Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-23 / 34. szám
T* íz év elteltével Ismét Budapesten találkoznak a világ legjobb öttusázói. Augusztus 30-án az előzetes nevezések szerint 29 ország pentatlonistál állnak rajthoz, hogy a klasszikus formában lebonyolításra kerülő egyéni és csapatversenyben, Illetve a kétnapos váltóversenyben eldöntsék ki az Idén a legjobb a világon. Nagy küzdelem várható a budapesti erőfelmérésen, annak ellenére, hogy az olimpia utáni években a múltban bizonyos visz- szaosés, legjobb esetben stagnárendklvül örvendetes, hogy az összetett győzelmet honfitársa, az ugyancsak sok tapasztalattal rendelkező, 28 éves Petr Blažek szerezte meg. Blažek az idén kirobbanó formában versenyez. Münchenben futásban Kadlec mögött második lett, a lovaglásban hibátlan teljesítményt nyújtott és a többi tusában is kimagaslóan küzdött. Már a svédországi Umeaban lebonyolított második Európa- -bajnokságon is komoly éremesélyesnek számított, sajnos, ott a nyeregben felmondták idegei a hentek az elmúlt hónapok során. Például dr. Török Ferenc olimpiai bajnok legénysége is nagyon komolyan vette az idei felkészülést. A Martinék, Mizsér, Fábián aranyérmes, amely tavaly Szöulban két aranyéremmel örvendeztette meg a magyar öttusasport szurkolótáborát, hazai környezetben meg szeretné ismételni a nagy bravúrt. Martinék és Mizsér felkészülése nyugodt és töretlen volt. Mindketten néhány kiváló eredménynyel bizonyították, hogy cseppet sem vesztettek olimpiai formájukIsmét Budapesten találkoznak a világ legjobb öttusázói Kadlecék célja: a dobogó lás volt észlelhető. Nem úgy az idén. Már az év közben megrendezett nagy nemzetközi versenyek eredményei is bizonyították, hogy az öttusában sincs már manapság megállás, még az olimpiai bajnokoknak is alig adódott egy szusz- szanásnyi Idejük arra, hogy kipihenjék az előző, hosszú évad fáradalmait. A csehszlovák tábor nagyon bizakodó az immár 31. vb előtt. A halul sikerült szöuli szereplést követően sem látszik lankadni Milan Kadlec, akit a szakemberek jelenleg a világ legjobbjai között emlegetnek. Kiforrott vezéregyénisége a csehszlovák válogatottnak. A múltban már nem egy világversenyen bizonyította kiváló képességeit és küzdenitudását. Kadlec tavasszal makacs bokasérüléssel bajlódott, sokáig úgy tűnt, kénytelen lesz befejezni amúgy nagyon sikeres és hosszú pályafutását. De végül is a gipsz- csizma segített és a világbajnoki ezüstérmes a nemrég Münchenben megrendezett NSZK-bajnok- ságon már ismét a régi formában száguldott a négykllométeres futópályán. Kadlec ezen a versenyen „csak“ második lett, viszont szolgálatot és az utolsó pillanatban lecsúszott a dobogóról. így is komolyan jegyzik már a nevét a világban. Kadlec és Blažek tehát biztos pontjai a vb-csapatnak. A harmadik helyet minden bizonnyal Donald Semetka, a bra- tlslavai Slávia SVŠT öttusázója tölti majd be, aki bár a tavalyi olimpiai bajnokságon csak tartalék volt, de már van egy értékes érme Európa-bajnokságról. Še- metka a fizikai számokban sokra képe.s, ezt bizonyította a legutóbbi Szlovákla-bajnokságon is, amelyen ő állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Számításba jöhet még Tomáš Flelssner és Tlfí Prokopius is, de valószínűleg csak a tartalék posztján. Minden jel arra vall, hogy Dušan Poláőek — aki nem egészen egv éve foglalta el Pavel Kupka után a felnőtt válogatott vezető edzői helyét — célratörő tevékenységének máris megvan az eredménye. Remélhetőleg a csapat minden tagja tudásának legjavát fogja majd nyújtani Budapesten, s ebben az esetben a csehszlovák válogatott akár a dobogót is megpályázhatja. Persze, az ellenfelek sem plból. A trió harmadik' tagja viszont szinte az egész idény folyamán kellemetlen sérülésekkel bajlódott. Fábián tavaszi combhúzódása nemrég ismét kiújult, s a világbajnoki felkészülés befejező, talán legfontosabb szakaszában kénytelen volt hosszabb ideig kihagyni a futó-, vívó- és lovaglóedzéseket. Az idei Európa-bajnoki ezüstérmes öttusázó világbajnoki szerepléséről csak a magyar csapatbajnokság után dönthetett a szakvezetés. Fábián végérvényes kiesése esetében a tapasztalt Dobi vagy a fiatal Kálnokl állhat csatasorba. Ám az ellenfelek tu-- datosítják a legjobban, hogy Fábián nélkül sokat vesztene a magyar együttes ütőképességéből. A nagy rivális szovjet csapat a harminchónapos eltiltás után vlsz- szatért vezéregyéniséggel, Anato- llj Sztarosztylnnal lép a budapesti porondra, jagorasvlli a másik biztos pontja a hármasnak. Hogy ki lesz a harmadik tag, csak az Induláskor dől el. Am az már most biztosra vehető, hogy a szovjet gárda az aranyérem legfőbb várományosai közé sorolható. A szakemberek tehát ismét magyar- -szovjet párharcot várnak az elMilan Kadlec sőségért. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy ma már any- nyira kiegyenlítettek az erőviszonyok ebben a sportágban is, hogy senki sem mehet biztosra. A győzelem, az érmes helyezések sorsa csak a pályán fog eldőlni. Hiszen Martinekék és Sztarosztyi- nék mögött ott vannak az olaszok, a franciák, az NSZK-beliek, s nem szabad megfeledkezni a svédekről, az angolokról, sőt az Egyesült Államok együtteséről sem. Na és a már említett Kadlec, Blažek. Semetka triónak is A CSTK felvétele minden bizonnyal lesz beleszólása a nagyok küzdelmébe. Budapesten egy öttusa-világbajnokság mindig óriási ünnepnek számít. A szervező bizottság a felkészülés során mindent megtett a sikerért, tökéletes létesítmények várják a résztvevőket, a verseny helyszínére senkinek sem lehet majd semmi panasza, s minden valószínűség szerint nem csupán a győztesek fognak örömmel vlsz- szaemlékeznl a 31. világbajnokságra. Kollár Gábor A ■■ ■■ ■ ■■ Az orokos Petra Felke a nagy előd, Ruth Fuchs nyomdokaiba lépett Á lomhatár. Minden sportnak, minden versenyszámnak megvan a maga bűvös métája. A női gerelyhajításban Ilyen volt a 80 méter, amely tavaly, szinte a szöuli olimpiai játékok előestéjén dőlt meg. Petra Felke, az NDK ■ 1959. július 30-án született versenyzője 1988. szeptember 9 én Potsdamban hajszálpontosan a 80 métert Jelző vonalra küldte a szert. ]ö Jel? Rossz Jel? — kérdezték sokan. Ugyanis a szőke jénai lány, aki már negyedik világcsúcsát érte el 1985 éta, soha nem tudta formáját igazát! 1ÖI időzíteni. Az 1982-es athéni kontinensviadalon 7., az egy évre rá Helsinkiben rendezett világbajnoki premieren a 9. az 1986 OS stuttgarti Eurőpa-bajnokságon é.s az 19S7-es római világbajnokságon is „csak“ ezüstérmes lett. Pedig a Stadio Olimplco vetélkedője előtt egy hőnappal is rekordot ért el: 1,46 m t toldott az angol Whitbread addig érvényes teljesítményéhez, s 20 cm-re megközelítette a bűvös 80 méteres határt. Rómában mégis más állt a dobogó legmagasabb fokán. Ügy tűnik, a női gerelyeseknél mér hagyomány a csűcsrendezvény előtti nagy dobás. Ha fellapozzuk a nagykönyvet, akkor rájövünk, a 60 m-es határt a tokiói olimpia előestéjén, 1964 augusztus 27-én döntötte meg Kljevben a szovjet Elvira Ozolina. A 70 métert elsőként ismét szovjet versenyző, Tatyjána Birjulina szárnyalta túl közvetlenül a moszkvai Játékok előtt, 1980. Június 12-én. A sort Petra Felke Szöul előtti emlékezetes 80 méteres eredménye zárja. Az érdekesség kedvéért nézzük a vllágrekorderek olimpiai szereplését: Ozolina, a címvédő, Tokióban csak 5. lett [honfitársnője, Gorcsakova, aki az olimpiai selejtezőben megfosztotta őt világcsúcsától, szintén csak bronzérmet szerzett), Birjulina Moszkvában a 6. helyet szerezte meg. Nem voltak túl jó kilátásai az olimpiai aranyéremre pályázó Petra Felkének tehát. Amikor elmondtuk „kutatásaink“ eredményét, kicsit bizalmatlanul, dühösen nézett ránk, majd higgadtan, magabiztosan helyére rakta a dolgot: — Nem hiszem, hogy bárminemű törvényesség is lenne az egészben. Tény, hogy a gerelyhajítás szeszélyes mesterség, apró összetevőktől függ a siker, de természetesen a döntő mégis a versenyző formája. Szerintem a torma nem egy-két nap kérdése, huzamosabb ideig lehet tartani, ezért nem féltem az olimpiától. Ellenkezőleg, a nagy dobás önbizalmat. bátorságot adott, éreztem, beérett munkánk gyümölcse. Edzőmmei. Kari Hell- mannal épp arra törekedtünk a felkészülésben. hogy lehetőleg az idényben minél hosszabb ideig állandósítsam tonnámat, s ez sikerült is. A világcsúcsot az évad tizennegyedik eseményén dobtam. $ az átlagos teljesítményem addig is hetvenöt méter körüli volt. Petra Felke nagyon vágyott az olimpiai győzelemre. Bizonyítani akarta, nemcsak nagyot dobni, hanem nyerni is tud, ami egy sportoló számára létkérdés. S még valami miatt fontos volt neki a szöuli siker: legendás honfitársa, Ruth Fuchs miatt. Ruth, akinek sikerkorszakát a kezdő Felke is megérte, két-két olimpiai és Európa-bajnoki címet szerzett, négy évig edzőként dolgozott Felke mellett. Tanítványának sikerült az. ami neki nem, a 70 métert Birjulina szárnyalta túl, Fuchs 4 cm-re az álomhatár mögött horgonyzott le. Védence Petra Felke viszont elérte a tíz méterrel kitolódott álomhatárt, csak éppen nagyobb versenyen nem tudott győzni. Felke gerelyhajltó övét legendás elődjétől örö'költe. Örökösre kirótt szerepéhez híven halad a nagy előd nyomában. Ruth Fuchs pályafutása során hatszor írta át a világranglistát. Felke eddig négyszer ■ S ami a győzelmeket illeti, e téren is megtette az glső nagy lépést: a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon az ô tiszteletére csendült föl az NDK himnusza. A 172 cm magas jénai lány 1973 őta „él együtt“ a gerellyel. 16 évi munka után megérdemelte a sikert. Igaz, ha visszatekintünk fejlődési görbéjére, rájövünk, évente rendszeresen fejlődtek eredményei, tehát nem véletlenül jutott el a 80 m-es határig. — Nyugtalan gyerek voltam, így megmentés volt számomra a sport, lekötötte fölös energiámat. Előbb a tornával próbálkoztam. de hirtelen megnyúltam, s nem fértem el a felemás korlát között. Nővérem tői kerékpárt kaptam ajándékba, s innen jött az ötlet, én leszek a női Schur. Aztán kézilabdáztam, s innen már csak kis lépés vezetett a gerelyhajításhnz. De akkor még nem döntöttem, hogy csak az atlétikánál maradok. Az elhatározás tizenöt évesen ért meg bennem, megnyertem az ifjúsági és gyermekspartakiádot, s a Junge Welt címben hozta: Gondoskodtak Ruth Fusch örökéről. Nevem vastag betűkkel állt a cím alatt, s amikor másnap hazaérkeztem Saal- feldbe, a pályaudvaron várt édesapám, kezében a lappal és egy nagy csokor rózsával. Attól fogva nem telt el egyetlen nap sem, hogy ne vettem volna kezembe a gerelyt. — Nem unalmas, nem fárasztó több mint másfél évtizeden át mindennap ugyanaz? — De igen, ám ezzel nem csupán a sportolók vannak fgy. Az élet nem csak ünnepből áll. hétköznapok, hétköznapi dolgok váltják egymást, ezt meg kell szokni. Tudom, naponta edzenem kell. kezembe vennem a súlyzót, amit utálok, csiszolnom a technikámat. Csak aztán élhetem meg az ünnepnapokat, a versenyeket, győzelmeket és érmeket. Utóbbiak vannak szén Számmal gyűjteményemben, de a legértékesebb mégis a szöuli arany. — Jövőre ■ Splitben találkoznak Európa legjobb atlétái Petra Felkének még nincs kontinensbajnoki aranya . — Ruthot már aligha érem utol, neki ebből is és az olimpiaiból is kettő van. Nekem van egy Szöulból, a másodikat Bar- celónában szeretném nyerni, közben, persze ha egészséges leszek. Splitben az Eb-n és a tokiói vb-n is szép lenne győzni. S aztán jöhet a búcsú... Öreg leszek Barcelona után. legalább is a versenyzéshez. — S vannak már terveid a jövőt illetően? — Mindenképpen a sportnál szeretnék lehorgonyozni. Ezt a környezetet jól ismerem. otthon vagyok benne. Szeretnék edzőként dolgozni. A sport sok mindenre megtanított. Önállóságra nevelt új meeoldások felkutatására, a kudarc elviselésére Nagyon érdekel a regeneráció és rehabilitáció is, enélkül ma nem lehet élsportot űzni. Ezt mint gerelyes mondom. A gerely- hajítás egy kívülálló számára csupa cso- .dának tűnhet, a klasszikus, görög időket idéző mozgás szemet gyönyörködtető, de annak, aki csinálja, borzasztóan kemény,- megerőltető munka Ezért naponta gondoskodni kell a lazításról. Urbán Klára
