Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-06 / 49. szám
új ifjúság 3 GYERTEK VELÜNK! felhívás Valamennyi polgártárshoz A rendfenntartó erők 1989. november 17-i, pénteki megtorló jellegű közbelépése után Prágában, a főiskolai hallgatók sztrájkba léptek, amely széles körű támogatást kapott és össznemzetí mozgalommá szélesedett. Ez a széles körű visszhang már nem pusztán a pénteki vérengzés felelőseinek megbüntetésére kötelez bennünket. hanem mindenekelőtt arról tanúskodik, hogy társadalmunk olyan válságban van, amely elengedhetetlenné teszi a politikai rendszer alapvető átalakulását, a nemzetgazdaság irányítási módszereinek, a tár.sadal- ml légkörnek a megváltoztatását, hogy megszilárduljon mindnyájunk erkölcsi és állampolgári felelősség- tudata. Ennek eléréséhez elengedhetetlennek tartjuk; 1. Olyan kormánybizottság felállítását, amelyben helyet kapnak a független diák- és polgári kezdeményezések képviselői, amely kivizsgálja a pénteki események minden vonatkozását. Nevükön nevezi a bűnösöket és objektív tájékoztatást ad a történtekről az igazságügyi minisztérium szerveinek és a csehszlovák közvéleménynek. 2. Azonnal mondjanak le tisztségükről mindazok, akik felelősek a jelenlegi társadalmi és politikai vái- ságért. Ez a válság logikus következménye az alapvető nemzeti és általános emberi értékek sokéves lábbal tlprásának. Név szerint: Gustáv Husák, Miloš jakeS, Alois Indra. Jan Fojtík, Miloslav Zavadll, Karel Hoffmann. 3. Azonnal mondjon le a CSKP prágai városi bizottságának első titkára. Miroslav Stepán és a szövetségi belügyminiszter, František Kind, akiket közvetlen felelősség terhel az utóbbi hónapok valamennyi brutális beavatkozásáért. 4. A szövetség! gyűlés törölje a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmányának a CSKP vezető szerepéről szólő cikkelyét. 5. Azonnal helyezzék szabadlábra mindazokat, akiket Izgatás bűncselekményével és más, az egyes törvénycikkelyekkel való hasonló visszaélés alapján vettek őrizetbe, ítéltek el és börtönöztek be. őket tartják számon politikai foglyokként. 6. Az emberi jogokat érintő nemzetközi szerződések és kötelezettségek maradéktalan betartását, amelyekhez hivatalosan a CSSZSZK is csatlakozott Helsinkiben és Bécs- ben. 7. Kezdődjön időben nem korlátozott össznépi vita a jelenlegi viszonyokról, amely magában foglalja a katasztrofális társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és ökológiai helyzetből kivezető út keresését is. Ezen követelmények támoga'ása érdekében minden állampolgárt felszólítunk, hogy aktívan vegyen részt 1989. XI. 27-én 12.00—14.00 között az általános sztrájkban és ezzel fejezze ki szolidaritását. SztráJkoIA diákság A sorkommimisták nyilatkozata Mi ,sorkommunlsták megismerkedtünk a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű egyesülés nyilatkozatával és fenntartás nélkül csatlakozunk ehhez az állásponthoz. Egyszersmind kifejezzük elégedetlenségünket a prágai atrocitások, valamint a pártvezetésnek a fiatalok és a nyilvánosság reformtörekvéseivel szemben elfoglalt álláspontja .miatt. A CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK kormánya ezt a kezdeményezést államellenes elemek tevékenységének minősítette. Nézetünk szerint az olyan kormánynak, amelyik országuk nyilvánosságát és Ifjúságát államellenes elemnek nevezi, nincs erkölcsi joga magát kormánynak tekinteni. A kommunista párt vezetése a pártra és konkrét tisztségviselőire irányuló kritikát a szocializmus veszélyeztetésének minősítette. Nézetünk szerint annak a pártvezetésnek, amely megalománláből önmagát a párttal azonosítja, nincs joga pártot vezetni. Mi, sorskommunisták nem akarunk tovább fedezéket nyújtani annak a pártvezetésnek, amely már évek óta nevünkben bitorolja a hatalmat ellenőrzés nélkül, visz- szaél velünk szemben, az ún. pártfegyelemmel hallgatásra kényszerít. A Szovjetunióban az így értelmezett pártfegyelmet olyan visszaélésre használták fel, amelynek eredménye 40 millió gyilkosság és további millió ember életének megnyomorftása, a sok tönkretett egzisztenciáról már nem is beszélve Hasonló volt a helyzet nálunk is. Ezért az a véleményünk, ha államellenes elemeket akarunk keresni, akkor ezt fentről kell kezdeni. Meggyőződésünk, ha a szocializmus veszélyeztetettségéről akarunk szólni, akkor legelőbb a fentről jövő veszélyről kell beszélni. Mint sorkommunisták, most a noyem- ber 17-i prágai események után nemcsak jogunknak, hanem kötelességünknek tartjuk követelni, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja tisztítsa meg sorait az egyetlen lehető módon: önként mondjon le azonnal a törvényellenes és erőszakos módon bitorolt vezető szerepéről társadalmunkban. 1989. november 21. Eubomir Feldek A Nyilvánosság az Eröszaf; íilien polgári kezdeményezés és a Szlovákiai Főiskolások koordinációs Bizottságának programnyilatkozata 1989. 11. 25., Pozsony (Bratislava) 1. Követeljük a Szlovák Nemzeti Tanács szabad választásokkal történő, a szlovák nemzet valódi parlamentjévé való átalakítását, amelyben képviselve lesz társadalmunk valamennyi rétege. 2. Teljes sajtószabadságot követelünk. Újságírók, már ma olyan vezetést válasszatok a szerkesztőségek élére, amely ezt a szabadságot biztosítja. 3. Követeljük a vállalkozás, gyülekezés, agyesOlós, mozgás, lelkiismeret szabadságának és további állampolgári szabadságjogoknak a biztosítékát. 4. Követeljük a CSKP alkotmányban foglalt vezető szerepének törlését, s az Ilyen értelemben vett alkotmányváltoztatást. 5. Követeljük, hogy az iskolaűgy és a kultúra legyen független az Ideológiáktól, és a kultúrát válasszák el az államigazgatástól. 6. Követeljük a bíróságok, és ügyészségek pártatlanságát, valódi jogállam kialakítását. 7. Követeljük az állam és egyház következetes szétválasztását. 8. Szabad szakszervezeti mozgalmat és független diák- szervezeteket követelünk. 9. Követeljük a tulajdonformák egyenjogúsítását. 10. Követeljük a csehek és szlovákok következetesen demokratikus föderációját, valamint a nemzetiségek jogainak és helyzetének törvénybeli módosítását a teljes és valós egyenjogúság elve értelmében. 11. Követeljük az egészséges környezetre való jog valós biztosítékát. 12. Követeljük az egyenlő esély biztosítékát az életpálya megválasztására és gyakorlására. VELETE GYÜNK! Mimkássztrájkok! Általános sztrájk utoljára 1948 februárjában zajlott Csehszlovákiában. Akkor a CSKP vezetésének kezdeményezésére, most nem. Akkor a szocialistának titulált út megkezdése, most a valódi szocializmus ■ volt a tét. Szabadságot, szabad választásokat, demokráciát, a párt vezető szerepének megszüntetését követeli a trico- lorral, nemzeti zászlókkal és a vállalat szlmbóliumaival kivonuló néhány ezer főnyi tömeg, amely a Slovnaft bejárata előtt gyülekezik. Csendes forradalomhoz illő hangos sztrájk. Röviddel tizenkét óra után, mielőtt még a teherautóból rögtönzött tribünre lépne az első szónok, további nemtetszésüket nyilvánítják ki a munkások. Skandálással, ahogy az előző napokban már megszokhatták. Lapát mellé követelik Igazgatójukat, aki tévészereplésével diszkredltálta magát, de elégedetlenek az elmúlt napokban a legfelsőbb vezetésben végzhezvltt kádercserékkel is. Fellép a platóra az első szónok, közülük való munkás. A második is az. Ojrafogaltnazzák a követeléseket. Egymás között. Békésen, hangosan, egyetértve. / A Dimitrov Vegyipari Művek felé haladunk, még mindig tart a sztrájk- idő. Tülkölő, fényjelző, zászlódfszes járművekkel találkozunk lépten-nyomon. ök így szolidárisak. A járdákon felszabadult, eltökélt szándékú emberek, sztrájkolók. A „Dlmitrovka“ alkalmazottjai a vállalati klubban gyülekeznek. A nagyterem zsúfolásig megtelik, de a kinn rekedtekhez Is eljut az „ige“ a hangszórókon keresztül. — A ml országunk a legszennyezettebb Európában ... Negy- venkllencedík helyen állunk a világban az értelmiség százalékban kifejezett számát illetően, már Nepál is megelőzött bennünket,.. Phuj! Még van esélyünk, ezért sztrájkolunk ma. D. Kovács Júzsat — Hányán iásatlakoztak, adták le nyilatkozatukat? — kérdezzük. — Lényegében annyian, ahánytól képesek voltunk itt, ezek között a körülmények között átvenni. Hát igen, örök törvény, hogy a forradalmat nem a palotákban, hanem a kunyhókban csinálják, és milyen jól. A kunyhó forradalma Az Új Ifjúság szerkesztősége éppúgy, mint az ország dolgozóinak sokasága. sztrájkba lépett. így hétfőn, november 27-én beszüntette a munkát. A szerkesztőség megszavazta a határozatot, s ml, néhányan elindultunk, hogy a határozatot eljuttassuk a koordinációs bizottság MarkuS utcai irodahelyiségébe. Hol is van ez? — kérdeztük már előre, s aztán meg is találtuk egy öreg, omladozó, dohos aprócska ' udvarban levő épület szűk, sötét folyosójának a végén. \ Hol vannak hát a paloták, a fényesnél fényesebb székhelyek, a pompától ragyogó dolgozószobák, ahova — akárcsak a parlamentbe — az ország leghíresebb és legmegbízhatóbb asztalosai, az Ister szakemberei tervezték és készítették a bútorokat? Nem, a forradalmat nem ezekben a fényes és pompától roskadozó palotákban csinálják. Igaz még valami szőnyeg Is van a folv.csón Körülnézni nem nagyon van 'Időnk, hiszen alighogy megállunk, kérdezünk valamit, mögöttünk már össze is torlódnak az emberek, gyarapszik a sor... Így hát kinn, már a szűk udvaron kérdezzük az emberektől; ti kik vagytok, honnan jöttök. A közbiztonsági szervektől... a negyedik körzet, parancsnokságától... az erdészektől... hallatszik innen is, onnan is a válasz, és a hangokban, szavakban igazi büszkeség, öntudat, felszabadultság. Megvárjuk az erdészeket, akik á ráesel Igazgatóságtól jöttek. — Nálatok dolgozott DubCek, ugye, a sötétség korszakában? — mondjuk, kérdezzük. — Nemcsak ő, a fia is, aki még mindig nálunk van ... Tudnánk ml is sokat mesélni arról, hogy ki mikor és miből építette a házát — bizonyítékaink és tanúink vannak — mondják kéretlenül a véleményüket. De erre most nincs idő, meg aztán az utca forr, és ml is látni, hallani akarjuk, hogy mi történik odaklnn, há*’ elbúcsúzunk egymástól. Később ismét látjuk őket a -tömegben. majd mi is visszatérünk még i Markuš utcába. Csemadokban A Csemadok Központi Bizottságán hiába keresnénk november 27-én tizenkettő előtt tíz perccel bárkit is a hivatali helyiségekben, ezért a tanácsterem felé vesz- szük az utunkat. Két vagy három tucatnyi ember ül, tanácskozik a teremben. Épp Készéi! Ferenc, a Hét munkatársa szónokol. Vajon miről, és sztrájkba lépuek-e ők is? — kérdezzük magunkban. Bár nem akarjuk megzavarni a tanácskozásukat, azért szeretnénk tudni, mi történik itt és mi a szándékuk. Végül Kovács Róbert, a személyzeti osztály dolgozója feláll és kilép közénk. — Tárgyalunk — mondja, ha meg lesz a határozat, ismertetjük. — Az egész kollektíva nevében ebben a pillanatban nem beszélhetsz, de neked személyesen ml a véleményed, te sztrájkba lépsz? — Igen. Én elsőként mentem ki a térre a tüntetők közé, és miután meggyőződtem róla, hogy a llatalok között nincs nacionalizmus, nincs ma- gyarellenesség, csatlakoztam a tüntetőkhöz, sőt, ezért csatlakozom a sztrájkhoz is ... Nagyszerű, mondanám, de minek? Napjainkban ez ilyen egyszerű és ilyen nagyszerű. A Csemadok dolgozói különben szintén elfogadták a sztrájkfelhívást. Németh István Mire kéjpes az „utca“! A nép átlépte saját árnyékát, legyőzte a félelmet, végre kikiabálta mindazt a keserűséget, amely az évtizedek alatt halmozódott fel benne. A nagy tisztítótűz, a békés forradalom kisimította az emberek homlokán a diktatúra szántotta barázdákat, s így a kétórás sztrájk nagy népűn nepéllyé vált: a józan ész győzelmének. a szabadság reményének ünnepévé. Hosszú, többszáz méteres élőlán- cokban, kéz a kézben vonultak a diákok, nyugdíjasok, hivatalnokok, munkások a belváros utcáin. Mindenki mindenkinek a barátja volt. mert hiszen egy dologban valamennyien egyetértettek; soha többé nem akarnak félelemben, elnyomásban élni. Valódi demokráciát akarnak, szabadságot, emberhez méltó életet. Minden üzem. hivatal, üzlet és áruház homlokzatán ott díszelgett a nemzeti zászló, a szolidaritás kifejezője. .Az autóbuszok, villamosok, trolik is trikolorral, égő lámpákkal közlekedtek, s hangos tülköléssel is nyomatékosították, támogatják a közös ügyet. A közelmúlt hamis politikai céljaira is felhasznált nemzeti jelkép, a plros- fehér-kék most új értelmet nyert, a nemzett összetartás és akarat szimbólumává vált. Még a közlekedést irányító rendőrök közül is sokan feltűzték a háromszínű szalagot, kifejezve ezzel, hogy a néppel tartanak. Az ünneplő tömegből sokan kezet nyújtottak a rendőröknek virágokat ajándékoztak nekik. A Prior áruház zenélőórája az állami himnuszt játszotta, újra és újra. Előtte ponyvás tehergépkocsi, hatalmas felirattal: a Prior veletek vanl Ilyen és ehhez hasonló felirat számtalan volt szerte a városban, ezenkívül falragaszok, felhívások, plakátok, amelyek szabad választásokat, a kommunista párt vezető szerepének alkotmányos eltörlését, vagy egyszerűen csak szabadságot követeltek. Karikatúrák is voltak szép számmal. Az egyiken két férfi elképedve néz egy emberi agyat: Ész? Ilyet már huszonegy éve nem láttunki Remélem, ezután nem lesz ilyen ritka vendégi Klinka Róbert
