Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-13 / 37. szám
Gondolatok a Csallóközi Triatlon IV. évfolyama után Apák és fiúk (|y cipőben A legifjabb A triatlon vagy hármaspróba fiatal sportág, egyelőre nem sokan űzik. Versenyeket is ritkán rendeznek. E ritka események közé tartozik a Csallóközi Triatlon, amelynek a negyedik évfolyamát a minap rendezték meg Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda). A dolog érdekessége, hogy Dunaszerdahelyen és az egész járásban a hármaspróbának egyetlen képviselője van, dr. Méhes Tibor, a Gorkij utcai alapiskola testnevelő tanítója, szlovákiai válogatott. Tulajdonképpen az ő érdeme, hogy a sportág gyökeret vert a járásban, és Ilyen rangos nemzetközi versenyt rendeznek már négy éve. Dicséret illeti a testnevelési szövetség Járási szervét, nevezetesen az alapozó- és szabadidősport szövetségét, hogy ba- báskodikk .a rendezvény fölött a SZISZ Járáslvbizottságával együtt, mert ennek a sportágnak nálunk nincs szövetsége. Idén csatlakozott hozzájuk a DAC sportegyesület és az alig egy éve mű- , ködő Slávia Is, s 60 résztvevővel minden Idők legnépesebb mezőnye gyűlt össze. Méhes Tiboron kívül lényegében rajthoz állt az egész szlovákiai élvonal; ö rendezői elfoglaltságai miatt nem nevezett be. Itt volt Michal Kunlc, az idei szlovákiai bajnok, Branlslav Rögei. Szlovákia Idei Junior bajnoka, Németh Csaba személyében pedig a szlovákiai bajnokság bronzérmese. A nemzetközi mezőnyt, az ifjúságot és a gyengébb nemet a Budapesti MAFC versenyzői képviselték. Az Időjárás nemigen vette kegyeibe a versenyt. Az úszást zuhogó esőbe,n kezdték, s csak valamivel hagyott a- lább, amikor a kerékpár nyergébe pattantak a résztvevők, s a futást is. kel-, lemetlen szél nehezítette. Nemhiába mondják azonban, hogy a hármasprő- ba a férfiak sportja, a sportok sportja, a vasemberek sportja. Ilyen közjáték nem Jelenthet akadályt. A trlatlonisták dicséretére legyen mondva, hogy a versenyt egytől egyig befejezték. Köztük az a tizenegy alig tizenéves fiú és az egyetlen „nő“, Szebeni Beáta, akik az MAFC-t képviselték. A hármaspróbaversenyeken íratlan sz^ály, hogy addig nem lehet eredményt hlrdetrti, amíg az ut°lsó versenyző Is.nem érkezik a célba. A Csallóközi Triatlon szervezői dilemmában voltak, mert az eső újfent megeredt, a legtöbben már újra úsztak egyet a halastóban, de a gyengébb nem képviselője még sehol. Valahol leragadt a Du- naszerdahely — Bős (Gabőíkovo) közötti műúton. Gyors tanácskozás után úgy döntöttek, hogy nem várnaťč tovább, és elkezdődött az eredményhirdetés. Éppen a díjkiosztás végén Jártak, amikor befutott Szebeni Beáta is, a női mezőny egyetlen képviselője, aki ilyenképpen konkurencia nélkül győzött. Mielőtt mosolyognátok, hadd áruljam el, hogy Beáta tizenkét esztendős, s csak azért nem neki Jutott a verseny legfiatalabb résztvevőjének kijáró díj, mert klubtársa,'Szász Richárd még nála is fiatalabb két hónappal. Le a kalappal ezek előtt a gyerekek előtt, a- kik a felnőttekkel egyforma távot teljesítettek (1 km úszás, 40 km kerékpározás, 10 km futás). Vllágéletemben csodáltam a trlatlo- nlstákat, akik. három olyan egymástól teljesen eltérő sportágban versenyez- ! nek, mint az úszás, a kerékpározás és ' a futás. S ha ráadásul olyan tizenéves gyerekemberekről van szó, mint az MAFC serdülői, köztük Beával, akkor duplán. Ugyanakkor lelkem mélyén úgy éreztem — legalábbis eddig —, hogy ekkora megterhelés nem való Ilyen fiataloknak. Ezért amíg a befutókat vártuk, Túri Judittal, az MAFC edzőjével beszélgettem. Mindenekelőtt arról faggattam, nem túlságosan megerőltető-e a triatlon a fiatal szervezet számára, és egyáltalán milyen korban legajánlatosabb elkezdeni ezt a sportágat. „Tíz — tizenegy éves korban. Három éve edzem a 11—17 éves hármaspróbá- zókat, egy éve az MAFC-ben, és arra a megállapításra Jutottam, hogy egyáltalán nem káros a fiatal szervezetre. Ugye, maga Is volt gyermek? Emlékszik, mennyit futott, kerékpározott, úszott abban a korban? Naponta kilométereket, lehet, hogy több tíz kilométert, s talán fáradságo't sem érzett. Nyugodtan elmondhatom, hogy minden e- gészséges fiú és leány, de elsősorban fiú naponta csak úgy kamaszos szórakozásból megtSSzi a rövid triatlon távját, és észre sem veszi. Idén kísérletképpen elindítottam felnőtt versenyen a serdülők között itt győztes Bók Róbert bátyját, Bók Tamást, és a r^gos mezőnyben negyedikként ért c'élba. Ilyen távot, mint a mai, neveltjeim közül eddig csak hárman teljesítettek, és látja, valamennyien célba értek. Meggyőződésem, hogy a triatlon a különböző nemzedékek sportja, korhatár nélkül űzhető.“ Szavalt látszottak igazolni a résztvevők közül Némethék. Németh József, a kassal (Košice) Állami Színház tagja és fia, Csaba. Apa és fia. Általában együtt vándorolnak versenyről versenyre, természetesen ki-ki a maga kategóriájában áll rajthoz. Az apa 54, fia 27 éves. C^aba idén harmadik lett Szlovákia bajnokságán. Harmadik lett Dunaszerdahelyen is. Elmondták, hogy idén általában minden egyes versenyen ugyanazt a helyezést érték el, s rendszerint nem adták alább dobogós helyezésnél, csak Dunaszerdahelyen került az idősebb Németh valamivel hátrább a mezőnyben. Amit azonban a trlatlon- ról mond, az akár triatlönlsta hitvallásnak is beillik. „A triatlon a sportok sportja. •^Versenysport, de szabadidősportnak Is megteszi, ha az ember csupán a kondícióját akarja vele tartani. Jobban össze sem lehetett válogatni a sportokat, a- melyek úgy megmozgatnák az ember minden izmát, mint a hármaspróba. Olőfoglalkozású embereknek kimondottan ajánlom, de nekem mint színésznek is valóságos felüdülés a rendszeres gyakorlás. Azelőtt futottam. A Kassai Békemaratonon is indultam, a legjobb időm két óra 44 perc körül volt. Csak hát a maratoni futás az én koromban már elég megerőltető, ezért nyergeltem át a hármaspróbára. Ha hamarább kitalálták volna, egész biztosan ezt, a sportágat űzöm kezdettől fogva.“ Fia, Csaba útja a hármaspróbához e- gészen máshonnan vezetett. Kerékpározott, élvonalbeli kerékpáros volt a Dukla Trenčín színeiben. Két éve foglalkozik a hármaspróbával. Mivel Kassán nincs ilyen szakosztály, mindketten az lAMES Kežmarok színeiben versenyeznek. „Sajnos, a bal térdem nem bírta a kerékpározással járó óriási megterhelést. Döntenem kellett, és áldom az Némethék As egyetlen „hölgy“ eszem, hogy a trlotlon mellett döntöttem, mert rendkívül sokoldalú sportág. A rövldebb, 40 vagy 80 kilométeres kerékpározás egyáltalán nem viseli meg a térdem.“ Örök vitatéma, hogy kiből válik a legjobb hármaspróbázó: a korábbi futóatlétából, a kerékpárosból, vagy az úszóból-e. Ezt a kérdést itt sem kerülhettük meg. A legtöbben az úszásra esküsznek. Köztük Túri Judit is, és nemcsak azért, mert azelőtt úszóedző volt. E riport képeinek szerzője, a csaílókö- zl és sok más verseny résztvevőjg,. a negyvenes Gergely Bálint is azon a véleményen van, hogy az úszás elsajátítása a legfontosabb. „Én azelőtt futballoztam (és futballozok ma is, többek között a csehszlovákiai magyar újságírók válogatottjában — a szerző megj.) és futottam. Indultam a Kassal Békemaratonon is. Hiába vagyok azonban Jó futó, ha mindjárt az úszásban hátrányba kerülök. Úszni ugyanis mindig csak amatőr szinten tudtam, Szencen (Senec) nincs is nagy lehetőségem edzni, és az én koromban megtanulni jól úszni, már túlságosan késő. Ennek ellenére imádom a triatlont, a versenyek légkörét, az itt összegyűlt társaságot. Lassan már egész bensőségesen ismerjük egymást.“ Végső soron az ő szavait igazolja Michal Kunic esete. Csak az Idén kezdett el foglalkozni a hármaspróbával, és máris Szlovákia bajnoka bámulatos sorozattal. Hat versenyen indult, és csak egyszer lett második, a többit mind megnyerte. Ezt is. Korábban a Slávia ÜK Bratislava úszója volt. „Ügy éreztem, hogy úszásban már túljutottam a teljesítményem csúcšán, a- ligha fejlődhetek tovább. Ma az úszásban egy huszonegy éves versenyző már öregnek számít. Általában a tinédzserek viszik el a pálmát. Hát így jutottam el a hármasprőbához, és nem bántam meg.“ Általában mindenki ezt mondja, pedig hármaspróbázónak lenni nem is olcsó mulatság. A sportág még gyerekcipőben jár, Szlovákiában tulajdonképpen még nincs is szövetsége, nincs, aki fedezné az anyagiakat. A versenyekre rendszerint saját gépkocsival utazgatnak, és még rajtdíjat is kell fizetni. De csinálják, mert szeretik, mert olyan soskoldalú sportág. S tulajdonképpen mindenki űzheti. Itt van például Branlslav Rogel. Síző, a Slávia SVŠT Bratislava leslklója. Apja, a szenvedélyes triatlonista unszolására kezdett el hármaspróbázni, s m^rls Szlovákia junior bajnoka. Azt mondja, hogy . nagyon jó kiegészítő sportág a téli sportokhoz. Minden slzőnek melegen fogja ajánlani. „Állítom, hogy a hármaspróba a legszebb sport a világon“ — mondta. Vagy talán még frappánsabban fogai- / mázott Szász Richárd, a verseny legfiatalabb résztvevője. Célba érése után alig kapkodta a levegőt, szemmel láthatóan ki volt merülve. Amikor azonban megkérdeztem, hogy miért csinálja, a következőt mondta: „Tessék elindulni egy versenyen, akkor megtudja!“ Lehet, hogy megszívlelem a tanácsát. Palágyi Lajos Gergely felvételei V
