Új Kelet, 1994. január (próbaszám)

1994-01-28 / Próbaszám

FELSŐ-TISZA-VIDÉK _4 UJ KELET Almaháború I. Közli a Világgazdaság - más lapok is a már november 15-én "megítélt" 36.217 tonna almasűrítmény többlet-export támogatási keretet újabb 4 és 10 ezer tonnával bővitették. 50 ezer tonna almasűritmény. A szakemberek "kerekítése" szerint 500 ezer tonna alma. Akik értenek is a szakmához, tudják, hogy ebben az évben 6,7-8 kilogramm almából készült egy kiló sűrítmény. De ha ebben a "pakliban" csak annyi lenne a tévedés!... Tudnak erről mesélni Szűcs M. Sándor, Jakab Ferenc és Takács Péter képviselők. Ők harangozták be a 8 forintos léalmaárat, ők járták végig hetenként a lékészitő üzemeket, a sűrítmény-gyártókat, ők vitatkoztak minisz­terrel, Agrárpiaci Rendtartás Főosztállyal, ők "erősködtek a sajtóban", ők kényszeritették ki az újabb 10 ezer tonnás kontingenst... Takács Péter gyűjtött össze 12 ezernél több "Felvásárlási jegyet", 45-50 felvásárló árjegyzékét, melyek szerint Sza-bolcs-Szatmár- Bereg megyében 200 ezer tonnánál több almát vásároltak fel 2-2,50,3-3,50,4,55 forintos áron. A "Felvásárlási jegyek" már a rend-őrségen vannak. Most tudakolja a rendőrség: melyik felvásárló melyik sűrítőnek "szállított be". Immel-ámmal válaszolnak a felvásárlók, még vontatottabban a sűrítőüzemek bérlői és tulajdonosai. Az ipari almáért a kilónkénti 8 forintot csak nagyon kevesen fizették ki. Az állami támogatás elnyerésének egyik feltétele ugyanis az volt, hogy "Felvásár­lási számlával" kell bizonyítani a pályázónak, hogy a termelőnek 8 forintot fizetett az almáért. Ezt a feltételt azonban elfelejteni látszik a Földművelésügyi Minisztérium újabb és újabb közleményeiben. Sajnálatos, hogy az Agrárpiaci Rendtartás Főosztályának félszáz dolgozója és 14 sűrítmény-exportáló cég vezetői közül alig-alig akad 2-3 ember, aki ellát az almafáig. A Kossuth-tér és a bankszámla számlarovatának rubrikája jócskán távol esik a metszők, permetezők, talajművelők izzadság-szagú földközelétől, az almaszedők dértől dermesztett keserűségétől. De ne minősítsünk. Nézzük a tényeket. 1993. november 15-én, jóval a pályázati határidő lejárta előtt az Agrárrend­tartási Kormányközi Bizottság elé terjesztette döntésre az főosztály a sűrít­mény-exportálók névjegyzékét. Nézzük a konkrét döntés számsorait, kommen­tár nélkül: Cég Almasűrítmény Támogatás tonnában forintban INTERCOOPER ATION RT 670 20.100.000.­Elma Rt. 2500 75.000.000.­POMANOR Kft. 6004 180.120.000.­KENFER Kft 626 18.780.000.­Felsőtiszavidéki Almafeldolgozó Kft 2608 78.240.000,­FRUTTA Kft 1567 47.010.000,­DALMA Rt. 4000 120.000.000.­DEKO-APPLE Kft. 813 24.390.000,­Vajai Zöldség-Gyümölcs Kft 1897 56.910.000,­Nagykőrösi Konzervgyár 1984 59.520.000,­Szobi Szörp Rt. 362 10.860.000.­IVA-LORIEN Kft. 410 12.300.000.­BIG-COMPANY Kft. 5000 150.000.000.­EKO Kft. 7776 233.280.000,­Ha számtani ismereteim nem csapnak be, ez összesen 36.217 tonna sűrítmény, azaz 36 millió 217 ezer kilogramm, melynek minden kilójára megítélte a "kormányközi bizottság" a 30 forint támogatást. Most ne firtassuk, kinek volt Vám 91 '-e, kinek bankgaranciája, kinek csak jó barátja az illetékesek között. A lényeg az, hogy az állami költségvetésből a bizottság odaítélt 1 milliárd 86 millió 510 ezer forintot. Ezt a termelőknek kellett volna megkapni. Pontosabban nem mindet, de legalább 80-82 %-át, tehát 900-950 millió forintot. Mert azt a vak is látta, hogy ez idén nem hulló almát, nem selejt termést hordtak a termelők a bazinokba. 1993-ban amelyik sűrítő képtelen volt 8, maximum 8,2 kilogramm almából egy kiló sűrítményt "koncentrálni", annak nem volt érdemes reggelenként munkába állni. Jószerével tehát minden kiló sűrítményt 6 forinttal akkor is megtámogatott a magas minisztérium, ha az exportőr, a sűrítőüzem tulajdonosa a legkorrektebbül járt el, s minden kiló almát 8 forintért vásárolt. Hogy korrektül jártak-é el az almasűrítmény készítői és exportálói, az majd a cikkünk folytatásából kiderül. Addig is teret adunk minden sűrítmény-ex­portálónak, almalésűritő üzemnek, azok tulajdonosainak: - nyilatkozzanak - a költségvetésből juttatott támogatásból mennyit adtak át a termelőknek. (folytatjuk) Ács Pál Mi hiányzik? Azt kérdeztük néhány városunk polgármesterétől: mit terveznek az idei évre, s mi hiányzik legjobban városukban... Sulyok József, Tiszavasvári Büszkék vagyunk arra, hogy az ország legszebb sportcsarnokát tud­hatjuk magunkénak. Eredményeink között tartjuk számon azt is, hogy intézményeink működőképesek ma­radtak. Ami a legjobban hiányzik, az a pénz. Céltámogatási keretből megépült a szennyvíztisztító rendszer, de a hálózat kiépítésére hiányzik a pénz. A közalkalmazottak bérének előterem­tése szintén gondot okoz. Javítani szeretnénk az úthálózatot. Fájlaljuk, hogy a lakásépítés szinte megszűnt. Bízunk abban, hogy az új támogatási rendszer ezen változtat. Apáti György, Csenger Legfontosabb feladatunknak a munkanélküliség kezelését tartjuk. Feldolgozó üzemeket szeretnénk létesíteni, hogy a térségben megtermelt termékeket feldolgozott állapotban vihessük piacra. Szeretnénk, ha Csen­gett és térségét kiemelt térséggé nyil­vánítanák. Egyszeri erős támogatás után megállnánk a saját lábunkon. Útjaink portalanítását befejeztük, a gázvezeték és a szennyvíztisztító elkészült. Az oktatási épületünk utolsó része hiányzik még, az 1200 adagos konyha és étkezde. Petróczki Ferenc, Nyírbátor 1994-re az infrastruktúra, ezen belül is legfontosabb a telefon- és az úthálózat fejlesztése. Nagy dolgokban is lehetne gondolkodni, de az most nem aktuális. A vállalkozások gyarapo­dásához, a városkép kialakításához tovább kell építeni útjainkat. A telefonhelyzet ma még szintén vissza­húzója a vállalkozásoknak. Hegedűs Antal, Vásárosnamény polgármestere: A közalkalmazottak és köztiszt­viselők bérére az államtól 17 millió Ft kedvezményes hitelt kapunk, de ezen kívül még banki hitelt is fel kell vennünk. A közvilágítás korszerű­sítésére felvett 10 millió Ft hitelt már törlesztjük. A víz- és gázprogramunk befejeződött, szeretnénk a szennyvíz- hálózatot is kiépíteni. Új utcát is nyitnánk, hiszen lenne rá igény, hogy építési telkeket alakítsunk ki. Égetően szükség lenne a kórházi beruházáshoz közel félmi 11 iárd ra ebben az évben! Pofon Tessenek elképzelni egy nagyon nagy pofont. Olyat, ami jókorát csattan, ötujjas nyomot hagy az arcon és ráadásul egy gyűrűt is magában foglal, amely másfajta nyomot hagy. Nos, ilyet kapott az a férfiú. Mégpedig egy nőtől. A népes közönség csak a csattanás révén értesült a dologról. De arra mindenki megfordult, aki a közel­ben volt. Annyit láttak, hogy egy fiatalasszony egy falnak tántorodott férfi kabátzsebében kotorász. Ki­emel onnan egy pénztárcát, belepil­lant, aztán berakja a táskájába. A égő arcú áldozat báván nézi mindezt. Nem szól, nem tiltakozik. A nő körbepillant s látni rajta: csak most jut el a tudatáig, mi is történt, meg hogy mennyien nézik. Ránt egyet a vállán, megmarkolja a táskáját, elindul. A válla fölött visszaszól: "Ellopta a piszok." Egy éltes úrbecsukjakisséeltátott száját s megjegyzi: Azannyát! Aztán hangosabban, a távolodó nő után: "Bravó, kislány!" A közönség bólogat. Valahol összecsattan két tenyér. Aztán felhangzik egy kun­cogás. Majd még egy és még egy. A fal mellől már eltűnt a férfi. Az öregúr áll a helyén, a falhoz tá­masztja a tenyerét és nevet. Azaz kifejezetten röhög. Kenyér Titkon körbepislog, aztán egy kicsit megnyomogatja a barnapiros kenye­ret. Elégedett a mosolya. A kosárba teszi. Otthon ugyancsak mosolyogva ve­szi ki a szekrény polcáról a nagy ke­nyérszelő kést, a fűrészes fogút, amely úgy vágja a friss kenyeret, mint közön­séges kés a vajat. A fogak belehasítanak a barna héj­ba. Eddig rendben is van minden. Jön a hófehér húsa a kenyérkének. A fűré­szes fogak hirtelen megtorpannak. Fűrészelik a kenyér belét. Tépik, mar­cangolják. Már megint! Már megint egy olyan kenyér. Ame­lyet legjobban két kézzel, kissé dü­hödt en (vagy éhesen) marcangolni vol­na jó. Mert vágni, azt nem lehet. Azon a héten a negyedik boltot pró­bálta ki. Mindenhol másféle kenyeret vett. Puhát, friss Hátút, ropogós héjút. Olyanokat, melyek kelletik magukat, ínycsiklandók és rájuk nézni is jóleső. Csak épp vágni nem lehet egyiket sem. Szeletelni. Karéjokra. Egyenes szélű- ekre, szépekre. (-i) Gégény ben falufórmnot tartottak a földosztás körüli bonyodalmak miatt. Annak ellenére, hogy Gégényben Lövőpetri után másodikként kezdtek földet osztani 1990. április 18-án, a mai napig nem sikerült azt jogilag elrendezni. Dr. Mezey Károly MDF-es országgyűlési képviselő, Pózner János a kisvárdai földhivatal vezetője, Oroszfalvy István a megyei földhivatal osztályvezetője és Szendrey Kálmán a megyei földművelési hivatal munkatársa próbálták feltárni az okokat. A vizsgálat során megállapították: törvénysértés nem történt... A gazdák azonban nyugtalanok. Nem értik, hogy az egy évvel korábban kiosztott földjeiket most miért veszik vissza, s jelölnek számukra új területet. Képünk az indulatoktól sem mentes falufórumon készült. (Sebestyén Sándor István) PROFIL Info Ezzel a címmel jelentkezik rendszeresen az a rovatunk amelyben a Primom Profil című lappal és a Primom Info Kft-vel történő együttműködésünk keretében vállalko-zóknak és üzletembereknek szóló informá-ciókat közlünk. A Primom Profilban minden alkalommal találhatnak olyan - főleg külföldi - üzleti a jánlatokat amelyekben üzleti partnereket keresnek. Ezekből válogattunk. 2872. Német cég keres kölcsönös forgalmazó partnert és termékbővítő ötleteket termék­profiljához: zsugorfóliás csomagoló gépek, illetve alagutak, tisztítóberen-dezések, zsírleválasztók. 2873 Precíziós gumi-fém kötésű hengerek, görgők (irodagépekhez, textil- és gépipar, vezérléstechnika) gyártója keres keres­kedelmi képviselőt. Szívesen közre­működne K&F támogatásában és vegyes­vállalat alapításában tőkerésszel. 99/Szö/93 Extrudálás útján előállított PVC-szi- getelőprofilok gyártáshoz partnert keres: " 102/Szö/93 Olyan magyar kooperációs partner je­lentkezését várja a cég, aki évente folya­matosan emelkedő speciális sárgaréz pro­fil (félkésztermékek, rudak, sajtolt süly- lyesztékes kovácsolással és hideg-folyással készült darabok) szükségletét kiváló minőségben fedezni tudná. Eves szükséglet 501. (ebből a 3 alapméret 43 t) A tejpor antibiotikumot nem tartalmaz. Mennyiség: 50-200 t/hó. Csomagolás: 25 kg-os 4 rétegű kraft zsák polietilén betéttel * A következő termékeket ajánljuk orosz piacról 1994-es szerződéskötésre: cement 400-500-as - betonacél - faforgács lemez - pala - acéllemez ^Ungvári cég keres nyugati téli láb­beliket. Érdeklődni telefonon: 03122- 33289 * 1200 literes, bontatható komplett permetezőgépeket kínálunk nagyon kedvező áron. Érdeklődni: Primom-lnfo Kft Nyíregyháza, Váci Mihály u. 41. Telefon: (42) 314-651 * Német cég nagy hatékonyságú padlófűtés rendszerének magyarországi terjesztésére kizárólagos képviselőt keres. A rendszer családi házak és nagyterületű üzemcsarnokok fűtésére egyaránt alkal­mas. * Osztrák cég forgalmazót keres Kelet- Magyarország térségében. Termékei: rádiótelefon rendszerek 0,5-3000 MHZ- es sávban, különböző üzemmódokban. Alkalmas taxisok, fuvarozók, vállalkozók stb telepített és mobil kommunikációjára. * Kedvező áron kínálunk használt irodatechnikai eszközöket: fénymá­solókat, nyomtatókat, számítógépeket. A fenti keres/kínál ajánlatok teljes szövegét közöljük - kivéve a cég nevét, címét, telefon/faxszámát. Utóbbiak önköltségi áron 500,- Ft+AFA/ajánlati összegért vásárolhatók meg cégünknél (Nyíregyháza, Váci Mihály u. 41., Telefon: (42) 314-651.) Az üzleti kapcsolat felvételében és ápolásában is állunk rendelkezésére külön díj­szabás szerint: Az idő sürget! Hiszen az információt mások is megvehetik! Díjtételeink költségként elszámol­hatók! Adatbankunkban további 1500-2000 adat áll rendelkezésre. Ezeket hetente 150-160 új ajánlattal bővítjük! Kínálatát is szívesen elhelyezzük adatállomá­nyunkban. Ennek ára 500,- Ft+ÁFA. Hasonló információkat, adó és jogi tanácsokat, híreket hitelekről, befektetési lehetőségeiről, vállalkozásokról, üzlet­ember-találkozókról, kiállításokról, uk­rajnai lehetőségekről rendszeresen közöl a PRIMOM PROFIL című üzleti lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom