Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)

1994-04-19 / 23. szám

ÚJ KELET MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 1994. április 19., kedd Interjú a miniszterelnökkel Privatizálják a vérkeringésünket? Boross Péter miniszterelnök Záhonyban, nagygyűlése előtt adott interjút lapunknak és a tv-híradónak. — Mi a kormány álláspontja a záhonyi kiemelt gazdasági övezetről? — Különleges gazdasági övezet, különleges viszonyokkal. Három ország találkozási pontján fekvő régió, aminek nagy sze­repe volt eddig is, és lesz ezután is. Jelentős fejlesztésekre van szükség a térségben. Nagyon örülök annak, hogy itt komplex és hosszú távú fejlesztési programmal találkoztam. Szükség van a vasút teljes körű modernizációjára, beleértve a vasúti kocsik, az irányítástechnika fejlesztését is, mert csak ilyen módon tudunk bekapcsolódni az európai vérkeringésbe. Ehhez természetesen költségvetési támogatásra is szükség van. — Milyen a vasút jelenlegi állapota? — Négyén évig nem a korszerűsítés, hanem a vasút fenntartá­sa volt a cél. A vasútvonalaink ennek megfelelő állapotban van­nak. Feltétlenül szükséges a fejlesztés. Első ütemben a budapest— hegyeshalmi vasútvonal korszerűsítése indul meg, ami lehetővé teszi, hogy két óra alatt jussunk el Bécsbe. — Mi a véleménye miniszterelnök úr a vasút priva­tizálásáról? — A MÁV stratégiai szervezet, az ország vérkeringése. Van­nak olyan területei, amelyek nem privatizálhatok, de néhány részében máris megindult a privatizáció. Ilyen például a vas- útikocsi-gyártás. A vasúttal kapcsolatban egy óvatos és célszerű privatizációt tudok elképzelni, amelyben fő szempont, hogy a MÁV megmaradjon szolgáltató jellegű intézménynek, és ne veszítse el irányíthatóságát. Garamvölgyi Imre Átalakuló szövetkezetek Lógnak a levegőben Megyénk ipari szövetkezeteiben az új szövetkezeti törvény alapján a múlt évben befejeződött az átalakulási folyamat. A szövetkezetek nagy része -48 - az új típusú szövetkezeti formát választotta, mint például a nyíregyhá­zi háziipari, a Nyírség Ruházati vagy a nagykállói KALLUX Cipőipari Szövetkezet. Ezen kívül kilenc kft.-vé alakult, köztük a nyíregyházi Elkisz, vagy a fehérgyarmati FETEFÉM szövetkezet. Két szövetkezet - a nagykállói KÁLKONTEX Rt. (koráb­ban textilruházati és a VASFÉM Rt.) volt vasipari - a részvénytársasági formát választotta. Az új típusú szövetkezeti forma a legegyszerűbb: egy tag egy szavazat, itt a tagság az elsődleges és mindenki tulajdonos. Dr. Oláh János, a Megyei Ipar- szövetség ügyvezető igazgatója szerint az átalakulás folyamán a tagságot leginkább az érdekelte, hogy mun­kájuk továbbra is megmaradjon. Kevésbé foglalkoztatta őket, mi lesz a szövetkezet új neve, vagy milyen formában működik tovább. Jellemző, hogy az átalakulás alatt közel 20 százalékkal nőtt a nyugati ex­port. Az átalakulás fő évében, 1992- ben például 400 milliót meghaladta a tőkés export. A három és fél milliár­dos vagyon jó két százalékát vitték csak ki a kiválni szándékozók és ará­nyaiban ugyanennyi tag vált ki. Át­alakult a megyei szövetség munkája is a korábbihoz képest. Erről így beszél dr. Oláh János: - Munkánk súlypontja áttevődött a gazdálkodást segítő tevé­kenységre. Ilyenek például: a piaci információk folyamatos közlése, köz­gazdaságijogi szolgáltatások, adóval, társadalombiztosítással kapcsolatos segítségnyújtás. Alkalmazkodunk a megváltozott feltételekhez, most jelen­leg a környezetvédelmi problémák megoldásában segítünk.- Mi az, ami nehezítette az át­alakulást?- Megoldatlan jelenleg szö­vetkezeteinknél a bírósági bejegyzés. Az ügyintézés elhúzódása kihat az egész gazdálkodásra. Nem kapnak kölcsönt, exporttámogatást, míg ez az egyszerűnek tűnő adminisztráció nincs rendben. Mondhatnám: szövetkeze­teink egy része „lóg a levegőben”. Fullajtár András „Keresztszülő" kerestetik Aranyos fúvósok Blues, tánczene, dixieland és persze induló. Ilyen zeneszámok csendültek fel április 13-án Ibrányban, az ifjúsági fúvószenekar koncertjén. Ez volt a megméret­tetés napja az ötvenkét tagú együttes számára. Most nemcsak a közönség és a maguk örömére muzsikáltak, hanem a jelenlévő szakmai zsűrinek is. A minősítő hangversenyre olyan sokan gyűltek össze, hogy kicsinek bizonyult a művelődési ház. Annál nagyobb volt az öröm, mikor a zsűri elnöke — Balázs Árpád Erkel- díjas zeneszerző, érdemes művész, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke — ki­hirdette az eredményt. Az ibrányi fúvósok arany minősítést kaptak. Ilyen előzmények után igazán itt az ideje, hogy nevet adjanak a gyermeknek. A sikeren felbuzdulva az együttes pályázatot hirdetett a zenekar elnevezésére. A pá­lyázatokat május 10-ig kell eljuttatni az Ibrányi Hírlap szerkesztősége címére, a helyi könyvtárba (4484 Ibrány, Hősök tere 4.). A nyertesnek némi pénz üti a markát, „mellesleg" megkapja a minősítő koncerten készült hangfelvétel kazettáját is. Két évvel ezelőtt Dombrád és Tiszakanyár útjai elváltak; az UTÓBBI ÖNÁLLÓSODOTT. EKKOR építették a képen látható orvosi RENDELŐT AZ 1 700 LAKOSÚ KÖZSÉG­BEN. A 6,5 MILLIÓS BERUHÁZÁST MÁR AZ ÖNÁLLÓ TISZAKANYÁRI ÖNKOR­MÁNYZAT FINANSZÍROZTA. A JÓL FEL­SZERELT ORVOSI RENDELŐHÖZ TA­NÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLATI LAKÁS IS TARTOZIK. A GYÓGYSZERTÁR S DOMBRÁDI PATIKUS KÖZREMŰKÖ­DÉSÉVEL HÉTFŐN, SZERDÁN ÉS PÉN­TEKEN VÁRJA A RÁSZORULÓKAT. (Vasas László) (Fotó: Bozsó Katalin) Az egészért ki a felelős? A sorvadó Sóstó Elhanyagoltság, romlás, elhagyatottság, - sajnos, ez a Sóstó. Mint arról lapunk április 15-ei számában olvashattak, április 11-én töb­bek között a nyíregyházi önkormányzat képvi­selői, idegenforgalmi szakemberek, üzletem­berek gyűltek össze, hogy személyesen győződ­jenek meg Krúdy kedvencének állapotáról. A megbeszélésen képviseltette magát a Nyír­egyházi Idegenforgalmi Egyesület, melynek elnökével, Agárdi Bélával beszélgettünk.- Mikor és milyen céllal alakult az egyesület ?- A szervezetet 1993 februárjában jegyez­ték be. Célunk röviden a nyíregyházi idegen- forgalom fellendítése.- Kik az alapítók ?- Az idegenforgalomban érdekelt intéz­mények, utazási irodák, az Idegenvezetők Egyesülete, de a polgármesteri hivatal is képviselteti magát. Két alelnökünk Dr. Hanusz Árpád és Szigligeti Imre. Részt veszünk az építésügyi és városfejlesztési bizottság ülésein. Hazánk piaci bevételeinek jelentős hányadát az idegenforgalom és az erre épülő szolgáltatások adják. Sokkal többet is hozhatna ez az állam konyhájára, ha a megfelelő helyére kerülne. Az idegenforgalomnak különböző vetületei van­nak. például építési közművesítési. környezet­védelmi, gazdasági, rendeleti, és mindezek szak­mai menedzselése. Nálunk ezek a szálak nem egy kézben futnak össze. Minden apróságnak Fogad-E NYÁRON VENDÉGEKET A KRÚDY SZÁLLÓ? Fotó CsoRa van külön illetékese, de az egészért senki nem vállal felelősséget. Jó példa erre a Sóstó, mely­nek állapotát szükségtelen bemutatni. Egy éve keressük azt az embert , aki az önkormányzat részéről felelős az idegenforgalomért. Nincs ilyen! Annyit értünk el. hogy a „valamilyen szinten mégiscsak illetékes” személyeket össze­toboroztuk, hogy megoldást keressünk a Sóstó és az idegenforgalom problémáira. Nemcsak összehoztuk a találkozót, de javaslatokat is tet­tünk. A cél egy ellenőrzött, biztonságos, kul­turált szórakozási és pihenési lehetőséget kínáló üdülőhely. Ehhez viszont egy rendeleti keret- szabályozás szükséges, nyugat-európai mintára. Mindenképpen szükséges lenne egy városi szin­tű. rendeleti szabályozással működő idegenfor­galmi irodára, vagy bizottságra, amely kezébe venné az irányítást. Az igényesebb turisták, ha ilyen állapotban meglátják a Sóstót, valószínű, hogy nyomban továbbállnak. Csak a kispénzűek egy része marad itt. Ezzel együtt sorvad el a szolgáltatóipar. Ha sikerülne úrrá lenni a gon­dokon, akkor Nyíregyháza példaértékű lehetne az ország keleti felében. Sok más ország példájára fel kellene állítani az idegenforgalmi minisztériumot is. megfelelő hatáskörrel és költ­ségvetéssel. (A Sóstó sorsáról a későbbiekben többek között Nyíregyháza vezetőit is megkérdezzük. A szerk.) Szennyvizes gondok A vásárosnaményi önkormányzat képviselő-testülete a közelmúltban elhatározta, hogy a település vitkai városrészén kiépítik a szennyvízháló­zatot, valamint elvégzik a már meg­lévő szennyvíztelep bővítését is. Utóbbit közös beruházásként Olcsva, Kisvarsány és Nagyvarsány önkor­mányzataival együttműködve szeret­nék megvalósítani. Döntés született arról is, hogy a munkálatokhoz kérik az igényelhető céltámogatást, az azt kiegészítő kerettámogatást, valamint az elkülönített állami pénzalapból el­nyerhető összeget. A saját erőt önko­rmányzati alapból, illetve lakossági hozzájárulásból finanszírozzák. Az előzetes tervek szerint a beru­házás 1994-től 1995-ig tartott volna. A pályázat benyújtásra került ugyan, de mivel a költségvetési javaslat szűkíti a támogatások körét, ezért a képviselő-testület a beruházást átüte­mezte az 1995-96-os esztendőkre. S. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom