Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-14 / 24. szám
Erotika a kapu előtt Ez a téma nálunk szinte még tabu. Olykor be Is ismerjük, hogy alig beszélünk róla, pedig kellene! Együtt kell élnünk az erotikával, hiszen ránk mosolyog a plakátról, az újságok címlapjáról, lemezekről, könyvekből, a színes fényképekről. Ha kulturális megnyilatkozásunk valamely területét tabuként kezeljük, az kulturálatlanságunk kifejezése. Lángoló szemek A harmincéves hölgy erkölcstelennek, egyenesen botrányosnak nevezi a szerelmespárok utcai csókolózását. Másnap a munkában mégis nem titkolt izgalommal, a részletek pontos leírásával meséli el kolléganőjének, hogy az este házibulin volt, és videóztak is, fantáziadús pornó- kazettákat vetítettek. Ma még ott tartunk, hogyha valaki beszélni kezd a szexről, sokaknak égnek mered a szeme. Pedig vannak lángoló szemek is, a fiatal szerelmesekéi. Azoknak a fiataloknak a szeme, akik még el sem kezdték igazán a házaséletet, de már összefutnak az említett harmincéves hölgyhöz hasonlóakkal. Erotikus levelek A hazai ifjúsági lapok közül ezen a téren a Mlady svét a legszókimondóbb. .Az újságban a nemiséggel és erotikával a népszerű Sally foglalkozik, akihez bizalommal fordulhatnak az olvasók. A tanácsadás mellett a lapban gyakran olvashatunk írásokat a szexualitás különböző területeiről, nemrég külön lapszámot szenteltek a rettegett AIDS-nek. Az egyik áprilisi számban érdekes vita található arról, vetítsenek-e erotikus filmeket mozijaink. Két oldalt megtöltöttek a beérkezett levelek részletei. Néhányan értékes gondolatokat vetettek papírra. Alena Kukelková mellette, szavazott, és így Indokolta meg álláspontját. „Gyerekeinknek már hetedik osztályban tanítják a nemi szervek működését, nem csoda, hogy érdeklődnek, hogyan is kell közösülnl, Ezt azonban már szégyelljük elmondani, s elküldjük a gyereket azzal; „Menj tanulni, erre még lesz elég időd.“. Azután nem kérdeznek többé, mert ők is szégyellni fogják magukat." „Legutóbb az dühített fel, hogy a Hazatérés című amerikai filmből kivágták az erotikus részeket. Régebben, szerencsére, láttam az egészet, és engem is meg a haveromat is ezek a részek ráztak meg a legjobban“ — írja Pavel Lene. Jifí Reumán is a filmekből való nyir- bálást ítéli el: „Azzal, hogy a meztelenséget kinyírják a filmekből, még nem állítják meg az AlDS-t! Miért nem lett semmi eredménye a gumi óvszerről szóló cikküknek? Mert az emberek még nem érettek erre. Bulvár- lapbeli szenzációnak tartják az egészet.“ Egy névtelen levél írója szerint „a televízióban és a filmeknél egy bizottságnak kéne állnia, amely irányítaná a rendező urak megugrott fantáziáját.“ Jifí Novák a környező országokban tapasztalt helyzetről ír: „Jugoszláviában tavaly ősztől megjelenik a Playboy, Magyarországon általános a meztelenség megmutatása. Az NDK-ban és Lengyelországban filmeket vetítenek, amelyeknek jó, ha a fele megmaradna, míg a mi mozijainkba érnének.“ Több levélíró fiatal foglalkozott a nálunk is egyre szaporodó videókkal. A „Dagmar“ jeligét választó olvasó írja: „Manapság versengés folyik az erotikus videokazetták beszerzéséért. Nem kevés pornókazetta van már az országban. De hogyan különböztessék meg a nézők, hogy ml a pornó és mi a művészet, ha nincs hasonlítás! alap?“ „Katka“ is pornóvideót nézett ismerősénél: „Ezekben a filmekben a közösülés technikáját mutogatják, de hiányoznak az érzelmek. Miért ne mutathatnánk a fiataloknak szép, lélektani filmeket a szerelemről és a szexrőj?“ A levélírók közül a valóságot legjobban „Dáša“ közelítette meg: „Ha a televízióban este meztelenkednek, másnap a munkában van miről tárgyalni. Ha több ilyen alkalom lenne, nem volna kivételes élmény egy-egy meztelen színésznő.“ A szerkesztőségbe érkezett vélemények összegzése után kiderült: hatvanhétén a vetítés mellett, huszonheten ellene szavaztak. Tiltott könyvek Amikor Radek John író megírta a Mementó című könyvét, álmában sem gondolta volna, hogy „tiltott gyümölcsöt“ nyújtott át a fiataloknak. A kötet tele van intim jelenetekkel és leírásokkal. A mű megjelenése után azzal vádolták íróját, hogy bulvármunkát csempészett irodalmunkba. Mikor a könyvet, egyik napról a másikra elkapkodták, a kiadók a jobbik rosszat választották. Újra megjelentették a két korábbi tiltott könyvet, a Sophie választását és a Hóhér dalát, de John könyvének újabb kiadása nem jelent meg, pedig vannak érdeklődök szép számmal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, Ijogy már a könyvtárakból is ellopták a Mementó példányait. A tiltott könyvsiker kézről kézre jár a középiskolások körében... Intim percek Az erotikát a popénekesek is gyakran felhasználják, mégpedig a róluk kialakult képhez. Erotikus sztár Iveta Bartošová vagy Zoltán Erika. George Michael erotikus pillantásaiért élnek-halnak a lányok. A Modern Talkingot annak Idején az erotika vitte sikerei csúcsára: a szív, a lélek, a szerelem felhőtlen egysége ..., de a sort tovább is folytathatnánk. Csepregi Éva új nagylemezének a címe: Intim percek. Évától nem Idegen a téma. Ügy „találták ki“, hogy szexis dalokat énekeljen, megközelíthetetlennek érezzék a férfiak. A Párizsi lány című slágere, a Több,- mint két napon át című videója, a Sárkány éve című nagylemeze, mind ezt bizonyítják. Most régebbi magyar és angol nyelvű felvételei között válogat. A dalok a szerelemről, véletlen találkozásokról, csodás e- gyüttlétekről, fájó búcsúkról szólnak. A nem titkolt cél: felszabadult perceket szerezni a fiatal szerelmeseknek, házaspároknak, szakítás előtt állóknak. A Neoton énekesnője ismét ráérzett a téma időszerűségére. Nem kell hozzá más, mint bekapcsolni a magnót, és kedvesünkre gondolni. A Latin szerenád angol változatában Éváé a nyár, a tengerpart, a sötétség, és a sötétben sok mindent lehet csinálni... Erotika ante portás! Kiskorunkban megtanulunk enni, járni, beszélni. Ahogy növekszünk, tanulunk élni, együttműködni embertársainkkal, de útközben elfelejtjük, hogy a szeretkezést, a szeretet művészetét Is meg kell tanulnunk. Az erotika addig a kapuk előtt marad, nem merünk róla beszélni. Lássuk hát, hogy az Oj Ifjúság olvasói mer- nek-el Várjuk leveleiteket! Bárány János R ovatunkban általában olyan klubokról írunk, amelyek vagy az általános műveltség bővítését szolgálják, vagy az ifjúsági műszaki tevékenységre összpontosítják munkájukat. Pedig legalább ilyen jelentősek azok az alkotó közösségek is, amelyek érdeklődési köre specifikusnak nevezhető. Ilyen például a Komáromi (Komárno] Képzőművészeti Kör is. Ráadásul az ilyen klubok, körök rendszeresebb és folyamatosabb munkát szoktak végezni, mint az általánosak, s ^gyes-bajos dolgaikat, de az ilyen csoportos kiállításokra, sajnos, egyre szűkebb. Kár, hogy nem bővülnek a lehetőségeik, kár, hogy a galéria munkáját nem veszik figyelembe a város elöljárói és jobban szituált művelődési intézményei. Keretet, teret, lehetőséget kellene nyújtaniuk nekik arra, hogy egy-egy ilyen alkalommal, amikor a városba 'sereglenek az ország magyar lakta vidékeinek közművelődési dolgozói, láthassák, amit a kör tagjai teremtenek. Annál is inkább, hogy a városban (ritka kivétel) három művelődési otthon van, de ott a Dunamentl MúRendhagyó közösség tapasztalásaira szerint eredményesebbek is, azaz tagjaikra, fejlődésükre nagy hatást gyakorolnak. A Komáromi Képzőművészeti Kör az idei Jókai Napok alkalmából megrendezett tagkiállításának egyik nagy eseménye, hogy elkészült a csoportkép, és azt ki Is nyomtatták a tárlatra Invitáló plakátra. A formai újdonságon kívül érdekességnek számított, hogy bemutatkozott néhány fiatalabb alkotó is, ami egyúttal azt is jelenti, ismét gyarapodott a kör tagjainak a létszáma. Én ennek ellenére úgy érzem, mintha stagnálásnak, egy helyben topo- gásnak lennénk tanúi. Azt mondhatja most az olvasó, hogy ellentmondók önmagámnak. Nem hiszem! • Arról van szó, hogy az ember tulajdonképpen nem látja az e- gész kört. Tagkiállítás, mégis jó- páran hiányoznak a csoportkép tagjai közül. Egyszerűen szűk a keret, hiányos a sereglet, mintha a város nem akarna tudomást , venni a létükről. A szűk kis Cse- madok Galéria mára jócskán megnyesegeti az együttlét lehetőségeit. Mindezt elég kényszeredetten írom le, mert tudatosítom, hogy ez az egyetlen olyan csoportosulásunk, amely tényleg rendszeres klubéletet él. A kis terem, amely több éve kiállításaik színhelye, arra jó, hogy egy-egy alkotó megmutassa pillanatnyi eredményeit, hogy találkozzanak a tagok, beszélgessenek, meghányják-vessék zeum, a különböző székházak. Egyikben sem akadna tisztességes hely, hogy az évi tagkiállításuk alkalmával láthatnánk, megcsodálhatnánk munkáikat?.., Lehet, most azt mondják az Illetékesek: miért nem kérték?! Talán nem kérték, eszükbe sem jutott. De vajon miért nem természetes, hogy az egyik intézmény a másik segítségére siessen? A kör tagjai nagyon sokszor szinte meghúzódva, amatőrökként dolgoznak, ellátva közben tisztességes polgári munkakörüket. Senki se higgye azonban, hogy nem akadnak közöttük olyan alkotók, akik megérdemlik a figyelmünket. Arról már nem is beszélve, hogy Itt egy kollektíváról van szól j Obonya Sándort tíz éve ismerem, s ez alatt az idő alatt sok szép képet festett, de nem hivalkodik. A most kiállítottak közül különösen a Tavasz a kertben címűt szívesen elfogadná bárki, és kénytelen beszorulni egy sarokba, majdhogynem árnyékos, sötét helyre. Nem tudom, nem kéne-e elgondolkodni az annyiszor emlegetett koncepciókon, elképzeléseken, netán önértékelésen is? Ez a tárlat a maga szűk bezárt keretein belül arra figyelmeztet, hogy talán nem is végzi mindenki a maga feladatát a városban. Sokan bizonyára azt gondolják, a Csemadok Galéria a Csemadok dolga. Vajon tényleg csak a Csemadok dolga, hogy a kör megkapja a maga helyét a város kulturális közéletében? Németh István Programok versenye Már negyedszer hirdette meg az NSZK-beli CHIP számitógépes szaklap a legjobb programok versenyét. Hasonló értékelés ez, mint az elmúlt években már any- nyira bevált „Az év számítógépe“ című verseny. A programokat négy nagy csoportba osztották. Az elsőbe a játékprogramokat, a másodikba a professzionális, a harmadikba a tudományos célokra felhasználható, a negyedikbe pedig a segédprogramokat sorolták. A versenynek csak a 16 bites mik- roprocesszorú számítógépekre írt programok vehettek részt. Rövid tájékoztatás a versenyben elért helyezésekről: játékprogramok Az első helyen a TETRIS, a másodikon n Lazy Larry, a harmadikon pedig a Flight Simulator III végzett. Akárcsak máskor, most is beblzonyosödott, hogy nem mindig a bonyolult felépítésű, nagy felbontású grafikával rendelkez.ö Játékprogramoké a pálma. A TETRIS ugyanis nagyon egyszerű játék. Lényege, hogy a felülről hulló, különböző alakú téglákat úgy kell elforgatni és irányítani, hogy amikor leértek, minél kevesebb üres hely maradjon az addig lehullottak között. Ha egy sorban már nincs üres hely, akkor az eltűnik és így egy sorral több hely marad. A játékos azzal nyer, hogy akár a végtelenségig is Játszhat. E játék egyszerű logikája akár idegtépővé is válhat, mert minél magasabb a fal, annál kevesebb ideje és helye marad a játékosnak az építésre. Egyébként a TETRIS is, mint a legtöbb játékprogram az USA-ból származik, és Európában az Arlolasoft cég terjeszti. Sikere azt az aranyszabályt példázza, hogy a játékprogramok alapjának egy-egy ötletes gondolatnak kell lennie. Professzionális programok Az első helyen a Microsoft Excel, a másodikon a Timeworks, a harmadikon pedig az Ichiatro 3,0 végzett. A Mltorosoft Excel nevű program teljesen grafikus beállítottságú, és ezzel új korszakot nyit meg a PC típusú számítógépeknél. Eredetileg a Macintosh típusú gépekre készült, de már van egy új változata, a Microsoft Windows, amely az IBM kompatibilis számítógépekre alkalmas. Ennek a programnak nagy előnye, hogy minden pontosan le van írva benne, hogy mit, mivel kell csinálni, és nem fontos hosszasan a kézikönyvet böngészni vagy pedig drága tanfolyamokra járni. Ezenkívül nagy segítség az is, hogy a program mindent úgy rajzol és ír ki, ahogy az majd a nyomtatáskor a papíron Is megjelenik. Az Excel teljesítménye kiváló. Nagyobb lehetőségeket nyújt, mint az idáig elkészített társai. Ez a program egyben útmutatásul is szolgál, miként lehef eljutni a szerkesztésben odáig, hogy a nagyközönség számára is kezelhetővé váljon egy- egy érdekes és értékes program. Tudományos, fejlesztési programok A legjobbnak bizonyult ebben a kategóriában a Master Designer. Mögötte nyert helyezést az AutoCad 9.0 és a Mathematlca nevű program. Az IBM kompatibilis számítógépek ' programjai közül addig hiányzott egy olyan, amellyel áramköröket lehetne tervezni, majd kivitelezni. Végre megszületett az első ilyen program, amelyet a P-CAD nevű software cég állított össze, és a Master Designer elnevezést adták neki. Százszázalékosan Igazolt állítás, hogy ez a program minden követelményt kielégít, ami az áramkörök tervezését és kivitelezését illeti. A program több modulból áll. Ha a tervezőnek nem tetszik az eredmény, a PCB3 nevű beavatkozhat. Az áramköri egységek közötti kapcsolaton változtathat, vagy akár alkatrészeket is kicserélhet. A program „szíve* egy jól sikerült modul, amelyet Autorouternek neveznek, s amellyel a tervezést automatizálni lehet. Sajnos, az ára még az NSZK-ban is nagyon magas: 45 000 márka. De van egy olcsóbb változata is, abban viszont nem található meg az Autorouter nevű modul. Igaz, ez az áron is meglátszik: „csak“ 11000 márka. Segédprogramok Az első helyezést a Turbo Pascal 4.0 nevű programnyelv kapta, a másodikat a HyperCard, a harmadikat a Lapllnk elnevezésű, A Turbo Pascal programnyelv még csak három éve van forgalomban, de már mondhatjuk úgy is, hogy megváltoztatta a számítástechnika világát. Előnye, hogy az eddigi Pascal fordítóprogramoktól eltérően, ahol az editor (szerkesztő), a compllator (fordító) és a library (elraktározó) külön egységekben volt, a Turbo Pascalban ezek össze vannak kötve, és egy egészet alkotnak. Ezenkívül előnyére szolgál az is, hogy már tartalmaz grafikai utasításokat is. Elképzelhető persze, hogy aki ezt a beszámolót olvassa, bosszankodik, mondván, felesleges Ilyesmikről írni, amikor nálunk nincs ilyen Verseny, nincs annyi számítógép, nincs ez se meg az se .,. Bosszankodjatok csak, olvasóink nyugodtan. Már csak azért is, mert bosszankodás nélkül sohasem jutunk el oda, hogy a „más kárán tanul az okos* közmondást a Jövőben ezzel helyettesíthessük: „Más példájából is tanul a bölcs.“ Hajdú Endre
