Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-13 / 50. szám

Sportolók a msgújhodásért A társadalmnnbban zajló valódi átalaku­lási folyamat természetesen testnevelési mozgalmunkat, sportolóinkat lem hagyta hidegen. A napilapokból és a többi tömeg­tájékoztatási eszközökből már olvasóink is értesülhettek róla, hogy világhirű élsporto­lóink is támogatósakról biztosították a pol­gárjogi mozgalmakat. A hivatalos állásfog­lalásért azonban felkerestük a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának alelnökét, dr. Frantiáek C h m e I á r t Alighanem az á| szellem je­le, hogy minden előzetes bejelentés nélkül azonnal fogadta munkatársunkat, és az eredetileg tervezett nyilatkozatból végül is ez a beszélgetés lett. # A sport olyan ’ közeg, amely milliós tömegeket tart lázban. A testnevelési szö­vetség az a szervezet, amely a szakszerve­zetek után a legtöbb tagot tömörit. Hogyan viszonyul éppen ezért a társadalmunkban végbemenő forradalmi átalakulásokhoz? — Ogy, ahogy a társadalom túlnyomó ré­sze. Támogatja az utóbbi napokban kibon­takozott széles körű polgári mozgalmak követeléseit. Abban a szerencsés helyzet­ben vagyok, hogy frissiben tolmácsolhatom a CSTSZ SZKB Elnökségének tegnapi ülé­sén elfogadott nyilatkozatot, amelyben lé­nyegében kiállunk az Ismert követelések mellett. Éspedig: követeljük az alkotmány azon cikkelyének törlését, amely a CSKP ve­zető szerepéről szól a társadalmunkban, követeljük a szabad választások minél előb­bi kiírását, a Nemzeti Fronton belül köve­teljük a tagszervezetek politikai, szerveze­ti és gazdasági egyenjogúsítását, azt, hogy minél előbb tegyenek hathatós intézkedé­seket a szocializmus erkölcsi, szociális és gazdasági megújhodásáért, s végül, de nem utolsósorban követeljük, hogy a Szövetsé­gi Gyűlés fogadjon el új törvényt a test- nevelésr. . és a sportról, növekedjék a sport és testnevelés, a lakossági tömegsport ál­lami támogatása. Mert eddig erről inkább csak beszéltünk és a lakosság félre volt vezetve, azt hitte, hogy a testnevelésre és a sportra felelőtlenül sok pénzt fordítunk, márpedig ez nem Igaz. A nyilatkozatot a napi sajtó teljes egészében közölte. Ehhez még azt akarom hozzátenni, hogy vélemé­nyünk szerint a társadalomban zajló plura­lizáló törekvések ellenére meg ..ell őrizni a testnevelési szövetség egységét, az egyes sportszövetségek jogkörének bizonyos bő­vítésével együtt. A másik oldalon nyitottab­bá kell tennünk szervezetünket, éspedig olyan értelemben, hogy világnézeti hova­tartozásra való tekintettel bárki tagja le­hessen. Hogy a jövőben ne hurcolhassanak meg élsportolót pusztán azért, mert egy világversenyen mondjuk egy vallási értel­mezésű láncot viselt a nyakában. Egyéb­ként a szervezet továbi eljárásáról decem­ber 5 én tárgyal a központi bizottság, és december 7-én a szlovákiai központi bl- zotság. Ezért nem szeretnék a dolgoknak elébe menni. # A most folyó események nem zavar­ják meg túlságosan is az egyes sportágak­ban a bajnoki rendszerek lefolyását? — Természetesen bizonyos értelemben már eddig is eléggé megzavarták. Viszont arra a véleményre jutottunk, hogy ma min­dennél fontosabb megoldani az égető tár­sadalmi kérdéseket, semmint zavarni a megújulási folyamatot. Egyébként is sen­kinek nem szabtunk meg semmit, nem til­tottunk meg semmit, ha az egyes szövet­ségek úgy látják jónak, nyugodtan folytat­hatják a bajnokságot, mint ahogy a koron- gozók is tették. Csakis a Szlovákiában zaj­ló nemzeti bajnokságokról beszélhetek, még a kerületi vagy járási szintű bajnokságok­ba sem akarunk beleszólni, mindenesetre arra jutottunk, hogy a jövő héten folytatni kell a bajnoki fordulókat. Ogy véljük, hogy a sporttalálkozók nem adhatnak teret a közrend megbontásának, tehát semmi oka, hogy továbbra is szüneteltessük a bajnok­ságokat. Némely sportágban már így is épp elég hátrányba kerültünk. Gondolok itt pél­dául a labdarúgásra, ahol a világbajnoki részvétel miatt az idén szerettük volna le­játszani az első tavaszi fordulókat. 9 Beszélgetésünk elejéu szóba került a testnevelési szövetség nagyobb gazdasági önállósága. Reális ez, amikor a sportmoz­galomnak — legalábbis a közhidelem sze* rint — óriási állami támogatást nyújtunk? — Hogy órláslt-e, arról lehetne vitatkoz­ni. Sajnos, az eddig nálunk uralkodó tár­sadalmi vlszonynok miatt az emberek e té­ren Is félre voltak tájékoztatva. Állami tá­mogatásból él az élsport teljes egészében, de ez is olyan kérdés, hogy ma már az él­sportolók hoznak is valamit a konyhára. Nem is keveset, és kemény valutában. A további tevékenységre szinte saját tevé­kenységünkből teremtjük elő a pénzt kü­lönböző vállalkozásokból. Ezért azt gondo­lom, hogy ha a mostani folyamat következ­ményeként feloldódik a vállalkozó szellem, nem kell tartanunk az anyagi függetlenség­től. Gondot lünk csak bele, mennyi akadá­lya volt annak, hogy egy vállalat anyagi támogatásban részesítse az egyesületet még akkor is, ha a nevét viselte, ha a termé­keit reklámozta. Meggyőződésem, hogy ezek a korlátok ledőlnek, és a reklámért nálunk is fizetni fognak, mint mindenütt máshol. És akkor a hétköznapok embere sem fogja azt hinni, hogy a sportolók Ingyenélők vagy rájuk fizetünk. PALAGYI LAJOS Alpesi síviiágkupa 1989-90, ezúttal nálunk is M akacs emberek a Nemzetközi SíszO- vetség (FIS) Világ Kupa-bizottságá­nak tagjai I Három esztendeje már meprőbálkoztak azzal — az alpesi szakág „fehér foltjainak eltüntetése* jelszavával —, hogy előrehozzák az idénykezdetet hó­napokkal, egészen a nyár közepéig. Akkor a kísérlet — elsősorban az argentínai idő­járási viszonyok miatt — nem keltett ked­vező visszhangot a sportág művelőinek és híveinek körében, s két esztendőre le is került a napirendről. Nem így az Idén. Is­mét korai idénykezdetet határoztak meg a VK program-összeállítói, így két távoli kon­tinensen a nők, az argentínai Las Lenas- ban, a férfiak az ausztráliai Thredbóban — rendezték meg az ez évi világkupa-ver­senysorozat első két-két viadalát. Az „igazi* Idénykezdetet persze a minap Amerikában indult folyamatos sorozat kez- dőviadalal jelentik. Érdekessége a műsor­nak, hogy míg a férfiak csak két hetet tölt­hetnek az Ojvilágban, addig a hölgyek az egész decembert az Egyesült Államok és Kanada edző- és versenypályáin száguldják végig, s csak azután „költöznek át* az új- esztendőre Európába. Ami az esélyeket illeti, óriási változások­ra nemigen lehet számítani. Noha az el­siklás] és az osztrák Anita Wächter (szu- per-órlásműleslklás) bizonyult a leggyor­sabbnak. Hogy ez csak átmeneti jelenség-e vagy jön a „svájci henger*, arról csak a március közepi, svédországi záróvladalok után adható végleges válasz. Addig azon­ban még további 33 férfi- és 32 női via­dalban gyönyörködhetnek a helyszíneken és a tévékészülékek előtt az alpesi sisport szerelmesei VfiOOK, DÁTUMOK Közreadjuk az alpesi VK 1989—89. évi védőinek névsorát és az idei, 111. jövő évi versenyprogramot A VK védőL Férfiak: Összetett: Glrardelll 139. Műlesiklás: Armin Bittner (nyugatné­met) 177. öriás-műlesiklás: Ole-Christian Furuseth (norvég) 82. Szuper-őriásműlesik- lás: Plrmln Zurbriggen (svájci) 62. Nők: Összetett: Vrenl Schneider (svájci) 376. Lesiklás: Michaela Figlnl (svájci) 176. Mű- és őrlás-műleslklás: Schneider 175, Hl. 165. Szuper-őrlásműleslklás: Carole Merle (francia) 75. Peter Müller még egyszer megpróbálja. A MÁSODIK RAJT AZ IGAZI múlt idény tő versenye, a valil világbajnok­ság az erőviszonyok kiegyenlítődésére lát­szott utalni — „csak“ bárom svájci győze­lem, „mindössze* kilenc további éremmel —, azért a VK-összesítős, főleg a hölgyek­nél, továbbra is erős belvét fölényről ta­núskodik. (Összetettben három svájci lány az élen, a négy szakági elsőségből Is há­rom az övék, a férfiaknál pedig Zurbriggen szuper-órlásműleslklásban első.) Kari Frehsner, a svájci férfiak és )an Tischlauser, a nők vezető edzője azonban továbbra is bizakodó. „Bár korábban Mäh­rer és Feter Müller is a visszavonulást fontolgatta, mégis maradtak még erre az Idényre. A miénk a legerősebb és legki­egyensúlyozottabb csapat. Meglátják, a VB- kislklás után az Idényben tarolunk, tízből nyolc elsőség hozzánk kerül* — nyilatkoz­ta Frehsmer. A nők mestere pedig még konkrét tlppelésre is vállalkozott: „A ket­tővel ezelőtti szezon Maria Wailiseré volt, az elmúlt Vrenl Schnelderé. Lefogadom, most harmadik ászunk, Michaela Flglni lesz a szupersztár* — mondta Xischhauser. Persze, fogadkozásban a konkurencia sem szegény. „Már odaadhatják nekem a műle­siklás és az óriásműlesiklás világkupáját* — így Alberto Tómba, Calgary kétszeres olimpiai bajnoka, akinek Vailben csak egy szerény 6. helyecskére futotta. Az osztrákok némileg csendesebben, de alkalmasint nem kevésbé hatékonyan ké­szültek a szezonra. Ha csak az elmúlt idő­szak két világversenyének „éremtermését* vizsgáljuk — Calgaryban 3 arany-, 3 ezüst-, Vailben 3 arany-, 2 ezüst-, 1 bronzérem —, megállapítható, hogy ha valaki veszélyes lehet a helvét hegemóniára, akkor a Klam­mer- és Moser-Pröll-utódok szoríthatják meg a favorit svájciakat. A négy „előverseny* — négy nemzet si­kerét hozta. Thredbóban a svéd Lars-Börje Eriksson (óriásműlesiklás) és a nyugat­német Ármin Bittner (műlesiklás). Las Le- nasban a nyugatnémet Michaela Gerg (le­Az 1989—90. évi versenyprogram: Fér­fiak. Nov. 24—26.: Park City (m, ó). nov. 29.: Watervllle City (ó), dec. 2—3.: Mount. St. Anne (m, 6) dec. 9—10.: Val ďlsere (1, sz). dec. 12.: Sastrlere (sz), dec. 18.: Val Gardena (1), dec. 17.: Madonna dl Cam- plgllo (m), dec 21: Saalbach (1), jan 6—7.: Kranjska Gora (m, ó), jan. 13.: Garmisch- Partenkirchen (1), jan. 14.: Bad Welsse (m. Ö), jan. 20.: 20-21.: KltzbOhel (1, m, Ö), jan. 23.: Adelboden (ó), jan. 27—28.: Wen­gen (1, sz), febr. 3—4.: Chamonix, Megeve (1, sz), febr. 6.: Courmayeur (sz), febr. ll.f Laax (1), márc. 3—4.: Jasná (m, ó), márc. 8.: Gello (m), márc. 10.: Hemsedal (sz), márc. 12.: Salen (m), márc. 17—18.: Are U. P). Nők: November 23—25.: Park City (m, 6), dec. 2—3.: Vail (6, sz), dec. 9—10.: Stremboat Springs (1, m), dec. 18—17.: Pa­norama Resort (1, 1). jan. 8—7.: Plancaval- lo (m, Ó), jan. 13—14.: Haus lm Ennstal [1, m), jan. 16.: Kitzbühel (sz), jan. 20—21.1 Marlbor (m, 6), jan. 26.; Pfronten (1), jan. 27.: Lenggries (sz), jan. 28.: Berschtesga­Vreni Schneider. Hosszú idő utón ismét lesz nálunk, Jas- nón világkupafntam. den (6), febr. 3—4.: Brigels (1, ó), febr. 10 —11.: Merlbel (1, sz), márc. 3—4.: Candan- chu (m, ó), márc. 10—11.: Stranda (1, m), márc. 13.: Vemdalen (m), márc. 14.: Klöv- jö (ó), márc. 16—19.: Are (p, sz). Rövidítések: 1 — lesiklás, m — műlesik­lás, 6 — óriásműlesiklás, sz — szuper­órlásmflleslklás, ö — alpesi összetett (kom­bináció), p — párhuzamos műlesiklás. Európa atlétikai mérlege Csúcsokban szegény idény Ahogy közeledett az ősz, már nem volt nehéz megjósolni, hogy az európai atléti­kában ez a szabadtéri idény csúcsokban szegény lesz. Nos, a mérleg valóban sze­rény. A férfiak a gyaloglótávokon elért ed­digi legjobb országúti eredmény mellett egyetlen kontinentális csúcsbeállitással (110 m gát) jelentkeztek, a nőknél a szöuli műsoron szerepelt számok közül csak a hétpróbában sikerült a rekordot megdOn- tenL lövőre ismét szabadtéri EB következik, az idei eredménylisták tehát tanulságosak. Az előző, olimpiai évhez képest bizony gyen­gécskék, de a szakemberek véleménye sze­rint legalább „tiszták*. S ezzel félreérthe­tetlenül céloznak arra, hogy a beharango­zott szigorú doppingellenőrzések hatása drasztikusan mutatkozott meg. Különösen az átlagokban, s erre (elemző, hogy a rang­sorokban a tizedik eredménye mindössze két egyéni számban jobb a tavalyiénál. A férfiak közül a futók, a négyszázasok kivételével, aránylag még kisebb mérték­ben estek vissza. Sőt, 800, 5000 és 10 000 méteren az Idei rangelső jobb időt ért el, de ez legfeljebb szépít a nagyon közepes bizonyítványon. Az ügyességi számokban azonban csak a rúdugrók és a gerelyhajl­tók tartották a színvonalat. Ezzel szemben 'alaposan megcsappant a 17 m-en felüli hár­masugrók, a 21 m-es súlylökök vagy a 69 méteres diszkoszvetők száma, a kalapács- vetésben pedig a tavalyi 21-gyel szemben most csak heten (1) jutottak túl a 80 ra-en. A női számokban kétségtelenül sokan hiányoztak az idén a szöuli érmesek és döntősök közül, de csak ezel a nagyarányú, általános visszaesés nem magyarázható. A férfiakkal ellentétben a futók is messze el­maradtak múlt évi eredményeiktől. Eltűn­tek százon a 11 mp-en belüli idők, négy­százon megközelíteni sem sikerült az 50 mp-es határt (tavaly hatan törték át), 3000 m-en heten, 400-as gáton hatan fu­tottak jobbat az olimpiai évben a mostani listavezetőnél. A magasugrók kivételével az ügyességiek mérlege is erősen negatív. A 7 m-en felüli ugrók száma több mint felé­re csökkent, a súlylökőknek a 21 méter is elérhetetlen maradt, a dlszkoszvetésben méterekkel gyengült az élmezőny. Fejlődés kizárólag a gyaloglásban mutatkozott. Az idei európai rangelsők: FÉRFIAK* 109 Christie (brit) 10.10, 200 m: San­gouma (francia) 20.30, 400 m: Carlowltz (NDK-bell) 44.86, 800 m: Coe (brit) 1:43,38, 1500 m: Dl Napoil (olasz) 3:32.98, 5000 m: Antlbo (olasz) 13:14.30, 10 000 m: Antibo 27:16.50, Maratoni: Bordin (olasz) 2:09.40, 3000 m akadály: Mahmoud (francia) 8:13.38, 110 m gát: jackson (brit) 13.11, 400 m gát: Akabusi (brit) 48.59, 4x100 m: Nagy-Brltan- nia 38.34, 4x400 m: Nagy-Brltannia 3:02.73, 20 km gyaloglás: Miszjuija (szovjet) 3:37:41. Magas: Sjöberg (svéd) 240. Rúd: Sz. Búb- ka és Gataullin (szovjetek) 600 Távol: Ba- tuskov (szovjet) 833, Hármas' Inozemcev (szovjet) 17.62, Súly: Tlmermann (NDK-be­ll) 22.19, Diszkosz: W. Schmidt (NSZK-be- li) 70.92, Gerely: Backley (brit) 85.90, Ka­lapács: Weis (NSZK-beil) 82.84, Tlzpróba: Plaziat (francia) 8485. NŐK: 100 m: Blly (francia) 11.04, 200 m: Möl­ler NDK beli) 22 23, 400 m: Breuer (NDK- beli) 50.48, 800 m: Wodars (NDK-bell) 1:55.70, 1500 m: Ivan (román) 3:59:23, 3000 m: Ivan 8:38.48, 10 000 m: Kristiansen (nor­vég) 30.48.51, Maratoni: Kristiansen 2:24:35, 100 m gát: Oschkenat (NDK beli) 54.35, 4x 400 m: NDK 2:23.97, 10 km gyaloglás: A. Ivanova (szovjet) 42:16. Magas: Balek (NDK-bell) 201, Távol: Csisztjakova (szov­jet) 724, Súly: Hartwig (NDK beli) 20.78, Diszkosz: Wyludda (NDK-bell) 74 56, Ge­rely: Felke (NDK-beli) 76.88, Hétpróba: Nyikltyina (szovjet) 7007 (Európa-csúcs).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom