Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)
1994-04-16 / 21. szám
6 1994. április 16., szombat UJ KELET Anagramma rejtvény Az alábbi kis „versikében” huszadik századi írók, költők nevei vannak elrejtve^ anagramma szerűen A rejtvény lényege hogy a nevek betűit átcsoportosítva más, értelmes szavakat hoztunk létre PL: Hegedűs Géza - Hű gaz segéde Az ábrában a vezeték-, illetve keresztneveket fekete négyzettel választottuk eL Megfejtésként tizenkét nevet kérünk! Beküldési határidő: április 21. A megfejtéseket levelezőlapon kérjük beküldeni a szerkesztőség címére: Nyíregyháza, Bercsényi a 8. 4400. Völgy a gyomrod... A bolti iparos E rendes fej Ha felkér rá Fasorra fiatal Orkánsodrás Ritkás növény S vadrózsafej Árva színein Ácsgyaluk Lanthadai s Véred színe Az előző keresztrejtvény helyes megfejtése „Az az ember, aki nem csinál hibát, rendszerint semmit sem csinál” A helyes megfejtést beküldő Halmosi Lukács postán kapja meg nyereményét Régi magyar pompa Alighanem Esterházy Orsolya ruhatárából származik az a valaha sötétkék, mára zöldeskékké fakult nyírott láncbársony szoknya, amelyet dús ezüst és aranyozott ezüstfonallal hímeztek, korallgyöngyökkel díszítettek Ugyanilyen domború hímzés ékesíti a hozzá illő pompás ingvállat. A hagyomány szerint ebben az öltözékben vezette oltár elé Thököly Évát második feleségét Esterházy Pál. június 17-ig nyitva tartó tárlat harminc női és férfiruhával példázza a keleti és európai divat meg a népi motívumok felhasználásával alakuló-formálódó magyar viselet korszakváltásait A történelmi anyaghoz szervesen illeszkedik a kiállítás előterében felállított mustra tizenöt mai tervezőművész munkáiból, akik Modem etnikum néven alkottak csoportot a magyar motívumok újkori felhasználását szorgalmazva — női és férfi ruhán — egészen századunkig mint jellegzetes magyar motívum kedvelt maradt A 19. század szülte meg aztán a magyar díszruhát a díszmagyart, amely feleleveníti a korábbi férfiruha-jellegzetességeket s tág lehetőségeket biztosít a divatnak és a' hagyománynak a női viseletben is. Pazarul díszesek mívesek ezek a ruhák. Bármelyik mai csak egy kicsit is romantikus hajlamú kisasszony és ifjú magára ölthetné. S pompázhatna bennük estélyen, bálban, nemzeti ünnepen... (MTI-Press) Képek: 1. Tizenhetedik századi szoknya és vállfűző, (valószínűleg Esterházy Orsolya ruhatárából való) 2. Férfi díszruha (19. század vége) Kéz- és körömápolás otthon Kezünk a legtöbb viszontagságnak kitett testrészünk, mégis elég kevés gondot fordítunk rá. A mosástól, portól, vegyszerektől a bőr petyhüdtté válik, sokat veszít szépségébőL Ám ez a hiba kis ráfordítással könnyen korrigálható. Kézmosás után kenjük be a tenyerünket és kézfejünket gyorsan felszívódó testápolóval Rendszeres használata visszaadja a kéz bársonyosságát puhaságát S ha már kezünket ápoljuk, nem árt gondot fordítani körmeinkre is. Fontos, hogy miközben puha törölközővel kezünket szárítjuk, a köröm tövénél lévő bőrszegélyt gyengén visszanyomkodjuk Ezt a bőrt nem szabad levágni mert a körmön barázdák keletkezhetnek és a körömágy is begyulladhat Ha a törölköző nem elég hetente egy-két alkalommal pici olajban megáztathatjuk körmeinket és az így felpuhult szegélyt óvatosan fapálcikával visszatoljuk. Az olajos áztatás egyébként jót tesz a könyökön, sarkon vagy térden berepedezett bőrnek is Ha a körömágyat rendbe tettük, utánaigazíthatjuk a köröm formáját a szélektől a közép felé mozgatva a reszelől Ezután jöhet a lakk, melynek színe az egyéni ízlésnek megfelelően színtelen, gyöngyházfényű vagy színes A sötét lakk jobban kiemeli a köröm formáját mint a pasztellszínek Ám azt tudnunk kell. hogy a lakkozni csak zsírtalan körmöt lehet Gondosam vékonyan kenve vigyük fel a lakkot majd ma megszárad rákenhetünk még egy réteget A lakkozással a köröm formáját is korrigálhatjuk Például a széles körmöket vékonyítani lehet, ha a szélekre nem kenünk festéket A szépérzék azt diktálja, ügyeljünk arra, hogy a lakkréteg mindig ép legyem hiszen csak így nyújt esztétikus látványt Na és persze az sem árt ha a lakk színe összhangba van a rúzzsal és egyéb kiegészítőkkel Síkú Tímea Aforizmák az emberről Ellentmondásos lény az ember: egyrészt szeretne sokáig élni másrészt nem szeretne megöregedni (Ve- linszky Vilmos) Minden remekművet csak az emberi kéz és szellem alkothat Egyszersmind el is pusztíthatja (Cicero) Az emberek egyenlőknek születnek, de másnap már nem azok többé. (Jules Renard) Az emberi tettnek két rugója van: az érdek és a félelem (Napóleon) Oly korban élünk, amikor az emberek nem tudják, hogy mit akarnak, de mindent elkövetnek azért hogy azt megkapják (G.B. Shaw) A királyok és koldusok mindenhol egyformák Csak a közbeeső rétegekben vannak egyéniségek (Széchenyi) Az emberiség állandóan halad előre, de az ember ugyanaz marad. (Goethe) Az ember kétszer hal meg Egy: sírba teszik kettő: elfelejtik. (Déry T.) Ha az állatok egymást szidalmazzák valószínüűleg ezt mondják Te emberi (Robert Rauark) Az emberiséget nem is az öngyilkosságok fenyegetik, hanem az elem- bertelenedés. (Illyés Gyula) Emberi törvény: kibírni mindent s menni tovább még akkor is, ha nem élnek már benne a remények és csodák (Hemingway) \hnnak emberek, akik rendkívül ügyesen mindig az erősebb mellé tudnak állni (Robert Merle) Az emberek néha isteneknek képzelik magukat, pedig sokszor még emberek sem tudnak lenni (Oppenheimer) Az embereknek csak az arca ismerhető, de az arca nem Ő. Ő az arc mögött vaa Láthatatlan (Gárdonyi Géza) Az ember a természettől függ de a természet is függ tőle (A. France) Dr. Borsy Zoltán GYŰJTÉSÉBŐL Anyu, olvasd el nekem ezt a mesét! A két kis veréb Núray Krisztina. Esterházy Pál édesanyja 1618-ban menyasszonyként szekfű színű és király színű, és arannyal átszőtt-vont aranyszoknyát a hozzá illő gyémántos-rubintos felsőrésszel gyöngyökkel kivarrt cipellőt és kesztyűt kapott vőlegényétől Korabeli levelekből, feljegyzésekből hagyatéki leltárakból rajzok, festmények alapján lehet fogalmunk, mit hordtak eleink a régi századokban No meg abból a néhány ritka-becses textil emlékből amely szabva-varrva-hímezve-csipkézve szoknyává, ingvállá, ruhaderékká, férfi és női mentévé, díszruhává formálva fennmaradt. Például az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében Ahol is most Magyar hagyományok az öltözködésben címmel nyílt kiállítás, amely a 17. századtól a 20. század negyvenéves évig követi nemzeti viseletűnk kialakulását és változásait. A Káprázatos, a korabeli európai divattól el nem maradó viseletekben jártak nemes kisasszonyaink és nagyasszonyaink, az ifjú és koros főrangú uraságok. Sőt a Rákóczi szabadságharc katonáinak sújtásdíszes dolmányál panyókára vetett mentéjéi zsinóros nadrágját és csákóját sorra átvették az európai fejedelmi udvarok, s a könnyűlovasság a huszár- ság egyenruhájává tették. Pompakedvelő főuraink a 16-17. században dolmányt mentét viseltek, melyek erősen éreztetik a török hatásokat A női ruhák e századokban - és még tovább is - reneszánsz formákat díszítettséget hordoztak. Később kiszínesedtek, könnyebbé váltak az anyagok, megjelent a rokokó arany-ezüst csillogása, virágdísze A dolmányt felváltotta a mellény amelyen feltűnik a magyaros viseletre jellemző zsinórozás, selyemgombozáx. a sujtáx A zsinórozás H ol volt hol nem volt volt egyszer egy kerek erdő. Az erdőben nagyon sok állat élt Itt lakott a sün, a nyúl a fakopáncs és még sok-sok más állat Ebben az erdőben lakott Liliké a kis veréb is Tőle nem messze, szintén egyedül éldegélt veréb Tóni. Tónit már régóta foglalkoztatta a gondolat hogy meg kéne házasodnia Messziről figyel- gette is veréb Lilit de nem tudta, hogyan is fogjon hozzá az ismerkedéshez Egy szép napon, nagy zűrzavar támadt az erdőben A fakopáncs fáról-fára repült csőrével hangosan kopogtatta a vészjeleket az erdő lakóinak. Figyelmeztette Lili verebet is, de ő ügyet sem vetve rá, tovább ugrándozott Hanem egyszer kivel találja magát szembe a faluból az erdőbe tévedt macskával!-— Jaj! — most mi lesz —, gondolta magában veréb Lili A macska hangosan elnyávogta magát ami azt jelentette — Na most megfoglak! — Szegény veréb Lili bánta mát hogy nem hallgatott az intő szóra Izgalmában fel sem tudott repülni Észre is vette ezt a macska, és így szólt — Úgy látom, ma finom falat lesz az ebédem! Lili még izgatottabb lett Segítséget várt de hogy honnari?... — még maga sem tudta A fákról és a bokrok mögül igzatottan várták az állatok, hogy mi fog történni Nem messze tőlük látta ezt veréb Tóni hogy veréb Lili bajban lvan és nem siet a segítségére senki — Nem, ezt már mégsem hagyhatom! — mondta Tóni Máris sietett Lili segítségére Olyan ügyesen repült hogy egy óvatlan pillanat alatt már a macska felett termett s csőrével nagyot koppantott az ugrásra kész állat fejére Közben a macska felnézett akkor Tóni a szárnyával a szemébe csapott Lili felrepült egy fára. A macska rémülten és nyávogva elszaladt így üres hassal tért haza Tóni Lili mellé repült, és megkéredezte tőle — Hogy vagy hogy érzed magad? — Most már jól hogy túl vagyok a veszélyen —, válaszolta Lili Igazán hálás vagyok neked, amiért voltál olyan bátor és megmentetted az életemet Örült a többi állat is, hogy póruljárt a macska Tóni így ismerkedett meg Lilivel Mindennap találkoztak Egy szép napon Tóni megkérte Lilit, hogy legyen a felesége Lili tiszta szívből igent mondott mert nagyon megszerette Tónit s nemsokára összeházasodtak H amarosan megszülettek a kis verébfiókák Szüleik nagy gonddal tanítgatták őket a repülésre, és azokra a jelekre is, amik a veszélyt jelentik Mikor már elég nagyok voltak Lili elmesélte a kis fiókáknak, hogyan ismerkedett meg édesapjukkal A verébgyerekek becsülték és tisztelték édesapjukat bátorságáért Azóta is boldogan élnek ha meg nem haltak. Aki nem hiszi járjon után Királyhá/.i Istvánné
