Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-31 / 22. szám

új ifjúság 5

— Bár azok a következtetések, amelyekhez munkámban eíjutottam, nem nagyon lelkesítők, Igyekszem kizárni az öncenzúrát. Szerencsére a munkahelyemen szabad légkör u- ralkodlk. Különben Ilyen Irányban az egész társadalomban változások következtek be, Így ma már vitázhatunk olyan dolgokról Is, amelysk- röl régebben nem Is beszélhettünk.

Nem téveszthetjük szem elöl a hatékonyság szót. Kötelességünk megvilágítani, miért Igen, vagy miért nem hatékony, teljesítőképes gazdaságunk. Hiszen a hatékonyság függvénye az életszínvonalunk szintje Is. Nekünk kötelességünk rámutatni arra, ml az, ami nem hatékony, és mit kell tenni, hogy gazdaságunk hatékony legyen.

— Az ön munkáiról az a vélemény, hogy semmibe veszi a közgazdasági sablonokat. Milyen sablonokról is van szó? S ha már szólunk róluk, kezdjük talán a háború utáni gazdasági reformokkal.

— Mindkét reform, az 1958-as és az 1967-es viszonylag rövid idő alatt befejeződött, s hadd tegyem hozzá, sikertelenül. Általában még szakmai körökben is, elterjedt az a vélemény, hogy ezek a reformok nem Is voltak rosszak, csak az volt a balszerencséjük, hogy szélesebb társadalmi összefüggések miatt még mielőtt kiteljesedtek volna, be kellett őket fejezni, és így nem nyílott alkalom helyességük bizonyítására sem. Alapos elemzéssel bebizonyítottam, hogy az Idő rövidsége miatt e reformoknak nemcsak az előnye, a hátránya sem derült ki. Ha tehát nem szakították volna őket félbe, akkor sem lettek volna sikeresek. Mindkét reform alapja ugyanis a direktív, a fentről jövő, lent csak feldolgozott feladatok módszerének eltávolítása volt. Ez helyes, a kérdés azonban az, hogy mivel helyettesíteni a direktív, feladat-feldolgozásos módszert. Mi és hogyan kényszeríti az üzemeket alkalmazkodni a kereslethez? Az első reform egyáltalán nem adott választ erre a kérdésre, a második csak részben. Sajnos, választ a most kezdődő reform sem ad.

— Munkájában foglalkozott a csehszlovák gazdaság hatékonyságának szociális tényezőivel. Mi volt ezzel B célja?

— Igyekeztem megtalálni a szociális fejlődésnek azokat a „csomópontjait“, amelyek feltételei a gazdasági növekedésnek. Ezek olyan feltételek, amelyek megváltoztatják az emberek ökonómiai viselkedését a termelési folyamatban,, mégpedig olyan Irányban, hogy az a gazdaság hatékonyságához vezet.

— A gazdaság fejlődésének szociális feltételeit három csoportba osztja. Ebből egyik a munka aktivitása ...

— A munka aktivitását, vagyis az ember munkájának mennyiségét és minőségét négy tényező határozza meg; az Idő, a munka tartalma, jellege — vagyis a munka társadalmi összefüggései — és a munka másodlagos feltételei. Minden tényezőnek több dimenziója van. Az IdötéA hagyományos értékek változása

Pavel Kyselka mérnök, a tudományok kandidátusa, a CSSZTA Közgazdasági Intézetének fiatal kutatója Prágában. Szakmai eredményeinek elismeréseként elnyerte a CSSZTA elnöksége és a SZISZ KB közös plakettjét, amelyet a harmincöt évnél fiatalabb kiváló tudományos dolgozók számára alapítottak. E beszélgetés témája főképpen a fiatal tudós díjnyertes munkáját érinti.

nyezőt például megszabja a munkanap hossza, a munka napi rezslmje, a hát munkanapjainak száma, a szabadság hosszúsága, a munkaszüneti ünnepek száma stb. Valamelyik tényező átalakulása megváltoztatja a dolgozó aktivitását a munkafolyamatban. Gazdaságunkra jeüeipző, hogy az aktivitás szempontjából fontos tényezők mozgáslehetősége nagyon korlátozott. Ez hátrányosan hat a gazdaság teljesítőképességére.

— Mondhat konkrét példát?

— Vegyük péld.ául a bért. Vizsgálódásunk eredményei alapján állíthatjuk, hogy a bér a munkafolyamat tényezőinek preferenclális létráján az egyik legelső helyen áll. Ezért a bért mint a munkaaktivitás fokozásának tényezőjét jól ki lehetne használni, de a gyakorlatban ez csak nagyon ritkán fordul elő. A bérek mozgását meghatározza a szakma, az életkor, a nem, a tájegység, ahol az Illető üzem van és csak nagyon kis mértékben függ illetve egyáltalán nem függ a munka aktivitástól

— De miért van ez így? Hiszen már hosszabb ideje arról beszélünk, hogy szükség van bérek differenciálására.

— Én ennek két okát látom. Az egyik a mai formában értelmezett teljes foglalkoztatottság, a másik pedig az, hogy nincsenek meg a szükséges Információk, objektív mércék a munkaaktlvltás értékeléséhez.

Röviden mondva, ahhoz amit ma a népgazdaságunk produkál, a ma létező szakképzettségi szinttel, felszereltséggel, a mai műszaki és szociális infrastruktúrával, elég lenne Jóval kisebb számú dolgozó Is Ezt nemcsak a gyakorlati kivizsgálás bizonyítja, hanem általános tapasztalat. Ez a túlfoglalkoztatottság kb. 2,5 millió emberre vonatkozik. Ha figyelembe vesszük, hogy nálunk 7,5 millió az aktív dolgozó, akkor világos, mllyeft- nagy ez á szám. Ebből ' az Is következik, hogy a bérek kb. 30 százaléka tulajdonképpen nem ökonómiai bér, hanem bizonyos szociálpolitikai jövedelem, melynek ösz- szege évente 90 milliárd koronára rúg. Az eredmény pedig egy olyan magas fokú bérnlvellizácló, amely a legnagyobbak közé tartozik a világon. Ez szinte kizárja azt a lehetőséget, hogy összhangba hozzuk a dolgozók munkaaktivitását és annak anyagi elismerését.

— Maradjunk még a túlfoglalko- zottság fogalmánál. Igaz, hogy sok helyen nem használják ki a munkaidőt, viszont, vannak munkahelyek, ahol a megterhelés nagyon nagy. Valóban akkora nagy nálunk a túl- foglalkozottság?

— Igen! Ez a fogalom azonban nemcsak a munkahelyi semmitcsinálást vagy a munkahelyi hiányzást foglalja magába, hanem azt is, amikor felesleges dolgokat csináltatnak az emberekkel. Olyan munkáról van szó, amelyet ha nem végeznének el, nem érezné meg gazdaságunk, hanem ellenkezőleg, növekedne a teljesítmény. Ha körülnézünk, rengeteg Ilyen munkái láthatunk.

— Milyen az összehasonlítás a fejlett országokkal?

— Csehszlovákia túlfoglalkoztatottsága a fejlett országokkal szemben a következőképpen fest: NSZK 65, Belgium 62, Dánia 57, Olaszország 3.3 százalék. Más szóval ez azt jelenti, hogy a most elért évi társadalmi jövedelem olyan műszaki háttérrel és termelékenységgel, mint amilyen az NSZK-ban van, elég lenne a dolgozók 35 százaléka.

— Ezzel persze egy következő közgazdasági sablon dőlt meg, mégpedig az, hogy munkaerőhiányban szenvedünk. Sőt, ha teljesen és általában kihasználnánk a rendelkezésre álló munkaidőt, akkor munka- néiküliségnek kellene bekövetkeznie.

— Igen, ha nem változna a termelés mennyisége. És Itt szükség van egy további sablon eltávolítására, mégpedig arra, amit a szocializmus építése óta hirdettünk; a teljes foglalkozottság a szocializmus egyik alapvető értéke és vívmánya. A közgazdászok ma már egyetértenek abban, hogy egy igazán teljesítőképes népgazdaság nem létezhet rövid lejáratú munkanélküliség nélkül, mert ez elkerülhetetlen velejárója a szerkezetváltoztatásnak, amikor csökkentik a gazdaságtalan üzemek vagy akár egész ágazatok számát, vagy egészen megszüntetik őket, és fejlesztik az újakat, a hatékonyakat. A társadalomnak lehetősége van felkészülni az Ilyen helyzetre, és korlátozni a munkanélküliséget vagy mérsékelni annak hatását.

— Hogyan lehetséges ez?

— Például megteremtjük a feltételeket a szakképzettség tömeges megváltoztatására, akár százezer embernél is lehetőséget biztosítani a könnyű migrációra, vagyis a költözködésre. Az oktató-nevelő rendszert úgy lehet irányítani, hogy szélesebb skálájú, univerzállsabb műveltséget, szakképzettséget nyújtson, és így megkönnyítse a szakmai változtatást. Olyan alapokat kell teremteni, amelyek biztosítják a megfelelő anyagi juttatást az átállás vagy a munkanélküliség idejére anélkül, hogy ez az életszínvonal drasztikus csökkenéséhez vezetne.

— Egy kicsit eltértünk. Kérem, magyarázza meg, ml az oka annak a jelenségnek, amelyet a bérek ni- vellizációjának nevezünk.

— Hiányoznak a szükséges Információk és az objektív mércék a

munkaaktlvltás értékelésére. Míg például egy kapitalista országban az az igazgató számít eredményesnek, aki minél nagyobb hasznot tud kimutatni, nálunk az eredményességnek nincs ilyen egyértelmű kritériuma. Például annak okán, ahogyan nálunk az árakat megállapítják, lehet egy vészteséges üzem exportban vagy nemzetközi összehasonlításban eredményes, ezzel szemben egy másik üzem, amely tetemes haszonnal dolgozik, ilyen szempontból nem lesz eredményes. Most a két üzem Igazgatói közül melyiket mondhatjuk e- redményesnek? Vagy például ilyen helyzetben hogyan hasonlítjuk össze például a személygépkocsikat és a textilüzemek hatékonyságát? Meg kell mondani, hogy a társadalomban létezik egyféle viszolygás Is a pontos mércék ellen. Az emberek nem kívánják az objektív megmérettetést, mert előfordulhat, hogy napvilágra kerül alkalmatlanságuk. De sokszor a felsőbb Irányító szervek sem szorgalmazzák ezt az objektív mércét. Azzal ugyanis elesnének attól a lehetőségtől, hogy szubjektívan állapítsák meg, ki a jő és ki nem.

— Ön szerint a munkaaktivitást meghatározó tényezők közé tartozik a munka tartalma is. Ezen a téren tehetünk-e valamit?

— Csak nagyon keveset. Becslések szerint nálunk a munka egyharmada azon a határon alul van, ahol még érezni, hogy társadalmilag elfogadható. Kb. 800 000 dolgozó nagyon nehéz fizikai vagy éppen rizikós munkát végez. A további 1700 000 emberre viszont szellemileg degradáló munka hárul. Ide tartozik például a rutinmunka az ügyvitelben, a szalagmunka és néhány „kiszolgáló“ szakma a gépesítésben és automatizálásban. De összefüggésben van ez a már említett túlfoglalkozottsággal is. Itt is jelentkezik a felesleges, degradáló munka.

— Még sok mindenről beszélhetnénk dolgozatával kapcsolatban. Egy azonban Így is világos: nem sugall túlzott optimizmust a helyzet. On szerint mi a legfontosabb, hogy fordulat álljon be gazdaságunkban?

— Vannak emberek, akik azt állítják, hogy a központi szerveknek nem érdeke a változás, de nekünk, többieknek igen. Ez hamis mítosz. Ml mindnyájan ellenségei vagyunk a változásoknak, ha nem is valljuk ezt be. A jelenlegi állapot gyökerei mélyre nyúlnak. Bár ennek az állapotnak megvannak a negatívumai, lehetővé teszi az egész társadalomnak, hogy lehetőségei felett éljen — múlt és a jövő számlájára. Ezt bizonyítja a környezetünk, termelőüzemeink elavult felszereltsége, A fordulat legalapvetőbb feltételének azt tartom, hogy a társadalom tudatosítsa; válság előtti állapotban van! Szükséges, hogy megmutassuk a társadalom állapotát a maga teljes meztelenségében, összehasonlítsuk eredményeinket a világgal. Általában az a vélemény, hogy műszaki vonalon maradtunk le, de sokkal rosszabbul állunk a gazdasági és még rosszabbul a szociális téren, az életszínvonal és életmód összehasonlításában. Ha majd tudatosítja a társadalom, hogy milyen állapotban van, csak akkor lesz hajlandó tudomásul venni azokat a negatívumokat, amelyek főleg a kezdő szakaszban kísérnek majd egy radiális reformot. A Szovjetunióban már megtették az első lépést ebbe az Irányba. Nagyon kritikusan szemlélik múltjukat és jelenüket, s megkezdték a politikai rendszer reformját, szélesítik demokráciájukat,

— Sokan a lengyelországi ét magyarországi helyzetet tekintve azt mondják, jobb egy kicsit kevesebb demokrácia, de magasabb életssln- vonal, mint fordítva.

— Ezzel azonban az összehasonlíthatatlant hasonlítják össze. Az alacsonyabb gazdasági szint ezekben az országokban nem a demokratikus változások következuiénye, hanem az előzetes fejlődés eredménye. Éppen ellenkezőleg, a demokrácia szélesítése az egyik feltétel, amely hozzájárul a gazdasági fejlődés fordulatához ezekben az országokban.

— A munkája azt sugallja, hogy a . hatékony gazdaság irányába való fordulat áldozatokkal Jár majd. Milyenekkel?

— Valamiről már beszéltünk, ösr- szefoglalom a legfontosabbakat. Azzal, hogy megengedjük környezetünk rombolását, az elkövetkező nemzedékek gondját növeljük, az ô rovásukra élünk. Ha ezt az eljárást meg akarjuk szüntetni, és ez elkerülhetetlen, megcsappan a fogyasztásra szánt javak összege. Óriási ráfordítást emészt majd fel az üzemek korszerű technikával való felszerelése, az elhanyagolt infrastruktúra (az út- és vasúthálózat, a távközlés és hasonlók) felújítása. A nem gazdaságos üzemek megszüntetése sokak számára az új munka keresését, a szakképzettség változtatását, a költözködést jelenti majd. Ha most az a helyzet, hogy sokan olyan munkát végeznek, ahol távolról sincs kihasználva az egyén szakképzettsége, akkor a jövőben ez másképp lesz: százezreknek nem lesz elegendő a szakképzettségük, tovább kell majd magukat képezni.

És erre társadalmunk nincs felkészülve. A hagyományosan szavatolt értékektől nehéz a visszalépés. Senki sem szeretne munkát változtatni, vagy egy Ideig munkanélküli lenni. A gazdaságtan feladata viszont figyelmeztetni, hogy ezek nélkül a következmények nélkül nem lehet eljutni a hatékony gazdálkodáshoz. Lengyelországgal, Magyarországgal és a Szovjetunióval szemben van egy előnyünk: áldozataink kisebbek lehetnek, mint az övék, de csak akkor, ha nem késlekedünk a fordulattal.

A Vtm nyomán: Horváth Rezső

[Tudomány - technika

Az idei INCHEBA, amelyre 1989. június 24—30. közöli kerül sor Bratlsla- vában, egész sor járulékos rendezvénynyel bővül Az egyik a FIBRICHEM nevet viselő nemzetközi kongresszus lesz, amelynek témája a műszálas fonalaknak a műszaki termelésben és a textiliparban való felhasználása. Az IN- TEREKONOMIST elnevezésű szimpózium feladata a KGST-országok együttműködésének elmélyítése lesz. Terítékre kerül a kétoldalú együttműködés és a közös vállalatok alapítása is. Az INTERANTIKOR a korrózió elleni védelemről, az INTERPROGRES (jedig a fa és celulóz feldolgozásának új utalt taglalja majd A biotechnológia kérdéseit az INTERBIOTECH szimpózium tárgyalja az EKÜCHEM pedig a nehézipar és a környezetvédelem kérdéseit taglalja.

Szuperkomputerek versenyét rendezték meg az amerikai Iliinois államban. A versenyen egy lineáris egyenletekből álló rendszert kellett megoldani. amelyhez több mint 700 000 aritmetikai műveletet kellett elvégezni. A legismertebb gyártók több mint száz komputere állt .csatasorba“ A tíz első helyből kilencet az amerikai Cray cég termékei szereztek meg Messzemenően a leggyorsabb a Cray-YMP komputer volt, amely a másodpercek alatt

végezte el a számítást. A Sun és Apple cégek gépeinek 5—10 másodpercre volt szükségük. Az olcsóbb komputerek három percig birkóztak a matematikai feladattal. „Rossz formában“ állt a rajthoz az eddig a világ leggyorsabb komputerének nyilvánított japán NEC- SX2 gép; csak a tizenkettedik helyen „futott“ be.

Különleges bemutató és továbbképző központot létesített a prágai Stavební stroje és az osztrák IGM cég a Prága melletti Knezevesben. A berendezés ívhegesztésre használt robotokból áll. Azok az üzemek, amelyek korszerűsíteni kívánják gyártási technológiájukat, és erre hegesztőrobotokat akarnak használni, megismerkedhetnek a LIMÁT típusú berendezéssel. A központ a bemutatáson kívül műszaki és tanácsadói szolgálatokkal is az érdeklődők rendelkezésére áll, valamint tanfolyamokat szervez a LIMÁT RT 280-2 típusú robotok programozására. A képen a LIMÁT robotok láthatók, az egyik munka közben.

Nagy-Britannia második legnagyobb fUggőhfdJa, a Kessock Bridge az egyetlen földrengésbiztos híd a világon. Az erős talajmozgás a múltban nagy károkat okozott a közeli Inversess városban. Ezért az építők egy négyszáz

tonna súlyú különleges, hidraulikus lengéscsillapítót helyeztek el az északi pillér alá. Az erős szelek hatását viszont a szerkezet formája küszöböli ki. A formát kísérleti aerodinamikus alagútban képezték ki. Az új híd egyike annak a Moray-öböl feletti három hídnak, amelynek feladata megkönnyíteni a közlekedést Skócia legészakibb részével, s ezzel egyszersmind egyszerűbbé válik az utazás az Orkney és Shetland szigetekre, valamint az Északi-tengerben levő kőolaj-fúrótornyokhoz.

•Iw\

4