Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-15 / 7. szám

Lengyel Ferenc érdemes művész és Fabó Tibor az Ármány és szerelemben. SIKER A THALIÁBAN Három évtized elmúltával ismét színpadra vitték az Ármány és sze­relem című Schiller darabot. Ez Wbb okból is Indokolt volt. Egyrészt azért, mert rég várt, s nem mindennapi játékiebetűságet kaptak a Xhália mű­vészei. Másrészt azért, mert ismét örülhetett a néző is, hiszen Fried­rich Schiller darabjával találkozni Onnepszámba megy. A most bemu­tatott tragédia élményt, erkölcsi ér­téket és tanulságot, valamint tár­sadalmi eseményt nyújtó volta miatt — úgy érzem — arra hivatott, hogy még több és hűségesebb hlvet sze­rezzen a színháznak. Ezt az eszmefuttatásomat egy tör­ténelmileg igazolt ténnyel kezdem: a színház örök idők éta a társada­lom függvénye. Kettőjük viszonya az idők folyamán változó lett. Voltak korszakok, amikor a társadalomnak a színház volt e téren minden, úgy is mondhatnánk, a közvélemény szó­szólója. Napjainkban azonban osz­toznia kell a tömegtájékoztató esz­közökkel, amelyek sajnos elvonják az embert a színháztól. De az is Igaz, hogy a színház a mai társa­dalom egyedüli közvetlen, mással nem pótolható művészi megnyilatko­zása, az életet megjelenítő és bíráló ábrázolások egyetlen megmaradt te­rületei Ezért lényeges, hogy a szín­ház tudja, mivel és hogyan hasson közönségére. Schiller most bemutatott polgári tragédiája sokatmondó mű. A 18. századvégi német klasszicizmus jel­legzetes humanitás-drámája. Intő vészharang, amely az emberiesség, a magasabb rendű, „emberebb ember“ gondolatán épül fel. Olyan tragikus konfliktust tartalmazó dráma, amely­nek bonyodalmát az ember jogainak és elemi szabadságának tiszteletben tartása oldja meg. Schiller a világirodalom legna­gyobb drámaírói közé tartozik. Al­kotásaiban a történelem ürügyén a múltat ábrázolja, de tulajdonképpen a jelen problémáira gondol, s ezért tudnak művei még ma Is időszerűek maradni. Az Ármány és szerelem tár­gyát saját korából merítette. A da­rab hőseinek (Ferdinándnak és Luj­zának, a két szerelmesnek) sorsá­ban tárja a nézők elé egy német fejedelemség reakciós nemessége és a polgárság (a haladás akkori eló- harcosaj közötti tragikus összeütkö­zést. A szerelmespár — bár elbu­kik —, etikailag mégis gy>ő:^lmet arat az emberi aljasság és erőszak fölött, erősítve a néző igazságosság­ba, az elvárt erkölcsi elégtételbe ve­tett hitét. A bemutató közönsége végig fo­kozott érdeklődéssel követte és él­vezte az előadást. Ez elsősorban a rendező, Rencz Antal érdeme. Főleg azért, mert képes volt egybeforrni az együtt alkotó kollektívával, s így érvényre tudta juttatni művészi el­képzeléseit és társadalmi törekvéseit. A cselekmény következetes felépíté­sével, a színpadi alakok jellegzetesen vonzó és visszataszító viselkedésével szemléletesen értékeli a kor társa­dalmi jelenségeit, s egyben hangsú­lyozza a darab mondanivalóját. De kitettek magukért a Thálla mű­vészei is. Produkciójukat közös mű­vészi törekvés vezérelte. Szerepük megfogalmazásában és megformálá­sában bőven merítettek a színjátszás gazdag eszköztárából. Ennek követ­keztében a színpadi alakok növekvő belső feszültsége izgalmas, erőteljes pillanatok felvillanásában ismétlődik a színen mint a csaknem önkívületi színjátszói Ihlettől hevített lelkiálla­pot vetülete. Az ellentétek harcát kitünően jellemezték a bennük tör­ténő változás és fejlődés, az élmény- elemek újjáalkotásának, transzponá­lásának és spontán átéltségének tük­rében. A szereplők közül Lengyel Ferenc érdemes művész meggyőzően árnyal­tan alakította Von Walter minisztert, akinek a hatalmi harc eltörpíti apai mivoltát. Tudott elvakultan kegyet­len és megkésve megbocsátó és meg­térő lenni. Fiát, Ferdinánd őrnagyot Dudás Péter formálta az erkölcsi tisztaság erőteljes és hatásos voná­saival hiteles színpadi figurává. Von Kalbot, a herceg plperkőc, plpogya és gyenge jellemű udvarnagyát Fabó Tibor keltette életre, hatásosan hang­súlyozva nagyravágyását és gátlás­talanságát. Kövesdl Szabó Mária (La­dy Milford) kiemelkedő alakítását az átélt Indulatok mesterien adagolt, fokozatos gazdagodása jellemezte. Wurmot, a miniszter magántitkárát Pólós Árpád teremtette visszataszító negatív figurává. Ez talán tovább fokozódhatna a színpadi beszéd, a mozgás, a maszk még jobb háng- súlyozásával. Várady Béla (Miller, muzsikus) és Gombos Ilona (Miller- né) mély emberi érzéseket szólaltat­tak meg őszintén átélt játékukban. Lujza (a lányuk) szerepében Barto- lás Kati mutatkozott be sikeres tel­jesítménnyel, legyőzve a tűzkereszt­ség lámpalázát. Tetszett Dósa Zsuzsa (Sophie, a komorná) és Gyurkovlcs Mihály (komornyik) pontosan «meg­fogalmazott alakítása is. Az egységes stílusú, ízléses, egy­szerű és jó képváltású díszlet ján Hanák érdeme, aki mint vendég ko­vácsa a sikernek. A korhű kosztü­möket • Danlca Hanáková — szintén vendégként — tervezte. Szűke Mváii Az fisszegzisek Heje Az esztétikai követelmények mindig fontosak voltak a Smena kiadványai esetében. Negyven év az ember életében olyan kor, amikor még a nosztal­giára hajlamosak sem összegezhet­nek, legalábbis akkor nem, ha nem önteltek, vagy éppen mártiromságra nem törekednek, s felnagyítva leg­kisebb tettüket is, éppen az édes semmittevésre készülődnek. Kicsit más a helyzet, ha négy évtized mun­kásságára egy kollektíva — jelen esetben egy kiadóvállalat — tekint­het vissza. Ilyen esetben nemcsak lehetséges, hanem szükséges Is az összegzés. Különösen érvényes ez napjainkban, amikor Is történelmi szemléletváltásnak, jelentős társadal­mi átépítésnek vagyunk a tanúi és részesei, s a demokrácia perspektí­vájával, a néphatalom valós beve­zetésének, a kisközösségi — tehát az alulról jövő, de átfogó — kezde­ményezések szükségszerű elfogadásá­nak lehetőségével állunk a harmadik évezred — ha jobban tetszik, a XXi. század — küszöbén. Nos, kiadóvállalatunk is összeg­zett az elmúlt napokban fennállásá­nak 40. évét ünnepelve; Az általános feladatokról, célokról lapunk előző számában nyilatkozott a vállalat i- gazgatója, jaroslav Šišolák mérnök, aki egyként tartja fontosnak a vál­lalat által kiadott lapok napi ha­tását a közgondolkodára s a könyv­kiadás állandóbb értékeket hordozó termékeinek tudatformáló szerepét. Ez utóbbit volt hivatott prezen­tálni az a kiállítás, amelyet a ki­adóvállalat az évfordulóját megelőző napon nyitott meg a fővárosi Laco Novomeský-klállltóteremben. Termé­szetesen egy ilyen kiállítás legfel­jebb sejtetni tudja egy 40 éves könyvtermés értékelt, érdemelt, főleg ha maga a kiállító sem törekszik arra. hogy időrendi, átfogó bemu­tatót tartson. A könyvek válogatásá­nál inkább a profil dominált — szép­irodalom, történelmi-politikai kiadvá­nyok, műszaki szakkönyvek, tényiro­dalom, a SZISZ módszertani publi­kációi, társadalomtudományi kiadvá­nyok — s az esztétikai hatás, ame­lyet egy-egy könyv grafikai megol­dása, kivitelezése hordoz magában. Ilyen szempontból viszont reprezen­táns kiállítást sikerült megvalósíta­nia a Smenának. Az már csak ter­mészetes, hogy azért, mert kiadvá­nyai általában is a szépen kivitele­zett könyvek közé sorolhatók, s kül­detésének megfelelően — Ifjúsági ki­adóról van szó — a korszerű, prog­resszív, tehát fiatalos megoldásokra törekszenek a tervezők. Ilyen tekin­tetben pedig nemcsak a hazai kiad­ványok között tűnnek ki a Smena könyvei, hanem nemzetközi viszony­latban is a keresett és elismert ter­mékek közé tartoznak. Erről tanús­kodik az a kiállításon is szereplő két könyv (Miroslav Válek: Zakáza­ná láska. J; Barlca: Vede a národu), amely tavaly A világ legszebb köny­ve elnevezésű lipcsei nemzetközi ver­senyen bronzérmet kapott. A kiállítás kapcsán Jozef Gerbőc, a könyvkiadó főszerkesztője, elmond­ta, hogy napjainkra kialakult a ki­adóban egy olyan sorozatrendszer, amely lehetővé teszi az frásosság minden műfajának a kiadását, ezért a közeljövőben újabb sorozatok in­dítását nem tervezik. Ellenben sor kerülhet kisebb belső strukturális vál­toztatásokra. Mindenekelőtt a tény­irodalom terén szeretnének az eddi­ginél Is több és Igényesebb köny­vet kiadni, bár ehhez jelenleg vi­szonylag szűk alkotói gárda alakult ki. De a Smenának többek között az Is a célja, hogy ösztönözze és fel­karolja a fiatal, kezdő alkotókat, hi­szen sok esetben csak a lehetősé­gek hiánya miatt szorul a háttérbe ögy-ögy műfaj. Irányzat. A Smena 40. születésnapját ünne­pelve szép eredményekről számolha­tott be, s' az elszánások szerint a jövőben Is a minőség és a korszerű­ség lesz a fő Irányelv. Ügy legyen, hiszen ez mára korparanos.-M­Ďr. Weninger Antal AZ IDŐ PARTJÁN Laikusként — minimális tapasztala­taim birtokában — írom e könyvianer- tetést. Teszem ezt azért Is, mert a- mennyl ellenzője van századunkban a Jógának, annyi pártolója is. Egyik oldalon azok, kik a szellemi vagy fizikai megterhelések miatt az összeomlásig sodródtak tán, és végső menedékként lehetőségként a jógát választották. Mint utolsó szalmaszálba: a Jógagyakorlatokba kapaszkodtak, és bízva bíztak. Legtöbben — szerencsé­jükre! Csak tényként írom Ide, hogy a kínai asztalitenisz-válogatott a mér­kőzések előtt mindig meditáciős órá­kat tart, de ugyanezt teszi az Ameri­kai Egyesült Államok válogatott vízl- labdacsapata Is. ök tudják, hogy miért! De azt is el kell mondanom, hogy auto­géngyakorlatokkal kezelik a narkóso- kat és az alkoholistákat is. Az egyik oldalon tehát: gyakran a szellemi, rit­kább esetekben a fizikai megfáradtak, de ugyanitt az élsportolók, jeles entel- lektüelek. A Jóga ellenzői közt pedig általában azo£, akilc a szomszédban fél füllel hallottak valamit a jógáról, de az a bizonyos kapu nem nyíkutt ki előttük. Nem volna helyes, ha Weninger An­tal könyvének tartalomjegyzékét leír­nám. A szöveg hihetetlenül gazdag. Weninger megállapításai, tanácsol el- gondolkoztatók. „A Jóga sem akadé­mikus tudomány, de széles körű ta­pasztalat, amelyet lehet tudományosan magyarázni, ám ez a magyarázat még távolról sem jóga.“ Értsük ezen azt, hogy a Jóga megtanít felfedezni ma­gunkban a kimondhatatlant, hiszen a Jóga célja nem más, mint a szellemi és testi egészség összhangja. Tapasztalatból tudom, hogy a fizi­kai erőnlét még nem garantálja a szel­lemi erőt Is. Az ember naponta építheti magában fizikai erejét, törődhet testi tisztaságá­val, de bizo.iyos tünetek — például az összpontosítási készség hiánya vagy a stresszhelyzetekben mutatkozó blzony­Kspai talamág arra utal, hogy nincs minden rendben az alanyunknál. Az izmainkat úgy keU megdolgoztat­nunk, hogy közben az ember szelleme Is megtisztuljon, felvérteződjék a kon­fliktusok ellen. Testi bajaink általában a szelilemi problémáink miatt jelentkeznek, de a Jóga viszont megtanít bennünket a ki­tartásra, küzdőképességünk növelésére. Ugyanakkor a lelki elmélyülés által a mélytu4at szabadjára engedésével, a szabad asszociációkkal,, a meditációk­kal és koncentrációkkal felismerjük magunkban azt, amit Jobb megnevezés híján ügy Is mondanánk: „önök em­beri“. Az újragondolások által tehát nemcsak megtisztíthatom lényemet a lerakodó Indulatoktól, képzettársítási zavaraimtól, kényszerképzeteimtől, fé­lelmeimtől, bizonytalankodásaimtól, ha­nem rejtett összefüggéseket fedezhe­tek fel az események közt^ olyanokat, amelyet elmélyült meditáció nélkül nem tudnék tudatom felszínére hozni. Az emberi agyról Jól tudjuk, hogy min­den élményt tökéletesen rögzít. A Jó és kellemes élményeket éppúgy, mint a fertelmeseket. Viszont az árnyék el­fedi a fényeket, és egy Idő után már magunk sem tudjuk, miért: nyomott hangulatban ébredünk, nyomott hangu­latban fekszünk le. A Jóga helyett általában a szeszhez. az Idegnyugtató tablettákhoz nyúlunk, | és elindulunk a lejtőn. | Az ember hajlamos az egyszerűbb ! utat választani. Még akkor is, ha tud- | va tudja, hogy ennek szörnyűséges bu­kás lesz a vége, pokoljárás. A jógázás Időigényes kedvtelés, hiszen a napi félórás vagy kétszer félórás gyakor­lattal két-három, rosszabb esetben több hétig Is eltarthat, amíg állap.otunk észrevehetően Javul. Ha tanácsot adhatnék bárkinek: a Jógát Javasolnám már csak azért Is, mert az ember Jobban és gyorsabban kipihenheti magét, ha Jógázlk. Ugyan­akkor teljesen „Ingyenes“. A Jógának úgy lehetünk a megszállottjai, hogy közben teljesen Józanok maradunk. S általa nem romlik az egészségünk. Aki Jógázlk, annak egy idő után nem lesz szüksége semmiféle ajzószerre. Weninger Antal Budapesten él. Túl van a nyolcvanon, de még ma is he­tente kétszer fogadja a tanácstalano- . i kát. Munkái, tanácsai nagy néps^ű- ségnek örvendenek. És ez Jó! Weninger nemcsak a J6- gázással, annak lehetőségeivel Ismertet meg bennünket, hanem objektív átte­kintést ad magáról a nagyvilág jóga­irodalmáról Is. Örömmel ajánlom az olvasók figyelmébe ezt a Tankönyv- kiadó gondozásában megjelent művet. Vajkai Miklúi

Next

/
Oldalképek
Tartalom