Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)

1994-05-25 / 54. szám

UJ KELET H 11 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL II 1994. május 26., csütörtök 3 nyírkarásziak mélyen zsebbe nyúltak E Sok munka félbemaradt Nyírkárászon nagy gond a tele­fon. A kurblis telefonhálózat mel­lett nagy segítség az, hogy a polgár- mesteri hivatal, az orvos és egy-két vállalkozó már rendelkezik mobil telefonnal is. Talán ezért is: beje­lentés nélkül érkeztünk.- Nyírkárász 1994-ben kikerült a gaz­daságilag elmaradott települések közül, és erre egyfelől büszkék is lehetünk - mond­ja Félegyházi Gábor polgármester ám ez nagy érvágás a számunkra, hiszen míg 1993-ban 5,6 millió forintot kaptunk fej­lesztési célra, ebben az évben már sem­mit sem. Félbe is maradtak a beruházá­saink: a fogorvosi rendelő és az egész­ségház építése is.- Az elmaradt támogatást miből pótol­ják?- Pályáztunk, így például a fogorvosi műszerek és gépek árának 40%-át céltá­mogatás keretében már megkaptuk. A gázberuházást az elmúlt évben fejeztük be. így télen már 245 családnál fűtöttek gázzal. A lakosság leterhelt. Két éven át fizetjük a vízmű-hozzájárulást és a gáz bevezetésére is a legtöbb család OTP- hitelt vett fel. Szerencsére a gázprogra­munk felét állami támogatás keretében megkaptuk.- A munkanélküliek száma is megnőtt...- A munkanélküliség nagyon nagy gon­dunk! Száz embernek fizetünk jövede­lempótló támogatást. A tsz-ből kivált egy kft., a maradék pedig a dohánytermesz­tésből éppenhogy fenntartja magát. Normantas Paulius kiállítása Budapesten Utak, fényképek... címmel ma délután három órakor kiállítás nyílik Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskola fedett udvarán. A fotótárlaton a Nyíregyházán jól ismert litván Normantas Paulius munkáit nézhetik meg az érdeklődők. A kiállítás megnyitóján a szakma kiválóságai mellett a földrajztudomány és a keletkutatás képviselői is jelen lesznek. Munkáival és több helyen megtartott kiállításaival Normantas már az idén is szép sikereket ért el. Ez évben fejezte be új fotóalbumát, mely „A legyőzhetetlen Amdó tibetiek” címet kapta. Szigorúbb szabályok külföldieknek KIUTASÍTÁS ÍS KITOLONCOLÁS Fotó: Csonka- Sokan járnak be dolgozni Kisvárdára.- Az üzemek azokat bocsájtották el, akik bejártak dolgozni, hogy ne kelljen buszbérletet és egyéb támogatást is fizet­niük.-Zárva találtuk a kultúrházat...- Kiadtuk egy vállalkozónak bérbe, aki azt csak diszkózásra használja. Ez persze nem az ő bűne, hiszen ebből a célból vette ki. Más programlehetőség nincsen! Volt, hiszen hoztunk ide színházat és egyéb műsorokat is, de az mindig ráfizetéses volt. Az iskolai rendezvényeket megoldják az iskolában és sokan eljárnak a kisvárdai kulturális programokra. Nyírkárászra le­hozni bárkit is nagy pénz, eleve ráfizetés... Varga Attila — Az alapelv: az országba érkezők [ rendelkezzenek az előírt pénzzel — ezer forint egy napra — és az itt tartóz­kodáshoz szükséges okmányokkal, ví­zummal. Külön vízumot kell kérni a ! munkavállaláshoz és tartózkodási en­gedélyt például a tanuláshoz. Korábban megtehette az idegen „vendég” , hogy turista céllal — és útlevéllel—jött hoz­zánk, majd egy kft.-t alapított a megyé­ben — mondja Tisza Miklós a megyei I rendőr-főkapitányság osztályvezetője. — Miért, ezt nem szabad? — Szabad, de nem így. Erre a célra a 1 beutazáshoz külön vízumot kell kérni, és mi ennek alapján adhatjuk ki a tartóz- I kodási engedélyt. Az engedély kiadása után is nyomon követjük az üzletem­bert, hogy azzal foglalkozik-e, amiért [ jött, amit vállalt. Megnézzük például az adóbevallási, társadalombiztosítás be­fizetéséről szóló papírjait. Ha már vál­lalkozik, az hozzon hasznot is az ál­lamkasszának. A műltkorában is a I KGST piacon mutatja az üzletember, ! hogy milyen veszteséges a bolt. Akkor meg miért csinálja? — Mit lehet ilyen helyzetben tenni? — A tartózkodási engedélyét nem hosszabbítottuk meg. Járt már így néhány főiskolás is. Tanul nálunk sok magyar nemzetiségű gyerek. Többségükkel nin­csen semmi baj. Ellenőrizzük őket, folya­matosan látogatják-e iskolájukat. A tartóz­kodási engedély meghosszabbítása ugyan­is ennek függvénye. Egyik felsőfokú in­tézményünk néhány hallgatója nappaliról átigazolt levelező szakra. Kint a piacon viszont rendszeresen találkoztunk velük — eladóként dolgoztak. Úgy ítéltük meg, hogy levelezőn tanulmányaikat — figye­lembe véve az időszakos konzultációkat — turista útlevéllel is folytatni tudják, a tartózkodási engedélyüket nem hosszab­bítottuk meg. — Mit tesznek a papírok nélkül itt tartózkodókkal? — Tavaly a megyéből ily móldon 1300 külföldi vendégnek kellett az országot el­hagynia. Az útlevelükbe történt bélyeg­zők alapján egytől tíz évig nem léphetnek magyar földre. Elvileg. Gyakorlatban ott­hon újat váltanak és hamarosan ismét találkozunk. Idén, az év első négy hónapjában 179 tartózkodási engedélyt vontunk be. Ügyfeleink nagy része a KGST piacról, parkokból, állomá­sokról került hozzánk. Május 1-jétől csak a kiutasítás létezik, erről az érin­tettek — eddig hatvanhárman — hatá­rozatot kapnak. — Mi a kitoloncolás? — A kiutasítás olyan formája, ami­kor — finoman szólva — magunk sze­retnénk meggyőződni arról, hogy az országunkra veszélyes külföldi való­ban átlépte-e a határt. „Elkísérik” őket a határig, ha tudjuk, az útiköltséget be­hajtjuk rajtuk. — A meghívóleveleknél is történtek változások. — A meghívóleveleken szintén má­jus 1-jétől a rendőrkapitányságok végezhetik — a polgármesteri hivata­lok helyett — a hatósági záradékolást. Munkatársaim a meghívónál meg­győződnek, hogy valóban biztosítot­tak-e a fogadás feltételei. Kovácsvölgyi Zoltán Nyírtura — peremkerületf?) Jöhetnek a fiatal építkezők — Győrben jártam iskolába, ahol sokat húztak a haverok azzal, hogy parasztgye­rek vagyok, mert faluról jöttem. Én ezt mindig kikértem magamnak! Miért lennék falusi, mikor peremkerületi vagyok..? Bagoly Zoltán, Nyírtura polgármestere jót nevet a régi történeten, de azt, hogy Túra akár Nyíregyháza peremkerülete is lehetne, komolyan gondolja. — Minden emellett szól — erősíti állás­pontját. — Először is csak tizenegy kilo­méter ide a belváros. Ez testvérek közt sem sok. Aztán tessék körülnézni. Tavaly be­fejeztük a gázberuházást. A vezeték be­hálózza az egész települést, bármelyik porta rákapcsolódhat. S ami nem kevésbé fontos: lehelyeztük a telefonvezetéket is! A rendszert ez év végére, legkésőbb a jövő év elejére üzembe helyezik. Gyakorlatilag minden lakásnál ott van a telefoncsonk. —Ez kétségtelenül előny az itt élőknek. De tudnak-e fogadni betelepülőket? Egyál­talán vannak-e gazdára váró telkek? — A községben minden beépíthető területet parcellázunk. Persze csak azokat. ahol megfelelő a közművesítettség — gondolok itt a vízre, villanyra, az útra. Azt nem állítom, hogy mindenütt kész a szi­lárd burkolat. Ha földút van is, annyira azért adunk magunkra, hogy az megkö­zelíthető, járható legyen. A régi rendszer­ben apró, átlagosan kétszázötven négy­szögöles házhelyeket osztottak. Nálunk négyszáz négyszögöl az átlag. De muta­tok én magának valamit... A községházán, a bejáratnál jókora térképhez vezet a polgármester úr. — Nézze meg! Ez itt Túra úgy, ahogy Gyülvészi Tamás tervezőmérnök megál­modta. Amit most látunk, az az új rendezé­si terv nyers változata. Azért van itt, hogy mindenki láthassa. Eddig nyolc-tíz észrevétel hangzott el, s várjuk a többit is, az első fél év végéig. Akkor tartunk a témában egy közmeghallgatást, s utána elkészül a végleges változat. — Manapság sok városi ember ábrán­dozik kertes házról. Mégis úgy gondolom, hogy a lakótelepi kényelmet kevesen ál­doznák fel egy falusi portáért. — Nekem az a tapasztalatom, hogy in­tenzív az érdeklődés Nyírtura iránt. Ez eddig a kész házak vásárlásában nyilvá­nult meg. Megjegyzem, nemcsak Nyír­egyházáról, de még Vácról is költözött ide család. A lélekszám közel százzal gyara­podott négy év alatt. . —Nem elhanyagolható szempont, hogy milyen ellátást nyújt lakóinak a település. — Erre nem lehet panasz. Túlzás nélkül igaz, hogy intézményeink kifogástalanok. Például az iskolából már csak az uszoda hiányzik, egyébként a zománcégetőtői a számítógépig minden van benne, amire csak szükség lehet. Büszkék vagyunk az egészségházra. Arra, hogy már fogászat és fizikoterápiás rendelő is van. Ami pedig a kereskedelmet illeti: ma ott tartunk, hogy minden huszonöt emberre jut egy bolt, egy italkimérés... — Hogyan látja Nyírtura jövőjét? — Abban reménykedem, hogy mind több fiatal fedezi fel a községet Nyíregy­házáról meg a környező településekről. Remélem a közeljövőben sokan akarnak itt letelepedni, építkezni. Bővében va­gyunk a telkeknek, több száz közül lehet rövidesen választani. — Önök milyen segítséget tudnak nyúj­tani a letelepedőknek? — Anyagi támogatásra sajnos nem fut­ja. A telkek magánforgalomban vannak, így az árba nem szólhatunk bele, ez alku kérdése. A többit pedig — nos, majd meglátjuk. (H.) Szombati SZÁLKA — Nézd csak, te csacsi! Fényképez valami szamár!... (ABA) Anyósom rántott halat evett. Nem én kívántam neki, de minden óvatosság ellenére a szálka a torkára ment. Nem segített sem a ráolvasás, sem a népi gyógymód. Szombat lévén az ügyeletre kellett mennünk. Doktor bácsi megvizsgálta, és megállapította a diagnózist: a fránya szálkát csak gégész tudja eltávolítani. Ez azonban a hétvége miatt kis nehézségbe fog ütközni, mert a gégészt a lakásán fel kell hívni, az összekapja magát és bemegy a szakrendelőbe. Nosza, nincs mit tenni, hívjuk a gégészt. Jött is. Dúlt-fúlt mérgében, hogy ilyen apró-cseprő dologgal megzavarjuk nyugodt, békés szombat délutánját. Nem egészen öt perces műtéttel eltávolította anyósom torkából a fránya szálkát, majd meg nyilatkozott: „Legközelebb szombaton ne egyen halat!...” IMI

Next

/
Oldalképek
Tartalom