Új Kelet, 1994. január (próbaszám)
1994-01-28 / Próbaszám
► r. I \ ; ÚJ KELI? f ELSŐ-TISZ A-VID É K 3 Az olvasóhoz T_3j lap indul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, pontosabban a Felső- Tisza-vidék régiójában. A neve Új Kelet. Nem függetlennek, hanem lakosságpártinak, állampolgárpártinak deklarálja magát. Szerzőinket, szerkesztőinket nem az érdekli, ki, milyen párt mellett ágál. Tájékoztatni akarjuk olvasóinkat: pártatlanul, elfogultság nélkül. Arra törekszünk, hogy ebben az elvadult, vádaskodásokkal teli világban tudósítsuk a polgári léttel és értékrenddel most ismerkedő embereket lehetőségeikről, feltárjuk a "kis ember igazát", megvédjük őt törvényes szabadságai keretében a törvénytelenségekkel szemben, méginkább: hozzájuttassuk minden olyan információhoz, melyek birtokában megragadhatja azokat a lehetőségeket, amelyeket a mindenkori kormány, törvényhozás, hatóság számára biztosít ahhoz, hogy sikeresebben szervezze életét, egzisztenciáját, családja jövőjét. Nem titkolt szándékunk az sem, hogy minden alkalmat "üstökön szeretnénk ragadni", amellyel elősegíthetjükaFelső-Tisza-vidék lakói között a gazdasági kapcsolatok ápolását, megteremtését. Foglalkozni akarunk a tulajdon-váltás roppant bonyolult kérdéskörével, a kárpótlási jegyekkel megszerezhető tulajdonlás lehetőségével, a tagi tulajdonok sorsának alakulásával, térség infrastrukturális fejlesztésével, a gazdasági beruházásaival. Foglalkozni akarunk azzal is, hogy kik és miért csapják be a tájékozatlan, az érdekvédelem nélküli embereket. A megélhetés és gazdasági lét szerintünk nemcsak a kormányhoz, legalább annyira az önkormányzatokhoz kapcsolódik. Ezért szerepel majd lapunkban mindenkor első helyen az állampolgárok lakhelye, az önkormányzat. Politikailag semleges számunkra az önkormányzat. Csak a gazdasági, társadalmi lehetőségei érdekelnek bennünket, s az, hogy állampolgárai javára miként él ezekkel az adottságokkal, lehetőségekkel. S mert az ember nemcsak kenyérrel él, foglalkozni fogunk a kultúrával, a hitélettel, a természeti és környezeti értékek óvásával, a társadalmi közérzettel. Új a lap, mert szakít azzal a hagyománnyal, hogy csak a megye életét szemlézze. A lap szerkesztőinek szándéka szerint szomszédolni is óhajt ez az újság: "áttekinteni" Romániába, az Ukrajnához tartozó Kárpátaljára és Szlovákia keleti országrészébe. Olyan térségekbe, ahol magyarok alkotják a nemzetiségi kisebbséget. Egyengetni akarja a lap az együttélés görcsös ösvényeit. Itthoni, ottani híreivel szeretne jelen lenni az olvasók széles táborának tudatában. Mivel pedig legfontosabb célunk a szolgálat, mindenekelőtt az állampolgárok ügyeivel akarunk törődni. Külön levelezési rovatot nyitunk: a nyilvánosság erejét és hatalmát szándékozunk biztosítani mindazoknak, akik az Új Kelethez fordulnak ügyeikkel - azoknak akik nevükkel vállalják fel problémáik feltárását. Demokratikus közéleti lapként indulunk, s ezt a szándékunkat meg is fogjuk valósítani. A. szerkesztőség Jogosítvány gyorsan van, vezetni nem mindenki tud... Vezetünk, vezetgetünk Egyre feketébbnek tűnik az úgyne vezett "fekete statisztika", sokasodnak a közlekedési balesetek, sok a tömeges szerencsétlenség. Jogosan tehetjük fel a kérdést: mindenki tud közlekedni, aki jogosítványt kapott? Magyarázkodni persze lehet: rosszak, keskenyek az utak, elavult a járműpark, a kamionokkal rohanni kell a határra, az üzletemberek nagy sebesség mellett rádiótelefonon folytatnak tárgyalásokat, zsúfoltak a buszok, tartani kell a menetidőt. Természetesen az éremnek másik oldala is van: sok az örök "mazsola", a "vasárnapi anyuci", az alkalmi fuvaros. Sajnos, ki kell mondani, hogy aso- kan előbb szereznek jogosítványt, mint ahogy megtanulnak vezetni. Aki vágyakozik egy vezetői engedély után, az felkeres egy magát autósiskolának nevező kft-t, bt-t, stb. és egy-másfél hónap alatt kézben a papír, lehet vezetni!... Nem akarjuk elbagatellizálni a témát. A kissé komolytalan hangvétellel csak a téma komolyságára szeretnénk a figyelmet ráirányítani. Szólaljanak meg a téma legilletékesebbjei. Maráz Vince, a PARTNER Kft. ügyvezető igazgatója:- A kialakult konkurencia elősegítette az oktatási színvonal emelkedését?- A megyében két tucat képzőnek van engedélye. A feladat mindenkinek azonos, csak az a kérdés, hogyan, mennyiért és milyen színvonalon hajtjuk végre. Nem mindig az olcsó ár a legkedvezőbb. Jó lenne, ha a k onkurenciaharcot a szolgáltatás színvonala, és az emelkedő mérce jelentené. Tanuló és oktatója a rutinpályán Csak itt találkozhat a tanuló és az iskola érdeke.- Létezik-e a tanulók érdekeit is védő érdekképviselet?- Létezik. Az Autósiskolák Szövetsége. Minden képző szerv tagja lehet, ha elfogadja az alapszabályt. A hallgatók kiszolgáltatottságát meg kell szüntetni. Jogaik vannak, de ezeket ismertetni kell, hogy élni tudjanak velük. Vass László aGépjárművezetői Vizsgabizottság vezetője:-Tavaly új jogszabályok léptek életbe a képzés és a vizsgáztatás rendszerében.- Sajnos, eltörölték a kötelező elsősegélynyújtó tanfolyamot, alapfokú vizsgára viszont törvény kötelezi a hallgatót. Ezt a vizsgatárgyat átvette az egészségügyi tárca, és a vizsga lebonyolításával a Vöröskeresztet bízta meg. Az első elméleti vizsga feltétele Csonka Róbert felv. a sikeres alapfokú elsősegély- vizsgáról szóló igazolvány. A tanintézetek kötelezettségei a következők: l2óraKRESZ-elmélet.6 óra vezetéselmélet, 4 óra szerkezeti és üzemeltetési ismeretek elmélete, 8 óra biztonságos üzemeltetést segítő gyakorlati tanfolyamon, a 25 óra gyakorlati vezetés, 4 órát kell a rutinfeladatokat gyakorolni. A tanuló 4 sikeres vizsga után kaphat jogosítványt. A személygépkocsi-jogosítványhoz kell egy 50 kérdéses elméleti vizsga, üzemeltetési vizsga, rutinvizsga, ill. forgalmi vizsga.- A megyében 23 engedéllyel rendelkező iskola van, ebből 10 nyíregyházi. 235 szakoktató van névjegyzéken. 160 gépjárművet nyilvánítottunk alkalmassá gyakorlati oktatásra. 518 tanfolyamon végeztek a megyénkbe li tanulók. Sípos József Diplomák, F-esek, közalkalmazottak és jogos haragok Bérre menő vita A parlament 1992-ben hozta meg törvényt "A közalkalmazottak jogállásáról”. Ez a törvény fogalmazta meg, hogy 1994. január 1-jétől meg kell valósítani a közalkalmazottak megfelelő bérezését. A besorolások el is készültek mindenütt. Kiderült azonban, hogy az európai normarendhez igazodó törvény és a magyar hétköznapi valóság között óriási a feszültség. A korábbi egyenlősdi szemlélet átütött a végrehajtási kísérleten. Két diplomának tekintették a felsőoktatás két legalacsonyabb szintjén megszerezhető oklevelet: sokan idesorolták a hajdani MSZMP pártfőiskoláin megszerezhető képesítést: nem tudtak mit kezdeni az egyetemi, főiskolai diplomák közötti különbséggel: nem alakított ki értékrendhez igazodó álláspontot egyetlen érdekvédelmi szervezet sem. Ellentmondásosak voltak, s ma sem egyértelműek a végrehajtási utasítások. Nem törekedtek a szaktárcák szakemberei sem egyértelműsíteni a paragrafusokat, és a legtermészetesebb, hogy maguk a közalkalmazottak összességükben és egyénenként is "megpályázták” az F kategóriát. Ezen az összevissza ellentmondáson próbálta a törvényt és a valóságot "átsegíteni" Tamócz- ky Attila és Rudics Róbert képviselők módosítványa. Most, amikor február 2-án a törvény szerint minden közalkalmazott joggal várná el első kategória szerinti bérét, teljes a káosz - legalábbis a pedagógustársadalomban. Mivel az ország anyagi helyzete, a költségvetés bevételei nem tették lehetővé, hogy a jogos bér minden forintját a költségvetésből finanszírozza meg az ország, a Pénzügyminisztérium segítséget kért az önkormányzatoktól. Az önkormányzatok sem olyan gazdagok azonban - különösképp Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében -, hogy hitelfelvétel nélkül megoldhatnák ezt a gondot. Megkezdődött hát az egymásra mutogatás. Az önkormányzatok szidják a parlamentet és a kormányt, a kormány visszamutogat az önkormányzatokra. Az érdekvédelmi szervezeteknek sztrájkkal fenyegetőznek. Az pedig a legtermészetesebb, hogy az óvónő éppúgy vágyakozik az F kategóriába, mint az egyetemi tanár. Röpködnek hát a vádaskodások, és önkormányzati csoportvezetők írnak politikai indíttatású körlevelet a kormány, a parlament és mindenki ellen. Ebben a vádaskodáshalmazban egyetlen szép és előremutató dolog van: a társadalom egy újabb rétege, a közalkalmazottak összessége döbbent rá, hogy saját egzisztenciájának megteremtéséhez, a társadalomban elfoglalt helyének, szerepének meghar- colásához neki is köze van. Besorolásának aláírásával érvényes csak a kategorizálás! Látjuk azt is, hogy az elmúlt 40 év milyen értékrendbeli zavarokat örökített ránk. Látjuk azt is, hogy e zavarok közepette nem vindikálhatja magának a bölcsesség kövét sem kormány, sem önkormányzat, legkevésbé pedig azok, akik örökül hagyták ránk e káosz-lehetőséget. És mi lesz ezután? Bízom benne, hogy a közalkalmazottak megharcolják önmaguk igazát egy jobbított törvény keretei között. Mert az biztos, hogy a törvény jelenlegi formája a módosítással sem "cöveke- li ki" azokat a kereteket, amelyek között egy, a valós értékrendhez igazodó közalkalmazotti bérbeállás megvalósítható. A Munkaügyi, valamint a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium, amikor felgyorsította a jogi munkálatot, amely februárban hivatott lesz a magyar társadalmi valósághoz jobban igazodó törvényi keretet megteremteni. Lehet, hogy emiatt 1994 február 2-án nem kerülnek véglegesen borítékba a reális kategóriákhoz igazodó pedagógusi és egyéb köz alkalmazotti bérek, de megteremthetők a társadalmi érdekekkel harmonizáló törvényi keretek. Erre annál is inkább szükség van, mert éppen a mi térségünkben - Sza- bolcs-Szatmár- Bereg megyében - a "legvérremenőbb" ez a játék. 1990- ben e térség közalkalmazottai 1800,- Ft-tal kaptak havonként kevesebbet, mint a hasonló munkakörben dolgozók országos átlagbére volt. Nem engedhetik meg a közalkalmazottak, hogy most akár a kormány, akár az ön- kormányzatok oda nem figyelése kate- góriabeli visszaminősítéssel "vég- zetesítse" ezt az állapotot. Kár lenne ugyanis akár az önkormányzatok, akár a kormány, akár a parlament makacsságából olyan helyzetet teremteni, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ismét "kiüresedjen" az értelmes elmékből, és újra előálljon az a helyzet, amit már anynyiszor megélt korábban e térség társadalma, hogy csak képesítés nélküli "közalkalmazottakkal" tölthetők be nálunk a munkahelyek. Bulyák Pál Pillanatképek csata közben A bérháború fülsiketítő robaja zeng: D, E, F kategória!... Szorzószám: nyolcezer! Szorzószám: tízezer! "Kell! Lehetséges!" Hogyan érinti a háborúskodás egy kis község, Gyüre közalkalmazottad? Zsoldos Ferenc polgármester elmondta: a képviselőtestületük már 1993 április 1-jén az elérhető fizetés 80%-át biztosította a pedagógusoknak. Konkretizálva: a D12-s fokozatban egy tanár fizetése tavaly 28 ezer volt, most 31 ezer lett. A D 2-ben tavaly 18 ezer, januártól 21 ezer lett a bér, az igazgató pedig 200%-os magas vezetői pótlékot kapott. Tarpán a GAMESZ-vezető és a jegyző munkaügyi vitán vesznek részt az érdekeltekkel. A gond, hogy általános iskolában nem fogadják el az egyetemi végzettséget hanem főiskolainak sorolták vissza. A tantestületben négyen rendelkeznek két diplomával, minden szakjukat tanítják is, de az F-ből ők is D-be kerültek. A törvényt nem egyformán értelmezi, akinek finanszírozni kellene és nem tudja elfogadni, aki megdolgozott érte... Ó.É.
