Új Kelet, 1994. március (1. évfolyam, 5-8. szám)

1994-03-04 / 5. szám

1994. március 4. BELFÖLD-KÜLFÖLD mm Parlamenti napló Némelyek már pánikban Megszületett a kamarai törvény if ■E ■ Nehézkesen, sorsok kapkodás után, végre visszatalált néhány órára a magyar képviselőtestület a szavazógombokhoz. Kedden délután több nemzetközi egyez­ményt emeltek országgyűlési határozattá vagy ratifikáltak Meg­szavazták a gazdasági kamarákról szóló jogszabályt, és eljutottak a végszavazásig az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek el­lenőrzéséről szóló jogszabály sza- vazásábaa Az út nem volt sima a kedd délutáni szavazásig Hétfőn kez­dődött a purparlé a napirend előt­ti felszólalásokkal Ennek során a ház két oldala vívott egymással választási szócsatát Varga János rávilágított hogy 1989-ben már az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a lakosságtól tit­kolt ülésein önmagának őszintén bevallotta a mezőgazdaság csőd­jét Már akkor nyilvánvaló volt hogy - a keleti piac fizetőké­pessége mellett is — ennek az ágazatnak a rendbetételéhez évek hosszú sorára van szükség "Vég­zetesen eladósodott tsz-ek, állami gazdaságok,' lerobbant technoló­gia, elavult fajták kiszipolyozott talajok megcsappant jövedelem.. Erre válaszolt Gál Zoltán MSZP-s képviselő, előszedve a Statisztikai Hivatal összegző adatait az 1993-as esztendőről A válasz-viszontválasz után folytat­ták a termőföldről és a szövetkeze­ti törvény módosításáról folyó törvényhozási polémiát. A folyósók bolygása, a büfé zsivaja, a telefonszobák foglaltsá­ga, a frakció-irodák szorongása, a készülő esélylatolgatások a korte- sutakra „vágtatások”, mind-mind árulkodó jelek Ideges, feszült a légköt s ebben csak itt-ott téblából egy-egy közönyös arcú befutó, vagy a törvényhozás zsivajától szándékosan távol maradni akaró szakember Akik nekivágnak az egyéni megmérettetésnek azok egyikén- másikán eluralkodik a pánik Még egy „kemény” törvény-előter­jesztéssel, még egy „elvtársozó” napirend előtti csillogással, még egy rafinált, profi módszerű vis­szavágással próbálnak javítani az esélyekea.. Bűvészek Nem tudom megfigyelték-e már, egyre többször hallani a rádióban, tévében, hogy „az elmúlt hétvége a választási kampány jegyében telt”. Ezek után pedig általában hosszú beszámolók következnek a gazdaság, a munkanélküliség, a szociális helyzet állásáról. És mintha nem is egy országról beszélnének. Számok itt is, statisztikai adatok a másik oldalon is, és a kettő' még csak nem is hasonlít egymásra! Ha nem rólunk lenne szó, akár élvezhetném is az előadást, de így kicsit bosszant a mutatvány. Bár igaz, lenyűgöz, milyen ügyesen tűnik el máról- holnapra egy-egy kártya az osztó kezében, vagy hogy megint mások onnan is előhúznak a kalapból egy nyulat, ahol eddig nem is volt. így lesz aztán a sok kis kendőből hosszú sál, a törött tányérból egész, és a galambból pillanatok alatt újra tojás. Csakhogy Rodolfó mindig előre szólt: “ Vigyázat, csalok!”... (HF) Országút a senki Battonyán kész a „határállomás"... Pontosabban csak egy félárbócos szándék megavlósult út- és építményrendszere. Battonya a magyar-román határon van. Átkelőhely tehetne. Aszfaltutas kapocs Románia és Magyarország között. Bizo­nyítéka két ország jószándékának, állam­polgárok utazási szabadságának. Emberek és eszmék „szabad áramlásának". Bizo­nyítéka lehetne Európának, „európaizáló- dásunknak". Megállapodások, szerződések, aláírt nemzetközi okmányok bizonyítják, hogy elő volt készíó’e kölcsönösen ez a „közös akarat". Valahonnan a túloldalról, s in­nen Magyarország felől is „komoly volt a szándék". Itt, Magyarországon, nemcsak a szándék, az akarat is. A társadalmi, kép­viselői nyomás is. Felszólalások, bírála­tok, az ellenzék kórusa, polgármesteri beadványok, képviselői petíciók, levelek, belső interpellációk, minisztérium-járá­sok, kilincselések, követelésáradatok nyi­tották meg az adminisztráció szívét, haj­landóságát, a belügyi tárca szűkös pénz­forrásait... Szépen, korszerűen, utakkal, útlevél ke­zelő állomással, vámházzal, raktárakkal, benzinkúttal, sorompóval, világosságot árasztó magasan ívelő lámpákkal, jelző­kövekkel, közlekedést szabályozó táblák­kal... minden kellékkel, ahogy az már il­lik, Magyarországon elkészült Battonya határátkelő„intézménye”, „objektuma"... Az utak kifutnak a senki földjére. Várják túloldalról az utakat, a bekanyarodó jár­müveket, a hozzánk érkező vendégeket, a turistákat, az ide érkező, az átmenő uta­sokat. Román állampogárokat és minden­kit, aki Románia felől útlevéllel, tisztessé­ges szándékkal, kíváncsisággal, üzletkötő hajlammal, baráti érzéssel... Bárminként, csak törvényes eljárás keretei között jönne... De az utak, az aszfaltcsíkok csak a sen­ki földjéig futnak... A túloldalon semmi... Illetve a túloldalon a meg nem épült szán­dék vagy talán még az sem... Nézem a „létesítményt", az árva, mun­ka nélkül maradt határőröket, az üres rak­tárakat, az útlevélellenőrző „kabinokat”... Odüsszeusz jut eszembe, az ő utolsó ka­KDNP—kampánynyitó Nyíregyházán Ax arasson, aki vetett! A Kereszténydemokrata Néppárt vasárnap tartotta kampánynyitó nagygyűlését Nyír­egyházán. Bemutatták három megye képviselőjelöltjeit (Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg). Surján László, a párt elnöke a jelenlegi koalíció munkáját értékelve elmond­ta, hogy a súlyos örökség el­lenére is megkezdődött az átalakulás a gazdaságban, láthatók a fellendülés jelel A választók éppen ezért vagy arra a politikai erőre adják voksukat, akik új eszkö­zökkel új úton indulnak el vagy pedig azokra, akik az elmúlt négy évben bebi­zonyították alkalmasságukat a kormányzati vezető szerep­ben. A pártelnök szerint ér- , demes úgy gondolkozni. hogy az arasson, aki vetett Rabár Ferenc, a KDNP összbizottsági elnöke el­mondta, a gazdaságban a szerkezetátalakítás elenged- hetedem és a mezőgazdaság ^ jelenlegi nehéz helyzetének megoldódása is csak a tar­talékok mozgósításával kép­zelhető eL Azonban az ár­rendszer átalakítása segítette a gazdasági egyensúly megteremtését. Szilágyiné Császár Terézia, a párt országos alelnöke ezúttal mint megyei elnök, a helyi vonatkozású eredményekről és problémákról beszélt a Kereszténydemokrata Néppárt regionális kampánynyitó nagygyűlésén. FIDESZ-program Vallás és szabadság A Fidesz egyházpolitikái kérdésekkel foglalkozó szakcsoportja február 28-án Nyíregyházán találkozott a város egyházi közösségeinek vezetőivel valamint láto­gatást tett Keresztes Szilárd görög kato­likus és Bosák Nándor római katolikus püspöknél A megbeszélések eredmé­nyéről a Fidesz területi irodájában tájékoz­tatták a sajtó megjelent képviselőit. A Fidesz egyházpolitikai elgondolá­sairól Tirts Tamás országgyűlési kép­viselő, a Fidesz alelnöke elmondta: a Fidesz és az egyház kapcsolata megválto­zott. Ez azt jelzi hogy a párt Villás és sza­badság címmel meghirdetett egyházpoli­tikai programja értő fülekre talált. földiére landja. Nyugtalan vére, kíváncsisága a trójai, háború utáni kalandok borzal­maival sem tudták hosszú időre Pénelopé szoknyája mellé szegezni hősünket. Elin­dult új hajóútra. Ezúttal nem napkeltének. Napnyugtának ment a szemcséden... El is jutott szegény a Hispániát és Afrikát elvá­lasztó tengerszorosig. Figyelmeztették az ókori bölcsek: - Itt a világ vége! Innen nincs út csak a megsemmisülésbe! Odüsszeusz bátor volt, és se istennek se ókori bölcseknek nem hitt! Beleevezett a „ megsemmisülésbe” ! Balga utódnak se hite, se bölcsessége, csak vágya és lassan formálódó Európa- tudata, szívébe óvakodna belopakodó Is­tene van és egy halk kérdése: - Bat- tonyánál ér véget Európa?! Hajdanán morózus, mogorva tanárok tanították: földrajzilag az Ut álig tart Európa! És lel­kileg?! És politikailag?! És a szerződések megbízhatóságát illetően?! És a politiku­si akaratokban és cselekvésekben és érvek­ben?! Uram, istenem! Hol van - a lelkűnkön, vágyunkon kívül - Európa határa?! (Ács) Sasvári Szilárd, a Fidesz budapesti szer­vezetének elnöke elmondta hogy a Fidesz nagyon fontosnak tartja a hittan fakultatív oktatásának megtartásál és az egyházak anyagi függetlenségének kivívását. Kije­lentette, hogy véleményük szerint az egy­ház egy speciális intézmény amit be kell építeni a társadalomba Bem apóra emlékeznek Kétszáz éve született Bem Józsefi tábornok, az 1830-as novemberi lengyelországi felkelés vezéralakja a Népek Tavaszán a magyar hon- védsereg fővezére A Lengyel Posta ; ebből az alkalomból ötezer zlotys g ■ for-1: llió ■ lem -43 B lem lója LM í* ^eg- fi Múlt heti számunk első oldalán a „Nyugodt erőt...” c. írásban érte­lemzavaró sorkihagyás történt. He­lyesen így hangzik: „Felül kell vizs­gálni néhány téves, vagy kényszer- helyzetben hozott korábbi dönté­sünket.... Megtisztelte jelenlétével a tanácskozást Alois Mock, osztrák külügyminiszter, az Európai Demok­ratikus Unió elnöke Köszöntőjében kinyilvánította, hogy Magyarország jövője jó kezekben van Boross Péternél O képes lesz tovább szilárdítani és megerősíteni azl amit Antall József elkezdett. Reményét fejezte ki, hogy a Magyar Demokrata Fórum kormánya lesz az, amelyik Magyarországot bevezeti az Európai Közösségbe —- ÚJ KELET A hírszerzők nagyra nőttek HHHHSHHHHHBMNHHR Szabó Károlytól,a Román Parlament RMDSZ szenátori frakciójának veze­tőjétől a törvényhozás által 1993-ban létrehozott és a Román Hírszerző Hi­vatal (SRI), az egykor hírhedt Securi- tate utódszervezete tevékenységét el­lenőrző bizottság munkája iránt érdek­lődtünk. A kilenctagú bizottságnak ő is tagja.- Románia alkotmánya előírja, hogy az állam minden szerve és szervezete parla­menti ellenőrzés alatt áll de a Román Hírszerző Hivatal működését szabályozó törvény is tartalmazza azt a kitételt, mely szerint a parlament köteles kontrollt gya­korolni ezen testület fölött. Köztudomású, hogy a mostani SRI többnyire a volt Securitate állományának átvételéből jött létre A múltbeli gyakorla­tok, szokások kiszűrése az új intézmény tevékenységének a jogállamiság felé tere­lése a cél Bizottságunk csak egyik lánc­szeme egy olyan intézmény kiépítésének, mely garantálja, hogy a Hivatal csakis a törvény keretein belül fejti ki tevé­kenységét Ez pedig nem könnyű. Koránt­sem állítom, hogy feladatunknak teljes mértékben eleget tudunk tenni. Nagyon sok illúzió és tévhit kering ezekről a szervezetekről Igazság szerint minden jogállamban létezik hírszerző szolgálat Az információszerzés ugyanis minden állam érdeke A probléma nálunk az, hogy egyelőre Romániában csak a SRI- működését szabályozza törvény holott van még jónéhány de többé-kevésbé titkosan hírszerzéssel foglalkozó hivatal melyek tevékenységét nem szabályozza törvény Nagy a dzsungel.- Részt vesz-e a Hírszerző Hivatal ál­hírek terjesztésében, mesterséges ellen­ségkép kialakításában?- Igen kellemetlen lenne ha épp a hír­szerzésről derülne ki az álhírterjesztés. De én nem is ebben látom a legnagyobb bajt. Hanem abban, hogy akik álhíreket terjesz­tenek és így gyakran magyarellenes hangulatot tudnak szítani a lakosság egy részében, azokkal szemben nem lehet vagy egyelőre a hatalom nem akar fellép­ni. Nem vagyok meggyőződve arról hogy a SRI dolgozóitól erednének az álhírek. Ezek ellenőrzése nem történik meg sza­bad zavartalanul provokációt álhíreket terjeszteni. Úgy érzem: itt a törvény sem rendelkezik egyértelműen. Számomra, mint magyar nemzetiségű szenátornak kellemetlen volt tudomásul vennem, hogy a hírszerző iskolán - ami az utánpótlást biztosítja - nincsen magyar hallgató. Teljes mértékben kizárt hogy azért, mert ott magyarellenes lenne a hangulat. Néhány év s a SRI állománya kicserélődik, s a szekus rémképe fokoza­tosan eltűnik. Az új hírszerző szolgálatban a nemzetiségieknek is ott a helyük.- Vannak-e adatok arra, amit gyakran hallani bomlasztó szándékk alaz ellenzé­ki pártokban hemzsegnek az egykori szeku-besúgók?- Erről sokat lehetne beszélni... Törvényesen a hírszerző hivatal és sem­milyen más szerve az államnak nem fejt­het fejtethett ki a legálisan bejegyzett pár­tokkal szemben bomlasztó tevékenységet Ez azonban nem jelenti azt hogy magára valamit is adó hírszerző hivatalnak ne le­gyenek beépített emberei, munkatársai A dolog akkor válik problémává, mikor törvénysértésre kerül sor- Hatalmi tényező-e ma Romániában a Hírszerző Hivatal?- Sajnos, a román hírszerzés a végre­hajtó hatalom fölött áll Nincs a belügy­miniszternek alárendelve Sőt maga a Hi­vatal képes ellenőrizni a belügyminisztert Ez elfogadhatatlan, de egyelőre törvényes állapot Probléma, hogy Romániában ma nem lehet interpellálni a hírszerző hivatal vezetőjéhez, mint a bel- és külügyminisz­térium, vagy bármely más végrehajtó hata­lom vezetőjéhez. Vissza kell tehát terelni a végrehajtó hatalom alá a hírszerzést Ezek a szervezetek így nem csak ál­lományukat de kompetenciájukat tekintve is túlságosan nagyra nőttek. Muzsnay Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom