Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)

1994-04-09 / 15. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. április 9., szombat 3 Választási kis káté Május 8-án ismét szavazunk. Hogy ki kire adja voksát, azt természetes­en magánügy. Mi csak sorozatunkban könnyíteni szeretnénk a külön­böző papírok, és jogszabályok közötti eligazodást. Segítségüet kaptunk l)r Czap Lajos, megyei főjegyzőtől. Mi a különbség az egyéni választókerületi, és a listás jelöltek között? Egyéni jelöltek azok, akiket személy szerint megválaszthatunk. Egy kerületen belül csak egy jelölt juthat be a parlamentbe. Megint más a területi listás sza­vazás. A pártok állítanak fel listát. A szavazó cédulán lista szerepel, melyen feltüntetik egy-egy párt területi képviselőjelöltjeit. Ebben az esetben tehát egy-’ egy pártra szavazunk. Mikor tudjuk meg, kik lesznek a választási körzet jelöltjei? A választási bizottságok április 9-ig nyilvántartásba veszik azokat a jelölteket, akik megfeleltek a törvényes jelölésnek. Április 11-ig kisorsolják a listák sorszámát (Milyen sorrendben szerepelnek majd a választási listán a pártok), és közzé teszik az egyéni választókerületi jelöltek nevét is. Zárszámadás a semmiről Tízmillió veszteséggel zárta az elmúlt évet a nagyszekeresi tsz. A régi „réesz- csés” hagyomány szerint zárszámadásra verbuválta a tagokat a vezetőség. A ro­mokban heverő, egykor prosfftráló szövet­kezet tagjainak egyhatoda jött el, hogy me­ghallgassa: Ecsedi Kálmánné felügyelő bizottsági elnök és Bállá Jenő tsz-elnök beszámolóját. A hozzászólást Farkas Sándor kezdte, aki elmondta: ezt a gazdaságot a jelenlegi vezetés tette tönkre, amiért még felelni fognak. Miért adjanak fizetést a vezetősé­gi tagoknak, hogy a tízmillió hétszázezres veszteséget jövőre megduplázák? A tsz- vezetés még fenn van, de senki nem dolgozik, mégis fizetjük őket — fakadt ki*Váradi László. A gépek nem dolgoznak, mert nincsenek, mivel min­dent eladtak már és feléltek. Két kezünkkel ültettük az erdőt, egy bekerült pedig birtokolni akarja—repliká- zott felváltva Kardos István és Kiss Béla. Volt legelő, apáink vették, de most nem lesz, mert a vezetők maguknak osztogatják a földet. Jól mondta Márton György, hogy az elnök úr nem hozta magával a földet, ahonnan jött, azt mi vettük, hát ne rendelkezzen vele. Bállá Jenő elnök, Karácsony Sándor polgármester, Varga József ágazat vezető vállalkozott a hozzászólások megvála­szolására, és egyöntetűen a földkiadó bi­zottságot okolták a szövetkezet minden bajáért. Azért nincs legelő, mert a bi­zottság kiosztotta részarány tulajdonba. Az elnök földkiadó főmaffiának nevezte a nép által választott testületet, akiket feljelen­tett az ügyészségen, és megfellebbezte az összes földkiadást. Ekkor felborult a „hagyományos de­mokrácia”, mert a válaszadóknak ellent- mondtak. Nagy Antal, Kerekes Károly, Farkas Sándor felváltva érveltek: a törvény csak arra jó, hogy egymásnak uszítsák a népet, mert nem komoly emberek ülnek a felső vezetésben. így nem lesz békesség, ha a nép félrevezetésével mentik magukat korrupt vezetők. Nem a földkiadó bi­zottság a felelős, mert ők azt adták ki jo­gosan, amit a tsz kijelölt részaránytulaj­donba. A polgármesterek a hibásak, mert nem kérték vissza az állami földeket az önkormányzatnak, így a legelőbirlokossá- gi területek a velük szövetkező tsz vezetők kezén maradtak. A sok időhúzó, taktikázó fellebbezésnek az lesz a vége, hogy a nép elveszti türelmét. A zárszámadó gyűlés, ahol termelésről, bevételről, nyereségről nem volt mit be­szélni, megszavazta a veszteséget és az elnök harmincötezer forintos nettó fize­tését. Aradi Balogh Attila sban a csúcsnyeremény óbb lesz az alap, mint a 91-es halmozódás ide- jén.- Valóban nem volt nyeremény?- Nyilván, vannak akik úgy érzik, ez le­hetetlen! Nem tudok mást mondani, próbálják ki, menjen a casinoba, és kezd­jen el egy számra játszani. Lehet, hogy a statisztika szerint már nyernie kellett vol­na, de mégsem kedvezett neki a szerencse. A mostani szelvényszám, - biztosan a lot­tó árának emelkedése miatt is - mérhetően kevesebb, mint az 1991-es halmozódás idején. így kisebb az öttalálatos esélye is. Mindenképpen aktuális lenne most már, hogy valakinek nagyban is kedvezzen a szerencse.- Úgy gondolom, ekkora nyere­ményösszeg esetén az emberek bizalma megnő a gépi feldolgozású szelvények iránt.- Igen, így van. Az emberekben fel­vetődhet, hogy volt ötös, de elsumákolták. Ezt a hagyományos szelvények esetében sem lehet megtenni, de a gépes rendszer esetében a közhiedelem számára is telje­sen világos, hogy semmiképpen sem történhet ilyen. A hagyományos rendsz­ernél sajnos a gyakorlatban is előfordul az, hogy a postai szállítás vagy egyéb okok miatt, az egyébként időben feladott szelvény nem érkezett be, vagy később érkezett be, és ezért kizárják a játékból.- De az is, hogy a játékos rosszul tölti ki a szelvényét! Ez a hiba abból fakad, hogy a hagyományos szelvényt háromszor kell kitölteni ismételve a tippeket. A gépi játéknál ez a hibalehetőség nem áll fenn, hiszen az indigó miatt ez csak egy kitöltést igényel. A játékdíj kifizetése, és az átvé­tel után a részvétel 100 %-osnak tekint­hető.- Tudna konkrét példát mondani, amikor nagy nyereménytől esett el a játé­kos a szelvények nem azonos kitöltése miatt?- Többek között az egyik vezetői fela­datom az, hogy a nagy nyereményeket el­lenőrizzem. Egy ilyen ellenőrzés során, nem is olyan régen, all. játékhéten vettem észre, hogy két, nagy nyereményt tartal­mazó négytalálatos szelvénynél, amelyet egy, azonos címről küldtek be, mind az öt nyertes számot behúzták, csak éppen az egyikről a 19-es, a másikról pedig a 49-es hiányzott. A gépes szelvényeknél van egy kom­binációs játéklehetőség is, s ha ezt a hat számot ott játszotta volna meg kom­binációsán, nem fordulhatott volna elő, hogy két négytalálatosa van, hanem lett volna egy öttalálatosa is. Ráadásul azon a héten sok négytalálatos volt, így a nyere­ménye alig félmillió felett volt, az öttalála­tos pedig, több mint kétszázmilliót fize­tett volna. Sajnos még kevés helyen lehet gépi játékot űzni, éppen ezért keresünk olyan vállalkozókat, akik biztosítanák a gépi játék lehetőségét a kisebb települése­ken is. Varga Attila Igazság szerint a jövő hét nyertes lot­tószámait kérdeztem volna meg Dr. Soós Csaba Zoltántól, a Szerencsejáték Rt. területi igazgatójától, ám, mivel ez lehe­tetlen, arra voltam kiváncsi, hogy men­nyire ritka a lottózás történetében, hogy 23 héten át nincs öttalálatos szelvény.- Rekordnak nem nevezhető, mert az ötvenes évek végén, amikor beindult a lot­tózás Magyarországon, volt egy időszak, amikor 58 héten keresztül nem volt öt­találatos. De akkor még nem volt hal­mozódás, hétről-hétre ugyanannyit vitt volna el a nyertes. A halmozódásos rendszer bevezetése, 1991-óta, a rekord gyakorlatilag azonos a mostani idővel, 23 hét, és a nyeremény is azonos volt mint most, úgy 259 millió forint. Akkor négy öttalálatos révén né­gyen vitték el a nyereményt, így az egy főre eső nyereményük hetvenmillió forint alatt maradt. Az egy főre eső legtöbb nyeremény eddig, olyan 170 millió forint, de ha a mostanit egy ember viszi el, akkor az mindenképpen csúcsnyereményben részesül. Persze attól is függ, hogy ezen a héten hány szelvény fogy el, így elkép­zelhető, hogy abszolút értelemben is nagy­Variációk falusi turizmusra Kié lesz a Kilcsey-fogadé? Korábban Kölcsey-turistaháznak nevez­ték ezt a Szatmárcsekén található épüle­tet. Akkor, (mint azt a turistaházak ese­tében megszokhattuk), volt két-három nagyobb terem, ahol az ide érkező csopor­tok megszállhattak. Igazodva azonban a változó igényekhez, 2-3 ágyas szobákat alakítottak ki, alsó szintjén étterem talál­ható. Az épületben 49 ide látogatónak tud­nak egyszerre szállást adni. A fogadó a megyei önkormányzat tu­lajdona volt, amelyet 8 millió forint értékű apportként bevitt a regionális fejlesztési kft-be. Ugyanakkor a szatmárcsekei ön- kormányzat is igényt tart az épületre.- Első felindulásomban azt mondtam, amikor meghallottam ahírt, hogy ide 1701 emberrel jöjjenek, ha akarnak valamit, mert mi 1700-an vagyunk.- kezdte Sarka- dy Pál, a település polgármestere. - De aztán látva a megyei önkormányzat segítő szándékát, egy kicsit megnyugodtak a kedélyek. Bár azt is meg kell említeni, hogy a megye több intézményt ingyen adott át az önkormányzatoknak. Ezt nekünk is ide adhatta volna.- Már azelőtt jeleztük, hogy szükségünk lenne a fogadóra, mielőtt azt apportként bevitték volna.- Úgy tudom, hogy Önök a felbecsült értéken, azaz nyolc­millió forintért meg akarják venni az épületet..- Igen, vételi szándékunkat továbbra is fenntartjuk. Már jártak itt a társaság emberei és várható, hogy július közepére tisztázódik a helyzet. A szerződésmódosításhoz ugyanis szük­ség van közel két hónapra. Gondot az je­lent, hogy a turisták zöme éppen július­ban várható és az épületen több minden javításra szorul. A külső részt úgy ahogy sikerült rendbe tennünk, de a szobákban még van mit csinálni. Már tavaly is úgy dolgoztunk, hogy amelyik szoba felsza­badult átmenetileg, azt gyorsan rendbe tettük. így lesz ez az idén is.- Miért van szükségük erre az épület­re?- Nem elsősorban nyereségre számí­tunk, hisz ami kis pénz volt rajta tavaly is, azt visszaforgattuk. Ha jönnek a nyaraló vendégek, ezzel három fajta szállásle­hetőséget tudunk nyújtani. Alhatnak magánházaknál, az iskolában vagy a fogadóban. így lenne variációs lehetőség is. Ha valakit az egyik helyen nem tudunk elszállásolni, akkor mást ajánlunk. Lehet, hogy jobbat, de a korábban megállapodott árért. Inkább legyen kisebb a nyereség, de hosszabb távon kell gondolkodni és „meg kell fogni” a vendéget. Holtidényben pedig a helyi igényeket elégítenénk ki, például az iskolai étkeztetést, és itt lehet­ne helyben szórakozni is. F.SZ.ZS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom