Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-31 / 22. szám

új ifjúság 5 — Bár azok a következtetések, amelyekhez munkámban eíjutottam, nem nagyon lelkesítők, Igyekszem kizárni az öncenzúrát. Szerencsére a munkahelyemen szabad légkör u- ralkodlk. Különben Ilyen Irányban az egész társadalomban változások következtek be, Így ma már vitáz­hatunk olyan dolgokról Is, amelysk- röl régebben nem Is beszélhettünk. Nem téveszthetjük szem elöl a ha­tékonyság szót. Kötelességünk meg­világítani, miért Igen, vagy miért nem hatékony, teljesítőképes gazda­ságunk. Hiszen a hatékonyság függ­vénye az életszínvonalunk szintje Is. Nekünk kötelességünk rámutatni ar­ra, ml az, ami nem hatékony, és mit kell tenni, hogy gazdaságunk hatékony legyen. — Az ön munkáiról az a véle­mény, hogy semmibe veszi a köz­gazdasági sablonokat. Milyen sablo­nokról is van szó? S ha már szó­lunk róluk, kezdjük talán a háború utáni gazdasági reformokkal. — Mindkét reform, az 1958-as és az 1967-es viszonylag rövid idő alatt befejeződött, s hadd tegyem hozzá, sikertelenül. Általában még szakmai körökben is, elterjedt az a véle­mény, hogy ezek a reformok nem Is voltak rosszak, csak az volt a balszerencséjük, hogy szélesebb tár­sadalmi összefüggések miatt még mi­előtt kiteljesedtek volna, be kellett őket fejezni, és így nem nyílott al­kalom helyességük bizonyítására sem. Alapos elemzéssel bebizonyítot­tam, hogy az Idő rövidsége miatt e reformoknak nemcsak az előnye, a hátránya sem derült ki. Ha tehát nem szakították volna őket félbe, akkor sem lettek volna sikeresek. Mindkét reform alapja ugyanis a di­rektív, a fentről jövő, lent csak fel­dolgozott feladatok módszerének el­távolítása volt. Ez helyes, a kérdés azonban az, hogy mivel helyettesí­teni a direktív, feladat-feldolgozásos módszert. Mi és hogyan kényszeríti az üzemeket alkalmazkodni a keres­lethez? Az első reform egyáltalán nem adott választ erre a kérdésre, a második csak részben. Sajnos, vá­laszt a most kezdődő reform sem ad. — Munkájában foglalkozott a cseh­szlovák gazdaság hatékonyságának szociális tényezőivel. Mi volt ezzel B célja? — Igyekeztem megtalálni a szo­ciális fejlődésnek azokat a „csomó­pontjait“, amelyek feltételei a gaz­dasági növekedésnek. Ezek olyan fel­tételek, amelyek megváltoztatják az emberek ökonómiai viselkedését a termelési folyamatban,, mégpedig olyan Irányban, hogy az a gazda­ság hatékonyságához vezet. — A gazdaság fejlődésének szo­ciális feltételeit három csoportba osztja. Ebből egyik a munka akti­vitása ... — A munka aktivitását, vagyis az ember munkájának mennyiségét és minőségét négy tényező határozza meg; az Idő, a munka tartalma, jel­lege — vagyis a munka társadalmi összefüggései — és a munka má­sodlagos feltételei. Minden tényező­nek több dimenziója van. Az Idöté­A hagyományos értékek változása Pavel Kyselka mérnök, a tudományok kandidátusa, a CSSZTA Közgazdasági Intézetének fiatal kutatója Prágában. Szakmai eredményeinek elismeréseként elnyerte a CSSZTA elnöksége és a SZISZ KB közös pla­kettjét, amelyet a harmincöt évnél fiatalabb kiváló tudományos dolgozók számára alapítottak. E beszélge­tés témája főképpen a fiatal tudós díjnyertes munkáját érinti. nyezőt például megszabja a munka­nap hossza, a munka napi rezslmje, a hát munkanapjainak száma, a sza­badság hosszúsága, a munkaszüneti ünnepek száma stb. Valamelyik té­nyező átalakulása megváltoztatja a dolgozó aktivitását a munkafolya­matban. Gazdaságunkra jeüeipző, hogy az aktivitás szempontjából fon­tos tényezők mozgáslehetősége na­gyon korlátozott. Ez hátrányosan hat a gazdaság teljesítőképességére. — Mondhat konkrét példát? — Vegyük péld.ául a bért. Vizs­gálódásunk eredményei alapján ál­líthatjuk, hogy a bér a munkafo­lyamat tényezőinek preferenclális létráján az egyik legelső helyen áll. Ezért a bért mint a munkaaktivitás fokozásának tényezőjét jól ki lehet­ne használni, de a gyakorlatban ez csak nagyon ritkán fordul elő. A bérek mozgását meghatározza a szak­ma, az életkor, a nem, a tájegység, ahol az Illető üzem van és csak nagyon kis mértékben függ illetve egyáltalán nem függ a munka ak­tivitástól — De miért van ez így? Hiszen már hosszabb ideje arról beszélünk, hogy szükség van bérek differenciá­lására. — Én ennek két okát látom. Az egyik a mai formában értelmezett teljes foglalkoztatottság, a másik pe­dig az, hogy nincsenek meg a szük­séges Információk, objektív mércék a munkaaktlvltás értékeléséhez. Röviden mondva, ahhoz amit ma a népgazdaságunk produkál, a ma létező szakképzettségi szinttel, fel­szereltséggel, a mai műszaki és szo­ciális infrastruktúrával, elég lenne Jóval kisebb számú dolgozó Is Ezt nemcsak a gyakorlati kivizsgálás bi­zonyítja, hanem általános tapaszta­lat. Ez a túlfoglalkoztatottság kb. 2,5 millió emberre vonatkozik. Ha figyelembe vesszük, hogy nálunk 7,5 millió az aktív dolgozó, akkor vilá­gos, mllyeft- nagy ez á szám. Ebből ' az Is következik, hogy a bérek kb. 30 százaléka tulajdonképpen nem ökonómiai bér, hanem bizonyos szo­ciálpolitikai jövedelem, melynek ösz- szege évente 90 milliárd koronára rúg. Az eredmény pedig egy olyan magas fokú bérnlvellizácló, amely a legnagyobbak közé tartozik a vilá­gon. Ez szinte kizárja azt a lehető­séget, hogy összhangba hozzuk a dolgozók munkaaktivitását és annak anyagi elismerését. — Maradjunk még a túlfoglalko- zottság fogalmánál. Igaz, hogy sok helyen nem használják ki a munka­időt, viszont, vannak munkahelyek, ahol a megterhelés nagyon nagy. Valóban akkora nagy nálunk a túl- foglalkozottság? — Igen! Ez a fogalom azonban nemcsak a munkahelyi semmitcsiná­lást vagy a munkahelyi hiányzást foglalja magába, hanem azt is, ami­kor felesleges dolgokat csináltatnak az emberekkel. Olyan munkáról van szó, amelyet ha nem végeznének el, nem érezné meg gazdaságunk, ha­nem ellenkezőleg, növekedne a tel­jesítmény. Ha körülnézünk, rengeteg Ilyen munkái láthatunk. — Milyen az összehasonlítás a fejlett országokkal? — Csehszlovákia túlfoglalkoztatott­sága a fejlett országokkal szemben a következőképpen fest: NSZK 65, Belgium 62, Dánia 57, Olaszország 3.3 százalék. Más szóval ez azt je­lenti, hogy a most elért évi társa­dalmi jövedelem olyan műszaki hát­térrel és termelékenységgel, mint amilyen az NSZK-ban van, elég len­ne a dolgozók 35 százaléka. — Ezzel persze egy következő közgazdasági sablon dőlt meg, még­pedig az, hogy munkaerőhiányban szenvedünk. Sőt, ha teljesen és ál­talában kihasználnánk a rendelke­zésre álló munkaidőt, akkor munka- néiküliségnek kellene bekövetkeznie. — Igen, ha nem változna a ter­melés mennyisége. És Itt szükség van egy további sablon eltávolítá­sára, mégpedig arra, amit a szocia­lizmus építése óta hirdettünk; a teljes foglalkozottság a szocializmus egyik alapvető értéke és vívmánya. A közgazdászok ma már egyetérte­nek abban, hogy egy igazán telje­sítőképes népgazdaság nem létezhet rövid lejáratú munkanélküliség nél­kül, mert ez elkerülhetetlen velejá­rója a szerkezetváltoztatásnak, ami­kor csökkentik a gazdaságtalan üze­mek vagy akár egész ágazatok szá­mát, vagy egészen megszüntetik őket, és fejlesztik az újakat, a hatéko­nyakat. A társadalomnak lehetősége van felkészülni az Ilyen helyzetre, és korlátozni a munkanélküliséget vagy mérsékelni annak hatását. — Hogyan lehetséges ez? — Például megteremtjük a felté­teleket a szakképzettség tömeges megváltoztatására, akár százezer em­bernél is lehetőséget biztosítani a könnyű migrációra, vagyis a költöz­ködésre. Az oktató-nevelő rendszert úgy lehet irányítani, hogy szélesebb skálájú, univerzállsabb műveltséget, szakképzettséget nyújtson, és így megkönnyítse a szakmai változtatást. Olyan alapokat kell teremteni, ame­lyek biztosítják a megfelelő anyagi juttatást az átállás vagy a munka­nélküliség idejére anélkül, hogy ez az életszínvonal drasztikus csökke­néséhez vezetne. — Egy kicsit eltértünk. Kérem, magyarázza meg, ml az oka annak a jelenségnek, amelyet a bérek ni- vellizációjának nevezünk. — Hiányoznak a szükséges Infor­mációk és az objektív mércék a munkaaktlvltás értékelésére. Míg pél­dául egy kapitalista országban az az igazgató számít eredményesnek, aki minél nagyobb hasznot tud ki­mutatni, nálunk az eredményesség­nek nincs ilyen egyértelmű kritériu­ma. Például annak okán, ahogyan nálunk az árakat megállapítják, le­het egy vészteséges üzem exportban vagy nemzetközi összehasonlításban eredményes, ezzel szemben egy má­sik üzem, amely tetemes haszonnal dolgozik, ilyen szempontból nem lesz eredményes. Most a két üzem Igaz­gatói közül melyiket mondhatjuk e- redményesnek? Vagy például ilyen helyzetben hogyan hasonlítjuk össze például a személygépkocsikat és a textilüzemek hatékonyságát? Meg kell mondani, hogy a társadalomban létezik egyféle viszolygás Is a pon­tos mércék ellen. Az emberek nem kívánják az objektív megmérettetést, mert előfordulhat, hogy napvilágra kerül alkalmatlanságuk. De sokszor a felsőbb Irányító szervek sem szor­galmazzák ezt az objektív mércét. Azzal ugyanis elesnének attól a le­hetőségtől, hogy szubjektívan álla­pítsák meg, ki a jő és ki nem. — Ön szerint a munkaaktivitást meghatározó tényezők közé tartozik a munka tartalma is. Ezen a téren tehetünk-e valamit? — Csak nagyon keveset. Becslések szerint nálunk a munka egyharmada azon a határon alul van, ahol még érezni, hogy társadalmilag elfogad­ható. Kb. 800 000 dolgozó nagyon nehéz fizikai vagy éppen rizikós munkát végez. A további 1700 000 emberre viszont szellemileg degra­dáló munka hárul. Ide tartozik pél­dául a rutinmunka az ügyvitelben, a szalagmunka és néhány „kiszolgáló“ szakma a gépesítésben és automati­zálásban. De összefüggésben van ez a már említett túlfoglalkozottsággal is. Itt is jelentkezik a felesleges, degradáló munka. — Még sok mindenről beszélhet­nénk dolgozatával kapcsolatban. Egy azonban Így is világos: nem sugall túlzott optimizmust a helyzet. On szerint mi a legfontosabb, hogy for­dulat álljon be gazdaságunkban? — Vannak emberek, akik azt ál­lítják, hogy a központi szerveknek nem érdeke a változás, de nekünk, többieknek igen. Ez hamis mítosz. Ml mindnyájan ellenségei vagyunk a változásoknak, ha nem is valljuk ezt be. A jelenlegi állapot gyökerei mélyre nyúlnak. Bár ennek az ál­lapotnak megvannak a negatívumai, lehetővé teszi az egész társadalom­nak, hogy lehetőségei felett éljen — múlt és a jövő számlájára. Ezt bizonyítja a környezetünk, termelő­üzemeink elavult felszereltsége, A fordulat legalapvetőbb feltételének azt tartom, hogy a társadalom tu­datosítsa; válság előtti állapotban van! Szükséges, hogy megmutassuk a társadalom állapotát a maga tel­jes meztelenségében, összehasonlít­suk eredményeinket a világgal. Ál­talában az a vélemény, hogy mű­szaki vonalon maradtunk le, de sok­kal rosszabbul állunk a gazdasági és még rosszabbul a szociális téren, az életszínvonal és életmód össze­hasonlításában. Ha majd tudatosítja a társadalom, hogy milyen állapot­ban van, csak akkor lesz hajlandó tudomásul venni azokat a negatívu­mokat, amelyek főleg a kezdő sza­kaszban kísérnek majd egy radiális reformot. A Szovjetunióban már meg­tették az első lépést ebbe az Irány­ba. Nagyon kritikusan szemlélik múltjukat és jelenüket, s megkezd­ték a politikai rendszer reformját, szélesítik demokráciájukat, — Sokan a lengyelországi ét ma­gyarországi helyzetet tekintve azt mondják, jobb egy kicsit kevesebb demokrácia, de magasabb életssln- vonal, mint fordítva. — Ezzel azonban az összehason­líthatatlant hasonlítják össze. Az alacsonyabb gazdasági szint ezekben az országokban nem a demokrati­kus változások következuiénye, ha­nem az előzetes fejlődés eredménye. Éppen ellenkezőleg, a demokrácia szélesítése az egyik feltétel, amely hozzájárul a gazdasági fejlődés for­dulatához ezekben az országokban. — A munkája azt sugallja, hogy a . hatékony gazdaság irányába való fordulat áldozatokkal Jár majd. Mi­lyenekkel? — Valamiről már beszéltünk, ösr- szefoglalom a legfontosabbakat. Az­zal, hogy megengedjük környezetünk rombolását, az elkövetkező nemze­dékek gondját növeljük, az ô rová­sukra élünk. Ha ezt az eljárást meg akarjuk szüntetni, és ez elkerülhe­tetlen, megcsappan a fogyasztásra szánt javak összege. Óriási ráfordí­tást emészt majd fel az üzemek korszerű technikával való felszere­lése, az elhanyagolt infrastruktúra (az út- és vasúthálózat, a távközlés és hasonlók) felújítása. A nem gaz­daságos üzemek megszüntetése so­kak számára az új munka keresését, a szakképzettség változtatását, a köl­tözködést jelenti majd. Ha most az a helyzet, hogy sokan olyan munkát végeznek, ahol távolról sincs kihasz­nálva az egyén szakképzettsége, ak­kor a jövőben ez másképp lesz: százezreknek nem lesz elegendő a szakképzettségük, tovább kell majd magukat képezni. És erre társadalmunk nincs fel­készülve. A hagyományosan szava­tolt értékektől nehéz a visszalépés. Senki sem szeretne munkát változ­tatni, vagy egy Ideig munkanélküli lenni. A gazdaságtan feladata viszont figyelmeztetni, hogy ezek nélkül a következmények nélkül nem lehet eljutni a hatékony gazdálkodáshoz. Lengyelországgal, Magyarországgal és a Szovjetunióval szemben van egy előnyünk: áldozataink kisebbek le­hetnek, mint az övék, de csak akkor, ha nem késlekedünk a fordulattal. A Vtm nyomán: Horváth Rezső [Tudomány - technika Az idei INCHEBA, amelyre 1989. jú­nius 24—30. közöli kerül sor Bratlsla- vában, egész sor járulékos rendezvény­nyel bővül Az egyik a FIBRICHEM ne­vet viselő nemzetközi kongresszus lesz, amelynek témája a műszálas fonalak­nak a műszaki termelésben és a tex­tiliparban való felhasználása. Az IN- TEREKONOMIST elnevezésű szimpó­zium feladata a KGST-országok együtt­működésének elmélyítése lesz. Teríték­re kerül a kétoldalú együttműködés és a közös vállalatok alapítása is. Az INTERANTIKOR a korrózió elleni vé­delemről, az INTERPROGRES (jedig a fa és celulóz feldolgozásának új utalt taglalja majd A biotechnológia kérdé­seit az INTERBIOTECH szimpózium tár­gyalja az EKÜCHEM pedig a nehézipar és a környezetvédelem kérdéseit tag­lalja. Szuperkomputerek versenyét ren­dezték meg az amerikai Iliinois állam­ban. A versenyen egy lineáris egyen­letekből álló rendszert kellett megol­dani. amelyhez több mint 700 000 arit­metikai műveletet kellett elvégezni. A legismertebb gyártók több mint száz komputere állt .csatasorba“ A tíz első helyből kilencet az amerikai Cray cég termékei szereztek meg Messzemenő­en a leggyorsabb a Cray-YMP kompu­ter volt, amely a másodpercek alatt végezte el a számítást. A Sun és Apple cégek gépeinek 5—10 másodpercre volt szükségük. Az olcsóbb komputerek há­rom percig birkóztak a matematikai feladattal. „Rossz formában“ állt a rajthoz az eddig a világ leggyorsabb komputerének nyilvánított japán NEC- SX2 gép; csak a tizenkettedik helyen „futott“ be. Különleges bemutató és továbbkép­ző központot létesített a prágai Sta­vební stroje és az osztrák IGM cég a Prága melletti Knezevesben. A be­rendezés ívhegesztésre használt robo­tokból áll. Azok az üzemek, amelyek korszerűsíteni kívánják gyártási tech­nológiájukat, és erre hegesztőroboto­kat akarnak használni, megismerked­hetnek a LIMÁT típusú berendezéssel. A központ a bemutatáson kívül mű­szaki és tanácsadói szolgálatokkal is az érdeklődők rendelkezésére áll, va­lamint tanfolyamokat szervez a LIMÁT RT 280-2 típusú robotok programozá­sára. A képen a LIMÁT robotok lát­hatók, az egyik munka közben. Nagy-Britannia második legnagyobb fUggőhfdJa, a Kessock Bridge az egyet­len földrengésbiztos híd a világon. Az erős talajmozgás a múltban nagy ká­rokat okozott a közeli Inversess vá­rosban. Ezért az építők egy négyszáz tonna súlyú különleges, hidraulikus lengéscsillapítót helyeztek el az észa­ki pillér alá. Az erős szelek hatását viszont a szerkezet formája küszöböli ki. A formát kísérleti aerodinamikus alagútban képezték ki. Az új híd egyi­ke annak a Moray-öböl feletti három hídnak, amelynek feladata megkönnyí­teni a közlekedést Skócia legészakibb részével, s ezzel egyszersmind egysze­rűbbé válik az utazás az Orkney és Shetland szigetekre, valamint az Észa­ki-tengerben levő kőolaj-fúrótornyok­hoz. •Iw­\ 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom