Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-15 / 7. szám

J A néprajz megalapítója egy hnlnnr pnstamester Nemegyszer megesett már a tudo­mány történetében, hogy valaki negy­venéves koráig „úgynevezett“ normá­lis életet folytat, akárcsak a többi em­bertársai, majd egyszerre csak „meg­bolondul“. így voH ez egy Bucher de Peere nevű emberrel is, aki Francia- országban Díjon városának postames­tere volt, és mint e fontos tisztség vi­selője, nagy tekintélynek örvendett a polgárok körében. Gazdag és előkelő családba nősült, gyerekeit odaadóan nevelte, és hivatását méltósággal látta el. Dijonnak akkoriban 40 000 lakosa volt, azonban akkoriban a lakosság­nak alig egy tizede Ismerte a betű­vetés rejtelmeit. Még a főurak jó ré­sze sem tudott írni és hivatali írás- kötelezettségeit fizetett írnokokkal vé­geztette. 1773. április első napjaiban különös' dolog történt. A postamester éppen a posta Istállóinak áHIapotát ment »lln­örlznl, mikor arra figyelt feí, hogy a kertjében dolgozó szolgálélány ásás közben egy kődarabot emel ki a főid­ből és azt dühösen messzire hajítja. A kő éppen Bucher elé esett, aki fel­emelte és meglepetéssel konstatálta, hogy a kő pontosan olyan alakú, mint egy fejsze, és még a nyél számára fúrt lyuk is van rajta. Az érdeklődő posta­mesternek az asszony elpanaszolta, hogy a föld tele van kövekkel, és a kert szemétdombja évek óta gyűjtőhe­lye a kertből előkerült köveknek. A postamester kíváncsian nekiállt, hogy botjával előpiszkálja a sok furcsa követ. Ámulattal tapasztalta, hogy a sok kő mind valamilyen szerszámhoz hasonlít, és látszik rajtuk, hogy nem a természet véletlen játékának, hanem emberi kéznek köszönhetik alakjukat. Bucbemek az a gondolata támadt, hogy ezeket a kőszerszámokat olyan kor ; embere készíthette, melynek létezéséről . eddig nem tudott a tudomány. Ez a { gondolat azonban ellenkezett a kor hl- i vatalos felfogásával, melyet Cimler pá- I rizsi egyetemi professzor úgy fogalma- j zott meg, hogy a Földön az élet mln- I dig olyan volt, mint most. Mindig olyan ; állatok és növények éltek, mint a I maiak. j Bucher de Peere a kőszerszámok ta- I nulmányozása során arra a felismerés- ( re Jutott, hogy volt Idő az ember éle­tében, amikor olyan állatok és növé­nyek léteztek, amelyeket az ősember ilyen szerszámokkal és fegyverekkel ejtett el, Illetve gondozott. S ha volt Ilyen kor, akkor annak el nem porladó emlékeit bizonyára a Föld mélye rej­tegetheti. E naptól kezdve a dljoní postamester furcsa életmódra tért át. Negyvenéves korában kezdte elhanyagolni hivatását I és családját, és minden Idejét arra fordította, hogy a környéket járta, és a földből kő- és bronzdarabokat ásott ki. Erre a különös passzióra a város lakói Is felfigyeltek, és a postamester­ről azt terjesztették: öregkorára bebo­rult az elméje, és ócskaságokat gyűj­töget. Ez odáig vezetett, hogy hivata­lától megfosztották és bezárták a bo­londokházába, ahonnan csak fél évi vizsgálat után engedték ki azzal, hogy Bucher úgynevezett „csendes bolond“, akit csak a kövek érdekelnek, és sen­kit sem veszélyeztet. Azután eljött a francia forradalom, majd Napóleon kora. A császár egyip­tomi hadjárata során megismerte a ré­gi kövek jelentőségét, és mikor Pá­rizsban fülébe jutott Bucher különös szenvedélye, magához rendelte. Ekkor derült ki, hogy a dijoni professzor nem bolond, hanem korának egyik nagy tu­dósa. Napóleon Buchen kinevezte a párizsi egyetemre, ahol az megalakí­totta a világon elsőnek a néprajzi tan­széket. Elméletét az egész világ át­vette, amiért a francia akadémia tag­jának is beválasztotta. Mint magbecaüill tudós 1828-ban halt mpg. Világhírű órák Emberemlékezet óta az óra — az idő múlásának jelzője — fontos sze­repet töltött be az embert életben. S a középkortól kezdve mindig akadtak olyanok, akik különleges óraszerkeze­teket készítettek, amelyeknek híre be­járta a világot és emberek tömegét csábították az óra megtekintésére. Gia­como Dondi pádual órásmester már 1344-ben olyan órát készített a székes- egyház tornyára, melynek híre bejárta egész Itáliát. Még híresebb volt a strassburgl dóm tornyának órája, mely 1350-ben keletkezett. 1514-ben űjabb részletekkel bővült, és hibátlanul mű­ködött egészen 1630-lg, mikor egy vil­lámcsapás tönkretette. 1842-ben állítot­ták helyre, és azóta ismét működik. Ez az őrá a régi dóm déli hajójának falán éli és déli 12 órakor lép mű­ködésbe. Nem csupán az órákat, ha­nem a hónapokat, napokat, de a ka­tolikus ünnepeket is jelzi. Mutatja a napkeltének és -nyugtának idejét, va­lamint a Holdnak a Föld körüli mozgá­sát. Allegórlkus, szekéren ülő alakok jelzik a nap nevét, így a vasárnapon Apolló lovagol a Nap lovain, hétfőn Diána jön szarvasaival, kedden Mars, szombaton Jupiter jelenik meg a meg­felelő helyen. Az órából minden ne­gyedórában egy kisgyerek tipeg elő. és ráüt egyszer a csengettyűre. Minden fél órában egy serdülőkorú Ifjú jele­nik meg, 'és kétszer csenget A három­negyedeket egy középkorú férfi meg­jelenése jelrt, ki háromszor üt a csen­gőre, míg a teljes órákban egy aggas­tyán jön elő, aki négyszer csenget. Ez­után az ablak mellett álló csontváz üti meg a csengőt hangosan. Minden ti­zenkettedik órában passiójátékot mu­tat be az óraszerkezet. Délben és éj­félkor az óra tetején előtűnik a tizen­két apostol, és körbejárva meghajol a középen álló Krisztus alakja előtt, aki felemelt kezével áldást oszt az aposto­lok felé. Mikor a menet eltűnik a né­zők szeme elől, az óra tetején álló vaskeikas meglebbenti szárnyát, és há­romszor kukorékol rekedtes hangon. A strassburgl óra készítője szép lá­nyát legjobb segédjéhez adta felesé­gűi. A városi tanács egyik tagja azon­ban féltékenységből bosszút forralt a mester ellen, és esküt akart kicsikarni tőle. hogy hasonló órát senkinek sem fog életében többet készíteni. Az ön­érzetes mester í monda szerint erre azt felelte; „Az ég nem azért adott be­lém tehetséget, hogy azzal hiúságot .szolgáljak.“ Erre a dühös férfi rávette a taoiácsot, hogy vaklttassa meg az órásmestert. A kegyetlen ítélet végre­I hajtása az óra előtt történt, az elítélt utolsó kívánságára megengedték, hogy megslmogassa művét. Az alkotó azon­ban úgy nyúlt az óra kerekéhez, hogy az többé meg nem szólalt. XIV. Lajos Idejében érte el a fran­cia érásművészet a csúcspontját. A nagyurak vetélkedtek, hogy melyikük tud ötletesebb órát készíttetni. Az ud­var kegyeltje egy Burdeau nevű órás volt, aki egyébként kitűnő matemati­kus hírében Is állt. Burdeau, hogy a Napkirály kegyét elnyerje, olyan órát szerkesztett, melynek tetején negyed­óránként a középen ülő XIV. Lajos a- lakja előtt az európai választófejedel- I mek jelentek meg, akik elvonulva a i király előtt botjukkal ütöttek mély j meghajlás után a harangra. A teljes ! órában pedig az európai uralkodók bó­i koltak Lajos előtt, ős ütöttek a haran­!- gocskára botjukkal. Az óra működését 1 nagy ceremónia között mutatták be az udvarnak XIV. Lajos személyes jelen­létében. A gépezet azonban meghibá­sodott, és éppen akkor, amikor III. Vil­mos angol király bábja Jelent meg a színen, hogy meghajoljon nagy ellen­fele előtt. A Napkirály bábja lezuhant j trónjáról, és éppen ellenfele lábához esett. XIV. Lajos annyira feldühödött az őt ért sérelem miatt, hogy az órást a Bastille-be vetette. A Francia órásszerkezetek közül em­lítést érdemel még a híres dljonl óra Is, mely a Notre Dame templom tor­nyán tďálbató. A strassbnrgi székesegyház 1350-bűl eredő, 1842-ben rekonstmált órája. A legdrágább bgr Tavaly 16 500 fontért — 30 000 dol­lárért — cserélt gazdát egy üveg 177 éves |1811-es évjáratú) francia fehér­bor a Christie’s árverésen. A nemes ital a bordeaux-i szőlővidék déli ré­széről származik, új tulajdonosa egy svájci állampolgár, aki telefonon tette meg árajánlatát. Az árverés után a Christie’s kikiáltója megjegyezte: a ve­vő nem mondta meg, 'hogy mi szán­déka a borral, de ha van egy csöpp esze, akkor valószínűleg megissza. A borárverések eddigi rekordját egy 1787-es Chateau-Laflte vörösbor tartjBj amelyet a palackon lévő feljegyzés sze­rint Thomas jeffersonnak, az Egyesült Államok harmadik elnökének szántak, de a szállítás végűi meghiúsult. A bélyeg is üzlet Nagy-Brltanniában rövidesen megszű­nik á posta újabb monopóliuma. A te­lefonszolgáltatás után ezúttal a bélyeg- értékesítésről van sző. Bélyeget eddig kizárólag a posta adhatott el. Az utób­bi időben kísérleti alapon boltok, tra­fikok is elkezdték ugyan árusítani, de haszon nélkül. Most az a terv, hogy a bélyegeket vlszonteladásra boltok, üz­letek, trafikok is árusithaják, s haszon is lesz rajtuk. A posta a bélyegek név­értékének 95 százalékáért adják át őket, eszerint a nyereség 5 százalékos lesz. Várhatóan 35 000 üzlet, bolt, tra­fik kapcsolődik be a bélyegeladásba. A szigetországban naponta több mint ötvenmillió levelet, csomagot továbbí­tanak. így szolid haszonra számíthat­nak a kereskedők. 30 000 éves mamutbébi Az utóbbi évtizedek egyik legszen­zációsabb mamutleletének tudományos értékeléséhez láttak hozzá leningrádl szakemberek. Nyugat-Szlbérlából egy különösen értékes csomag érkezett Le- ningrádba: a tudósok asztalára egy alig 30 000 éves mamutbébi földi maradvá­nyai kerültek. A meglehetősen fiatal őslény teteme az örök fagy btrodal- mában mégsem konzerválódott tökéle­tesen. Az életfontosságú szervek már bomlásnak indultakj de csodával hatá­ros módon a bébi nyelve egészben ma­radt. Ennek a szöveteit vetik most ala­pos vizsgálat alá, hátha újabb részle­tek derülnek ki a mamutok táplálko- sl szokásairól. 20 év után Talán megismétlődik a megismétel­hetetlen? Mindenesetre tény, hogy az eredeti szervezők húsz év múltán Is­mét rockfesztlvált terveznek Wood- Stockban, részben az eredeti szerep­lőkkel. John Roberts és a Joel Rose­mann, a legendává nőtt 1969-es fesz­tivál szervezői máris teljes gőzzel hoz­záláttak a szervezéshez. Közölték: is­mét kiadják a fesztivál anyagából ké­szült lemezeket (eredetileg egy tripla és egy dupla album jelent meg), be­mutatják a háromnapos rockUnnepről készült filmet, és már megkezdték az eredeti koncert megmaradt jegyeinek, plakátjainak árusítását. Az eredeti je­gyek 35 dollárért kelnek el. Mint mond­ták, emlékkoncert Is lesz, de szerep­lői egyelőre nem ismertek. Az egykori sztárok közül janis joplln és Jiml Hendrix már nem él. Richie Havens je­lezte, hogy adott esetben szerepelne, de mások eddig nem csatlakoztak hoz­zá. Reménykeltő a hír, hogy a közel­múltban újjászerveződött a Crosby, Stills, Nash and Youn együttes, s a hírek szerint feltámad az akkori Idők másik sikercsapata^ a Jefferson Airpla­ne is. Oj, hatékonyabb antibiotikum A Kanadai Szövetségi Gyógyszerügyi Bizottság engedélyezte egy új, hatéko­nyabb antibiotikum gyártását, amelyet Clprónak neveztek el. Eddig nem gyó­gyítható baktériumos fertőzéseket lehet vele kezelni. A Clpro az első az úgy­nevezett Klnolon antibiotikumok máso­dik generációjából. A klnolon első ge­nerációjába tartozó anübtotlkumokkal a maláriát gyógyítják, a második ge­nerációba tartozó antibiotikumokkal pedig a légzésszervi, á hasüregl és a bőrfertőzéseket fogják .gyógyítani. Dr. Allan Ronald amerikai tudós szerint a Klnolonok forradalmasítják majd több fertőző betegség gyógyítását, mert feleslegessé teszik a kórházi kezelést. A Clpro, amelyet a beteg naponta két­szer vesz be pirulákban, eredménye­sen megszünteti a fájdalmakat és a gyulladásokat. Az eddigi antibiotiku­mok elégették a megtámadott bakté­riumokat, a Klnolok viszont megaka­dályozzák a baktériumok kifejlődését. A Clpro azonkívül, hogy gyógyítja a lógzésszervl, genltálls, vesevezetéki, hasüregl, csont- és bőrbetegségeket, si­keresen megöli a staphylococcus bak­tériumokat, amelyek ellenállókká vál­tak a tetraclklinnel és más klasszikus antibiotikumokkal szemben. A staphy- lococcusok többek között gennyesedést okoznak. Megadóztattak egy gengsztert Fukuoka japán városban egy gengsz­ter, Hlrco Morito bepörölte az adóhi­vatalt, mert szerinte túl sok adót kell fizetnie abból a Jövedelemből, amelyet kábítószer-eladással szerzett: 290 000 dollárnak megfelelő összeget. Tavaly 570 kiló anfetamln nevű kábítószert csempészett Japánba, amelynek fekete­piaci értéke 8 millió dollár. Móritól ezért letartóztatták, életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, valamint 10 millió jenes pénzbírságra. A gengszter panaszt nyújtott be, és még szabad­lábon van. A rendőrség értesítette az adóhivatalt, hogy meg lehet adóztatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom