Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)

1994-05-20 / 50. szám

UJ KELET 1994. május 20., péntek Kisvágóhidak zárórája? Igen kedvezőtlen képet mutatott az a felmérés, amely szerint az ország területén működő 799-ből alig a fele felelt meg az előírásoknak. Hogyan zárultak a megyei vizsgála­tok? - tettük fel a kérdést dr. Hajdú Bertalannak, a megyei állategészség­ügyi és élelmiszerellenőrző állomás igazgatójának.- Megyénkben 64 vágóhíd működik. A vizsgálat eredménye alapján feltétel nélkül mindössze egy felelt meg az előírásoknak. Feltételhez kötötten 38 folytathatja tevékenységét, amennyiben a feltárt hibákat kijavítják július 30-ig. Ugyanez vonatkozik az öt felfüggesz­tett üzemre is. Sajnos húsz esetben a működési engedély bevonásához kellett folyamodnunk. Közülük hatan fel­lebbeztek. D. Nagy Katalin Gyorsposta négy óra alatt A Magyar Posta fejlesztéseiről és a debreceni postaigazgatóság szervezeti rendszeréről tájékoztatták Debrecenben . a sajtó képviselőit. Dr. Kovács József, a debreceni Postaigazgatóság igazgatója, rövid bevezetőjében ismertette a régió­ba tartozó postahivatalok munkáját és eredményeit. A fennhatóságuk alá három megye - Szolnok, Hajdú. Szabolcs-Szat- már-Bereg - postahivatalai tartoznak. Összesen 460 telephelyen 5400 dolgozó teljesít szolgálatot. A három megye ösz- szes bevétele 3 milliárd 700 millió forint, amiből a tiszta nyereség körülbelül 3 százalék. Ebből a mindenkori fejlesz­tésekre - épületek korszerűsítésére, gépjárműpark felújítására, számítógép- park rendszerbe állítására - költenek a legtöbbet. Vincze Tamás ismertette az EMS (Ex­press Mail Service) szolgáltatást. El­mondta, hogy ez ma a Magyar Posta legkorszerűbb szolgáltatása. A hivata­lokban az ilyen gyorspostai küldemé­nyeket soron kívül veszik fel, és a fel­dolgozásra sem kell várni. A program lényege az úgynevezett door to door (ajtótól-ajtóig) rendszer. Ezzel lehetővé vált, hogy közvetlenül a címzetthez jus­son a küldemény, helyben legkésőbb négy óra alatt, nemzetközi viszonylatban három napon belül. A küldemény maxi­mális súlya 30 kilogramm lehet. A deb­receni Postaigazgatóság területén jelen­leg 24 hivatalban vehető igénybe ez a szolgáltatás. A továbbiakban Fábris Miklós beszélt a posta legfiatalabb vállal­kozásáról, a biztosítás közvetítésről. Ez a program 1990 elején indult, mikor a Providencia Biztosítóval kötött megál­lapodás szerint a postahivatalok dolgozói egyben biztosítási ügynöki feladatokat is elláttak. A kezdeti látványos sikerek után érezni lehetett a szervezettség hiányát, és a vezetés úgy döntött, hogy ezt megszün­teti. Az új rendszerben nem a postai dolgozók, hanem maga a Magyar Posta Rt. kerül kapcsolatba a biztosító társaság­gal. A postai dolgozók közé pedig pro­fesszionális biztosítási alkalmazottat vesznek fel. így az eddigi amatőr terjesz­tés helyett profi hálózatot tudnak kiépíteni és üzemeltetni. Egyelőre az országban 120 kirendeltséget kívánnak beindítani, amit fokozatosan bővítenének. GaramvÖlgyi A tejellátás nincs veszélyben Áremelés a Szabolcstejnél Június elsejétől emelkedik a Sza- bolcstej Rt. termékeinek fogyasztói ára. Ennek ellenére továbbra is versenyképe­sek maradnak mind a környezetükkel, mind a konkurenciával. Az áremelés okairól Márföldi István vezérigazgatót kérdeztük.-A Dunántúlon és a környező megyék­ben már korábban megtörtént az emelés. Ez lenne az, ami Önöket is változtatásra kényszeríti?- Azt szerintem ma már mindenki tud­ja, hogy a fogyasztói árak emelése szoro­san összefügg a felvásárlási árak növe­kedésével. Ez utóbbit változtatták nem­rég más tejipari vállalatok. így érthető, hogy a termelők inkább annak adják el a tejet, aki többet kínál érte. Azért, hogy ne kelljen a mostaninál is nagyobb alap- anyaghiánnyal küszködnünk, nekünk is alkalmazkodni kell. Emeljük tehát a fel- vásárlási árainkat és ennél kisebb mérték­ben a fogyasztóit is.- Hány liter tejre lenne szükségük évente?- Összesen 85 millió litert kellene felvásárolnunk, de 1992 óta hiánnyal küszködünk. A félreértések elkerülése végett el kell mondanom, hogy nem Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye tejellátása van veszélyben, hanem részvénytársasá­gunk alapanyagellátása. Megyénkből évente 64-65 millió liter tejet tudunk felvásárolni, a többit máshonnan kell be­szereznünk, elsősorban Hajdú-Biharból. De még így is hiányzik közel 9 millió li­ter. Mindehhez hozzátartozik, hogy 1989- ben 125 millió liter tejet adott csak a mi megyénk. Azóta azonban rengeteg szövet­kezet tönkrement, a tehenészeti telepek nagy részét felszámolták. A kistermelői szektorban viszont minimális volt a csökkenés.- Tudnak tenni valamit annak érde­kében, hogy megállítsák a csökkenést?- Ha megállítani nem is, de lassítani talán sikerül. Két évvel ezelőtt 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a tényesztők tehén és eszközvásár­lásra. Az elmúlt évben és az idén kamat­mentes kölcsönökkel támogattuk a gazdá­kat. Tudjuk azonban, hogy mindez kevés a megoldáshoz. Tárca szintű segítségre lenne szükség. Itt a megyében mi is ki­dolgoztunk egy olyan hitelkonstrukciót, amely az állatállomány fejlesztését szolgálná. Már csak a banki jóváhagyásra várunk. Ennek lényege, hogy ha a vállal­kozónak van 100 ezer forint tőkéje, ehhez kapna kétszázezer forint vissza nem térí­tendő állami támogatást. Az így összejött pénzhez felvehetne maximum 700 ezer forint reorganizációs hitelt. Ez ötéves fu­tamidejű, de az első esztendőben nem kell visszafizetni semmit. Ugyanakkor a kamat hetven százalékát az állam megtérí­ti. A pénzből legalább 8 tehénnel kell az állományt növelni, és eszközöket is vásárolhatnak a gazdák. Természetesen akinek kevesebb hitel is elég, annak nem kell felvennie a maximumot.- A tejtermékek árának növekedése je­lentősen közrejátszott abban, hogy csök­kent a fogyasztás. Ilyen helyzetben el tud­ják adni termékeiket?- Megyénkben termékeink 60 száza­lékát értékesítjük, a többit pedig az ország más területeire szállítjuk, így Budapestre, Hajdú, Borsod, Komárom, és Győr-Sop- ron megyékbe. F.Sz.Zs. ISMÉT LESZ ZOO-SUU Heti turnusokkal június 13-ától újra beindul a nyír­egyházi vadasparkban a zoo-suli. A táborba általános iskolásokat várnak, akiknek érdekességekben bő­velkedő programokat állítanak össze a szervezők. A foglalkozások reggel nyolc órától délután öt óráig tar­tanak, a gyerekek utazásáról a szülőknek kell gondos­kodni A befizetendő 2500 forint a háromszori étkezés és a különböző belépők árát is fedezi És hogy mit csinálnak ezalatt az egy hét alatt kint a természetben a gyerekek? Állatokat etetnek, madarakat gyűrűznek, kirándulnak az erdőbea Átsétálnak a Múzeumfaluba, elmennek fürdeni a Sóstóra Madár- és gipszöntetet készítenek, dia- és videofilmeket néznek meg Utolsó nap pénte­ken este záróbulit tartanak a szülők bevonásával ahol a főzőcske mellett éjszakai vadasparktúra is lesz Ez­zel párhuzamosan a pónisuli is megkezdi működését A két turnus közül az első június 13—17-ig tart, a má­sodik 20-24-ig A részvételi díj és az ezért nyújtott szolgáltatások ugyanazok mint a Zoóban, de itt a fő cél a lovak megismerése anatómiailag és gyakorlatilag A gyerekek megszerethetik a lóban a hűséges társat, megismerik ápolását és gondozását Sikli Tímea Etetik es gondozzak majd az állatokat Amerre a busz sem jár Cseszticzki Jancsi bácsi egy perc alatt felsorolta a kis tanya, Sulyán-bokor ösz- szes lakóját, hév szerint mind a hatvanötöt. A porták tiszták, rendezettek. Idősek laknak itt, akik egykori földjeiket vissza­kapták, de egyre kevésbé bírják meg­művelni. Jönnének vissza a gyerekeik - már meglett korúak - is dolgozni, de van, ami visszatartja őket. Félmillió forintot adtak össze 1986-ban, hogy a tiszavasvári főúttól a tanyáig leasz­faltozzák a két kilométer utat. Tették azért, hogy a busz - ami sosem volt, és még mindig nincs - betérjen hozzájuk. A környéken ez az egyetlen ilyen tanya. Nézem a lajstromot. Anyagi helyzettől függően kettő- és tízezer forint közötti összeget fizettek annak reményében, hogy a főútig nem kell kilométereket gyalo­golni. Tavalyelőtt egy fél évig minibusz szállí­totta be - ingyen - az asszonyokat szerdán és szombaton a nyíregyházi piacra, ahol eladták a zöldséget, gyümölcsöt és bevá­sároltak. Egyik napról a másikra, minden előzetes tájékoztatás nélkül, ez a lehetőség is megszűnt. Most betolják a biciklit a főútig, valamelyik házban otthagyják, és onnan folytatják busszal az utat. Már aki bírja.- Annyi felé elmegy a pénz, csak ide nem jut egy buszfordulóra, buszra - mond­ja Hórányi Andrásáé. - Visszajönnének ide gyerekeink a földet megművelni, lakni, de a benzin drága, a buszjárat meg ilyen siral­mas. Éjszakára meg nem lehet őrizetlenül hagyni semmit, mert lopnak is a környéken. Az olykor meg-megüresedő házakba Romániából áttelepültek költöznek. Több volt ez a tanya, és többet is érdemelne.- A polgármesteri hivatalhoz nem for­dultak segítségért?- Voltunk mi már mindenféle fogadó órán, de mindig azt mondták, nincs rá keret, nincs rá pénz. Pedig annyi minden épül. Most azon gondolkodunk, hogy pályázatot nyújtunk be a minisztérium­hoz. Hátha ők segítenek. Nagy Lajos, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának helyettes vezetője a „vádakra” a következőket mondja:- Az ideális megoldás az lenne - ter­veket erre dolgozunk ki -, ha a tanyákról az ott lakók a nyíregyházi díjtarifával tud­nának utazni. Ennek igen nagy az anyagi vonzata, és ez egyelőre nem áll ren­delkezésünkre.- Irodánk évente benyújtja elkép­zeléseit a képviselőtestületnek. Ebben egyébként szerepel buszforduló kiépítése. Mivel a kért összeg harmadát szavazzák meg nekünk, így a rangsorolás után valóban kimarad ez az építkezés. A ko­rábban megépített út minősége, szélessége viszont sajnos alkalmatlan buszközleke­désre. Ha a kért építkezések meg is való­sulnának, nem biztos, hogy a Volánnak rentábilis lenne az utaztatás, mármint a helyközi járatok betérése. A lakók nagy része ugyanis 70 éven felüli, így ingyen utazhatnak.- Most folynak a tárgyalások Súlyán-, Kazár- és Varga-bokor képviselőivel, hogy a nyíregyházi önkormányzat hetente kétszer kisbusszal ismét beszállítaná a la­kosokat a megyeszékhelyre. Amennyiben a jármű minden helyére jegyet váltanának, személyenként 218 forintot kellene egy oda-vissza útért fizetni. KovÁrsvOn.Yi 7.nrTÍN Aszalóüzem összefogással A Népjóléti Minisztérium által kiírt kistérségi pályázat elnyerésével 21,5 millió forintot kapott Nyírbátor és térsége. A pályázatok koordinátora Polyákné Borsi Anna. Őt kérdeztük, hogyan használják fel az elnyert összeget?- Tizenhárom település kapta ezt a pénzt. Szociális konyhákat létesítünk, a falugondnoki rendszer kialakítására, működtetésére, szociális földprogram­ra (gépek, állatok, vetőmagvak vásár­lására) fordítjuk. Külön is kiemelem az elnyert pályzatok közül azt az ötmillió forintos támogatást, melyet három település együttesen kapott (Szakoly, Nyírmihálydi, Nyírgelse), s akik a pénzt megpótolva egy aszalóüzemet építenek szakolyi központtal. Jelentő­sége, hogy már az építkezéstől kezdő­dően több környékbeli embernek munkát adnak. Arról nem is beszélve, hogy a helyben megtermett zöldségek, gyümölcsök értékesítési gondjain is enyhít majd az üzem. D. Nagy Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom