Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-21 / 25. szám

.1___

Milyen volt a DAC szereplése negyedik ligás évében

Törvényszerű a visszaesés?

Amikor Matušik játékvezető lefújta a DAC — Cheb ligatalálkozót, az oly sokat dicsért hazai közönség vastapssal kísérte az öltözőbe kedvenceit. Sokakat meglepett e vastaps, mert a DAC nemigen tündökölt az utolsó hazai mérkőzésén, mint már annyiszor ebben az idényben. Mintha végig visz- szafogottabban játszott volna, mint korábban. Sokan ezt azzal magyarázták, hogy a fiúk az utóbbi években alaposan be voltak fogva, törvényszerű a visszaesés.

Lehet-e ebben a játékban törvényszerűség? Mi okozta elsősorban az idegenben játszott mérkőzéseken mutatott langyos harci kedvet? Reális volt-e a kupaszereplésért küzdeni? Hogyan tovább? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ az ntolsó hazai mérkőzés után.

— Lehet, hogy sokan nem osztják a véleményemet, de lelkllsmeret- furdalás nélkül mondhatom, hogy az idény előtt vállalt kötelezettségünket teljesítettük, és ezúttal sem vallottunk szégyent. Persze a dunaszerdahelyl

O Gondoltad volna öt évvel ezelőtt, amikor a DAC-hoz kerültél, hogy ilyen sikereket érsz el a csapattal?

— Nem. Egyedül eltökélt szándékom az volt, hogy felvigyem a csapatot az első ligába, amelyért háromszor eredménytelenül harcolt. A körülmények szerencsés közrejátszása folytán ez már elsőre sikerült, és nem lennék Igazságos, ha tagadnám, hogy ez az elődöm érdeme is volt. Aztán mikor láttam, hogy mekkora lelkesedés uralkodik a foci körül DunaszerPecze Károly, a csapat távozó sikeres edzője

Nem vallottunk szégyent

közönség már hozzászokott a fényesebb szerepléshez, és igaza is van, de én tudtam, hogy a kupaszereplések és a tabella élének szüntelen ostroma után bekövetkezik a jólakottság érzése (hogy csömört ne mondjak). Az idény kezdetére rányomta bélyegét az üEFA-kupában való szereplés, ahol nem kisebb ellenfelet kaptunk, mint a legendás Bayern München. Talán túl vérmes reményeket tápláltunk, a találkozók mindenesetre sok erejébe kerültek a csapatnak, a ligaszereplés egy kicsit háttérbe szorult. A hazai mérkőzésekkel még így is elégedett vagyok. Legnagyobb ellenfeleinknek is megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek. Annál rosz- szabb a kinti bizonyítványunk. Ennek több oka is volt. Egy kicsit talán önelégültségbe estünk. A fiúk, a vezetőség, s talán jómagam is. Ügy gondoltuk, hogy amikor mi a Bayernnel egyenrangú ellenféiként vettük fel a küzdelmet a saját pályáján, ugyan hogy is jöhetnek a nyomukba a hazai ligacsapatok. Pedig a ligamérkőzéseket más, sokkal nehezebb „partitúrából játsszák“. Itt nincs kegyelem, a lovagiasság teljesen háttérbe szorul. Nagyon sújtottak bennünket a sérülések és a sárga lapok miatti eltiltások is, főleg ősszel. Sokáig sérült volt Fieber, Medgyes, később Hodúr és Kašpar, Kapko és Belanszki nem állt rendelkezésre majd egész ősszel, jóformán egyetlen mérkőzést sem játszottunk ideális felállításban. Mindig más és más játszott egymás mellett, és ezt nehéz megszokni. A gyakori rögtönzés nem növelte a csapat önbizalmát. Ennek ellenére állítom, hogy a Sparta elleni mérkőzést kivéve Idegenben is egyenrangú ellenfelei voltunk minden más csapatnak. Szerencsétlen gólokkal veszítettünk jobbára a mérkőzések végén, amikor a fiúk ébersége valahogy alábbhagyott, és nem tudtuk kihasználni a helyzeteinket. Szerencsénk sem volt a lövésekkel, de a fiúk lövő- készségét a jövőben mindenképpen javítani kell. Tavasszal Mlőinec és Soltés formahanyatlása okozott gondot. Bizonyos idő kellett, amíg Lieskovskýt beépítettem a csapatija, hiszen egy évig nem játszott. Ugyanez volt a helyzet Simonnal. Végül mindketten nagy hasznára lettek a csapatnak. Hazai pályán általában mindig ml diktáltuk az iramot, nagy nyomást gyakoroltunk az ellenfelekre. Hálás közönségünk támogatásával általában bátrabban küzdöttünk olyankor is, amikor nem a legerősebb felállításban léptünk pályára.

0 A hálás közönség bizonyára ismét kupaszereplést várt tőletek.

— Lehetséges, és a körülmények alakulása azt bizonyítja, hogy valóban kiharcolhattuk volna a kupaszereplést. A pontkülönbségek minimálisak. De ki gondolt volna erre? Volt idő, amikor a leghűségesebb szurkolóink is azt mondták; jó, ha megmenekülünk. Viszont a körülmények alakulása újra csak azt bizonyítja, hogy az ÚJ szakvezetés merész terveket tűzhet maga elé.

0 Sokan úgy vélik, hogy a DAC gárdája kissé elöregedett. Átigazolásra van szükség, ha tartani akarják az eddigi színvonalat. Mi erről a véleményed?

— Véleményem szerint nincsenek öreg és fiatal játékosok, csak jó és rossz játékosok vannak. Tudom viszont, hogy né- hányan távozni készülnek. Helyükbe legalább hasonló képességű játékosokat kell szerződtetni, ha továbbra is tartani akarják a dunaszerdahelyl labdarúgás magas színvonalát. De tekintettel arra, hogy távozom, ebbe én már nem szólhatok bele.

dahelyen a vezetőség, a játékosok, a közönség körében, megerősödött bennem a meggyőződés, akár többre is képesek vagyunk.

0 Bizonyára fejből tudod a siker egyes állomásait, jó lenne, ha felsorolnád őket az emlékezet felfrissítése végett.

— öt évvel ezelőtt, 1984. július 1-én kerültem Dunaszerdahelyre. Egy éven belül feljutottunk az I. ligába. A következő évben a 11. helyen végeztünk. Rá egy évre azonban már negyedikek lettünk, megnyertük a Szlovák és a Csehszlovák Kupát, de a KEK-ben nem sikerült túljutnunk még az első fordulón sem. Igaz, hogy az előfordulón igen. Tavalyi harmadik helyünkkel felkerültünk a dobogóra, és UEFA-ku- pát játszottunk, ahonnan a híres Bayern vert ki minket.

0 Ennyi siker után mégis távozik az edző. Otilapuval?

— Nem. A mai futballban öt év túlságosan hosszú idő, az embernek tudnia kell, mikor távozzék, hogy az együttesének és neki is hasznára váljon. A változások viszik előbbre a fejlődést. Szükség van változásokra. A mai futball ezenkívül olyan helyzetet teremt, amikor szinte huszonnégy órán át naponta szüntelenül konfliktusokba kerülhet az ember. Ez a pálya egy véget nem érő konfrontálódás. Akarva-akaratlan is előfordul, hogy a közösségben egymás idegeire megyünk. Szigorú edzőnek tartom magam, lehet, hogy ez nem mindig és mindenkinek volt ínyére, de úgy érzem, hogy nem hagyok magam után ellenséget. Emelt fővel távozhatok. Különben is mindenki láthatta, hogy az utolsó hazai mérkőzés előtt milyen kedvesen búcsúztattak. Nem vagyok érzelgős, de majdnem könnyekig meghatódtam. Az edzők általában akaratuk ellenére, kényszerből szoktak távozni, magyarán mondva legtöbbször fenéken rúgják őket. Mert legkönnyebb mindenért őket okolni. Aztán itt van egy ilyen meghitt közjáték, mint ez a búcsúztatás. Nem csoda, hogy az embernek elszorul a szíve. Nekem amúgy is teljesen a szívemhez nőtt ez a város, a Csallóköz. Lehet, azért is, mert magyar vagyok. Otthon éreztem magam, rengeteg barátra leltem. Ide kötnek eddigi edzői pályafutásom legnagyobb sikerei. Sohasem felejtem el a csodálatos közönséget. Természetesen a csapatot sem, és állandóan figyelemmel fogom kísérni a szereplését, legyek bárhol is.

0 Ha évek múltán hívnának, visszajönnél?

— Ha hívnának, nagy örömmel.

0 Es most, mi a következő állomás?

— Kuvaitból kerestek és Ausztriából, igaz, csak másodosztályú együttesek. Legújabban egykori kupaellenfelünk, a ciprusi Limasol is jelezte, hogy szívesen látna az edzői poszton. Az utolsó hazai mérkőzés alatt itt jártak a Győri ETO szakvezetői. Nehéz dönteni, jó lenne megmérettetni a magyar bajnokságban, amely azért még mindig meglehetősen erős. A többi ajánlat mellett szólnak az anyagi előnyök, jóllehet ebben az esetben a pénz csak másodrendű lehet. Viszont még nem volt rá eddig példa, hogy csehszlovák edző szó cialista országban vállalt volna munkát, így egyélőre senki sem tudja pontosan megmondani, hogyan oldjuk meg a munkajogi, anyagi és egyéb kérdéseket. De rövidesen elválik, hol folytatom.

Búcsúzik az edzőpáros

Nagy József, a sportegyesület elnöke

Nemi vagyunk elragadtatva, de.

— Számítottunk rá, hogy az utóbbi évek nagy megterhelése után lesz visszaesés, ezért szerény elképzelésekkel indultunk a bajnoki idénybe. A végére kiderült, hogy akár a ku púkban is lett volna mit keresnünk. Viszont azt kell mondanom, hogy nem akartunk mindenáron kupát játszani. Tudtuk, hogy sok a csapatban az idős játékos, aki külföldre vagy máshová készül, és edzőcsere is lesz.

Ezért úgy véltük, ■ jobb lesz, ha a nyár nyugodtabban telik, s nem okoz problémát az új edzőnek, hogyan alakítsa a felkészülést. A kupák eléggé lekötik a

figyelmet, nem lett volna jó, ha csak arra összpontosítunk. Az is előfordulhatna,

hogy az általános őrségváltás miatt teljesen leszerepelünk, és az valóban szégyen lenne. Nem vagyunk elragadtatva a csapat szereplésével, de nem Is törünk pálcát fölötte. Ha a hazai mérkőzéseket vesszük, teljesen elégedettek lehetünk. Nem értjük viszont, miért játszott a csapat idegenben olyan hitehagyottan, alig rúgtunk kint gólt az egész bajnoki évfolyamban. Az új szakvezetésnek feltétlenül tennie kell valamit, hogy ezen változtasson. Nem lehet az, hogy Itthon mindenki oroszlánként küzd, kint pedig kezesbárányként várjuk, mikor metszik el a torkunkat. A káder jó. Ismétlem, kiharcolhatta volna a kupaszereplést is, de nem tragédia, hogy ez nem sikerült.

0 Végül is a középmezőnyben végezni valóban nem a világ vége. A szurkolók szivét melengeti az is, hogy tovább épül, szépül a stadion. Mire számíthatnak még?

— Június végéig teljesen elkészül a fő- lelátótól balra eső tribün, amely alatt hat garzonlakás és két büfé lesz a járulékos

helyiségekkel együtt. A bajnokság befejezése után lebontjuk a villanyórát és az alatta levő állóhelyet, s elkezdjük itt is a tribün építését. Ennek a dominánsa lesz a díszkapu, s a tribün alatt mosoda, szárítóhelyiségek, garázsok, műhelyek, raktárak kapnak helyet. Ha mindez elkészül, teljessé válik a labdarúgókról és a klub alkalmazottairól való gondoskodás, és úgy hiszem, hogy a szurkolók is kulturáltabb körülmények között nézhetik végig a mérkőzéseket. És ez még nem minden, mert megígérték, hogy jövőre pénzt kapunk az új eredményjelző tábla felállítására. U- gyancsak a következő évben a mostani salakpálya mögött füves edzőpályát létesítünk. Ezt követően a testnevelési szövetség anyagi eszközeiből sor kerül a pálya teljes felújítására, amely magában foglalja a gyepszőnyeg fűtésének és letakarítá- sának megoldását. Tehát nem is olyan sokára egy csinos, húszezer nézőt befogadó stadionunk lesz.

0 Mindez kétségkívül sok pénzbe kerül. Nem gondoltak még arra, hogy például egy Sazka-iroda megnyitásával javítsák az egyesület pénzügyi helyzetét, annál is inkább, mert Dunaszerdahelyen a közelmúltig egyetlen fogadóiroda volt a postán, amely előtt kilométeres sorok álltak?

— Több mint két éve megkaptuk az engedélyt a fogadóiroda megnyitására. Sajnos, a várostól mindmáig nem kaptunk megfelelő helyiséget erre a célra. A városatyák nagyobb segíteni akarására lenne szükség ebben az ügyben. Ml már ki is szemeltük a Vámbéry Ármin téren, a város szívében a kis kenyérboltot, amely igencsak megfelelne erre a célra. Senkinek sem hiányozna, mert a polgárok a téren ötvenméteres körzetben még további négy helyen vásárolhatnak kenyeret és péksüteményt. Egyesületünk népszerűsítésének Is jót tenne az iroda, mert klubjelvényeket, zászlókat és más emléktárgyakat árusíthatnánk ott. A népszerűség a mai futballvilágban sosem árt.

Sánta Imre mérnök, a labdarúgó-szakosztály elnöke Csapatépítés menet közben

— Mit tagadjam, a játékosállományból, a tapasztalatokból kiindulva, többet vártam. Ebben a csapatban egyszerűen több volt, mint amit produkált. Mondom ezt annak ellenére, hogy voltak dolgok — amelyekről bizonyára az edző szól majd — a- melyek közrejátszottak abban, hogy ez az év nem volt olyan sikeres, mint a korábbiak. A 6. helynél nem akartuk alább adni. Tudtam persze azt is, hogy az utóbbi évek túlterheltsége előbb-utóbb visszaüt. Főleg a tavalyi év volt nehéz. A kupaszereplések, az Interkupa, az UEFA-kupa mérkőzései miatt a felkészülés nem volt ideális, rögtönözni kellett. Emiatt több bajnoki mérkőzésen a fáradság jelei mutatkoztak a fiúkon, és nem mindig koncentráltak kellőképpen, főleg a mérkőzések utolsó perceiben. Hány kinti mérkőzést veszítettünk el az utolsó 10—12 percben!... A házon kívüli sikertelenség oka számunkra éppúgy talány, mint az, hogy miért gyengébb mindig a csapat tavaszi Idénye.

0 Már a verebek is csiripelik, hogy a DAC háza táján sok változás lesz.

— Valóban, ötéves sikeres szereplés után távozik Pecze Károly edző és Justín Jávorok pályaedző is. Nagyra becsüljük Pecze edző ténykedését, kétségtelenül nagyon sokat tett a dunaszerdahelyl futball fellendítéséért. Nevéhez fűződnek városunk labdarúgásának legnagyobb sikerei. Kívánom neki, hogy a továbbiakban is hasonló sikerekben legyen része, s gondoljon mindig jóban a dunaszerdahelyl csapatra. Július 3-án Anton Dragúü veszi át a csapat irányítását, aki menet közben lesz kénytelen csapatot építeni, mert abban is változások lesznek. Segítőtársa Kucman Ferenc okleveles edző lesz, aki személyében, hogy úgy mondjam, saját nevelésű pályaedző kerül a csapat mellé. Szeretném még.

ha Pogány Mihály elvállalná az együttes kondicionáló atlétikai edzését. Ű szintén dunaszerdahelyl, korábban neves atléta volt, most pedig edzőként ténykedik.

0 Említetted, hogy a csapatban is változások lesznek. Olvasóinkat bizonyára érdekelné, hogy milyen erősítések lesznek, s kik távoznak.

— Minden csapatrészt meg akarunk erősíteni. Elsősorban a Baník Ostravával folytatunk tárgyalásokat. Ezzel az egyesülettel példásan jó a kapcsolatunk. A kapus Schmuckert, aki mellesleg innen származik, és a hátvéd Prokopot szeretnénk. A csatárok közül Pavelkával, Fábryval és FryCcsel tárgyalunk. Hozzánk igazol a sokszoros válogatott Chaloupka és a csatár Boháč Mladá Boleslavból. Tárgyalunk a vágsellyel (Sala) Czuczorral és Jonlsszal is. Hogy ezekből az átlépésekből mit sikerül megvalósítani, az még a jövő titka. Külföldre távozik viszont Hodúr és Mana, hasonló szándéka van Libának és Mlčl- necnek. Távozni akar továbbá Nagy jaro és Medgyes Péter. Áprilisban szerel le Rad- ványi, aki saját nevelésünk, Zsákovicsra viszont, aki az UEFA-kupán olyan ígéretesen mutatkozott be, csak a következő év októberétől számíthatunk. Jelenleg Hur- banovóban játszik. Reméljük, hogy a juniorok közül is bekerül valaki a csapatba. Jelenleg már a ligacsapattal edz például Végh Laci és Pinte Attila. Ismét hangsúlyozom, hogy csapatátépítés lesz, aminek az eredménye csak fokozatosan mutatkozik meg. Mindenesetre bizonyos fellendülést várunk már az új bajnoki Idényben is, és ezek a változások hosszabb távon hivatottak megoldani a dunaszerdahelyl labdarúgás gondjait. Az oldalt írta:

Palágyi Lajos A szerző felvételei