Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)

1994-05-30 / 58. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. május 31., kedd 3 Falusi felvásárlók Meglepődtem, amikor a fehér- gyarmati áfésznél jártam, és Tóth Zsig- mond elnök azzal fogadott, hogy egyéb teendőik mellett készülnek a felvásárlási szezonra. - Alig pár hét és itt a meggy, aztán meg jön a többi termék - mondja az elnök.- A megye fogyasztási szövet­kezeteinek felvásárlási tevékenysé­géről olyan információm volt, hogy ezt az ágazatot, mint komoly veszteségi forrást, jelenleg szüneteltetik. Önöknél meg a készülődést tapasztalom. Hogy van ez?- Viszonylag rövid idő alatt akár az egész szövetkezet tönkremehet, ha nem jól sikerül a felvásárlás. A volt Nyírség Konzervipari Vállalat nekünk is több mint 16 millió forinttal tartozik.- Akkor miért folytatják ezt a munkát?- Annak ellenére, hogy a felvásár­lás 4 millió forint veszteséget hozott szövetkezetünknek, a vezetés úgy döntött, hogy ez a tevékenységünk működjön tovább a hagyományos formában. A tagság és a 27 tagközség lakossága továbbra is tőlünk várja ezt a segítséget. A korábbi termelőszövet­kezeti felvásárlás is megszűnt. Épp ezért a kistermelés kiszélesedésével még nagyobb szükség van arra. hogy a termelők érdekeit valaki összefogja. Ha mi is kiszállnánk, akkor a kister­melők nehéz helyzetbe kerülnének. A régebbi gyakorlati tapasztalatokat hasznosítva, pénzügyileg óvatosab­ban, csak olyan vevők részére termel­tetünk, ahol a fizetési biztonság egyértelmű.- Hogyan készülnek a szezonra, és mit vásárolnak fel?- A térségben meghatározó téli almából az évtizedek alatt elért nagyságrendet szeretnénk felvásárolni és biztonságosan értékesíteni. Hason­ló a helyzet a konzervuborkával is. A 80-as évek elejétől az uborka ter­melésére hosszú távra teremtettünk feltételeket. Ezt nem hagyhatjuk vesz­ni. A méz forgalmazásában is jelentős javulást várunk az előző évekhez képest. Legfrissebb ténykedésünk a lassan induló meggyszezon felé for­dul. Jó termés mutatkozik, 100-200 tonna között számítunk felvásárolni. Szilvát is hasonló mennyiségben. Az egyéb zöldség-gyümölcs félékből száz tonna a felvásárlási tervünk. Az elmúlt évhez hasonlóan bekapcsolódunk a bodzabogyó értékesítésbe 100-150 tonna mennyiségig. Az évek óta nagy- mennyiségű napraforgó felvásárlást most is szerettük volna folytatni, de a vevőpartnerrel nem tudtunk megál­lapodni. így csak szerződés nélkül vá­sárolunk fel. Az említetteken túl vál- tozatlán a hízott sertés felvásárlásunk, bár itt némi csökkenés tapasztalható. Egyébként tavaly közel háromezer sertést vettünk át és dolgoztunk fel. Fullajtár András Munkavállaló résztulajdonosok Ifj. Csizmadia Attila Vaklárma a diófaliget miatt Félelmükben vágták a fát A dioliget azért maradt... Éjjel, lámpánál zúgtak a motoros fűrészek. Kiirtották a milotai dióst. A rendőrség nagy erőkkel kivonult. Ilyen hírek terjedtek a szatmári településeken. Milotán az emberek elmondták: ott már nincs mit kivágni, mert a téesz-vezetők évekkel ezelőtt elvégezték a pusztítást, Tiszabecsen viszont van valami zűr, ott érdeklődjek. A szomszédos falu árterében készséggel tájékoztattak a teheneiket legeltető gazdák. — Nem most kellett volna jönni az újságnak — kezdte beszélgetésünket Káljó András, — hanem 1977-ben, mert akkor a becsi diófák majdnem felét kiir­tották, de senkit nem vontak felelősségre.-— Ez nagyon drámaian hangzik. — Ha tudná azt, hogy a csécsei, milo­tai, becsi ártérben termő diófák világ­hírűek, akkor nem csodálkozna. Milotai dió néven valamikor a tőzsdén is jegyez­ték, de a téeszesítésekkel ebben az ál­lományban olyan pusztítást végeztek, amit évtizedekkel lehet helyrehozni. — Van erre szándék? — A szatmári emberben erős az akarat — vette át a szót Dicső Árpád. — Tudná itt a parasztember a dolgát, ha hagynák önállóan dolgozni. Negyven hektár diós van itt az ártérben, amit hatvan éve nagyapáink ültettek, azt most mindenki visszakapta az eredeti helyen, mert az emberek úgy egyeztek meg. —Azt pusztították most le? — Jöjjön csak beljebb és fényképezze le, nem volt itt semmi pusztítás, csupán néhány felnyurgult, kivénhedt diófát kivágtak azok, akiknek szülei ültették — folytatta a beszélgetést Paál Zoltán. —Nekem hatvannégy diófámat kivág­ta a téesz, de még szólni sem szólhattam, hanem most az öt fával visszaadták ugyan­olyan aranykorona értékben a területet, mintha mi sem történt volna. Én már nyu­godtan merek beszélni, mert nyugdíjas vagyok, írja csak le, nagyobb volt itt a lár­ma, mint a baj. — Valami csak történt, mert a rendőrség is kijött. — Kijött két egyenruhás Köleséről, az­tán elment, mert nem történt lopás. A volt téeszelnök kivágott huszonhárom fát, az­tán az emberek megijedtek, ez tudhat vala­mit, hátha megint visszaveszik a földjüket, aztán félelmükben ritkítani kezdték az er­dőt. Tudja, ez a földhivatalnál erdőként szerepel, mert egy elhanyagolt, kiörege­dett diósra ránőtt az akácos. Úgy gon­dolták, az ősi birtokból legalább ennyit lássanak. — Eladták ezeket a fákat? — Kilencvenkilencet termeltek ki, ami ekkora területen meg sem kottyan - szólt ismét Dicső Árpád. - Ami volt a törzsének, azzal megint úgy jártak az emberek, hogy aki eladta, annak kiflire, aki megvette, annak kenyérre jut a haszonból. Most már csak azt lenne jó tudni, mi lesz ezután? KORMÁNYRENDELET A BEDOLGOZÓKRÓL Az otthonuk a munkahelyük Június elsején lép hatályba az a kor­mányrendelet, amely a bedolgozók jogvi­szonyát szabályozza. A rendelet azzal a céllal született, hogy ösztönözze a munka­adókat bedolgozók foglalkoztatására, ugyanakkor az alkalmazottaknak is nyújt­son garanciákat. Eszerint a bedolgozói szerződést is írásban kell rögzíteni, de ez 15 napos határidővel mindkét fél részéről bármikor felmondható.Továbbra is létezik a biztosított bedolgozó kategória, ilyenkor a szerződésben rögzítik, hogy a mun­kavállaló keresetének minden hónapban el kell érnie a minimálbér harminc száza­lékát, a felmondási idő pedig harminc nap. A bedolgozó viszont csak akkor jogosult társadalombiztosításra, ha jövedelme az adott hónapban elérte a minimálbér hat­van százalékát. Kíváncsiak voltunk arra, vajon mekko­ra kört érinthet ez megyénkben. Barabás Ivánná, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóhelyettese elmondta: 1992-es adataik szerint 277 bedolgozó volt a megyében, kevés kivételtől eltekintve a textilruházati és a lábbelikészítő ágazat­ban dolgoztak. Természetesen ennél jóval szélesebb az a kör, amely az illegális bedolgozókat foglalja magába. Ilyenek például azok, akik a butikosoknak raknak össze kiszabott ruhákat, őket egyszerűen nem lehet megfogni, számukat is legfel­jebb becsülni lehet. Megkérdeztük Berencsi Gyulát, a me­gyeszékhely háziipari szövetkezetének el­nökét, ahol hagyományosan sok bedolgo­zót foglalkoztattak korábban is.- Jelenleg mintegy százan dolgoznak nálunk ebben a formában. Zömmel olya­nok, akik valamilyen oknál fogva - idős szüleiket, kicsi gyereküket gondozzák, mozgásukban korlátozottak - nem tudnak bejárni hozzánk. Beregdaróc meg túl messze van, ott egy vezető lakására visz- szük ki a félkész árut, s készen hozzák vissza.- Korábban több bedolgozójuk volt.- Néhány évvel ezelőtt még négyszáz körül volt a számuk. A visszaesés jórészt azzal magyarázható, hogy közülük sokan csak heti öt-hat órát tudtak dolgozni, meg­kerestek négy-ötezer forintot, s ez a mini­málbér összegét sem érte el, nem me­hettek táppénzre.- Mit várnak az új kormányrendelettől?- Azt, hogy mind több bedolgozó jelentkezik majd szövetkezetünknél. Ez­zel mi is jól járnánk, hiszen bőven el tud­nánk látni őket munkával, de a munkát keresőknek is érdekük lenne, mert ezál­tal egy speciális - főként női - munkaerő lekötésére nyílna lehetőség. Hadd emlékeztessek itt arra, hogy a fej­lett nyugati országokban ennek a megol­dásnak nagy hagyományai vannak, Japán­ban pedig a foglalkoztatottak 15-20 százalékát teszik ki. Könnyű belátni, hogy esetünkben nincs szükség munkapadokra (bár mi a bedolgozóinknak ipari varrógé­peket helyezünk ki), nem kell iroda, tele­fon, öltöző stb. Mi tehát érdekeltek va­gyunk a bedolgozók számának gyarapo­dásában, s ezt reméljük az új jogszabály­tól. Fekete Antal Ünnepi könyvhét Már megint nem várták meg a fi­zetésnapot az ünnepi könyvhéttel! Pe­dig az elmúlt években igencsak borso­sak voltak az ünnepi kiadványok, an­tológiák árai, és úgy néz ki, hogy az idén is így lesz. Június másodikén rfr. Endreffy Ildi­kó, Nyíregyháza alpolgármestere ün­nepi beszéddel nyitja meg a könyv­hetet a sétálóutcában, ezt követően fellép a Dongó együttes. Másnap a megyei könyvtárban dél­után négy órakor irodalmi est lesz Setfőző Simon és Utasi József, József Attila-díjas költők részvételével, a műsorvezető Karády Zsolt irodalom- történész. Közreműködik Zubor Ag­nes színművész, a zenei aláfestést Matyasovszky József gitáros szolgál­tatja. Másodikétól ötödikéig a sétáló­utcában árulják az ünnepi kiadványo­kat. Szervezési gond, hogy a 170 ki­adványból egyelőre még csak kevés érkezett meg a terjesztőkhöz, elkép­zelhető, hogy a kínálat hiányos lesz. Vasas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom