzelése személyi kérdések­ben, de ez szintén a nagybizottsági tárgyalások témája lesz. A miniszterelnök­helyettesi poszttal összefüggésben Pető Iván hangsúlyozta: a lényeges nem magának az intézménynek a bevezetése, hanem az, hogy a kisebbik koalíciós partnernek lesz egy olyan embere, aki képviseli az egyeztetéseknél a minisz­terelnök mellett. A funkció elnevezése - miniszterelnök-helyettes, avagy ko­alíciós miniszterelnök-helyettes - eldöntendő technikai kérdés. - Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy nem az SZDSZ megbízottja helyettesíti majd a kormányfőt - fűzte hozzá Pető. A pártelnökök egyébként, mint kiderült, egyetértettek ab­ban, hogy a minisztériumok felépítésében érvényesítsék azt az elvet: a tárcáért az a párt felel, amelyik vezeti. Kivételeket azonban mindketten elképzelhetőnek tartanak. Göncz Árpád legyen az államfő A szocialisták és a szabaddemokraták egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az ellenzék és a kormánypártok között más legyen a viszony, mint eddig. Többek között erről tájékoztatta Pető Iván, az SZDSZ elnöke Göncz Árpád államfőt. Pető Iván újságíróknak elmondta, hogy a koalíciós tárgyalás nehéz és sokrétű, ezért nem szabad türelmetlennek lenni. A konzultációk biz­tatóak, a légkör pedig kimondottan korrekt, amely biztosítja a jó munkavégzés feltételeit. Az SZDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy pártja a következő ciklusban is Göncz Árpádot javasolja államfőnek, s a koalíciós tárgyaláson ez a téma is szóba kerül. Hatpárti egyesületek A parlamenti tisztségek elosztásáról is szó volt az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő hatpárti tárgyaláson. Faragó András, a köztársasági elnök szóvivője elmondta: arról folytattak megbeszélést, hogy mely párt adja a parlament elnökét, valamint hány alelnöke és jegyzője legyen a T. Háznak. Az ülésen azt is megvitatták, hogy milyen bizottságok alakuljanak a parlamentben, s ezek hány tagúak legyenek. Az ausztriai népszavazásról Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn az osztrák televízió (ORF) második csatornájának nyilatkozva Budapesten kijelentette: nagyon örül, és szívből gratulál az osztrák népnek ahhoz, hogy a hét végén megszavazta Ausztria Eu­rópai Unió-tagságát. Ennek révén - mint mondta - hazánk jó barátja és közvetlen szomszédja kerül be az Unióba. Arra is rámutatott, hogy Magyarország „előre küldte” a szervezetbe Ausztriát, és számít arra, hogy az segít hazánk teljes jogú tagságá­nak elérésében. Göncz Árpád szerint Magyarország azt is várja Ausztriától, hogy - mint ahogyan azt osztrák politikusok már többször kinyilvánították, - képviselje a szervezetben a kelet-európai régiót mindaddig, amíg e térség orszá­gai maguk is bejutnak az Európai Unióba. Társadalmi Kamara A negyvenhárom országos civil szervezetet tömörítő Társadalmi Kamara még a választási kampány előtt együttműködési megállapodást kötött 76 ország- gyűlési képviselőjelölttel. A szerződés értelmében a kamara támogatta ajelöltek megválasztását, akik viszont vállalták, hogy amennyiben bekerülnek a Parla­mentbe, hangsúlyosan képviselik a civil szféra érdekeit. A 76 jelölt közül végül 26 MSZP-s, SZDSZ-es és Agrárszövetséghez tartozó képviselő kapott mandá­tumot. Első csoportjukkal hétfőn találkozott a Társadalmi Kamara vezetősége. Gazdaságpolitika Négy fő témában kezdte meg a tárgyalást a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó bizottság, a témákban már igen jelentős mértékű előrehaladást sike­rült elérni. Elsőként az úgynevezett stabilizációs csomagot tekintik át, amely azt taglalja, hogyan lehetne rendbehozni a hazai gazdaságot az 1994-95-ös év folyamán. Mindezt Tardos Márton, a koalíciós tárgyalások gazdaságpolitikai szakbizottságában tevékenykedő SZDSZ-es küldöttség vezetője mondta újságíróknak hétfőn, a megbeszélések után. A gazdaságpolitikai bizottság munkájában a szocialisták részéről Békési László, Baráth Etele és Pál László vett részt, a szabaddemokratákat Tardos Márton, Lotz Károly, Szalay Gábor, Gaál Gyula és Soós Károly Attila képviselte. Göncz Árpád fogadta az SZDSZ elnökét A köztársasági elnök a parlamenti pártok vezetőivel folytatott meg­beszéléseinek sorában hétfőn az SZDSZ elnökét fogadta. Az egyórás meg­beszélést követően Pető Iván tájékoztatta a sajtó képviselőit az elhangzottakról. Az SZDSZ elnöke beszámolt az államfőnek a koalíciós tárgyalások helyzetéről, anélkül, hogy kitért volna a tartalmi részletekre. Az államfő ugyanis már ko­rábban kinyilvánította, hogy nem kíván beavatkozni a tárgyalásokba. A pártel­nök megemlítette azt is, hogy a koalíciós tárgyalás nehéz és sokrétű, ezért nem szabad türelmetlennek lenni. Az együttes, közös kormányzásról folyó konzul­tációkat Pető Iván bíztatónak, a légkört pedig kimondottan korrektnek nevezte, olyannak, amely biztosítja a jó munkavégzés feltételeit. FOLYTATÓDTAK A TÁRGYALÁSOK Az Országgyűlés alakuló ülését előké­szítő hatpárti tárgyalások (amelyek első fordulójára múlt csütörtökön került sor) hétfőn délelőtt folytatódtak a Parlament­ben. A Köztársasági Elnöki Hivatal, az Or­szággyűlés Főtitkársága, valamint hiva­talának vezetői közreműködnek a parla­mentbe bejutott hat párt tárgyalásain, s hét­főre az Országgyűlés apparátusa szakértői anyagokat készített elő. Ezek a dokumen­tumok segítik az ülésrend kialakítását, va­Szeged segít Július közepén negyven Felső-Tisza- vidéki gyerek utazik Szegedre, s lesz egy hétig a város vendége. Maga a tény, hogy kárpátaljai iskolások az anyaországban nyaralnak, hál istennek immáron nem megy kuriózumszámba. Ennek az esetnek viszont érdekes előtörténete van. 1939-ben (ekkor csatolták vissza Kárpátalját az anyaországhoz) Szeged és Rahó testvér- városok lettek. Ez tette lehetővé, hogy a Kárpátokból 40-40 gyerek háromhetes turnusokban az Alföldön pihenhessen. Negyvenöt év múltán ismét egymásra talált a két város. Ez elsősorban a rahói születésű, most Szegeden élő gyermekse­bész professzornak, Altorjai Istvánnak s néhány lelkes támogatójának köszönhető. Az üdültetés jelentős költségeiből Szeged város önkormányzata mindössze 30 ezer forintot vállalt magára. A kiadások nagyobb részét magánszemé­lyek és társadalmi szervezetek fedezik. lamint a Képviselői Irodaházban lévő he­lyiségek elosztását. Mint Faragó András, a köztársasági el­nök szóvivője a sajtót hétfőn délben tájé­koztatta: a hat párt delegációja eddig két témát tárgyalt meg. Az egyik a parlamen­ti tisztségek elosztása, azaz arról folytat­tak megbeszélést, hogy mely párt adja az Országgyűlés elnökét, hány alelnöke és jegyzője legyen a T. Háznak. A szóvivő hangsúlyozta: a delegációk nem konkrét személyekről, hanem a jelöltállítás jogáról cseréltek véleményt. Következő napirendi pontként a bi­zottsági rendszer került terítékre. Itt arról kívánnak dönteni, hogy milyen bizottsá­gok alakuljanak a Parlamentben, s ezek hány tagúak legyenek. Az ülés előreláthatólag a délutáni órák­ban fejeződik be, s akkor kívánják megha­tározni a következő tanácskozás időpontját is. A tervek szerint a tárgyalássorozat jú­nius 20-ára befejeződik. Újabb tények a robbantásról- A BRFK sajtóosztályától hétfőn reggel az MTl-nek adott tájékoztatás szerint újabb tények kerültek napvilágra a Parlament XIX-es kapujánál történt robbantással kapcsolatban. Ezek szerint kiderült, hogy az a két holland egye­temista, akit szombaton hajnalban a Par­lamentnél igazoltattak, egy számítógé­pes nemzetközi konferencián vett részt, és miután az késő éjjel végétért, mind­ketten városnézésre indultak. A Parla­mentnél le akarták fotózni az oszlopokat közelebbről, s ezért átmásztak a lépcső­sor előtti kerítésen, amit a rendőrök ész­leltek, és ekkor igazoltatták őket. Ki­derült, hogy semmi közük nincs a rob­bantáshoz. A rendőrség továbbra is nagy erőkkel nyomoz, s a szakértők legújabb megállapítása szerint a robbanószert nem távirányításos, hanem időzített, gyárilag előállított, mechanikus szer­kezet indította el. A gyújtószerkezetet tehát nem házilag barkácsolták. A SZOCIÁLIS ÁGAZATBAN DOLGOZÓK PÓTLÉKÁRÓL A Pénzügyminisztérium még ezen a hé­ten folyósítja az önkormányzatok számára a szociális ágazatban dolgozók pótlékának kifizetéséhez szükséges első félévi idő­arányos részt. Szelényi György, a Pénzügyminisztéri­um osztályvezetője a Magyar Távirati Iro­dának elmondta: azért tartják fontosnak az ezzel kapcsolatos információt, mert több lap foglalkozott azzal, hogy mi lesz a szo­ciális intézményekben dolgozók 4000 forintos pótlékának fedezetével. Január 1­Az Ungvári Görög Katolikus Tanító­képző utoljára 1944-ben bocsátott ki nö­vendékeket. A szovjet hatalom beveze­tésével — mint oly sok más magyarság­intézményt — ezt is felszámolták. A bukaresti Academia Cata- vencu vicclap szellemes képe szerint Ion Iliescu államelnök a „Nyitott agy” jegyében sorra kerülő, előre hozott romániai választások sikere érdekében a „magyar modellt” próbálgatja. jétől ugyanis az érintett jogszabály - a köz- alkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 40/1994 (III. 25.) kormányrendelet - sze­rint a szociális intézményekben három műszakos munkahelyen ápolási tevékeny­séget végzőknél az A/l fokozat illetménye 50 százalékának megfelelő pótlék jár. A napokban fejeződött be az a felmérés, amely összesítette, hogy a pótlék kifize­Most, ötven esztendő múltán újra ta­lálkoztak az egykori végzősök közül mint­egy harmincán. A világ különböző tájairól érkezett öregdiákok közös misén vettek tése ebben az évben milyen összegű költ­ségvetési forrást igényel. Az összesítés alapján önkormányzati körben mintegy 12 ezer dolgozót érint, és így 841 millió forin­tot jelent. A Pénzügyminisztériumban már intézkedtek annak érdekében, hogy 420 millió forint átutalása az önkormányzatok­hoz napokon belül megtörténjen. A máso­dik félévben pedig az önkormányzatok a havi állami hozzájárulás részeként folya­matosan kapják a pótlékok kifizetéséhez szükséges összegeket. részt az ungvári görög katolikus székes- egyházban, majd fogadta őket Emil Lan- dovszkij polgármester. — h— Találkozó fél évszázad után

Next

/
Oldalképek
Tartalom