Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)

1994-05-03 / 35. szám

UJ KELET MFfiVFNIf FI FTFRŐI IVIlZO Y ulNrx lLl 1 lDUL 1994. május 3., kedd a világ* Nem éri meg dolgozni! Hajnali fél négykor csörög az óra. Balogh Tibor felkel, odateszi a kávét főni, készít egy kis harapnivalót a feleségének. Mikor Éviké útra kész, az ura is magára ka- nyarít egy lajbit. Együtt ballagnak a buszmegállóba. Aztán az ember szép lassan hazasétál. Bőven van ideje, amíg keltenie kell a gyerekeket.- Elcsúszott ez a világ! - legyint a csu­pa csont férfi. - Mert tessék csak nézni - mutat a kerítés mellé, a zsebkendőnyi konyhakertre - ez is a feleségem dolga lenne. Nem bírja még ezt is szegény. Kora hajnalban elmegy, délután 4 körül jön haza. De olyan ideges, hogy azt elmon­dani nem lehet.- Hová ingázik a felesége?- Csak ide Gyulaházára. Alig húsz ki­lométerre Nyírjákótól. Nem is a mesz- szeséggel van baj, hanem hogy túl korán érkezik a varrodába Évike. Jó egy órával a kezdés előtt. Csak táblából, tesz-vesz, letakarítja a gépet. Higgye el, tétlenségtől is ki lehet merülni. Úgyhogy szegény már akkor fáradt, amikor a műszak kezdődik. Habár fáradt ő állandóan.-A felesége az egyetlen kereső a család­ban?- Most igen. Én még soha nem voltam munkanélküli, pedig beadtam a kérvényt négyszer is. Állásom éppen van - egy vál­lalkozónál vagyok alkalmazásban -, csak most nincs munka. Tavaly volt telefon­szerelés. Most abból élünk, ami adódik. Hol ide hívnak, hol oda. Szántani, vetni, permetezni. Sajnos ez nem mindennapos. Egyébként kazánfűtő és -szerelő a szakmám, amivel semmit sem tudok kezdeni a faluban.- Mennyiből élnek?- Ha van munkám, akkor néha össze­jön tízezer forint is! Mostanában viszont csak az a biztos, amit nekünk kell kifizet­ni. Az OTP-nek 1700 forintot, meg nekem 900 forint gyerektartást. Én igénytelen vagyok, beérem krumplival meg zsíros kenyérrel. De a gyerekeknek enniük kell! Nem is tudom, mi lenne velünk, ha a sógoromék nem segítenének.- Mennyit keres a felesége?- Hát ez az! Rengeteget dolgozik, és tudja, legutóbb is mennyit hozott haza? Hatezer forintot. Egy férfi-női szabó szak­munkás! Olyan szép tipp-topp kis asszony volt Évikém, de mióta dolgozik - decem­bertől - egészen összeesett. Hét kiló ment le róla. De nem is engedem én tovább dolgozni. Akárhogy számoljuk, nem éri meg. Legalábbis így nem. A faluban most annyi a jövedelempótló járulék, mint a feleségem keresete a varrodában. Min­denkinek jobb lesz, ha ő itthon marad. Házi Zsuzsa Perel a sxövetkezet elnöke „Nem félek az araboktél sem!" A vásárosnaményi Bereg Hotel körü­li viták, az eladással kapcsolatos gon­dok a mai napig sem oldódtak meg. Gergely Ferenc, az ÁFÉSZ elnöke a szálloda sorsáról a következőket mond­ta:- Az adásvételi szerződés meg­kötésére március 31 -én lejárt a határidő, de a kialakult helyzetben nem kíván­ják megvásárolni. Háborúból érkező emberek pihentetését, üdültetését kívánták biztosítani városunkban. Most kérik a foglaló visszafizetését, de igaz­gatóságunk úgy határozott, hogy nem fizeti vissza, mert mi a mai napig haj­landóak vagyunk a szerződés aláírá­sára.-Az emberek az iszlám vallástól tar­tanak leginkább. Vajon miért?- Egyáltalán nem voltak tisztában az iszlám törvényekkel. Aki délben meg­szakítja a tárgyalást, és leborul kelet felé imádkozni, a ramadán ideje alatt nem eszik, az kétségtelen, hogy ko­molyan veszi a vallását. Államilag ez egy elismert vallás, mintegy 1700-an vannak már az országban. Az ország­gyűlés összesen 800 ezer forintot ítélt már részükre. Én az ő helyükben csendben visszajönnék, megkötném a szerződést.- Ón kit okol végül is, hogy egy ellen­séges hangulatú gyűlésen meghiúsult az üzlet?- A papokat és a polgármester urat. Nézze, én itt születtem, itt akarom befe­jezni az ÁFÉSZ-beli tevékenységemet. Egy cseppet sem félek az araboktól. Nem jobb a fehér ember sem, mint a barna bőrű. Az eladás alatt telefonon fenyegettek, íro­gattak, a vasárnapi egylet, keresztény egylet, és egyéb iszlámellenes csoport nevében.- Mi a következő lépése ez ügyben?- Bepereljük a polgármestert. Én ma­gam is pert indítok ellene, mert meghazud­tolt engem a meghallgatáson. Van egy ala­pítványa a szövetkezetnek, a tagok gyer­mekeinek oktatására. Kérni fogom, hogy arra jelentős összeget fizessen be, ameny- nyiben a bíróság elmarasztalja. Perbe hívom a papságot is, mert ők sem mondhatják azt a szószékről, amit mond­tak és terveztek. Akkor fizessenek is! Hallgattassák meg a másik fél is. He­gedűs Antal polgármestert kérdeztük.- Nem tudok erre mit válaszolni, mert nem tudom mi a vád ellenem. So­hasem neveztem hazugnak, jegy­zőkönyv van a gyűlésről, meg tudom mutatni.- Mit szól a perhez?- Az ÁFÉSZ elnöke az önkormány­zatot tartja hibásnak, amiért nem jött létre az üzlet. Nekem mint polgár- mesternek az üggyel, még ha kel­lemetlen is, foglalkoznom kellett, mert több mint 1200 aláírásos tiltakozással fordultak a város polgárai hozzám. Egyeztető tárgyalást kezdeményeztem, melyen részt vettek a helyi képviselők, az ÁFÉSZ vezetői, a város polgárai és az arabok. Ezen a gyűlésen mindenki szót kapott, aki e témában véleményét, gondolatait el akarta mondani. Ezek után hallottam én is, hogy az arabok elálltak a Bereg Hotel megvételétől. Hogy az üzlet nem jött létre, nem érzem magam hibásnak. Szabóné Kutasi Magdolna Tudós emberek érdemrendekről Tetszenek tudni, mi az, hogy falerisztika? Ugye, hogy nem! Magam is tudatlanságban szenvedtem, mígnem Lakatos Sa­rolta muzeológus, a Jósa András Múzeum munkatársa, a Kál- lay-gyűjtemény gondozója fel nem világosított. A falerisztika tehát a történelem segédtudománya, amely az érdemrendekkel, kitüntetésekkel foglalkozik. Mindez azért érdekes, mert csütörtökön és pénteken Nyír­egyháza ad otthont egy nagyszabású falerisztikai konferen­ciának, ahol a szakma legkiválóbbjai fejtik ki gondolataikat e tárgykörben. Közöttük is a legnevesebb dr. Kállay István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke. Ez utóbbi két idegen szó jelentése: címertan, illetve család- (leszármazás-) tan. A rendezvény megnyitója csütörtök délelőtt 11 órakor lesz a múzeumban, majd ebéd után az előadások követekeznek egészen este hétig. Közben fél ötkor a Nyírvíz-palotában lévő Kállay- gyűjteményben ,,Rendjelek, kitüntetések a történelem tükör­képei" címmel kiállítás nyílik. A résztvevőket az alapítók nevében dr. Kállay Kristóf országgyűlési képviselő köszönti. Pénteken fél tízkor folytatódik a program további előadá­sokkal, s délben Medgyesi József, a megyei közgyűlés elnöke zárszavával véget ér a konferencia. (fa) NEM MARAD KETTEJÜK KÖZÖTT Dán-magyar szakmunkásképzés Dániában járt április második felében a nyíregyházi 107-es számú ipari szak­munkásképző és szakközépiskola tíztagú, pedagógusokból álló delegációja. Az előzményekről, a látogatás céljáról, a távolabbi tervekről dr. Farkas Lászlóval, az intézmény igazgatójával beszélgettünk.- Hogyan kerültek kapcsolatba a dánokkal?- Még 1991 -ben, egy igazgatókból ver­buválódott csoport tagjaként voltam a dániai Herning városában. Az ottani iskolarendszerrel ismerkedtünk. Ter­mészetesen én a szakmunkásképzés iránt érdeklődtem, így jöttem össze a Tekniske Skole, azaz a mienkéhez hasonló profilú intézmény vezetőivel.- S aztán jött a „visszavágó" ...- Alighogy hazajöttünk, egy hónap múlva levelet kaptam tőlük, s októberben négy vezetőjük látogatott el hozzánk.- Ez a kapcsolatépítés folytatódott most?- Igen, tízen mentünk el Herningbe, ebbe a Jütland-félsziget közepén lévő kis­városba, ahol az említett technikai is­kolában 1300 gyereket tanít 141 tanár, persze sok tekintetben más keretek, más feltételek között. Csapatunk az iskola tel­jes profilját reprezentálta: vezetők, szak­oktatók, nyelvtanárok, tanműhelyvezető, mérnöktanárok voltak közöttünk.- Mit tartalmaz az aláírt együttműködési megállapodás?- Bevezető lépéseket teszünk az auto- matizáció és az elektropneumatika terén, a faipari oktatásban, a középiskolai fokú erősáramú villanyszerelő és a fodrász-, kozmetikusképzésben. Terveink szerint a magyar szakoktatás megreformálása érde­kében bevezetjük a dán elméleti és gya­korlati módszereket. Ennek első fázisa a tényfeltárás és a kapcsolatteremtés a különböző hatóságokkal. Ezt követően magyar tanárok vennének részt a hemin­gi iskola automatikai tanfolyamain, in­formálódnának a dán iskolai felszere­lésekről, dán ipari cégek munkájával is­merkednének.- Együttműködésük túlmutat a két in­tézményen.- Megígértem, hogy kapcsolatunk nem marad kettőnk között. Megpróbálunk összehozni más típusú iskolákat, mintát kínálunk, tapasztalatokat nyújtunk a Munkaügyi és a Művelődési és Közoktatá­si Minisztériumon, valamint a városi ön- kormányzaton keresztül. A megállapodás értelmében a dán fél kérvényezi a tervek megvalósításához szükséges anyagi fe­dezetet, s itt jegyzem meg azt is, hogy a mi utunkat is az ő minisztériumuk, illetve alapítványok finanszírozták. Preben So­rensen kollégám azt is vállalta, hogy speciális tanfolyamokat szerveznek ma­gyar tanárok részére. (fa) Rendhagyó előadása lesz a Művészpó­diumnak ma este hét órától a Zene- művészeti Szakközépiskola hangverseny- termében. Az est érdekessége, hogy a fellépők mind a Karmanóczki család tag­jai. Á hangverseny során színpadra lép: Baloghné Karmanóczki Klára és Ba­logh László énekesek, akik egyébként a bécsi operaház tagjai. Andrásiné Kar­manóczki Tünde zongorázik, férje Andrá­si László klarinéton játszik majd. Ugyan­ezt a hangszert bűvöli Maitz Szilvia is, akinek párja, Karmanóczki Attila fuvolá- zik. A koncertre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak. Táborkínáló Nagykálló határában, vadregényes környezetben, a haran- godi tó partján 1985 óta várja kis és nagy vendégeit a Téka­tábor. Nem lesz ez másként idén sem, hiszen június 29-e és július 7-e között a gyerekek, július 9-e és 17-e között pedig a felnőttek tölthetnek itt sok-sok élményt nyújtó napot. A VIII. kis Téka-tábor programjában most is lesz ének- és tánctanítás, gyakorolhatják a gyerekek a népi mesterségeket, dramatikus népi játékokat játszanak, táncház és tábortűz várja őket. A részvétel díja 14 éves korig 6000-6400 forint (sátor­ral vagy anélkül), 14 éves kortól 6800, illetve 7200 forint. Ebben benne foglaltatik a sátorhely, a napi háromszori ét­kezés, a foglalkozások anyag- és eszközszükséglete, de a személyes felszerelésről mindenkinek magának kell gondosk­odnia. A jelentkezés határideje május 30-a, címe pedig a nagykállói II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ, Bátori út 1. (Ugyanitt lehet további információkhoz jutni.) A nagyok táborában a már említetteken túl lehetőség van hangszeres népzene tanulására, kirándulásokra, vízisportokra. A részvétel díja ebben az esetben felnőtteknek 4000, a 14 éven aluli gyerekeknek 3500 forint, de ebben nincs benne az ét­kezés, mert azt napi áron lehet igényelni a jelentkezési lapon vagy a helyszínen. A szervezők külön felhívják a figyelmet arra, hogy a táborban állandó orvosi ügyelet, időszakonként meleg víz és olcsó büfé van, nincs viszont hangosbemondó, körhinta és céllövölde... A jelentkezés határideje, címe megegyezik a fent em­lítettekkel. (fa) Hangverseny a Zeneművészetiben VIGYÁZAT, ÉLETVESZÉLY! Képünk nem az 1970-es árvíz után készült, bár lehet, hogy azóta van ilyen állapotban ez a baktai épület. Nézzük meg alaposabban! Az üveg nélküli ablak­szemek nyári melegben megfelelő szellőzést biztosítanak, télen pedig óvják az érzékeny falakat a túlfűtés káros mellékhatásaitól. A vakolat fehér-szürke összetétele speciálisan úgy „készült”, hogy a lakók számára a legmegfelelőbb fényvisszaverési értéket nyújtsa. A tető maximálisan véd az időjárás viszontag­ságaitól, pláne ha ráhúznak egy nejlonzacskót. Villanydrót nem vezet az épület­be, a lakók így védekeznek a civilizáció káros hatásai ellen. Ha megfigyeljük a legdörzsöltebb betörőket is visszarettentő kerítést, rájövünk, hogy gáz van! Csak két aprócska gond akad: az egyik, nincs rá kiírva: „Vigyázat, életveszély!” A másik, hogy rettenetesen csúnya. Reméljük, hogy a baktalórántházi illetékesek végre felfigyelnek rá, mert erényei ellenére sem javítja a városképet. Vasas-Bozsó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom