Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-01 / 5. szám
A darab megbukott, mert megbuktatták (BESZÉLGETÉS VARGA MIKLÓSSAL) ■ Régóta semmit sem hallottam az együttesedről. Mi van a VM Banddel? — A legközelebbi tervünk a soron következő harmadik nagylemezünk elkészítése, amelynek hanganyagát nyáron vettük lel egy bécsi lemez- stúdlőban, osztrák zenészek közreműködésével. A várható megjelenés reményeink szerint márciusra tehető. ■ Hol lesz ennek a hamarosan megjelenő zenei anyagnak az élő be- mntatója? — Egy lemez akkor eladható, ha turnén is bemutatják a hanganyagát. Természetesen ezt hazai vonatkozásban mondom, nálunk Magyarországon néhány hetes körutat szervezünk. Közeli terveink között szerepel egy angol nyelvű nagylemezünk nyugati megjelentetése is. ■ Hol jelenik meg ez a korong? — Egy müncheni stúdióban rögzítjük az angol változatot, amely néhány régebbi szerzeményünket Is tartalmazza majd. Német nyelvterületen egészen biztosan meg lehet majd venni az albumot, de reméljük, más nyugat-európai országokban is megjelenik. ■ Te elég sokszor vállalsz szólószerepeket is. Régebben említetted, hogy fellépsz majd a jézus Krisztus szupersztár című rackuperában. Hogyan alakult a sorsod? — Tavalyelőtt decemberben volt a bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban. Három évre tervezték a darab futtatását, de sajnos csak egy évadot tudott megérni. — Pedig világhírű rnckoperáról van szól — Szó sincs arról, hogy megbukott, csak megbuktatták. ■ Ezt nem értem ... — Az előadást minden egyes alkalommal telt ház előtt tartották. A színház vezetésében történt változások miatt a főrendezőt megbuktatták ... ■ Ha egy darabot telt ház előtt játszanak, hogyan lehet megbuktatni? — Számomra az a felháborító, hogy épp azt a főrendezőt „léptették le“, aki „felrázta“ a színházat. Pedig ez a darab nagy tömegeket vonzott, valódi tömegszínház jött létre. Hogy ml volt a főrendező ellen a vád? Csak annyi, hogy túlságosan népszerű színházat létesített. ■ S ez nem vette a kedvedet újabb szólószerepektől? — Ez a fajta struktúra valóban megijesztett, de a s/.ólószerepektői semmi esetre sem vette el a kedvemet. Például tavaly augusztusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Költő visszatér című új magyar rockoperában Petőfit énekeltem. ■ Szólószerepekrdl beszélünk, miközben te egy rockegyüttes tagja vagy. Lehet ezt a kettőt együtt művelni? ^ Nálunk semmilyen megkötés nincsen. Zenekarunkban az vállal szólószerepeket, aki akar, és akkor, amikor erre felkérik. Ebben eddig sem akadályoztam meg a zenésztársaimat, s ežután sem fogom. Azt hiszem, ez ma Magyarországon egy eléggé általános jelenség, hogy nemcsak a szigorúan vett zenekari szférában dolgoznak, hanem azon kívül is. ■ Hány éves vagy? — Én? Harminckettő. ■ Korodat tekintve fiatal vagy. a popzenében azonban már nem tartozol a legifjabbak közé. Mit szólsz az új rockcsapatokhoz? — A rockutánpótlást tekintve eléggé változó a kép. Sok zenekar van, de a valódi tehetség kevés, mert az együttesek felaprózódnak. ■ Talán mert elijesztik őket... — Lehet benne valami. Ez viszont mégsem magyarázat, mert a korábbi években sokkal nehezebb volt lemez- lehetőséghez jutni, sokkal szőkébb, belterjesebb volt ez a piac. Most már gyakorlatilag az Is megjelentethet lemezt, aki két hangot meg tud fogni a gitáron. Na persze ezzel nem akarok senkit se lebecsülni, csak érzékeltetem, hogy mennyire felhígult a mezőny, mennyivel nagyobbak a lehetőségek. Ennek ellenére a mai napig is meglévő nehézségeket nagyon sokan nem vállalják, s inkább feloszla- nak. ■ De hát ez a műfaj elhalását is magával hozhatja. Vagy mégsem kell félnünk? — Ha ebből a szakmából nem csak a legmenőbbek élnének meg jól, nagyobb lenne a vonzalom. Hiába tehetséges egy zenekar, ha nem kap elég felléjiésl lehetőséget, vagy az esetleges nagylemezét csak tízezer példányszámban jelentetik meg. ■ Akkor mégiscsak tartanunk kall a szakma elhalásától... — Ilyen megközelítésben igen. ■ Te is félsz? — Mitől? ■ A haláltól... — Azt hiszem, csak annyira félek, mint minden ember, de ezt a félelmet csak akkor érezzük erősebben, ha közelebb kerülünk a véghez. ■ KOLLER SANDOR — Igazából semmilyenek. Nem volt módom kibontakozni. De sosem lehet tudni, mikor, hol figyelnek fel rám. — Van-e hol felfigyelni rád? — A zeneiskola keretein belül szoktam fellépni saját szerzeményeimmel. Egyébként nincsenek lehetőségeim, de még ha lennének is egyrészt, korlátozva vagyok. — Ezt nem értem. — Ha nem a zeneiskola „kiküldöttjeként“ szerepelek egy rendezvényen, és ha erről nincs pecséttel, aláírással ellátott engedélyem, akkor illegális fellépőnek minősülök. Egyszerűen szólva minden egyes fellépéshez külön engedélyt kell kérnem az illetékes járási szervezettől. Én meg nem vagyok hajlandó állandóan kérvényeket írni. ha fel akarok lépni. — Ez befolyásolt hát abban, hogy a szerződésed lejárta után esetleg mégsem maradsz tovább a zeneiskolában? ,JI szintetizátorzene megszánottia vagviik“ (Beszélgetés Rédli József zenetanárral) — Bátyád is zenetanár. Mindketten az Ipolysági (Sahy) zeneiskolában tanítotok. Nálatok családi hagyománynak számít, hogy zenével foglalkoztok, vagy véletlenszerűen alakult így? — Részben véletlen, részben hagyomány. A szüléink nem foglalkoztak zenével, ezért véletlen, a gyerekeik viszont mind, ezért hagyomány. Az alapot, a hét év zeneiskolát mindegyikünk elvégezte. Ki hegedűn, ki zongorán, ki harmonikán tanult. A bátyám konzervatóriumot végzett Kassán fKošlcej. Én csak az alapot végeztem el, és ezután még egy évig jártam a szlovák fővárosba egy nyugdíjas zenetanárhoz zongoraleckéket venni. — Miért nem mentél te is konzervatóriumba? — Mert úgy jött ki, hogy elsős középiskolásként fejeztem be a zeneiskolát. — Hová és milyen középiskolába jártál? — Az Ipolysági Szlovák Tannyelvű Gimnáziumba. — Ez meglepő, mármint hogy magyar tannyelvű alapiskolából szlovák nyelvű gimnáziumba jelentkeztél. Miért? — Főiskolára készültem, és a szlovák nvelv kedvéért döntöttem így. — Érettségi után hogyan alakult életed? — Egy évig irodai munkát végeztem, ezután következett a két év katonaság. A katonaság után nevelőként a helyi kisegítő szaktanintézetben helyezkedtem el. — De hiszen az Imént azt mondtad, a főiskola kedvéért... — Igen. Kétszer Is voltam felvételezni Kassán a Műszaki Főiskola Gépészeti Karán, de nem sikerült. Tovább aztán nem Is próbálkoztam. Most már inkább azon vagyok, hogy a jövömet biztosítsam. Gondolok itt a családalapításra, és az ehhez megfelelő körülmények megteremtésére. Nem akarok fejetlenül nősülni a semmibe. Biztos hátteret kell teremtenem, és ehhez jól fizető állást kell találnom. A zeneiskola nem az. — Mennyit keresel? — Ezerhétszázötven korona az alapfizetésem. Ebből nem lehet tgazából takarékoskodni és házat építeni. Az előző munkahelyemen jóval többet kerestem. — Ha ez így van, akkor mért hagytad ott? — Nevelő voltam. Valójában nonstop szolgálatot kell ott teljesíteni. Az állandó éjjelezés kikészíti az embert. Ha nem aludtam ki magam. Ingerültebb voltam. Nem a gyerekekhez, otthon vezettem le a feszültségeket. A szüleimmel, szemben voltam nyersebb. Ez volt až egyik ok, hogy otthagytam, a másik meg a zene. A zene közelébe akartam kerülni. Amint egy üres hely kínálkozott a zeneiskolában, mentem. A szintetizátorzene megszállottja vagyok. Példaképem, Jean-Mlchel jarre mintájára dolgozom ki a szlntetlzátorzenét, és életcélomnak tekintem népszerűvé tenni. — Saját szerzeményeid vannak-e? — Igen. Némely darabom elég magas szinten van. Ez nem az én nagyképű kijelentésem. Még a katonaságnál beneveztem egyik művemmel, a D-moll szonátával, egy szerzői versenyre, és sikerült az országos döntőig eljutnom. Ez önbizalmat adott, mert megbizonyosodtam, nem csacs- kaság az, amit csinálok. — Milyen lehetőségeid vannak mint Ifjú zeneszerzőnek? — Részben, utólag jöttem rá, hogy sok az, amit vállaltam. Nem tudok egyszerre százszázalékosan zenét tanítani, zeneszerzéssel foglalkozni, és családi házat építeni. Tudom, hogy jó és rossz Is van az életben, de kérdés, hogy melyik van túlsúlyban. — Mégis, hogy képzeled el a jövő- det? — Tudom, hogy hogyan képzelem el, csak azt nem tudom, hogyan lesz. Családot szeretnék, és egy békés családi fészket. — Neked ennyire fontos, hogy huszonhárom évesen fér) és apa legyél? Kortársaidra ez nem jellemző. — Mert azt mondják, hogy éljük még az életünket szabadon. De most én teszek fel egy kérdést. Nem vall ez önzó emberre, hogy csak maga- mért éljek? Szerintem ez önzés. Mert lényegében az az embernek a küldetése, hogy generációt hozzon generációra. Én keresem a másikat, a másik felemet, és amíg nem találom meg, félembernek érzem magam. Jövőm egyik célja: megtalálni a társamat. A másik cél: kell, hogy legyen az embernek egzisztenciája, olyan egzisztenciája, amely a végzettségéhez viszonyítva megfelelő. És persze nem utolsó célom a szintetizátorzene népszerűsítése. ’ ' — Beszélgetésünk végén mit kívánjak neked: pénzt, sikert, lehetőségeket? — Tudod mit? Mindenből annyit, amennyit ténylegesen megérdemlek. Egy picivel sem többet, de keseseb- bet sem. — Akkor kívánom neked (Is): mindenből a megérdemelt részedet. BALAZS ZSUZSA 1. Iveta BartoSová: Tichá píseň 2. Cézár: Vizitka 3. Petra Janó: S láskou 4. Modus: Ked sa raz oCi dohodnú 5. Richard Balí: Magická flétna 6. Výbér: Výbér 7. Michal David: Chcem žít bez obáv 8. Alice Hálóvá: BratffCkű mú] 9. Zenit: Ked fa nechá dievCa 10. Hana Hegerová: PotmSšilý host 1. East: A szél, az álom és a tündér 2. Edda: Mindig veletek 3. R-Go: Monogám vagyok 4. Bikini: Itt élek én 5. Klan: Szép ú] világ 6. Krokodyl: Számol] sí tízig 7. Lord: Szemedben a csillagok 8. Step: Igen 9. Osslán: Nyughatatlan 10. Pap Rita: Hét forró éjszakán vilAglista 1. Bobby McFerrin: Ne aggódj, légy boldog 2. Sam Brown: Stop 3. Willie Nelson: Hold folyó 4. Inzs: Ma éjjel kívánlak 5 Blue System: A bőröm alatt 0. Bad Boys Blue: A világ nélküled 7. Black: Az egyetlen vagy 0. Pét Shop Boys: Nem vagyok megsérülve 9. George Michael: Csókolj meg egy bolondot 10. Kim Wilda: Sose bízz meg egy Idegenben zsAkbamacska Színes posztert nyert: Feyer Edit kolá- rovói, Hocher Éva dunakarvai (Kravany nad Dunajom), Kovács Klára pelsőci (Ple- šivec), Monák János rozsnyöi (Rožňava) és Follegi Noémi magyarországi olvasónk. POPCSEREBERE Zsíró Katalin (079 01 V. Kapušany, Agátová 10): Adok Tiffany, Thomas Anders, Black, jlm Kerr, Matthias Jabs, T’Pau, Rick Astley, Sabrina, Hellowen, Falco, Doro Pesch, Nick Rhodes, Bon Jovi, Iveta Bar- tošová-képeket. Kérek A-Ha, Bros, Michael Jackson, Depeche Mode-képeket, -posztereket Vozár Imre (044 23 jasov 373): Adok Michael Jackson, C. C. Catch, Sandra, Modem Talklng-képeket, valamint egy R-GO lemezt. Kérek Sabrina, Samantha Fox, Bros- -képehat, -posztereket, -jelvényeket. Inhdsz Denies (94110 Tvrdošovce, Družstevná 4): Adok Tina Turner, VaSo Patejdl, Modus, Banket, Dolly Roll, Helena Vondráőková, R-Go, Júlia Heőková, Marika Gom- bitová, Nena, Phil Collins, Depeche Mode, Miroslav Zblrka, Modern Talklng-képeket, -posztereket Kérek Bros, Mllll Vanllll, C. C. Cacht, Madonna, Sandra, Michael Jack- son, Sabrina-képekat. AZ ÉV slágerlistája Egyáltalán nem panaszkodhatunk, a szavazatok összeszámolásakor valóban volt mit csinálnunk. A szavazatokat a sokrétűség jellemezte, de mielőtt áttekintenétek a „kimutatást“, ne feledjétek, ebből a sorrendből következtetéseket levonni nem célszerű. AZ ÉV ÉNEKESE 1. Dalibor Janda — Kiki — Michael Jack- son; 2. Richard Müller — Pataky Attila — George Michael; 3. Peter Nagy — Végvári Adám — Rick Astley. AZ ÉV Énekesnője 1. Iveta Bartošovi — Zoltán Erika — Sandra; 2. Heidi — Vlncze Lilla — Samantha Fox; 3. Mirka Brezovská — Pap Rita — Sabrina. AZ ÉV EGYÜTTESE 1. Team — Step — Pet Shop Boys; 2. Turbo — Fan-Fan — Depeche Mode; 3. Modus — Neoton Família — Bad Boys Blue. AZ ÉV FELFEDEZETTJE 1. Team — Ossián — Bros; 2. César — Kabalababa — Bine System; 3. Zenit — Piknik Club —■ Black. AZ ÉV NAGYLEMEZE Iveta Bartošová: I. B. — Napoleon qLO: Júlia nem akar a Földön (árnl - 'i'eok; Wonderful Life. AZ ÉV CSALOdASA: Citron — Ssfles Judit — Modern Talking AZ ÉV ZENESZERZŐJE Richard Kybio —- Larch István — Diether Bholen AZ ÉV SZÖVEGÍRÓJA Boris FUan — Tmnkos Andr'« Dava Oahan AZ EV DALAt L Reklama na ticho (Team) - Fohási (Edda) — GyönySrfi élet (Black); 2. Roberta (Modus) — TŰI ssezi (Zoltán Erika) semmivel (BrosdHscméáyp — TŰI nagy az Agyam .(Blue System); 3. Hráč (Turbo) — Igán (Step) — Nem tartozom semmivel (Bros). A szavazatbekOldök köeött 5 nagylemezt sorsoltunk kL A nyertesek: Bognár Márta komáromi (Komárno), Bóris Károly udvaréi (Dvory nad Žltavou), Knczman Otilia szepsl (Moldava nad Bodvou), Horbulák Ivott Stúrovól és Bartók Jdiia érsekújvárl (Nové Zámky) olvasónk. Továbbra la várjuk szavaaataltokat. Címünk: 819 27 Bratislava, Martanovlüova 25. Papp Sándor