Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-16 / 33. szám
ij[ ifjúság 3I jk I ár van. Szénaillatú, ke-' y nyérszagú, mézédes gyü- • mölcsöktől terhes, üde zöldségeket adó, termékeny Időszak. Idillikus. Az? A gabonatáblákon inguljra vetkőznek az emberek. a gyümölcsösökben, kertészetekben is meg kell fogni a dolog végét. A feldolgozó ipar is gyorsabb munkatempót diktál, hiszen a betakarított termést — a természet ajándékát — sürgősen szállítani, raktározni, tartósítani kell. Feldolgozni, hogy télen is érezhessük a nyár ízét. Nyár van, a gondtalan szabadságok ideje. Mégis: kevés az olyan diák, aki édes semmittevéssel töltené vakációját. Ezrek vonulnak építőtáborokba, hogy segitőke- zet nyújtsanak. Földeken vagy üzemekben, ahol ez a helyzet, a körülmények megkívánják, ahová írásbeli szerződés köti őket. Nyár van, mely az jdnn sok üzem, vállalat és más gazdasági egység számára az önfinanszírozás zászlajára tűző állami vállalatok születését is jelentette. Vajon az új körülmények között menynyire érdemes diákokat szerződtetni? A mezőgazdaságban Perzsel a Nap a terbeléti (Tre- befovce) határban. A fullasztó hőségben a burgonyatáblán hosz- szan elnyúló sorokban a fülek! (Fiľakovo) gimnázium diákjai gyűjtik színes zsákokba a sárga gumókat. A lányok fürdőruhában, így még szfnpompásabb az összkép. A kétsoros kiásógép éppen most húz el mellettem. — jó az idei termés, csak baj van az értékesítéssel. A diákokat ma is korábban le kell állítanunk, mert jelezték, liogy tele a raktár — mondja Vlasta Spodniaková agronómus. — Különben nagyon jól és szorgalmasan dolgoznak, nem mi tehetünk róla, hogy állniuk kell, így a kereset is kevesebb lesz — teszi még hozzá. Pár méterrel odább a pedagógus, Klein Péter mondja; — A diákok becsületesen dolgoznak, hogy egy kis pénzt ke- re.ssenek terveik valóra váltásához. Nem akar összejönni. Ráadásul mivel autóbusszal járunk Fülekről, csak tízórait kapunk. Vajon hogy vannak megelégedve a lányok? Jó lenne keresni is Hámor Mónika negyedikes; Nehéz munka, pláne ilyen hőségben. Tegnap az egyik lány nap- szúrást kapott, ezért kéne mindenkinek szalmakalapot adni védőeszköz címén. A kereset? Sokra nem számítok, ismerem már az itteni díjazást. Soós Andrea; Nekem forintra kéne a pénz, ugyanis egy-két csinos cuccot Magyarországon szeretnék vásárolni. Hajtjuk magunkat, de a munkaadó fékez. A konzervgyárban A rimaszombati (Rimavská Sobota) konzervgyár tágas csarnokában csattognak a gépek. Folyik a nagy befőzés. Kísérőm, Szepesi Mária mérnök- nő először a felvásárlás gondjait említi: — Kevés volt a borsó, a szamóca is kevesebb a tavalyinál. Uborkából szintén rosszak a kilátások. Cseresznye, meggy viszont van bőven, tegnap Romániából, azelőtt Magyarországról kaptunk egy-egy szállítmányt. Aztán a diákokra terelődik a szó: — A Banská Bystrica-i Pedagógiai Tanszékről és a zvoleni gimnáziumból vannak jelenleg diákjaink. Az idén több mint ezer diák érkezését várjuk. Nélkülük nem tudnánk elvégezni azt a tömérdek munkát, ami a nyári főszezonban zúdul a nyakunkba. Érdekes, a középiskolások valamivel szorgalmasabbak, igaz ők csaT< két műszakban dolgoznak. — Hogy telnek napjaitok, mivel töltitek a szabadidőtökét? kérdezem.a .szalag mellett s/.or- goskodókai. — Tatiana Žiláková: Osztálytársaimmal második alkalommal vagyunk építőtáborban. Megvallom, itt sokkal jobban érzem magam, mint tavaly- amikor takarítottunk, ablakokat pucoltunk odahaza az iskola épületében. Itt élvezetes a munka, jók a feltételek, együtt van a kollektíva. Sportpályák, strand és uszoda mellett lakunk. Sokat napozunk, fürdünk, olvasunk és kézimunkázunk. Voltunk már a városi ifjúsági klubban is. ami szintén kellemesen meglepett barátságos légkörével, vonzó nyári programajánlatával. — A szállás, étkezés, kereset körül minden rendben? — Munkásszálóban lakunk, és mert nincs a szigorú nevelőnő, jó. A koszt nekem elég, hiszen kiegészíthető gyümölccsel. A kereset? Elmondták a normákat, de szinte minden nap más helyen dolgozunk, nehéz eligazodni. Azt hiszem, az meglepetés lesz — elegyedik a beszélgetésbe az osztálytársnő. Andrea Papréková. Az építkezésen Betonkeverő mellett, téglahordás, betoiK)zás közben találtam a Losonci (Lučenec) Építőipari Középiskola harmadikos diákjait, a város egyik legnagyobb és leg- hosszabbra nyúlt építkezésén, a városi sportcsarnokon. Miután Szabó István építésvezető meggyőKét lány is van az építők között Ketten a pedagógusjelöltek közül zött arról, hogy szakmunkát felügyelet nélkül nem végezhetnek a gyerekek, hozzájuk fordultam azzal a kérdéssel, szakmai téren mit ad számukra az építőtáboro- zás. Molnár Tibor szerint sokat, mert láthatják a vasalást, a kötéseket azt, hogyan kell a gyakorlatban zsaluzni. — Állványzatot is szereltünk. Szóval minden építkezésen tanulunk valamit a gyakorlatból egészíti ki társát Papp Zsolt. A tizenöt ifjú építész között két lány is akad. Ök a fiúk által beszállított téglát készítették a falazáshoz. Szabó Anikó és Balog Kornélia elmondták, hogy egész jól lehet keresni. Az építkezés számukra is vonzó, sokat látnak és tapasztalnak. Egyebek között azt. hogy anyaghiány miatt itt nincs fennakadás. De azt is, hogy veszélyes munkahelyek is vannak itt. Ugyan megismertették őket a munkabiztonsági előírásokkal, ’de ami megfelel és biztonságos a tapasztalt építésznek, az még nem biztos, hogy megfelelően biztonságos egy harmadikos diáknak. Aztán kellemesebb dolgokról esett szó: srácok a minifoci-baj- nokságot emlegették, ahol jól szerepeltek, a lányok pedig éppen a diszkóba készülnek. Mint kiderült mindkét akciót a SZISZ jb szervezte, s még mások is vannak készülőben az építőtáborozók részére. —o— Az új körülmények között — tehát — szükség van a szorgalmas diákokra az üzemekben, szövetkezetekben. Sőt, úgy tűnik, egyre inkább. Mert tudjuk, hogy az új törvények a béralapot erősen megtépázták, minthogy ötven százalékos a munkáltató’k béradója, a diákmunka pedig olcsó. Csakhogy az építőtáborozók- nak nem az a célja, hogy olcsó, nevetségesen alulért'kelt munkaerőhöz jussanak a vállalatok, ü- zemek. Ezen igencsak érdemes lesz elgondolkodni a jövőben. Hogy egyébként jó feltételeket biztosítanak a táborozóknak? Az imént említett oknál fogva erre csak azt tudom mondani; még szép ... Polgári László a szerző felvételei Csoki, citrom, mogyoró! Egy rögtönzött közvélemény kutatás szerint húsz emberből tizenhárom úgv gondolja, hogy a fagylalttal val6 kereskedésből meg lehet gazdagodni. Ezért riportomban részben arra kerestem a választ, hogy van-e ígazságalapja ennek az állításnak. Azt akartam megtudni, hogyan dolgoznak a fagyialtosok, s mi a titka feltételezett gaz- .dagságuknak Furcsa világ azonban a fagylaltárusoké! Amilyen szívesen beszélnek szép szakmájukról, legalább annyira hallgatagok, ha üzleti ügyeik felől kérdezi őket az ember. A cikk néhány szereplője — fagylaltárusok és vállalkozók — nem kívánták magukat megnevezni, sem üzletük központjának nevét Természetesen tiszteletben tartottam kérésüket még akkor Is, ha azt gondolom közben minek ez a fene nagy titkolózás ..?' Mindenesetre ha már az üzleteik környékén tártam, utána néztem annak. mi minden történik a fagylalt háza táján. Ilyenkor nyár közepén. Jeges helyzet Komárom (Komárno 1 közvetlen belvárosában — ahol az említett húsz embert megkérdeztem — három fagylaltoshódé áll egymáshoz nagyon közel, s a forgalom mindegyik előtt óriási A nyári kánikulában életünk mindennapos állomásai ezek a kis „oázisok" ahol manansáe a hupikék törpi- kék portréival, Ízléses nyugati rekiámok- kal és az eiiioszlfthatalian Danuhlus-ráriló műsorával csalogat iák a vásárlókat A hőségben hűvösre vágyó embereket, persze, nem Is nagyon kell hívogatni — mindig iól- esik e.gv két jéghideg gombóc, darabonként egy koronáért. Illetve, esetenként 1 korona :10 fillérért, hiszen a napokban bejelentett gvüniölcsáremelés következtében az epres fagyinak ma már ez az új ára Az elárusítók Jó kedve azonban még mindig a régi: fehér köpenyes lányok és fiúk szolgálják ki a vevőket, biztos kézzel, villámgyorsan. Többségük nyári Idénymunkára szerződtetett diák. akiket vonz a viszonylag tiszta munka és a jó kereset. A fagylalt fő szezonja e^ybe esik az iskolai szünidő hónapjaival, így hát nincs gond a munkaerővel. A komáromi bódék általában tízig vannak nyitva. Csúcsforgalomban megállás nélkül töltik a tölcséreket, fárad az eladó keze. Forgalmas munkanapokon több ezer adagot kanalaznak ki, és közismert, hogy a kezdő fagylaltárusok az első napokban alig tudják kinyújtani ujjaikat, tenyerüket, amivel a fagylaltoskanalat szorítják. Nem árt tehát szert tenni egy kis gyakorlatra, esetleg Idővel megtanulni néhány egyszerűbb zsonglőrmutatványt. Nemcsak azért, mert így elkerülhető a sorbanállás, hanem mert egy-egy parádésan megfordított tölcsér, levegőbe feldobott gombóc kisiskolások egész hadát késztetheti buzgó vásárlásHogyan készül? De lássuk csak, mit Is fogyasztunk? Mert fagylaltot nyalni csak úgy lehet — mondja a Bikini együttes —, ha azt valaki előre elkészíti számunkra. Hogyan készítik tehát minden nyarak slágerét? A fagylalt keverésének két módja van. Az első az űn. „hideg úton“ történő keverés. ami a gyakorlatban nem más, mint a közismert, csigavonalban felfelé hegyesedő gépfagylalt Ennek a módszernek nincsenek különösebb mesterfogásai. Csupán a vizet és a fagylaltport kell beleönteni a keverő- és fagyasztógépbe, azután csak árulni kell. A Komárom Városi Nemzeti Bizottság é's a helyi kiskereskedelmi vállalat egvik bódéjában pl. Ilyen fagyit árulnak. Az elárusító- nő. Stumpf Márta — aki mellesleg szintén Idénymunkás — arról beszél, hogy bár ő fagvlaltporból keveri áruját, s hogy a választék kicsi, jó Időben sokan megfordulnak nála. A Prior áruház tövében álló üzlet talpalatnyi, a gépek nagy helyet foglalnak, kőt ember már nehezen fér el bent. Néhány száz méterre Innen a Jadran-stand kényelmesen nagy, díszesen szép és főleg; kiváló fagyit árulnak. Az ottani eladóknak külön helyiségrészük van a pihenésre, az étkezésre. De náluk már a másik fagylaltkeverő módszert használják. A gombócfagyi ugyanis „meleg úton“ készül, ami sok hozzáértést, rengeteg tapasztalatot és különleges — csak kevesek által Ismert —• receptet Igényel. A „meleg“ módszerrel előállított fagyi eladói minden reggel zárt edényekben kapják a szükséges alapanyagokat, amit a recept Ismerője, az üzlet főnöke készít. (Általában kétfélét, mert más alapanyagból keverik a gyümölcs Izeket és megint másból a kakaóst vagy a vaníliást.) Az alapanyagokat ezután különféle adalékokkal és színezésekkel elegyítik, Ízesítik aszerint, hogy milyen lesz az aznapi kínálat. (Átlagban ötféléből válogathatnak'' az ínyencek, de egyre többször jelennek meg a pultokon kuriózumnak számító Izek Is.) így kerül most már a főzet a keverő gépekbe, ahol percek alatt elkészül 5 liternyi fagylalt — maximálisan ennyi fér a hazai gyártmányú masinákba. Létezik olyan olasz berendezés is — fejezi be tájékoztatóját egyik riportalanyom —, amelyik ennek a mennyiségnek majdnem a tízszeresét képes megkeverni, ugyanennyi idő alatt... • A Jadran-hálózat Nem tudni pontosan, mikor Indult be nálunk a balkáni fagyisok. jadran nevű hálózata. Tény azonban, hogy alapjait azok az Adriai-tenger vidékéről érkező jugoszláv cukrászok vetették meg, akik jő piaci lehetőségeket sejtettek a csehszlovák standokon. Néhány év óta már sorban jelennek meg a (adran feliratú eladóhelyek, amelyek alapjában véve külföldi tökéből profitálva — felszereltebbek, tágasabbak és kényelmesebbek a legtöbb hazai fagylaltárusttó helynél. Egyes jugoszlávok teljesen maguk vezetik üzleteiket (mint pl. a komáromi Európa hoteltől pár lépésre levőt), de Idővel merész hazai vállalkozók Is kiváltották az Ipart, gyakran külföldi receptek alapján. „Névtelen“ beszélgetőpartnereim elmondják még, hogy közös boltok Is Indultak, de ezek egy idő után ott végződtek, hogy: „Mindenki futott a pénze után ...“ Az induló magánfagylaltosoknak lényegében ugyanazokat a lépcsőfokokat kell megjárniuk, amit más magánvállalkozás esetében. A plusz csak abban van, hogy a jövendőbeli kisvállalkozónak birtokolnia kell egy csehszlovák minőségi normáknak megfelelő fagylaltreceptet. A megnyitandó üzlet helyét a nemzeti bizottságtól bérlik, és ugyanide ■ fizetik az államilag meghatározott adót is. Húszfilléres borravaló? Mindezeket látva a cikkíró elgondolkodik. Főleg azért, mert bővebb Információk hiányában kénytelen maga továbbszövögetni a történések fonalát, a saját tapasztalatai alapján, még akkor Is, ha tudja, így csak részválaszokat tud adni részkérdésekre, s természetszerűen megnő a tévedés lehetősége ... Az állami üzletben dolgozó fagylaltárus — tőlük tudom! — naponta körülbelül 5 korona tiszta nyereséget tudhat magáénak, tíz- és húszfilléres borravalókból. A magánzó riportalanyaimmal folytatott beszélgetés közben ez az összeg nevetségesnek tűnt, annál Is Inkább, mert látszott rajtuk, ök ennek a többszörösét zsebelik be. Nem láthatok a dolgok mélyére, azt azonban egyértelműen leszűrtem a beszélgetésekből, hogy a legtöbb szakmától eltérően náluk a haszon viszonylag rövid távon, gyorsan jelentkezik, ugyanakkor nincs jelentősebb nyeresége annak, aki CSAK árulja a jeges édességet. A fagylalt keverése, az alapanyagok beszerzése és feldolgozása, a nagy forgalmú piacok felkutatása, valamint a befektetett pénzösszeg, a ráfordított reklám és az Ismeretségi körök kiismerhetetlen összmunkájának szövevényes hálójában születik a klkutathatatlan milliós (?) nyereség. De nem az a lényeg, hogy kiku- tathatatlan, hiszen becsülettel megdolgoznak érte — ráadásul a mi fagyis (nem fagyos) örömünkre... VAJDA BARNABÁS \.
