Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-10-25 / 43. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk MINDENNAP VIZSGÁZUNK A CSKP Központi Bizottságának IS. iilása környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozott, de a tanácskozás elején Miloš | a k e š, a KB főtitkára átfogó képet adott a mind­annyiunkat foglalkoztató bel- és külpoliti­kai kérdésekről. A beszédet teljes terjede­lemben közölte az 0| Szó október 12-i szá­ma. Igen röoviden talán annyit lehetne e beszédből kiemelni, hogy a CSKP legfel­sőbb irányító szervének véleménye szerint országunkban a politikai helyzet stabil, természetesen különbözőek a nézetek a po­litika gyakorlati megvalósításában. Az em­berek bírálják, hogy az átalakítás eddig még nem vezetett kézzelfogható gazdasági eredményekhez, továbbra is léteznek még különféle problémák. A főtitkár hangsú­lyozta: a párt célja úgy vezetni a társa­dalmat, hogy az emberek jobban élhesse-' nek, szavatolva legyen a rend, gyorsabban haladhassanak előre és tovább erősödjön országunk nemzetközi helyzete. A főtitkári beszámoló és a vitafelszóla­lások is hangsúlyozták, hogy a szocialista országok válaszút elé kerültek. A tudo­mány, a technika, a kommunikáció forra­dalma, a világgazdaság helyzete nálunk is mélyreható változásokat váltott ki mind elméleti, mind gyakorlati téren. Látnunk kell, hogy miként hagyott alább egyik vagy másik szocialista országban a lendü­let, milyen problémák kerültek felszínre, ami végül zavarokhoz, megtorpanáshoz, lemaradáshoz, néhol súlyos töréshez veze­tett, Miloš jakeš pártfőtitkár ezzel kapcso­latban elmondta, hogy a CSKP-nak nincs szándékában a szocialista országok és a kommunista pártok helyzetének értékelése, ezt megtenni az ő szuverén ügyük. Ugyan­akkor azonban a CSKP kötelessége, hogy a párt tagjait és az ország minden állam­polgárát ellássa szükséges információkkal. Ezért is fejezte ki aggályait a lengyelor­szági és magyarországi fejleményekkel kap­csolatban. Országunk vezetésének megíté­lése szerint a magyar-csehszlovák kapcso­latokat bonyolította a dunai vízlépcső épí­tésének felfüggesztéséről hozott egyoldalú magyar döntés. A CSKP az ilyen jelenségek ellenére is a szocialista internacionalizmus elve alap­ján kész továbbfejleszteni a sokoldalú együttműködést a szocialista országokkal, azoknak a lépésével szimpatizál, azokat támogatja, akik a szocializmus erősítésére és fejlesztésére törekszenek. A kUl- és belpolitikai kérdéseket ele­mezve a KB azt a következtetést vonta le, hogy a műszaki haladás meggyorsítása, a tudományos kutatás eredményesebbé tétele ma elsőrendű feladat. Ehhez társul a szo­cialista demokrácia kibontakoztatása és fej­lődése. Minőségileg új, demokratikusabb viszonyok kialakításáról van szó, nemcsak a közéletben, hanem az egész gazdaság­ban. A végbemenő fontos változások közvetle­nül érintik a fiatalokat is. A felelősség azonban elsősorban a vezetőkre hárul. Miloš jakeš is hangsúlyozta, hogy a kom­munistáknak kell a társadalmi és munka­helyi kezdeményezések élére állniuk. Strasser György A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja SZERKESZTOSEG: MartanoviCova 25, 819 27 Bratislava Főszerkesztő: CSIKMAK IMRE Helyettes főszerkesztő: NESZMERI SANDOR Telefon: főszerkésztő — 213744, 2104543, helyettes főszerkesztő — 213823, 2104541, titkárság — 2104542, 2104544, gazdasági és knltnrális rovat — 2104548, szervezeti élet és sport — 2104545, műszaki részleg — 2104540. Kiadja a Smena Kiadóvállalat, 812 84 Brati­slava, Pražská 11. Nyomja a Západosloven­ské tlačiarne. 812 82 Bratislava, Odborárske nám. 3. Előfizetési díj: egy évre 52 KCs, fél évre 28 KCs. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Előfizet­hető minden postahivatalnál vagy kézbesí- tőnéL A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tlaCe, 813 81 Bratislava. Gottwal- dovo nám. 8 útján rendelhető meg. Kéziratokat nem érzünk meg és nem kül­dünk vissza. Index: 498 02. HA SZÓT KAPNÉK A KONFERENCIÁN Stern György, a Galántal (Galanta) Városi Művelődési Központ igazgatóhe­lyettese, a SZISZ SZKB lakóhelyi bizottságának elnöke. „A címben levő feltételes mód az én esetemben nem egészen helytálló. Mint a SZISZ SZKB egyik bizottságának el­nöke, és mint a Nyugat-szlovákiai ke­rület küldötte kötelességemnek tartom felszólalni a konferencián, és nagy va­lószínűséggel szót is kapok. Hogy miről beszélek majd ott? Felszólalásomat két részre osztom. Előbb a lakóhelyi bizottságban szerzett tapasztalataimról mondok el néhány észrevételt. Bizottságunk tagjai gyak­ran szállnak ki a járásokba és a helyi szervezetekhez, így első kézből Ismer­jük munkájukat. Főleg egyes járási la­kóhelyi bizottságok munkáját kell kri­tikusan szemügyre venni. Sok helyütt kimondottan rosszul dolgoznak ezek a bizottságok. Hiányosan, hanyagul van összeállítva a munkatervük, két-három- havonként ülnek össze, nem látogatják a helyi szervezeteket, a bizottságok tag­ságának nagy része passzív, csak for­mális bizottsági tag, a szervezeteknek nyújtandó módszertani segítségük azo­nos a semmivel. Nem használják ki azt a lehetőséget, hogy a SZISZ járási és helyi szervei közösen ülésezzenek a já­rási és helyi nemzeti bizottságok szer­veivel, pedig ezzel sok problémát meg lehetne oldani. Előfordult például, hogy a helyszínen olyan súlyos panaszokat hoztak fel a SZISZ tagjai, hogy nincs klubhelyiségük, nem tudnak hol össze­jönni, nincs alkalmuk sportolni stb. összehoztuk hát a SZISZ helyi szerve­zetének vezetőit a község vezetőivel, és ott helyben orvosolták a problémákat. De ehhez miért kellett nekünk kiutaz­ni, hiszen ott helyben az embereknek naponta adódik alkalmuk a találkozás­ra. Nézetem szerint a hiba abban ke­resendő, hogy hiányzik az emberekből a kezdeményezőkészség. Tehát minden a káderek kiválasztásán múlik. Persze SZISZ-tagként is van vélemé­nyem szervezetünk munkájáról, erről a felszólalás másik felében kívánok fog­lalkozni. Például beszélni akarok ar­ról, hogy miért nincs a SZISZ-nek te­kintélye. Azért többek között, mert et­től a szervezettől csak kérnek, de ad­ni nem tud semmit tagjainak. Egy köz­ségben, ahol történetesen jól dolgozik a szervezet, aktívak a tagok, vajon mit tud a munkán kívül nyújtani tagságá­nak? Van beleszólása abba, hogy ki kap lakást, kocsma helyett miért nem óvo­dát építenek? Vagy a munkahelyen mi­lyen lehetősége van a SZISZ-szervezet- nek beleszólni abba, hogy a pályakezdő fiatalokat szakképzettségüknek megfe­lelő munkakörbe osszák be, és ne há­rom kategóriával alacsonyabb kategó­riába, mint amilyen a végzettségük. De nincsen beleszólásuk a fiatalok fizeté­sének megállapításába sem, és még hosszasan sorolhatnám. Az, hogy a ta­gok hébe-hóba közösen elmennek ki­rándulni vagy egy kulturális rendez­vényre, ma már kevés. Ha kötelessége­ket hárítunk a SZISZ-re, jogkörrel is fel kell ruházni. Vagy vegyünk egy más esetet. Ha va­lahol íalaml probléma van a fiatalok­kal, azonnal rajtunk verik el a port. De az Ifjúság nevelése, formálása miért csak a SZISZ feladata, mért csak a SZISZ-nek kell felelni a fiatalokért? Hol van a szakszervezet, a sportszövetség, a HSZ és a többi társadalmi szervezet? Hiszen ezeknek is vannak fiatal tagjall A politikai álláspont formálásától a munkaaktivitáson és a családi életen keresztül egészen a szabadidőig min­denért nekünk kell-e vállalni felelőssé­get? Kerüljenek a fiatalok más szer­vezetek tevékenységének gyújtópontjá­ba is. Ha mindenki kiveszi részét a munkából, akkor egy emberre kevesebb jut, és azt jobban el tudja végezni. Szól­tam már arról, hogy vannak tisztség- viselők, akik csak formálisan azok, de nem tesznek semmit. És létezik az el­lenkezője Is. Sok olyan embert Isme­rek, akik szívesen tennének valamit, a felkészültségük is megvan hozzá, de nem dolgoznak. Miért? Mert a munka­helyükön ezt nem teszik lehetővé. Per­sze nem arra gondolok, hogy állítsák le egy műhelyben a munkát, mert ép­pen SZISZ-gyűlésfe ment. Vannak olyan munkahelyek, ahol a munkát úgy lehet csoportosítani, hogy időnként egy dol­gozó a SZISZ-ért is tehessen valamit. Rosszul értelmezett munkafegyelemből ezt nem teszik lehetővé. Végezetül még a pionírvezetők, jól dolgozó pionírve­zetők hiánya is olyan tény, amelyen el kellene gondolkodnunk. Nos, nagyjából ezek azok a dolgok, amelyekről a konferencián szólni sze­retnék, ha szót kapok." Lejegyezte: HORVÁTH REZSŐ Az ifjúsági kezdeményezés számlája Haszon nekünk, haszon a népgazdaságnak Az ifjúsági kezdeményezés számlájának bevezetése óta a SZISZ-szervezetek közvetlenül is érdekeltté váltak abban, különféle kezdeményezést tegyenek a vállalati nyereség növelésére, a kiadások csökkentésére, a takarékosságra, mert az így nyert pénz egy meghatározott részét átutalják az illető szervezet, illetve a SZISZ KB számlájára. A mozgalomról beszélgettünk a számla kelet- -szlovákiai kerületi törzskarának elnökével, Štefan UrbanCfk mérnökkel. — A szövetségi kormány elnökségé­nek 1985. decemberi 19-1 rendelete ér­telmében a számla létrehozásával azt a célt követtük, hogy az ifjúságot az a- nyagl érdekeltség útján a tudományos és műszaki haladás folyamatának meg­gyorsítására, az ötéves terv feladatai­nak teljesítésére ösztönözzük. Céltuda­tosan arra törekszünk, hogy az újító- és feltaláló mozgalmat még inkább a munkafolyamatok tökéletesítésére, min­den lehetséges tartalék mozgósítására irányítsuk. Ugyanakkor el kell monda­ni, hogy a számla feltöltése nem törté­nik az újítók és feltalálók rovására, ju­talmuk megrövidítésével. • Sokan tudják, hogy az ifjúsági kezdeményezés számláját a Kelet-szlo­vákiai Vasműben és a Humennéí Chem- lonban kísérletképpen már 1984-ben be­vezették, és ezek a szervezetek azóta is a legjobbak közé tartoznak az or­szágban. Miben mutatkozik ez meg, és kik követték a példájukat? — A Kelet-szlovákiai Vasműben az ifjúsági kezdeményezés számláját gya­rapító megoldások csupán tavaly több mint 25 millió korona hasznot hajtot­tak, a Chemlonban ez a haszon majd­nem négymillió koronát tett ki. Pél­dájukat követték a Kassal (Košice) és a Nagymihályl (Michalovce) Kerária- művek, a Poprádl Tatramat, a Strážskéi Chemko, a Vranovi Bukóza, a Hozeleci Efsz, a Kassal Kerületi Népegészség­ügyi Intézet és a Humennél járási Épí­tőipari Vállalat ifjúsá'gi szervezetei. • Milyen baszna származott ebből az ifjúsági szervezeteknek? — Hogy milyen? 1984-től idén már­cius végéig majdnem négymillió koro­nával gyarapodott kerületünkben az ér­dekelt ifjúsági szervezetek számlája. A mozgalom szabályainak értelmében u? gyanilyen összeget utaltak át a válla­latok és szervezetek az Ifjúsági kez­deményezés számlájára a SZISZ Köz­ponti Bizottságának. • £s milyen hasznuk van a gazda­sági szervezeteknek? — Az Ifjúsági kezdeményezésből e- redö haszon majdnem nyolcvanmillió koronára rúg. • Ez elég szép tétel, de bizonyára vannak még tartalékok, kihasználatlan lehetőségek is. — Kétségkívül vannak, és itt első­sorban a Tőketerebesl (Treblšov), a Bardejovl, a Kassa-yidéki, a Prešovl, a Rozsnyói (Rožňava), a Stará Ľubovňa-1 és a Svidníkl járást említeném. Ezek­ben a járásokban az ifjúsági kezdemé­nyezés számlája nemigen talált vissz­hangra. Több kezdeményezést várnánk az olyan nagy létszámú üzemi szerve­zetektől, mint Tőketerebesen a Tesla és a vagongyár Bardejovban, a JAS és a nehézgépipari művek, a VÚKOV, a golyóscsapágygyár, a cipő- és ruhagyár Prešovban, a Szlovák Magnezit művek Jolsván (jelšava) és Lubeníkben, a Rudňanyi Vasércbányában, a Svidníkl Ruhagyárban, a Kassai Nehézgépipari Műveknél. Nem tartjuk kielégítőnek, hogy a kerületi székhely főiskolái és a Szlovák Tudományos Akadémia itt székelő munkahelyei, illetve az ott dol­gozó fiatalok szinte egyáltalán nem kapcsolódnak be a mozgalomba. Pedig ha valaki tehetne valamit ebben a moz­galomban, a fiatal tudósok, illetve a le­endő tudósok és magasan képzett em­berek, vagyis a főiskolai hallgatók na­gyon is sokat tehetnének. PÉM ZSUSrsA A gyakorlat szolgálatában A Munkaérdemrenddel kitüntetett Kassai (Košice) Állatorvosi Főiskola, amely az egyetlen ilyen felsőoktatási intézmény Szlo­vákiában, idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Ez alatt az Idő alatt több mint 37 000 szakembert nevelt a mezőgaz­daságnak. Jelenleg a következő négy szakon fo­lyik állatorvosi képzés: általános állat­orvostudomány, élelmiszer-higiéniai szak, az állattenyésztés biotechnológiája, trópusi és szubtrópusi állatorvostudomány. A fő­iskola közvetlen kapcsolatban áll a gya­korlattal, és részt vesz a népgazdaság több tudományos feladatának megoldásában. Az utóbbi időben koordinálja az állatok hasz­nosságának és egészségvédelmének kérdé­seivel összefüggő alapkutatásokat Cseh­szlovákiában. E kutatás eredménye néhány oltóanyag például a koiibacilőzis ellen, a salmonellőzls megelőzésére és az állatok ellenállőképességének fokozására. A rókák veszettsége elleni szert az emésztőrend­szeren keresztül, tehát az élelemmel jut­tatják az állatba. A főiskola legalább kétszáz tudományos intézménnyel folytat együttműködést az országban. Ezek számára vállalja a szak­emberek továbbképzését, ssaktantolyamo­I.EVEI-EZÖIh'KTOL kát, előadásokat szervez, szakvéleményezé­seket végez. Bekapcsolódott a nemzetközi szocialista munkamegosztásba Is. Február­ban egyezményt írt alá a Lvovl (Szovjet­unió) Biológiai Központtal. Ennek értelmé­ben közös vállalkozásban munkahelyet hoz­nak létre az embriók szállítására. Hasonló megállapodás készül leningrádi, moszkvai és algériai kutatóintézetekkel Is. Algériá­ban az együttműködés a haszonállatok kö­rében terjedő fertőző betegségek meggáto­lására irányul. Nem csekély az a támogatás sem, ame­lyet a főiskola a fejlődő országoknak nyújt. Állatorvost képezett Angolának, Afganisz­tánnak, Etiópiának és más afrikai és latin- amerikai ország számára. Farah Valéria Hatásosabb jogi nevelést A törvények ismeretére és azok tisztelet­ben tartására való nevelés a Szocialista Ifjúsági Szövetség egyik legfontosabb fel­adata. Sajnos eddig nem találtuk meg en­nek a fontos feladatnak a hatásos és meg­felelő módját, formáját. Ezért is rendezett a napokban Trnavában szemináriumot a jogi nevelésről a SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága. Juraj Plesník, a bizottság elnöke elmond­ta, hogy bár az utóbbi Időben nem emel­kedett a fiatalkorúak és az ifjúság bűnö­zésének görbéje, a helyzettel távolról sem lehetünk elégedettek, mert nem is csök­ken a fiatalok által elkövetett bűnesetek száma, amely pedig így is meglehetősen magas. Különösen elgondolkoztató, hogy növek­szik a csoportokban, galerikban elkövetett bűntények száma. Mind fiatalabbak követ­nek él alkohol hatása alatt bűncselekmé­nyeket, koruk vészesen közeledik a tizen­ötödik életévhez. Tehát nemcsak az ifjú­sági szövetségre, az Iskolára is vár a fel­adat, hogy ezt megakadályozza. Annak el­lenére, hogy a fiatalok által elkövetett bűntettek száma 1988-ban állandósult, né­hány járásban (a Senlcal, a TopoICanyl és a Nyltral járásban) növekvő tendenciát mutat. Mindezek ellenére jogi propaganda job­bára csak a középiskolákban és a gimná­ziumokban folyik, pedig elsősorban a szak­tanintézetekben és a lakóhelyi SZISZ-szer- vezetekben lenne mit tenni. E propagan­dát elmélyítendő, szorosabbra kell fűzni az együttműködést a rendőrséggel, a bírósá­gokkal és ügyészségekkeL Hanke Ivan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom