Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-23 / 34. szám

Kinek mit jelent?

A törtéaelein az élet tanftőmestere! -- jelanlnséj^teljesen hangzik ez mindig valaháiyszor a szlovák nemzeti felkelés harcban elesett, vagy még éUí résztvevői előtt tisztelgünk nyár- végeken Idestova negyvenöt évet mért rájuk az idő — a fegyverrel a kezükben harcoló, sok nemzetiségű partizánokra, a hátországban aggódó, a segítség minden lehetőségét megragadó édesanyákra, feleségekre és kedvesekre az akkor kölyök korú hírvivőkre, elemózsiát, ruhát és egyebet csempésző kisfiúkra. A történe- lemfnrmáló esemény puszta említése is különböző emlékeket, érzelmeket ébreszt a ma emberében, különösen most. a kerek évforduló alkalmával. Hogy milyeneket? — ezt szedtem csokorba három déli járásunk területén.

Felvonul a falu népe

Abroncsos-puszta (ObruCná) alig kőhajításnyira van az országhatártól a Losonci (Lučenec) járás legdélibb csücskében. 1944. december elejétől itt volt a főhadiszállása a Bandúr- -csapatra épült Nógrádi Sándor partl- zándandárnak. Ádáz harc dúlt itt december 28-án, amikor a visszavonuló SS-alakulatok a magyar, szlovák és orosz önkétesekből álló, mintegy 200 tagú partlzánegységgel ütköztek meg. A helybéliekből többen is elestek, köztük a 18 éves Bandúr Árpád, az egykori sejtparancsnok fia, akinek sírját napjainkig a hálaadás, emlékezés virágai díszítik a központi község, Ragyolc (Radzovce) lakosainak jóvol tábói. Az idegenvezetést, informálást — melyre gyakran van szüksége a

főleg Magyarországról, de Szlovákiából is szép számban érkező turistáknak — Futó Ernő bácsi, volt Iskolaigazgató vállalja már csak azért is, mert ő a legendás hírű Nógrádi Sándor személyes ismerője, a partizán- dandár egykori tagja volt. A falusi, valamint a Monosza hegy lábánál e- melt partizánemlékmű és a partizán- ház a látvány, az emlékezés kegyhelye. Ahhoz, hogy minden rendben legyen az évforduló méltó megünnepléséhez, a hnb is hozzájárul. Vajon mit jelent ez Bandúr Istvánnak, a hnb elnökének?

— Nékem sokat, hiszen a partizán- sejt parancsnoka, Bandúr Gyula a nagybácsim volt. Mély tisztelettel és hálával gondolunk azokra, akik községünk bátnc lakosai voltak, és életüket áldozták a szabadságért, községünk felszabadításáért. Az évfordulón mindig felvonul a falu népe és ünnepélyesen koszorúzzuk meg az emlékművet. Az abroncsosl emlékművet és környékét a falu tömegszervezetei tartják rendben és ültetik be virággal. Nekem mint elnöknek, mindenen rajta van a szemem, nem beszélve a 45. évforduló tiszteletére felújítás alatt lévő partizánházról. A munkálatok befejezés előtt állnak, s ez örömmel tölti el nemcsak az egykori hősök közvetlen hozzátartozóit, a község és járás lakosságát, hanem a hozzánk érkező Idegent is.

Amilyen még nem volt

A füleki (Flfakovo) Kovosmalt üzemi klubjában lévő munkásmozgalmi tárlat is több anyaggal, hiteles InforTóbisz János

Olejnyík Mihály

mációval, térképpel szolgál a környéken zajlott partizán-hadmozdulatok- ról, megkülönböztetett figyelmet szentelve a Nógrádi Sándor partizán- dandárnak. A házon belül működő Panoráma ifjúsági klub tagjai itt szereztek először tudomást a környék egykori partizánjairól, Itt született meg az az ötlet Is, hogy megkoszorúzzák az emlékművet. Mindössze négy éve létezik a klub,* s vele az augusztusi hónap kiemelt akciója, az abroncsosl koszorúzás. Hogy hogyan néz ez majd ki idén, erről Danyl Tibor klubvezetőt kérdeztem:

— Minket, fiatalokat nem fűznek közvetlen kapcsolatok a felkelőkhöz. Kezdetben, gondolok Itt az első évre, nagy volt a lelkesedés, hisz ötven emberrel Indultunk el Fülekről. Aztán alábbhagyott a hév, és a résztvevők száma húszra csökkent. Egyszerűen úgy éreztük, kimerítettük a lehetőségeket, hisz már Futó Ernő bácsi beszámolóját is betéve tudjuk. Az érdektelenség és kedvtelenség egyik oka a gyár fölött tornyosuló vihar. A SZISZ-életben is megtorpanás állt be két évvel ezelőtt. Most viszont már konszolidálódtunk, új vezetés van a gyári szervezetben és itt a klubban Is, meg aztán a 45. évforduló minket is kötelez. Propagáltuk az akciót, egyesekkel személyesen is beszéltünk, Így rekord részvételre számítunk. Azt is ki akarjuk próbálni, milyen fizikai megterhelést jelentett a partizánoknak az erdőben való mozgás, ezért gyalogosan, erdőkön, mezőkön keresztül közelítjük meg az emlékművet. A koszorúzáson kívül előadást és beszélgetést is tervezünk újabb előadó bevonásával, és közülünk is átnézi a hozzáférhető anyagokat egy tagunk. A 45. évfordulóra olyan megemlékezést tervezünk, amilyen még nem volt!

Ecfv veterán a Petőfi Sándor partizánbrigádból

A ma Rimaszombatban (Rimavská Sobota] élő Tóblsz János veterán partizánnak számít. Ma már fehéren csillan hajában az idő, hisz 72 év nyomja a vállát. A Sztálin-Kozlov partl- zánegység Petőfi Sándor partlzánbri- gádjában eltöltött évek kltörölhe.tet- lenül emlékezetébe vésődtek. Fiata< Ion, fittyet hányva a sasbehívóra, a felkelési aknamunka keserveit választotta. A feladatok teljesítése közben többször is megsebesült, élet és halál között küzdött a kórral, de erős fizikuma és életereje mindig talpra állította. A háború után jeles

A Panoráma ifjúsági klub minden évben megkoszorúzza az abroncsosl emlékművet

sportoló és közéleti személyiség lett a csúcsom! bányászfiúból. Korát meg- hazudtolóan szellemileg és fizikailag is friss, a központi szervekSen is elismert egyéniség. Harmadik választási időszakát tölti a Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövetsége Központi Bizottságában. Huszonnégy kitüntetés hordozójaként ismerik a környék magyar tanítási nyelvű alap- és középiskoláiban.

— Sajnos, egy év alatt Is sok jó cimbora, elvhű bajtárs távozott az' élők sorából, és ez elszomorító, örülök annak, hogy a Banská Bystrlca-1 központi ünnepségen és a járási, ba- binecl partlzántalálkozón ott lehetek. Értesítettek, hogy a központi ünnepségeken beírják nevemet a felkelés dlcsöségkönyvébe. Előre örülök a harcostársakkal való találkozásnak, baráti beszélgetéseknek, s annak, hogy újra kezet rázhatok egykori kapitányunkkal, Vaszil Mihajlovlcs Koz- lovval.

A felkelés sorkatonája

Olejnyík Mihály 1944. szeptember másodlkán lépett Kozlov „Cseres“ fedőnevű hírszerző osztagának kötelékeibe. A 180 tagú osztagban rajta kívül még három magyar — Hacsko József, Domlk rJároly és Ondrej Pál — volt szülőfalujából. Csúcsomból (Cučma), a többiek szlovákok és oroszok. Čierna Lehota környékén tanyáztak. Állandó összeköttetésben voltak a főhadiszállással és Lojanko parancsnokkal. Jóval Rozsnyó (Rožňava) és Csúcsom felszabadulása után, csak 1945 márciusában jött haza, mivel még részt vett a benderls- ták környékbeli felszámolásában. Ellentétben sokakkal, neki hiteles orosz nyelvű Igazolása van minderről, bár a rozsnyól nyilvántartásban csak egyszerű felkelési sorkatonaként kezelik. Talán most, a 45. évfordulón és 65. születésnapján kaphat]na) valamit a 255-ös paragrafus kiváltságai mellé. De neki elsősorban nem ez jut eszébe az ünnepen:

— Minden évben sajátos hangulatúak a faluban a partizánünnepségek. Tábortűz mellett, fiatalok és öregek gyűrűjében Idézzük fel emlékeinket. Elmaradhatatlan számunkra, antifasiszták számára a rozsnyól Bányász téren Tóth József bajtársunk szobrának megkoszorúzása, majd a járási ünnepségek kerülnek megrendezésre. A jelent látva egyértelműen az a véleményem, hogy érdemes volt nélkülözni és harcolni. Most a további fel- emelkedésünkért és jólétünkért kell forradalmi munkát végezni, szerencsére már békében és biztonságban. Az sznf szellemi hagyatéka ehhez ugyan lelki támaszt nyújthat, de a megvalósítás, a konkrét tettek az u- tódok feladata.

Polgári László

Felvételek: a szerző és archív

A

z Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetsége nevével leginkább jubileumi ünnepségeinek szervezésekor találkozunk, s a fiatalabb generáció talán nem is tudja pontosan, milyen szövetségről is van szó valójában. Hiszen az „antifasiszta harcosok" azt jelenti: olyan emberek, akik a fasizmus ellen harcolnak vagy harcoltak. Csakhogy a fasizmus napjainkban már — szerencsére — nem államhatalmi tényező. Nem anakronisztikus-e hát ez a szövetség, mi a küldetése ma, a nyolcvanas évek végén. Erről beszélgettem a szövetség ügyvezető alelnökével, Jozef Vadovic- kýval.

— Az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetsége része az antifasiszta harcosok egységes csehszlovákiai szövetségének, a Nemzeti Front önkéntes társadalmi szervezete. A szövetség olyan csehszlovák állampolgárokat tömörít, akik részt vettek a nemzeti felszabadító harcokban, illetve ezeknek a résztvevőknek a leszármazottai. A szlovákiai szövetségnek közel 70 000 tagja van. Még találni közöttük olyanokat is, akik az ún. 1. ellenállásban vettek részt, az első világháborúban és az azt követő időkben: vörösgárdisták, légionáriusok, felkelések résztvevői. Igaz ugyan, hogy ők már nagyon korosak, s az össztagságnak csak mintegy fél százalékát teszik ki. Tagságnak legnagyobb része a második világháború idejének ellenállási harcaiban résztvevők közül került ki, volt partizánok, az sznf külföldi katonai egységeinek tagjai, illegális pártmunkások és volt politikai foglyok, együttesen mintegy 72.5 "/o-a a szlovákiai szövetség taglétszámának. Mindezek mellett tagjaink között találni még a volt ellenállók közvetlen leszármazottéit (feleség, gyermekek).

Mint mondtam, az antifasiszta harcosok szövetsége a Nemzeti Front tömegszerveze- te, a saját területén és hatáskörén belül részt vesz a Nemzeti Front politikai programjának megvalósításában és együttműködik a többi tömegszervezettel. Szövetségünk tagjait a szocialista hazafiságra, a proleBajtársi szövetség a tömegszervezet

tár internacionalizmusra neveli, s részt vállal hazánk lakossága erkölcsi-politikai egységének megteremtésében.

Mint az ellenállás résztvevőinek szövetsége ápolja a nemzeti-felszabaditó harc emlékét. Tevékenységének súlypontja az ideológiai-nevelő munka. Magában a szövetségben is, de elsősorban a fiatal, közép- és főiskolás fiatalok körében. Különböző akciókat, rendezvényeket szervezünk olyan évfordulók kapcsán, mint a szlovák nemzeti felkelés, a kárpát-duklai hadművelet vagy a felszabadulás évfordulója stb.

Annak ellenére, hogy tagságunk átlag- életkora meglehetősen magas (88—67 év), szerényebb méretben ugyan, de társadalmi munkákat is szervezünk, részt veszünk a választási programok teljesitésében.

— Az önök szervezetének tehát csak olyan csehszlovák állampolgár lehet a tagja, aki részt vett az ellenállásban. Azt a- zonban, hogy ellenálló volt. bárki állíthatja. Hogyan tudják Önök mindezt ellenőrizni, dönteni az állítás igazáról?

— Bár azt valóban bárki mondhatja, hogy az ellenállás résztvevője volt. bizonyítani azonban nem egyszerű. Persze, ma már nagyon kevesen vannak olyanok, akik több mint negyven év után csak most jelentkeznek mint volt ellenállók, de azért erre is van példa. Az illetőnek pontosan a1 kell mondania, milyen egységben harcolt, kik voltak a felettesei, milyen hadműveletekben vett részt stb. Állításait három tanúval kell igazolnia. Ellenállónak csak az számítható, aki legalább három hónapig részt vett az

ellenállási harcokban. Ezt az utóbbi elvet azonban nem vehetjük nagyon szigorúan, nem egy esetben olyanok kérelmének jogosságát is elismertük, akik csak néhány hétig harcoltak. Elvétve előfordul, hogy u- tólag, valamilyen feljelentés alapján kell felülvizsgálni egy-egy tagunk múltját. Az ide vonatkozó vizsgálatokat nem mi végezzük, hanem a Honvédelmi Minisztérium illetékesei.

— A Szovjetunióban a múlt átértékelése folyik. Több olyan dokumentum került napvilágra, amely más fényt vet a második világháború némely eseményére. Nem volt ez hatással az Önök tevékenységére?

— Nem. Nem tudok róla, hogy ezeknek az eseményeknek bármilyen hatása is lett volna szövetségünkre.

— Beszélgetésünk elején említette, hogy az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetségének tagjai között különböző időszakok, különböző ellenállócsoportok harcosai vannak. Mindezek a tagok azonos jogokkal rendelkeznek, azonos kedvezményeket, juttatásokat kapnak?

— Mint az antifasiszta szövetség tagjainak. természetesen azonosak a jogaik és kötelességeik. Ezek közül a legfontosabbak: el kell fogadniuk a szövetség alapszabályzatát, joguk van részt venni a tisztségviselők választásában és maguk is választhatók, kérhetik a szövetség vezető szerveit, hogy segítsenek nekik a szociális gondoskodásra és az egészségügyi ellátására való külön jogaik érvényesítésében stb. A különböző anyagi és egyéb juttatások mértéke azonban már más lapra tartozik, hiszen ezek nem a szövetségben való tagságért, hanem az ellenállásban való részvételért, illetve az üldöztetés elégtételeként járnak. Természetes, hogy itt differenciálni kell, négy kategóriába vannak osztva az arra érdemes személyek, s e kategóriák alapján élvezik az előnyöket.

— Van-e a mintegy 70 000 tagot számláló szlovákiai szövetségnek magyar vagy más nemzetiségű tagja is?

— A szövetség tagjainak 91,45 százaléka szlovák nemzetiségű. A magyarok aránya 1.55 százalék, ez szám szerint 1065 főt jelent. Legtöbb magyar tagunk a Nyugat-szlovákiai kerületben van, összesen 686. A szlovákiai szövetségnek tagja még 2407 ukrán (3.5 o'o), 461 cseh (0.7 •/«) és 203 egyéb, főként orosz nemzetiségű személy is. A nemzetiségek a fönti arányban vannak képviselve a 120 tagú központi bizottságban is, amelynek három magyar nemzetiségű tagja van.

— Kapcsolatban állnak-e hasonló jellegű külföldi szervezetekkel?

— Valamennyi szocialista országban léteznek hasonló szervezetek, ezekkel nagyon jó kapcsolatokat tartunk fenn. A kapitalista országokban is vannak ilyen szervezetek. s létezik egv olyan nemzetközi szövetség. amely ezeket tömöríti. Ez a szövetség a FIR — Federation Tnternationále de Ré- sistans —, amelynek mi is tagía vagyunk. Ez a szövetség amellett, hogy ápolja a fasizmus elleni harcban elesettek emlékét s képviseli a volt ellenállók érdekeit, .jelentős szerepet vállal a világbékéért folytatott harcban. Azon munkálkodik, hogy valóra váljanak az ENSZ Alapokmányában lefektetett célok. A FIR Bécsben székel, és vezetőségében az Antifasiszta Harcosok Cseh, szlovákiai Szövetsége is képviselve van.

KLINKO RÓBERT