Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)

1994-05-14 / 45. szám

UJ KELET _________ in n M EGYÉNK ÉLETÉBŐL m ii 1994. má jus 14., szombat 3 A kis matekos fsak rajzolni nem szeret Négyen győztünk! Tartják vezető helyüket Rakamazi takarékosok Közgyűlés előtt állnak a takarékszövet­kezetek. A megye legnagyobbjától, a Rakamaz és Vidéke Takarékszövetkezet­től érdeklődtünk az évzárásról Petró Gyula igazgatósági elnöktől.- Hogyan zárták a múlt esztendőt?- Takarékszövetkezetünk az 1,2 mil­liárd forintos mérlegfőösszeggel messze megelőzött mindenkit a megyében.- Ez nyereségben is sokat jelent?- Nekünk is alkalmazkodni kellett az új rendelkezésekhez, s magasabb tartalék­tőkét megállapítani. Ha ez nem lett volna, akkor a nyereségre sem panaszkodhat­nánk.- Egyre erősödik, hogy a takarékszövet­kezeteknek a vidék bankjává kell válniuk. Ónok hogyan állnak ezzel?- Teljes mértékben egyetértünk az el­gondolással. Erre egyrészt jó garancia a hálózatunk, hiszen a megye nyugati felé­ben 19 kirendeltséggel rendelkezünk, más­részt már most is a mezőgazdasági hitele­zésben veszünk erősen részt.-Ez mit jelent?- A gépvásárlási kedvezményes hitele­ket bonyolítjuk, az idén már harminc ilyen ügyfelünk volt, akik gazdaságuk fej­lesztésére éltek a kedvezményekkel.- Csakhogy ehhez kell úgynevezett sa­ját erő, 20 százalékos részesedés is. Erre honnan van pénz?- Például onnan, hogy a nálunk elhelye­zett betétek egy részét éppen erre a célra veszik ki takarékszövetkezetünk tagjai.- Egyáltalán, mennyire jellemző, hogy takarékoskodnak az emberek?- A mi hálózatunkban nem jellemző, hogy nő a betételhelyezés. S ennek nem csak az előbb említett beruházási kedv az oka, hanem másik oldalon az emberek elszegényedése. Vannak olyanok, akik már az eddig félretett pénzüket élik fel, mert utolérte a családot a munkanélkü­liség. L. B. Régebben orvosnak készült - mert az orvosok sokat keresnek -, de ma már nem tudja, mi lesz belőle, ha majd megnő. Az viszont biztos, hogy a matematikát nagyon szereti. A nyíregyházi 2-es iskola 4/a. osz­tályos tanulója, Kozák Ferenc, első lett a Dienes Pál megyei matematikaversenyen, amit szerdán tartottak a megyeszékhelyen.- Nem csak én, hanem másik három gyerek is hibátlanul oldotta meg a felada­tokat. Úgyhogy négyen győztünk! - újsá­golja a kisfiú. Tanítónőjétől, Vad Borbálától hallot­tam, hogy komoly munka előzte meg a si­kert. Ferike - azon túl, hogy szorgalmasan jár a matematika-szakkörbe - a tavaszi szü­net óta mindennap foglalkozott a tan­tárggyal. Egyébként igazi gyerek: játékos, derűs, minden érdekli, de néhanapján nem riad vissza egy kis verekedéstől sem.-Izgultál a versenyen?- Persze, egy kicsit. Azért annyira nem, hogy ne tudtam volna megoldani a fela­datokat. Úgy mentem oda, hogy veszteni­valóm nincs, de azért persze győzni akar­tam.- Mit szóltak otthon az eredményedhez?- Mindenki gratulált! Kaptam ajándék­ba egy övét, aztán meg elmentünk a Mar­cipán cukiba süteményt enni. Háromféle kókuszos is volt. Ez a kedvencem.- Azt hallottam, hogy nem csak tudod, hanem szereted is a matematikát.- Úgy harmadiktól kezdett el érdekelni. Szerintem nagyon klassz tantárgy. Van­nak benne szögek meg testek, meg az élethez is kell. Én mindig számolgatok valamit. Most például azon gondolkodom, hogy ha veszünk a telekre egy házat, mennyi terület jut füvesítésre, mennyi gazdálkodásra. Én különben a saját terüle­temen már veteményeztem: sárgarépát, borsót, paprikát, mákot, salátát ültettem.- Úgy tudom, ajándék könyvvel jutal­maztak a versenyen. Szoktál olvasni is?- Persze. A Rambó II tetszett a legjob­ban. De ha már az iskolát tetszik kérdez­ni: majdnem minden tárgyat szeretek. Csak a rajzot nem. (H.) mmm Munkanélküliek esélyeiről Napi sláger a titkárnőképzés Munkanélkülieknek szervez folya­matosan tanfolyamokat az Észak-ma­gyarországi Regionális Munkaerő-fej­lesztési és Átképző Központ. Az ez évi tervekről Dévényi Zoltán tanácsadó adott felvilágosítást.- A jelentkezők számától függően a munkaügyi központban rövidesen többféle számítógépes tanfolyamot indítunk. Ezek programozói, szöveg- szerkesztői, hardverműszerész, vala­mint számítógép-kezelői képzések. Az év folyamán fatömegkészítő, faesz­tergályos, illetve vendéglátó, kereske­delmi és mezőgazdasági vállalkozói tanfolyamokon vehetnek részt az ér­deklődők. A ruhaipar területén férfi- és gyermekruhakészítő, míg a humán területen közép- illetve felsőfokú tit- kámőképzés kezdődik majd.- A tanfolyam elvégzése után milyenek az elhelyezkedési lehetőségek?- Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a titkár-ügyintéző tanfolyamon vég­zett hölgyek nagyon kapósak a munkaerő -piacon. Hisz alapfokon beszélnek idegen nyelvet, és a számítógépekhez is kiválóan értenek. A faesztergályozással előállított termékeknek nagyon nagy piaca van, és ez a tanfolyam meglehetősen nagy remé­nyekkel kecsegtet. A varrni tudó nők és férfiak részére gyakorlatilag korlátlan számban tud a munkaügyi központ állást kínálni.- Vidéken is szerveznek tanfolyamokat?- Természetesen, a regionális központ szerepét betöltő városokban is lesznek tan­folyamaink. Itt is elsősorban számítógépes és vállalkozói képzések kezdődnek. Június 2-án ér véget a hét hónapos tit­kár-ügyintéző tanfolyam. Néhány itt tanu­lót kérdeztem arról, hogy milyennek látja elhelyezkedési lehetőségeit. Kovácsné Vámos Anna (35 éves):- Közel két éve vagyok munkanél­küli. Remélem, hogy hamarosan el tu­dok helyezkedni, ugyanis két helyről várok most visszajelzést. Simon Gáborné (42 éves):- Két és fél éve nem találok munkát. Jelenleg több állásajánlatom van, me­lyek közül — a tanfolyam elvégzése után — „válogathatok”. Bácskái Csilla (20 éves):- Az idén érettségiztem, nem vettek föl a nyíregyházi tanárképző főisko­lára, így ide jelentkeztem. Most már dolgozni szeretnék, és úgy gondolom, hogy mivel itt számítástechnikát és angolt is tanulunk, jobbak lesznek az esélyeim, mint egy érettségivel. Tóth Katalin M KAMPANYSZUNET ■ Pedig délután ezrek előtt mondtad, hogy a tetteiddel fogsz bizonyítani.!.. Ifj. Csizmadia Attila bocsátott gyermeki Áruba C sörgő nyálú aggastyánok bámulják a peep- és live- show-kban rángatódzó sztriptízes leányzókat... tizenéves gye­rekek saját érzékszerveiket gyömö- szölgetve lesik a pornók pornóját, ahol elnyűtt asszonyok nyüszítve vonagla- nak kimerült férfitesteken. Mazochis­ták, szadisták, homoszexuálisok, lesz­bikusok és biszexuálisok kéjelegnek megállás nélkül orálisan, análisan és néha banálisán. Az emberiség élő, egyenes adásban imitálja az élveze­teket... Megőrült a világ, és ennek hatal­mas ára van, mert megállíthatatlanul nő az érzelmileg és fizikailag megnyo­morított gyermekek száma nem csak más országokban, hanem nálunk is. A tizenéves Jancsi testileg-lelkileg összetörve tért haza egy áprilisi hajna­lon. Arcán, fején, hátán és mellkasán jókora sérülések árulkodtak az átszen­vedett éjszakáról. A szülők azonnal kér­dőre vonták gyermeküket, aki nem is titkolódzott tovább — bár már néhány éve ezt teszi. A fiú orvoshoz került, ahol megál­lapították, hogy nyolc napon túl gyó­gyuló sérüléseket, többek között bor­datöréseket és zúzódásokat szenvedett. V _______________________ A vizsgálatok után Jancsi szüleivel együtt elment a fehérgyarmati rendőrkapitány­ságra és feljelentést tett. Ekkor derült fény a meztelen igazságra... — Éppen kóláztam, amikor Attila és Laci bejöttek a presszóba — mondja az apró termetű, tizenhat éves áldozat. Tud­tam, hogy megint azt akarják. Igyekeztem gyorsan eltűnni a helyszínről, de ők utá­nam jöttek. Az iskola mögött elkaptak, és. ütni-vemi kezdtek. Aztán Laci azt mond­ta kapjam be a nemi szervét. Meg kellett tennem, mert közben egy kést tartottak a nyakamhoz. Nagyon undorodtam, de nem érdekelte őket, addig ütöttek, amíg nem folytattam. Elegem lett az egészből, ezért megharaptam Lacit. Óriási erővel kezdte ütni a fejemet. Mivel próbáltam kiabálni, a fiúk féltek, hogy valaki észrevesz ben­nünket, ezért a hátamnak szegezték a kést, és elmentünk egy másik helyre. Ott újból nekem estek, fadarabbal ütötték a fejemet, a hátamat, a gyomromat. Utána megint ugyanazt kellett csinálnom. Akkor már nagyon fájt mindenem, nem tudtam más­ra gondolni, csak hogy minél hamarabb túl legyek az egészen. De ezzel még min­dig nem ért véget a kínlódásom, mert ismét verni kezdtek és megfenyegettek, hogy ha a rendőrséghez fordulok, megölnek... Hajnali négy óra volt, mire haza tudtam menni. Otthon a szüleim észrevették, hogy összevertek, és el kellett mondanom min­dent... Már nagyon régen csinálják ezt velem a fiúk. Valamikor barátok voltunk, de amióta Csiróka hazajött a börtönből, mind megbolondultak. Sokszor kellett Foto: Bo/.so Katalin kielégítenem őket. Nekem már elegem van ebből, nem akarom ezt tovább csinál­ni, még akkor se, ha megölnek!... Laci, a vékonyka testalkatú, tizenöt éves fajtalankodó könnybe lábadt szemekkel adja elő tévelygéseit: — Két vagy három évvel ezelőtt — amikor Csiróka hazajött a börtönből —, az egyik éjszaka valaki bejött hozzám. Félálomban azt éreztem, hogy tapogatott és lehúzta a cipzáramat. Csiróka volt. Azt mondta: fizet nekem, ha hagyom magam. Én nem akartam, elza­vartam. Később visszajött és azt mondta, fizet érte ötszáz forintot. Hát én meg bele­mentem. Azóta mindig jön, ha baja van, és fizet is rendesen. De nem csak hozzám szokott jönni. Van vagy nyolc fiú, azoknak is mindig odaadja az ötszázast. Hogy hon­nan szerzi a pénzt, nem tudjuk, de nem is érdekel minket. A Janit meg azért vertük el, mert nem akarta. Pedig máskor min­■'N dig volt hozzá kedve magától, mi sose kényszerítettük. Nem tudjuk, most miért nem akarta. Lehet, hogy megvál­tozott...?! — Csiróka fajtalankodásáról már régóta tudunk, de bizonyítékok hiányá­ban eddig tehetetlenek voltunk — mondja Ombódi Barna százados, bűn­ügyi osztályvezető. — Szerencsénk a szerencsétlenségben, hogy a sértett fel­jelentést tett, és a tettesek a vallomásuk során terhelő adatokkal szolgáltak a faj- talankodássorozat „értelmi szerzőjé­ről”. Kapitányságunk tovább folytatja a tanúk kihallgatását. Remélhetőleg rövid időn belül sikerül elegendő ada­tot gyűjtenünk a harminc év körüli, ci­gány származású, Csiróka tevékenysé­géről, viselt dolgairól. Mivel a fiatale­mber büntetett előéletű, a bíróság külö­nösen szigorú ítéletet hozhat ügyében. Laci, az elkövető — aki valahol maga is csak áldozat — alkalmi munkából él. Ha jól megy minden, háromszáz forintot kaphat az egész napi kemény munkáért. Ez­zel szemben — röpke félóra alatt — ötszáz forintot kereshet, ha bérbe adja magát. Kétségkívül óriási a kísértés, és bizony egyre több fiatalkorú él is a lehetőséggel, nem számolva az esetleges következményekkel. Hogy mit lehetne itt tenni, ez egyelőre kérdés. De az már bizonyos, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények visz- szaszorítása nem lehet kizárólag a rendőrség feladata. Siteri Éva ____________________________________________________________/

Next

/
Oldalképek
Tartalom