Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)
1994-05-30 / 58. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. május 31., kedd 3 Falusi felvásárlók Meglepődtem, amikor a fehér- gyarmati áfésznél jártam, és Tóth Zsig- mond elnök azzal fogadott, hogy egyéb teendőik mellett készülnek a felvásárlási szezonra. - Alig pár hét és itt a meggy, aztán meg jön a többi termék - mondja az elnök.- A megye fogyasztási szövetkezeteinek felvásárlási tevékenységéről olyan információm volt, hogy ezt az ágazatot, mint komoly veszteségi forrást, jelenleg szüneteltetik. Önöknél meg a készülődést tapasztalom. Hogy van ez?- Viszonylag rövid idő alatt akár az egész szövetkezet tönkremehet, ha nem jól sikerül a felvásárlás. A volt Nyírség Konzervipari Vállalat nekünk is több mint 16 millió forinttal tartozik.- Akkor miért folytatják ezt a munkát?- Annak ellenére, hogy a felvásárlás 4 millió forint veszteséget hozott szövetkezetünknek, a vezetés úgy döntött, hogy ez a tevékenységünk működjön tovább a hagyományos formában. A tagság és a 27 tagközség lakossága továbbra is tőlünk várja ezt a segítséget. A korábbi termelőszövetkezeti felvásárlás is megszűnt. Épp ezért a kistermelés kiszélesedésével még nagyobb szükség van arra. hogy a termelők érdekeit valaki összefogja. Ha mi is kiszállnánk, akkor a kistermelők nehéz helyzetbe kerülnének. A régebbi gyakorlati tapasztalatokat hasznosítva, pénzügyileg óvatosabban, csak olyan vevők részére termeltetünk, ahol a fizetési biztonság egyértelmű.- Hogyan készülnek a szezonra, és mit vásárolnak fel?- A térségben meghatározó téli almából az évtizedek alatt elért nagyságrendet szeretnénk felvásárolni és biztonságosan értékesíteni. Hasonló a helyzet a konzervuborkával is. A 80-as évek elejétől az uborka termelésére hosszú távra teremtettünk feltételeket. Ezt nem hagyhatjuk veszni. A méz forgalmazásában is jelentős javulást várunk az előző évekhez képest. Legfrissebb ténykedésünk a lassan induló meggyszezon felé fordul. Jó termés mutatkozik, 100-200 tonna között számítunk felvásárolni. Szilvát is hasonló mennyiségben. Az egyéb zöldség-gyümölcs félékből száz tonna a felvásárlási tervünk. Az elmúlt évhez hasonlóan bekapcsolódunk a bodzabogyó értékesítésbe 100-150 tonna mennyiségig. Az évek óta nagy- mennyiségű napraforgó felvásárlást most is szerettük volna folytatni, de a vevőpartnerrel nem tudtunk megállapodni. így csak szerződés nélkül vásárolunk fel. Az említetteken túl vál- tozatlán a hízott sertés felvásárlásunk, bár itt némi csökkenés tapasztalható. Egyébként tavaly közel háromezer sertést vettünk át és dolgoztunk fel. Fullajtár András Munkavállaló résztulajdonosok Ifj. Csizmadia Attila Vaklárma a diófaliget miatt Félelmükben vágták a fát A dioliget azért maradt... Éjjel, lámpánál zúgtak a motoros fűrészek. Kiirtották a milotai dióst. A rendőrség nagy erőkkel kivonult. Ilyen hírek terjedtek a szatmári településeken. Milotán az emberek elmondták: ott már nincs mit kivágni, mert a téesz-vezetők évekkel ezelőtt elvégezték a pusztítást, Tiszabecsen viszont van valami zűr, ott érdeklődjek. A szomszédos falu árterében készséggel tájékoztattak a teheneiket legeltető gazdák. — Nem most kellett volna jönni az újságnak — kezdte beszélgetésünket Káljó András, — hanem 1977-ben, mert akkor a becsi diófák majdnem felét kiirtották, de senkit nem vontak felelősségre.-— Ez nagyon drámaian hangzik. — Ha tudná azt, hogy a csécsei, milotai, becsi ártérben termő diófák világhírűek, akkor nem csodálkozna. Milotai dió néven valamikor a tőzsdén is jegyezték, de a téeszesítésekkel ebben az állományban olyan pusztítást végeztek, amit évtizedekkel lehet helyrehozni. — Van erre szándék? — A szatmári emberben erős az akarat — vette át a szót Dicső Árpád. — Tudná itt a parasztember a dolgát, ha hagynák önállóan dolgozni. Negyven hektár diós van itt az ártérben, amit hatvan éve nagyapáink ültettek, azt most mindenki visszakapta az eredeti helyen, mert az emberek úgy egyeztek meg. —Azt pusztították most le? — Jöjjön csak beljebb és fényképezze le, nem volt itt semmi pusztítás, csupán néhány felnyurgult, kivénhedt diófát kivágtak azok, akiknek szülei ültették — folytatta a beszélgetést Paál Zoltán. —Nekem hatvannégy diófámat kivágta a téesz, de még szólni sem szólhattam, hanem most az öt fával visszaadták ugyanolyan aranykorona értékben a területet, mintha mi sem történt volna. Én már nyugodtan merek beszélni, mert nyugdíjas vagyok, írja csak le, nagyobb volt itt a lárma, mint a baj. — Valami csak történt, mert a rendőrség is kijött. — Kijött két egyenruhás Köleséről, aztán elment, mert nem történt lopás. A volt téeszelnök kivágott huszonhárom fát, aztán az emberek megijedtek, ez tudhat valamit, hátha megint visszaveszik a földjüket, aztán félelmükben ritkítani kezdték az erdőt. Tudja, ez a földhivatalnál erdőként szerepel, mert egy elhanyagolt, kiöregedett diósra ránőtt az akácos. Úgy gondolták, az ősi birtokból legalább ennyit lássanak. — Eladták ezeket a fákat? — Kilencvenkilencet termeltek ki, ami ekkora területen meg sem kottyan - szólt ismét Dicső Árpád. - Ami volt a törzsének, azzal megint úgy jártak az emberek, hogy aki eladta, annak kiflire, aki megvette, annak kenyérre jut a haszonból. Most már csak azt lenne jó tudni, mi lesz ezután? KORMÁNYRENDELET A BEDOLGOZÓKRÓL Az otthonuk a munkahelyük Június elsején lép hatályba az a kormányrendelet, amely a bedolgozók jogviszonyát szabályozza. A rendelet azzal a céllal született, hogy ösztönözze a munkaadókat bedolgozók foglalkoztatására, ugyanakkor az alkalmazottaknak is nyújtson garanciákat. Eszerint a bedolgozói szerződést is írásban kell rögzíteni, de ez 15 napos határidővel mindkét fél részéről bármikor felmondható.Továbbra is létezik a biztosított bedolgozó kategória, ilyenkor a szerződésben rögzítik, hogy a munkavállaló keresetének minden hónapban el kell érnie a minimálbér harminc százalékát, a felmondási idő pedig harminc nap. A bedolgozó viszont csak akkor jogosult társadalombiztosításra, ha jövedelme az adott hónapban elérte a minimálbér hatvan százalékát. Kíváncsiak voltunk arra, vajon mekkora kört érinthet ez megyénkben. Barabás Ivánná, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóhelyettese elmondta: 1992-es adataik szerint 277 bedolgozó volt a megyében, kevés kivételtől eltekintve a textilruházati és a lábbelikészítő ágazatban dolgoztak. Természetesen ennél jóval szélesebb az a kör, amely az illegális bedolgozókat foglalja magába. Ilyenek például azok, akik a butikosoknak raknak össze kiszabott ruhákat, őket egyszerűen nem lehet megfogni, számukat is legfeljebb becsülni lehet. Megkérdeztük Berencsi Gyulát, a megyeszékhely háziipari szövetkezetének elnökét, ahol hagyományosan sok bedolgozót foglalkoztattak korábban is.- Jelenleg mintegy százan dolgoznak nálunk ebben a formában. Zömmel olyanok, akik valamilyen oknál fogva - idős szüleiket, kicsi gyereküket gondozzák, mozgásukban korlátozottak - nem tudnak bejárni hozzánk. Beregdaróc meg túl messze van, ott egy vezető lakására visz- szük ki a félkész árut, s készen hozzák vissza.- Korábban több bedolgozójuk volt.- Néhány évvel ezelőtt még négyszáz körül volt a számuk. A visszaesés jórészt azzal magyarázható, hogy közülük sokan csak heti öt-hat órát tudtak dolgozni, megkerestek négy-ötezer forintot, s ez a minimálbér összegét sem érte el, nem mehettek táppénzre.- Mit várnak az új kormányrendelettől?- Azt, hogy mind több bedolgozó jelentkezik majd szövetkezetünknél. Ezzel mi is jól járnánk, hiszen bőven el tudnánk látni őket munkával, de a munkát keresőknek is érdekük lenne, mert ezáltal egy speciális - főként női - munkaerő lekötésére nyílna lehetőség. Hadd emlékeztessek itt arra, hogy a fejlett nyugati országokban ennek a megoldásnak nagy hagyományai vannak, Japánban pedig a foglalkoztatottak 15-20 százalékát teszik ki. Könnyű belátni, hogy esetünkben nincs szükség munkapadokra (bár mi a bedolgozóinknak ipari varrógépeket helyezünk ki), nem kell iroda, telefon, öltöző stb. Mi tehát érdekeltek vagyunk a bedolgozók számának gyarapodásában, s ezt reméljük az új jogszabálytól. Fekete Antal Ünnepi könyvhét Már megint nem várták meg a fizetésnapot az ünnepi könyvhéttel! Pedig az elmúlt években igencsak borsosak voltak az ünnepi kiadványok, antológiák árai, és úgy néz ki, hogy az idén is így lesz. Június másodikén rfr. Endreffy Ildikó, Nyíregyháza alpolgármestere ünnepi beszéddel nyitja meg a könyvhetet a sétálóutcában, ezt követően fellép a Dongó együttes. Másnap a megyei könyvtárban délután négy órakor irodalmi est lesz Setfőző Simon és Utasi József, József Attila-díjas költők részvételével, a műsorvezető Karády Zsolt irodalom- történész. Közreműködik Zubor Agnes színművész, a zenei aláfestést Matyasovszky József gitáros szolgáltatja. Másodikétól ötödikéig a sétálóutcában árulják az ünnepi kiadványokat. Szervezési gond, hogy a 170 kiadványból egyelőre még csak kevés érkezett meg a terjesztőkhöz, elképzelhető, hogy a kínálat hiányos lesz. Vasas László