Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-31 / 22. szám

új ifjúság 9 Fejezetek a VIT történetéből # Fejezetek a VIT történetéből # Fejezetek a VIT történetéből # Fejezetek a VIT történetéből Kuba fővárosában Az enyhülési folyamat a nemzetközi ifjúsági mozgalomban is jelentős ered­ményhez vezetett. Megnyílt az út az első Európán kívüli VIT megrendezése előtt. Méghozzá éppen ott, ahol a fesz­tivál ellenzői is legkevésbé látták szí­vesen: az Egyesült Államok partjától alig százegynéliány mérföldre, a for­radalmi Kuba fővárosában. Tizenhét évvel ezelőtt még az USA-ban kikép­zett ellenforradalmárok szálltak partra a könnyű győzelem reményében a szi­getországban. És 1978-ban a világ min­den tájáról összesereglett haladó gon­dolkodású fiatalok adtak egymásnak találkozót, ezzel megerősítve és ünne­pelve Fidel Castro Kubájának Igazát. Láttatok már egymilliós tömeget csaknem negyvenfokos hőségben és kilencvennyolc százalékos páratarta­lomban önfeledten tapsolni? Százezre­ket szakadó trópusi esőben szambát járni és ütemesen kiáltani: Viva Kuba! Hallottatok már órákon át latinos szen­vedéllyel előadott szónoklatokat a bé­kéről, a háborúról, a szegénységről és a gazdagok kapzsiságáról, a megaláz­tatásról és a szabadságról? El tudjá­tok képzelni, milyen lehet egy egész éjszakán át tartó karnevál a Maleco- non? — Szomorú dolog búcsút venni ba­rátainktól — mondta Fidel Castro az egymilliós nagygyűlésen, arra utalva, hogy nemsokára elutaznak Havannából a VIT külföldi résztvevői —, de akik most eltávoznak országunkból, kételke­dés nélkül számíthatnak a továbbiak­ban is együttérzésünkre és támogatá­sunkra. A kubai fesztivál sikere nem­csak a kubaiakon, nemcsak a résztve­vőkön, hanem elsősorban közös együtt­működésünkön is múlt! Addig azonban volt egy forró fesz­tivál, kétezer ifjúsági szervezet 18 500 küldöttével, 1209 rendezvénnyel, 1569 hivatalosan akkreditált újságíróval és nyolcvan díszvendéggel. Köztük olyan ismert személyiségekkel, mint Romesh Csandra, Jasszer Arafat, Harry Belafon- te, Joshua Nkomo, Miriam Makeba, Hortensia Bussl Allende, Gabriel Gar­da Marquez, Rodney Arismendi, Ange­la Davis és sokan mások. A béke jelképével lépten-nyomon ta­lálkozhattunk Havannában. Az ünnepé­lyes megnyitó alatt 4500 kubai fiatal 42 élőképet mutatott be, melyek közül a legtöbb e nép békeóhaját is kife­jezte. De említhetném a bemutatót kö­vető spartakiádot is, melynek nyitóké­peként katonák vonultak a stadion sző­nyegére és nem puskát hoztak maguk­kal, hanem gyermekeket tartottak a karjukon. A katonák, miután behozták a gyermekeket, félreálltak a futópályá­ra, körülvették a legkisebbeket, mint­egy védve őket, ho^ nyugodtan mu­tassák be játékos gyakorlataikat. Igen, védték azokat a kicsinyeket, akik örök békében akarnak élni. Naponta többszáz találkozó zajlott le, az egyes küldöttségek között. Jó néhá­nyon alkalmam volt részt venni. A bé­kevágy sehol sem hangzott olyan hang­súlyozottan, mint a vietnami-csehszlo­vák találkozón. Szabad Vietnam hős fiai jöttek el Havannába, akik éveken keresztül harcoltak hazájuk szabadsá­gáért. Köztük volt Hoang Trung Nong tengerész is, aki 1969-ben 24 éves ko­rában életét kockáztatva társaival egy 10 000 tonnás ellenséges amerikai ha­jót röpített a levegőbe. VIT-kUldöttsé- günk tagjai meghatódva hallgatták a hős vietnami nép fiainak beszámolóját. Ott voltam Havannában, a Latin-ame­rikai Stadionban, amikor Juantorena, az olimpiai játékok nagy egyénisége lángra lobbantotta a XI. Világifjúsági Találkozó megkezdését jelző tüzet. Részt vettem küldöttségünk számos ta­lálkozóján. Meggyőződhettem arról, hogy VIT-küldöttségünk jól képviselte hazánk fiatalságát. Népünk életéről, munkájáról és törekvéseiről vittek hírt a világifjúsági és diáktalálkozó részt­vevőinek, elmondták, hogy a szocialis­ta országok, közöttük hazánk is, a kü­lönböző társadalmi berendezésű orszá­gok, békés egymás mellett éléséért és a világbéke megvédéséért küzdenek. Eddig tíz VIT fórumán emelte fel messzehangzó szavát a világ haladó ifjúsága az emberiség boldogabb jövő­jéért, a békéért, a társadalmi haladá­sért. Az előző találkozók is a nem­zetközi szolidaritás, a haladás és a béke ügye melletti elkötelezettség nagyszerű megnyilvánulásai voltak. Ott voltam, amikor küldöttségünk a vietnami VIT-küldöttséggel találkozott. Fiatal hősökkel találkoztam, akik részt vettek a honvédő háborúban. Havanná­ban a békéről álmodnak, a békéért harcolnak tudatosan. A havannai fesz­tiválra minden küldöttség elhozta for­ró üdvözletét a kubai népnek. Igaz, becsületes őszinte, vendégszerető em­berek között voltak, vidám mosolygó emberekkel találkoztak, akik már bi­zonyították; hősként tudnak harcolni hazájukért, szabadságukért, forradal­mukért. Havannában nem is létszámban, de az ideológiai, politikai meggyőződés sokféleségét tekintve több fiatal volt, mint bármely korábbi fesztiválon. Sok­féle nézetet valló emberekkel talál­koztunk. A csehszlovák küldöttség tag­jai az összekötő kapcsokat keresve és erősítve, mindig nyíltan és emelt fő­vel mondták, hogy pártunk politikáját a marxizmus-lenlnlzmus, a proletár in­ternacionalizmus, a szolidaritás eszmél vezérlik. Ezen az elvi alapon tárgyal­ták és barátkoztak VIT-küldötteink az enyhülés, a leszerelés, a béke és a tár­sadalmi haladás ügyét szolgálva, a kü­lönböző országok képviselőivel. Szava­inknak súlyt adott az az eredmény, melyet dolgozó népünk az utóbbi Idő­ben elért: Ezen eredmények eléréséért Ifjúságunk is keményen dolgozott. Havanna belvárosa ötszáz tagú küldöttségünk dolga nem volt könnyű. Sűrű programot kellett teljesíteniük, de feladatukat megköny- nyítette, hogy a házigazdák, nagyszerű emberek, jóbarátok voltak. Lépten-nyomon meggyőződhettünk arról, hogy a VIT eszméit valóra vál­tották. Küldöttségünk tagjai között ott volt az első csehszlovák űrhajós, Vla­dimír Remek is, aki elmondta: Amikor a világűrben keringtem, föntről tisztán kirajzolódott a sziget körvonala, örül­tem, hogy az űrből megláthattam az amerikai földrész első szocialista or­szágát. Onnan a magasból igazolha­tom, a közismert mondás Igazságát: Kuba valóban az Antillák gyöngye. A smaragdzöld minden árnyalatában ját­szó tenger, amelyből ékszerként emel­kedett ki a sziget. Az 1600 sziget országa a VIT nap­jaiban szebb volt, mint bármikor. A világ ifjúságának adott otthont nyolc napon keresztül. Csikmák Imre Kulturális küldöttségünk tagjai között táncosaink is ott voltak Fejezetek a VIT történetéből # Fejezetek a VIT történetéből # Feíezetek a VIT történetéből # Fejezetek a VIT törtéHctéből TERJED AZ AIDS. — Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az AIDS- betegek száma április végén 151800 körül alakult, ami azt jelenti, hogy márciushoz viszonyítva, mintegy 5000 beteggel van több. Az AIDS-betegek .száma rohamosan emelkedik, annál in­kább, mert a szakemberek szerint a betegek száma valószínűleg a bejelen­tetteknek a kétszerese. A valódi ada­tok elhallgatásának okai különbözőek: gazdasági, szociális, egészségügyi, sőt politikai okok. A legfrissebb adatok szerint Amerikában 103 600, Afrikában 23 300, Európában pedig 21 200 AIDS- beteg van. Legtöbb beteget az Egyesült Államokban jegyeztek fel, számuk meghaladja a 89 000-et. Most, amikor az AIDS-betegek száma egyre rohamo­sabban növekedik, súlyos gondot okoz a pénzhiány, a betegség ellen küzdő országokban és az Egészségügyi Világ­szervezetben egyaránt. AZ AMERIKAIAK TiZ SZÁZALÉKA KA- BItOSZER-ÉLVEZÖ. — Amerikában mintegy 23 millió ember, illetve a la­kosság 10 százaléka kábítószer-élvező — jelentette ki Dick Thornburg egész­ségügyi főfelügyelő. Véleménye szerint Amerika elveszíti a csatát a kábítószer­élvezés ellen, ha kizárólag a rendőr ségre bízza a probléma megoldását. Thornburgh szükségszerűnek tartja a szanatóriumok és rehabilitációs köz­pontok bővítését, amelyekben, a kábí­tószer-élvezők gyógyítása folyik. A fel­ügyelő támogatja azt a programot, a- mely szerint a viszonteladóktól elko hozott pénzösszeget a kábítószer ellen küzdő illetékes szerveknek kell adni. KEVESET Áldoznak az afrikaiak EGÉSZSÉGVÉDELMÉRE. — Az afrikai államokban a bevétel elenyésző részét fordítják egészségvédelmi célokra, pe­dig a lakosság többsége gyógyítható betegségben hal meg. A közelmúltban Kampalában megtartott egészségügyi értekezleten dr. Samson Klsekka, U- ganda képviselője összefogásra szólí­totta fel Afrika országait, hangsúlyoz­va, hogy végső ideje, lépést tenni a hagyományos (elmaradott) gyógymó­dok leküzdése érdekében, ami egyben az Egészségügyi Világszervezet prog­ramja is, a századfordulóig ugyanis széles körű egészségvédelmi intézkedé­seket akarnak foganatosítani. A FÖLDRENGÉS HATÁSA A MAGZAT­RA. — Kínai tudósok megállapították, hogy azok a gyerekek, akiknek anyja másállapotos volt az évszázad legpusz­títóbb földrengése Idején, kevésbé in­telligensek, mint egyidős pajtásaik. Ilyen eredményre jutottak a tudósok. amikor megvizsgálták azokat a gyere­keket, akik az 1976. július 28-al föld­rengés után születtek Tanksamban, a- mely az epicentrum közelében volt. A földrengés Idején a másállapotos nők 80 százaléka elvesztett valakit hozzá­tartozói közül, s a fájdalom, a stressz, a gondok rossz hatással voltak a mag­zat mentális fejlődéséhez. RÉSZEG TEVÉK. — Rajasthan és Ha­ryana indiai államokban a rendőrség­nek sok gondja van a részeg tevékkel, amelyek igen agresszívek, és megtá­madják a rendőröket is. Kitűnt, hogy tulajdonosaik azért itatják le a te­véket, mert így gyorsabban haladnak, és hosszabb utat képesek megtenni. A tevéket ittas állapotban nagyon Inger- 11 az egyenruha, ezért támadják meg a rendőröket. A rendőrök most saját teveosztagokat akarnak alakítani józan tevékből, de nem lehet tudni, hogy ezek hogyan fognak boldogulni a ré­szeg tevékkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom