Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)

1994-04-11 / 16. szám

UJ H MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Ml 1994. április 11., hétfő 3 SZAVICSAV helyett KELET-VIZ RT. A régbúj igazgató Egyáltalán nem megszokott, ha vala­ki egy helyen már volt igazgató, még egyszer ugyanoda visszamenjen. Bár ez az állítás nem teljesen állja meg a he­lyét Jeszenszki István esetében. Ő ko­rábban a Szavicsav vezetője volt, innen ment nyugdíjba. Aztán szétvált a válla­lat, és a volt igazgató most a Kelet-Víz Részvénytársaság vezetésére vállalko­zott — Mi indította arra, hogy beadja a pályázatát? — Több megyei önkormányzati ve­zető megkeresett és kérték, hogy pá­lyázzak, mivel ismerem a cég tevé­kenységét. Ők úgy ítélték meg, hogy a szétválás utáni nehéz helyzetben szak­mai és helyi ismereteim révén tudok segíteni. így aztán benyújtottam a pá­lyázatot, és a részvénytársaság közgyű­lése engem választott. Megbízatásom 1996. december 31-ig szól. — Milyen tervekkel vágott bele a munkába? — Pályázatom benyújtása előtt fel­mértem a helyzetet, az anyagi, a morá­lis és a piaci problémákat. Ez a cég a korábbi piacának több mint felét elvesz­tette. Úgy gondolom, hogy minél előbb fel kell keresni a jelentős vízfogyasztású települések önkormányzatait, és a fel­merülő kifogásokat gyorsan orvosolni kell. Pontot kell tenni mihamarabb a felmerülő vagyonviták végére, s ezt nem lehet erőszakkal véghezvinni. A tu­lajdonosokkal együtt kell működni. A vízszolgáltatás nem egyszerű do­log. Az egyes településeken árban is nagy különbségek vannak, hisz az előál­lítási költségek is különbözőek. A töb­bi vízszolgáltató céggel üzleti alapon kell együttműködni, és minden telepü­lésnek magának kell eldönteni, hogy hová akar tartozni. Ahol lehetett, nem Live show a moziban Nem sok fiatal színésznek adatik meg a lehetőség, hogy főszerepet kapjon egy mozifdmben. Be de Fazekas Szabolcs, a Móricz Zsigmond Színház művésze a kivételek közé tartozik. A Bacsó Péter ál­tal rendezett Live show című filmben láthatta a közelmúltban a publikum.- Művészcsaládból származom, apám operaénekes, a nővérem színésznő. A pá­lyámat stúdiósként kezdtem Budapesten az Arany János Színházban. Egy évig dolgoztam ott, majd jelentkeztem a Szín- művészeti Főiskolára, de sajnos a második rostán kiestem. Mindezek után a Nemzeti Stúdióba kerültem. Innen felvételiztem másodszor, immár sikerrel. A főiskola prózai szakán végeztem.- Hogyan esett rád Bacsó Péter válasz­tása?- Véletlenül jutottam a szerephez. Meghívtak egy próbafelvételre, ahol nem feleltem meg. Ezután a főiskolai év­folyamtársaimmal önerőből színpadra állí­tottunk egy darabot, aminek az egyik próbáját látta a rendező. Ez után döntött úgy, hogy rám bízza a szerepet.- A nyíregyházi emberek számára a peep show ismert fogalom, mivel ilyen in­tézmény már van a városban. Live show még nincs. Mondj erről néhány szót!- A peep showban pucér lányok vonag- lanak zenére, a live show ugyanez egy férfi és egy nő között. Egyébként a film egy szerelmespárról szól, akik erős pénzhiány­ban szenvednek, ezért munkát vállalnak egy live showban. És erre szépen lassan rámegy a kapcsolatuk.- Eléggé kényes a film témája színészi szempontból is. Hogyan oldottátok meg az intim jeleneteket?- Ahol lehetett ott — természetesen — nem vetkőztünk le, de akadtak olyan jele­netek is, ahol ez elkerülhetetlen volt. Ilyen­Bede Fazekas Szabolcs kor pánikszerűen kapkodtam magamra egy fürdőköpenyt.- Ha valaki ilyen közeli kapcsolatba kerül egy olyan szép nővel, mint filmbeli partnered Olasz Agnes, gondolom, óhatat­lanul kialakulhat valamiféle emberi vonzódás is a szereplők között.- Az ember olyan irtózatos zavarban van egy ilyen jelenetnél, hogy semmi más nem jut az eszébe, csak a feladat.- Hogyan fogadta a szakma a filmet?- Eddig csak egy kritikát olvastam. A szakma véleménye pedig gyakran szub­jektív személyi ellentét is lehet. Az ál­talában jellemző, hogy a szakma igen szigorúan értékeli a teljesítményt.- Milyen darabokban láthat a nyíregy­házi publikum?- Játszom a Tangóban, a Pippinben, a Nyitott ablakban, a Mumusban és pró­bálok a Kicsengetés című darabban. Ebben az évadban játszani fogok ezenkívül a Maude és Heroldban is. Garamvölgyi Árva pálinkagyár Vagy adjak el, vagy működtessék... (foto: B. K.) Nemcsak felvételünkön látszik elhagyatottnak, hanem a valóságban sem működik az újdombrádi szeszfőzde. Pedig mil­liókért újította fel a tulajdonos Várda Drink Rt., s bármelyik pil­lanatban bevethető lenne a pálinkafőzés frontján. Úgy hírlik, a cég az eladását fontolgatja, ám — mivel a terület az önkormány­zaté— az értékesítéshez az ő hozzájárulásuk is szükséges. Harsányi Menyhért polgármester azért kesereg, mert a pálinka­gyár eladása esetén a pénz tíz százaléka a település kasszáját gyarapítaná. — De még jobban örülnének, ha újjáéledne az üzem, mert a munkanélküliségtől sújtott faluban harminc ember foglal­koztatását oldaná meg. Ráadásul így a jövedelempótló támogatás egy részét is megtakaríthatnák! Tizenöt éves a Múzeumfalu A pócspetri zsellérház Sástó új éke Jubileumához közeledik a Sóstói Mú­zeumfalu. Az idén 15. éve fogadja az idelátogató turistákat. Az ország egyik leg­szebb skanzenjének fejlesztéséről és a ter­vezett programokról kérdeztük Páll Istvánt, a Múzeumfalu igazgatóját. — A szabadtéri múzeumban tovább folytatjuk a megkezdett munkálatokat. Jelenleg a pócspetri zsellérház és a csaro- dai parókia építése ad tennivalót. A zsellérház alapozását tavaly kezdtük el, és még körülbelül fél év kell az áttelepí­téshez. Lehetőség szerint eredeti anya­gokat használunk. Ha erre nincsen mód, akkor az eredeti technológiai eljárásokat alkalmazva magunk állítjuk elő az építőa­nyagokat. A munkásoktól elvárjuk, hogy tisztában legyenek a népi építészet hagyo­mányaival. — Milyen további fejlesztéseket ter­veznek?- A terület már nem bővíthető, a jelen­legi 7,5 hektáron kell gazdálkodnunk. Még körülbelül három lakóház és 25 gazdasá­gi épület hiányzik a Múzeumfaluból. Ter­vezzük, hogy a már álló harangtorony mellé templomot is építünk, ez körülbelül 4 millió forintos beruházást jelent.- Milyen programokkal várják az idei szezonban a látogatókat a Múzeumfa­luban?- Az április elsejei szezonnyitás után 8- án fotókiállítás nyílt nálunk. A kiállítás címe: Eltűnőben, változóban. Képek egy falu életéből — címmel. A felvételek Tiszadob életébe nyújtanak betekintést. Tervezünk kínai papírsárkány-kiállítást, és a 15 éves évforduló alkalmából a Múze­umfalu történetét bemutató tárlatot. Má­jus elsején nagyszabású, egész napos prog- rammal várjuk az érdeklődőket. Új szolgáltatásként a walkmanes tárlatvezetés megvalósításán gondolkodunk a külföldi vendégeink jobb kiszolgálására.- Hány látogatóra számítanak az idén?- Ezt nehéz megjósolni. Tavaly ötven­ezren fordultak meg nálunk. Szeretnénk, ha legalább ennyien jönnének az idén is.- Mibe kerül ma egy jegy a Múzeum­faluba?- Egy kicsit emelnünk kellett az árain­kat. Most egy belépő 30 és 50 forint körül van.- Előttünk áll az 1996-os világkiállítás. Önök hogyan kapcsolódnak be a rendez­vényekbe?- Részt veszünk a nyíregyházi közös pályázatban. Nemzetközi folklór- és kézműves-találkozót szeretnénk rendezni a Nyírség Táncegyüttessel karöltve. Garamvölgyi A VELA Kft. bundát sejtet Hírül adtuk, hogy a Nyírség Sütőipari Kft. privatizálásánál az állami vagyonügynök a lebonyolítást végző Economix Rt. felelősségére hagyta jóvá, hogy a tranzakcióban a Szett Konzorcium pályázatát fogadták el. Ahogy az alulmaradt VELA Kft. ügyvezetőjétől, Lakatos Tibortól értesültünk, fölöttébb bunda-gyanús a privatizáció. Ugyanis az al­apfeltételeknek négy pályázó tett eleget. Az egyenlők versenyében viszont a VELA Kft. kínálta 371 millió forin­tos készpénz lefizetésével a legmagasabb árat. A Szett Konzorcium viszont tudomásuk szerint attól 48 millióval kevesebbet ígért. A nyíregyházi VELA Kft. három éve foglalkozik sütői­pari tevékenységgel, a Kelet Áruházban, az Örökösföldön és az inkubátorházban (volt szovjet laktanya) működtet egységet. A Szett Konzorcium pedig négy magánsze­mélyből áll, akik csak a győztes pályázat után hoztak létre kft.-t. Lányi Botond Bábjátékosok Kilencedik alkalommal ad otthont április 15—18-ig a Tiszántúli Pedagógiai Bábjátékos Módszertani Napoknak a nyíregyházi Kölyökvár. A rendezvény megnyitója 15-én délelőtt 9 órakor kezdődik, majd 9.30-tól az Ungvári Területi Bábszínház bemutatja a „Bohóc” című bábjátékot. A kecskeméti „Piróka” Bábszínház előadásában 11 óra 30 perctől láthatják a „Fehér farkas” című bábjátékot. Délután 14.30-tól a nagyváradi „Matyi” Bábszínház a „Pomádé király új ruhája” című mesejátékot mutatja be. Végül a helyi Mesekert Bábszínház 15 órától a „Lusta kismalac” című darabot adja elő. A táncházzal egybekötött ismerkedési est este 20 órától a Sóstói Táboroztatási Központban lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom