Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-15 / 46. szám
új ifjúság 10 „Megismerkedtem egy fiúval, és most kaptam tőle levelet. Attól félek, hogy nem tudok azonos szinten válaszolni neki, mert ő túl okos, mindenben vitatkozik velem, és nem ad igazat. Mondd meg,^ mit tegyen ilyen helyzetben egy tizenöt éves lány, hogy megváltozhasson? Vagy bennem van a hiba?“ Esetedben két ellentétes típusú ember találkozott. Te visszafogott, inkább bizonytalan vagy, míg a fiú határozott, magabiztos, kicsit nagyzoló Is. Te jobban elviseled a kötekedő modorát, mint ha ugyanolyan típusú lánnyal találkozott volna. Kiegyensúlyozod a túlkapásait. Megfelel neki, hogy •hallgatod, és hatással van rád. A probléma abban rejlik, hogy te nem akarod olyannak elfogadni, amilyen. Senkinek sem áll jogában a másikat átformálni a saját képére, hiszen minden ember szuverén lény, és ezt tiszteletben kell tartani. Tehát te lehetsz rá hatással, ami gyengülhet, erősödhet vagy közömbössé Is válhat. Ha nem vagy képes őt úgy elfogadni, amilyen, jobb szakítani, vagy megmaradni a barátkozás- nál. A válaszolástól ne tarts, hisz a fiúnak is tudomásul kell venni, hogy a mindennapokkal foglalkozó ember milyen levelet tud írni. Számolj be a mindennapjaidról, érzéseidről, örömeidről, esetleg arról, ami bánt. A levélben ne igyekezz vitatkozni, hanem célod a közlés legyen. Igyekezz mondani benne valamit, és ezt fogalmazd meg a saját stílusodban. A fiú fellengzősségét okozhatja az is, hogy zavarban van előtted, és így igyekszik palástolni bizonytalanságát. Ha oldódik a modora, helyes a feltételezésem, ha nem, akkor tartós jellembeli vonással állunk szemben. Ezt vagy elnézed, vagy nem. Bízd az Időre a döntést, ne hamarkodd el. A fiú még változhat, tompulhatnak a kellemetlen tulajdonságai, de csak ha ő akarja, te csak hathatsz rá. „Tizenhat éves nagyon szomorú lány vagyok. Ügy érzem, engem senki sem szeret, csendes, visszahúzódó típus vagyok. Addig nem beszélek, míg nem szólnak hozzám. Fiúm nincs, mert nem tudom, mit beszélnék vele. Mit csináljak, hogy szeressenek, hogy ne érezzem magam olyan magányosnak?“ Elsősorban olvassál sokat. Kezdheted képes folyóiratokkal, hogy olyan információkat gyújts, a- melyekről beszélni is tudnál. Ha úgy érzed, nincs miről beszélned, ez azt jelenti, nem figyelsz magadra {például hogy ml érdekel, mit csinálsz szívesen, ml tesz jót, rosszat stb.), nem veszed észre környezetedet, a téged körülvevő világot, változásait, érdekességeit. Ha te ilyen közömbös vagy a környezetedhez, az sem vesz észre téged. A legkisebb jelét sem adod annak, mi is felel meg neked, vagy mi hiányzik az életedből. Szimpatikus viszont, hogy ezt tudatosítod, és igyekszel kezedbe venni sorsod, változtatni rajta. Ha pedig akarod, sikerülni is fog. Mint már említettem, olvass sokat, mert az olvasmányaidon keresztül eljutsz oda, hogy lesz miről beszélned. A külvilág iránti érdeklődésedet egészítsd ki a belső megfigyeléssel, buzdítsd magad, és tűzz ki kisebb célokat magad elé, (például elhatározod. hogy aznap megszólítod a padtársad, kérdezel tőle valamit, tiltakozol, ha legközelebb bántalmaznak stb.). A szeretet viszontszere- tetre épül. Ha szeretni fogod az embereket, örülni tudsz a környezetednek, biztos találsz valakit, aki észrevesz téged, és segíteni fog. Ha mogorva, zárkózott maradsz, a párválasztással továbbra Is problémád lesz. „Tizenöt éves lány vagyok, és nagyon szomorú, mert azt a fiút, aki tetszik nekem, elvitték katonának. Még el sem búcsúztunk. Én nem bírom ki, hogy ne írjak neki levelet. Vagy várjam meg, hogy ő írjon?“ Ha tudod a fiú címét, írhatsz neki, hasonló szöveggel mint nekem, írd meg a levélben, hogy bánt az utolsó találkozás. Ha elküldöd, oldódik majd a feszültséged, reníénykedhetSz hogy gyorsabban kapsz levelet a fiútól. Tehát írj! „Tizennégy éves lány vagyok és nem tudok dönteni X és Y között. Az X jár utánam, de az Y is szeretne velem járni. Én az X-et jobban szeretem, de őt ritkábban látom. Mit csináljak?“ Nem tudok veled egyetérteni, hiszen egyikhez sem ragaszkodsz igazán. Engeded, hogy tapizzon (ahogy te írod), de az Y-nal gyakrabban találkozol. Az utóbbi nem indok, hogy szakíts X-szel és vele járj csupán azért, mert gyakrabban találkoztok, netán gyakrabban „tapiztatnád“ magad ... Ha így válogatod meg magadnak a fiúkat, amire férjhez mehetnél, kb. húszéves korodig hány fiúval fogsz szakítani? Próbálj az érzelmeidre hallgatni, próbálj szeretni, ne csak testeddel érzékelni a szerelmet. Vannak érzelmek, melyek mélyebbek, fontosabbak az ember számára. Azt állítod, hogy X- et jobban szereted. Miért? Biztos látni vélsz benne valamiféle érzelmeket. Túl fiatal vagy, hajlamos a túlkapásokra. Ezért egy kis magányra intelek, foglalkozz önmagaddal, és próbáld kialakítani azt a képet, milyen fiút is szeretnél, milyen tulajdonságai legyenek, és persze arra is választ adni, mindezért mit tudnál neki te adni. VERONIKA Csalddalapítási tényezők Mézeshetek III. A szexuális élettől való függetlenedés igénye. Egyesek a tudatosan választott szexuális önuralommal kívánják igazolni akaraterejüket, lelki szabadságukat. A másik személy bevonása annak Jellemprébája kíván lenni, a partner jövőbeli hűségét vizsgáztatja. Ezek a motívumok teljes mértékben érthetők. Sok ember célja az, hogy élete során képes legyen önmaga Irányítására, meghatározott döntések elvégzésére. Megesik azonban az is, hogy az említett motívum mögött manicheizmus rejlik, ami a test, a szexus, a nemiség lenézését, a lélek és az akarat Istenltését jelenti. A kapcsolat sikere áll vagy bukik azon, hogy meg lehet-e ,,fertőzni“ a partnert a tökéletességre törekvés gondolatával. Az erotika szépségének gondolata. Vannak olyanok, akik számára a szex szépségként, értékként jelenik meg, ezért tolják ki a szexuális élet megkezdésének Időpontját, hogy az erotika világát ezzel még csábítóbbá, kívánatosabbá tegyék. Az Idealizálás esetenként olyan áfo- kozott, hogy a nemi aktus azonossá válik az erotikus paradicsom gondolatával. Rejtett komplexusok, gátlások, zavarok, félelmek és rettegések. A megélt szexuális problémák különböző védekező reakciókhoz vezetnek. Ezek egyike az ésszerűségre való hivatkozás. Az egyén késlelteti a szexuális élet megkezdését, partnerével,különböző nézetekre hivatkozik, hogy ezzel halogassa az aktust, ugyanakkor ne veszítse el partnerét. Képes-e kielégíteni ezeket az elvárásokat a mézeshetek mítoszának újjászületése? A koncepció önmagában semmiképpen nem garantálja a sikert, a szexuális „mézet“. A mézeshetek, mint ahogy a fejezet kezdetén említettem, mítoszt jelentenek, amely azonban reményt nyújt a boldogságra, legyen az bármely rövid élettartamú. Ma már tudjuk, hogy a mézeshetek gondolata teljes mértékben reális, ám tanácsos azt tágabb perspektívában szemlélni. A „mézes házasság“ olyan házasság, a- hol a partnerek szexuális élete harmonikus, megfelelő lelki közösség alakult ki, közös az értékrendszerük, örömmel telve töltik el egymással a mindennapokat, klcsönösen segítik egymást, ápolják érzelmeiket, és Igyekeznek boldoggá tenni a párjukat. Mindez lehetséges, bár sok Olvasó kételkedik benne. A házaséletben egyesek számára a mézeshetek a mindennapok valóságát jelentik, másoknál a múltbeli emlékeket és ismét másoknál a jövőt. A „mézhez“ még kell találnunk az optimális élettársat, el kell sajátítani az együttélés művészetét, ami általában nem véletlenszerűen történik, hanem megfelelő előkészületeket igényel. Min'dezek ' l^'általán nem azt kívánják sugallni, hogy a mézeshetek során elkerülhetetlen a problémák megjelenése. Előfordulhat, hogy a fiatal házasok számára ez az Időszak valóban a harmonikus egyesülés, örömteli együttlét, gyorsan kialakuló sikeres szexuális élet Időszaka. Számukra ez az Időszak valóban „mézes“. Am ez csak ritkán történik így. Nehéz megmondani, miért jelent ez az Időszak egyesek számára valós, mások számára csak látszólagos örömet, mivel túl keveset tudunk még a két nem találkozását irányító törvényszerűségekről. Dr. Zb. l.-St. Asztal? Könyvespolc? Négy egyforma sarokelemből álló kisbútor-együttesünket a barkácsolók köny- nyen elkészíthetik. Sokféleképpen variálható. Olvasáshoz, kézimunkázáshoz lerakni, növényt, klsrádlót ráhelyezni egyaránt megfelel. Egymásra helyezve könyvespolcként a lakás kihasználatlan sarokrészét tudjuk hasznosítani. Fekvőhely mellett kellemes magasságú éjjeliszekrény. összetolva a nappaliban asztal lehet, a- melynek 80 x 80 cm méretű felső lapján a poharak, csészék, kistányérok, alsó lapján pedig a használt tálak, üvegek, hamutartók helyezhetők el. A vendégek ülőhelye mellé külön-külön Is odaállítható egy-egy darab. Hozzávalók: egy elemhez 40 X 40 X 2 cm-es pozdorja- lapból 4 db (de a „kinőtt“ gyermekszobabútor faanyagából is készíthetjük). ' , A lapokat a rajz szerinti méretekben fűrészeljük ki. Az elkerekített lapok körívének középpontja a szélektől 10—10 cm-re húzott vonalak találkozási pontja, innen az Ivet körző segítségével rajzoljuk elő. Először a hátlapot rögzítjük: a két lapot derékszögben (a 36 cm szélességűt a 38 cm szélességűnek a széléhez helyezve) két helyen átfúrjuk, 6 mm-es süllyesztett csavarokkal egymáshoz erősítjük. Az alsó, majd a felső, elkerekített lapot ráhelyezzük, 4—4 csavarral összeerősítjük. Mindegyik elem alsó lapja alá 4 db bútortoló szegecset ütünk. A lapok felületét öntapadó tapétával borítjuk be, a felsőt csak összeszerelés után, hogy a szegecseket és az esetleges hibákat elfedjük. A kész darabokat tapétázás helyett festhetjük Is. Karácsonyig még elkészül SZÖLÖLEVELEK A természet formálta motívumokat fölhasználhatjuk a teríték díszítéséhez. Képünkön látható, hogy a levelek önálló darabként és rátét formájában is igen dekoratívak. Hozzávalók: a nagyobb levélhez 15 x 17 cm-es, a kisebbhez 10 X10 cm-es, laza szövésű lenvászon vagy napszövet, az anyaggal harmonizáló színű Gyöngyfonal, vagy osztott hímző 2 szála. A kellő nagyságú, szabású, előrajzolható motívumokat ceruzaindigón másoljuk át az alapanyagra. Az erezetet apró száröltéssel varrjuk, a levelek szárát csomóöltéssel töltjük ki. A kontúrokat előöltéssel aláöltjük, majd keskeny huroköltéssel szegjük. A fölösleges anyagot utólag vágjuk le. Ha rátétként alkalmazzuk a leveleket, akkor csak a belső vonalak mentén készítjük el a hímzést. Ezután férceljük őket az alapanyagra és a szélek hurkolá- sával rögzítjük. Nagyobb darabnál (pl. abrosz) az alapanyagot színes danúbiasza- lag-rátűzéssel kb. 30 x 30 cm-es négyzetekre oszthatjuk, és ezekbe helyezhetjük felváltva a kisebb és nagyobb, esetleg különböző színű leveleket.
