Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-17 / 20. szám

Fejezetek a VIT történetéből M Fejezetek a VIT történetéből M Fejezetek a VIT történetéből ü Fejezetek a VIT történetéből gela Davis is ott volt A szófiai fesztivál után öf évvel ismét a Német Demokratikus Köztársasás: fővárosa látta vendégül a világ ifiűságának képvise­lőit. 1951-ben a hidegháború fagyos szele dermesztette meg a levegőt a Szovietunlö. a népi demokratikus országok, köztük az NDK és az első berlini VIT körül. Több mint két évtizeddel később viszont egészen má­sok voltak a találkozó előkészítésének kö­rülményei. Sorsdöntő fordulat állt be a hatvanas évek második és a hetvenes évek első felé­nek nemzetközi helyzetét alapvetően meg­határozó vietnami háborúban. Az Egyesült Államokban — amely félmillió katonát és mérhetetlen mennyiségű hadifelszerelést vetett be — elmélyült a gazdasági, társa­dalmi, politikai válság. 1974-ben a harmin­cas évek óta példa nélkül álló mértékben csökkent az Ipari termelés, nőtt a munka­nélküliség és az Infláció. Bár a hadipari monopóliumok alaposan megszedték magu­kat a vietnami háborúban. Agnew, az USA alelnöke, s nem sokkal később maga az el­nök, Richard Nixon is lényegében ebbe a háborúba bukott bele. Igaz. a vietnami nép győzelme a második berlini VIT után teljesedett be. de már 1973 nyarán érezhetően megváltozott a nemzet­közi helyzet. Az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram következetes megvalósítása klkerülhetetlenné tette az enyhülés folyamatát. A korábbi merev szem­beállást az együttműködést törekvés felerő­södése váltotta fel. A vietnami nép küszö­bön álló győzelmén kívül a szocialista kül­politika eredményének könyvelhettük el az európai biztonság ügyének előrehaladását, a nukleáris háború kitörésének veszélyét csökkentő szovjet-amerikai megállapodást, és számos más pozitív eseményt. A világ­politikai helyzet enyhülését a nemzetközi Ifjúsági és diákmozgalom fejlődése Is kö­vette. Ez lelentős mértékben megkönnyítette a X. találkozó előkészítését és sikeres meg­j rendezését. A tőkés és a fejlődő országok i llfjúságl mozgalmában is egyre többen Is­merték fel. hogy a VIT-ügyben meghatározó szerepet játszó DÍVSZ és NDSZ következe­tes békepolitlkája a haladást, a fiatalok ér­dekelt 'szolgálja. Az 1973. július 28-án megnyílt VIT-en száznegyven ország mintegy ezerhétszáz ifjúsági és dlákszeryezetének. szakszerveze­ti, vallási, felszabadltásl mozgalmának, kulJ turálls és sportszövetségének huszonötezer képviselője találkozott egymással és az NDK sok ezer fiatal polgárával. Akik ott voltak a Fesztivál-stadionban, nem felejtik el. milyen zöldes-tarka, terep- színű öltözetben vonultak be a megnyitó ünnepségre az angolai, a bissau-guineal és a mozambiki fiatalok küldöttei. Nem csak szimbólumként öltötték magukra ezt a ru­házatot. a gumitalpú vászoncipőt és a par­tizánhadsereg sapkájátl ök valóban a front­ról jöttek, a portugál gyarmati hadsereg számára sokszor láthatatlan arcvonalból. A berlini Alexen, ahol a fesztivál napjaiban a szökőkút és a világóra körül száznegyven ország fial Ismerkedtek, énekeltek és gitá­roztak, jelvényt és címet cseréltek, s egv amerikai ifjú száz dollárt kínált egy ango­lai partlzánöltözetért... A körülöttük állók valóságos árverésbe kezdtek. Egymásra li­citáltak, így szökött fel az összeg 180 dol­lárra. Akkor az angolai fiú — Fernando Real — dühösen rájuk kiáltott: — Hát nem értitek meg. hogy ez nem eladó?l Álljatok közénk, s akkor nektek is lehet Ilyen terepszínű ruhátokl Az angolaiak a berlini VIT-en az MPLA zászlaja alatt, a felszabadító harcot azóta győzelemre vitt mozgalom lobogójával vo­nultak fel. Két évvel később. 1975. novem­ber 11-én az utolsó portugál zászlót Is le­vonták az országban. A piros-fekete új an­golai nemzeti lobogót aranyszínű csillag. Angela Davis Csikmák Imre felvételei fogaskerék és bozótvágó kés sziluettje dí­szíti. Nem véletlenül választotta a IMPLA — amelyet vendéglátóim röviden Jotának (ejtsd: zsotának) neveztek — újságja a Hen- da nevet. Hlji Ya Henda 26 éves parancs­nok osztaga élén harcban esett el egv por­tugál laktanya elleni támadáskor. A Iota tudatosan yállalja a mártírok örökségét. Henda elestének napja, 1968. április 14. lett a JMPLA megalakulásának hivatalos dátu­ma. Minden VIT-nek vannak különösen ünne­pelt résztvevői, van dala. tánca, jelvénye, és van központja. Az 1973-as berlini fesztiválon kétségtele­nül Vo Thi Llem és Angela Davis vitte el a népszerűség pálmáját. Kettőjük összeölel- kezése fejezte ki legérzékletesebben a kor szellemét. Vo Thl mindössze tizennégy éves volt, de már megjárta a legszörnyűbb pok­lok poklát: egyedül szabadult ki a My Lay-1 vérengzésből, ahol Galley amerikai hadnagy katonái mindenkit lemészároltak. Elretten­tésül vagy csupán szórakozásból — ez vé­gül Is sohasem derült ki... Vo Thl minden­esetre őszinte barátra talált a fekete és kommunista Davlsben, aki azt az Amerikát testesítette meg számára — és vele együtt az egész világ számára —. amely nem ural­kodni. hanem együttműködni akar. Angela. a börtönéből nemzetközi összefogással ki­szabadított fllozóflatanárnő olvasta fel a földkerekség Ifjúságához Intézett kiáltvá­nyát. amely antllmperlalista együttműködés­re hívta fel a különböző fajú. vallású, poli­tikai nézetű fiatalokat. Az emberiség számos Ismert egyénisége —• közöttük Jasszer Arafat és Valentylna Tye- reskova — jelenlétével Is támogatta ezt a követelést. Mindenütt jő barátként tisztelet­tel köszöntötték őket. Ez pedig nagy szó. mert a X. VIT sajátos módon éppen azzal őrizte meg a fesztiválok legfontosabb ha­gyományát, hogy bizonyos mértékben eltért a korábbi találkozóktól. Nagyobb szerepet kapott a politika, vele együtt a párbeszéd, a vita, a nézetek és a vélemények párbaja. Mégpedig a fair play szabályai szerint. A különböző fórumokon — a résztvevők poli­tikai sokszínűsége miatt — marxista, antl- marxlsta és álmarxista, reformista és szél­sőbaloldali. pacifista, sőt nacionalista néze­teknek egyaránt hangot adtak. Egv dolog­ban azonban megegyeztek a vitapartnerek;' ha nem is egyforma mértékben, de vala­mennyien személyes felelősséget éreztek á közös ügyért, a békéért és ennek érdeké­ben az imperlallstaellenes egység létrehozá­sáért és megszilárdításáért. Ezt tükrözték látványosan — egyebek között — a nagy­gyűlések, a szolidaritási találkozók, a le­nyűgöző tömegrendezvények, amelyek jó ré­szének a rövid Idő alatt híressé vált Alexán'' derplatz volt a színtere. Igen, az Alex, a világórával, hatalmas szabadtéri színpadaival és az éjjel-nappal randevúzó, barátkozó fiataljaival egy csa­pásra a fesztivál nem hivatalos központja lett. Nonstop szólt a zene. a tér valamely sarkában a napnak mind a 24 órájában éne­keltek, táncoltak vagy vitatkoztak. Ahol nagy volt a tumultus, ott biztos, hogy a kör közepén rátaláltunk egy-egy zöld trópusi kalapban mosolygó vietnami katonára, vagy terepszinfl egyenruhájában otthonosan moz­gó bissau-gulneai szabadságharcosra, vagy egy szambát járó kubaira, egy lándzsával táncoló Szomáliáira, egy ausztrálra, egv In­diaira. egy... Hosszan sorolhatnánk a kü­lönböző nemzetiségű fiatalokat, közöttük a mieinket is. akik VIT-díjat hoztak el a ran­gos nemzetközi kulturális versenyekről és figyelemreméltó sporteredményt értek el. Nagy siker volt ez a fesztivál. Politikai és egvéni értelemben egyaránt. A hivatalos programok végén mindig így búcsúztak a fiatalok: — Viszlát, az Alexen! (es) Az Alexanderplatzon nem csak a VIT napiaiban, hanem most is szól a verkli Fejezetek a VIT történetéből • Fejezetek a VIT történetéből • Fejezetek a VIT történetéből ♦ Fejezetek a VIT történetéből Szerencsés őzike A normandiai Andelle erdős környé­kén hajtóvadászatot tartottak. A va­dászkutyák egy őzet vettek üldözőbe. A menekülő állatot életösztöne a vá­roska szélén épülő sportpályára vezet­te. A helyi labdarúgócsapat éppen edzését tartotta, s a játékosok meg­sajnálták a szerencsétlen őzikét. Mire a vadászok feltűntek, a sportolók vé­dőgyűrűt vontak az állat köré. Éles vita támadt, a sportolók az öltözőbe mentették rémült vendégüket, a vadá­szok pedig végül lemondtak az őzről, amelyet a sebtében alakult „védelmi bizottság“ visszaterelt az erdőbe. Az utolsó Zeke Zyzus montreali lakos neve, címe 1987-ben a városi telefonkönyv legutolsó helyén szerepelt. Ä „kivált­ságot“ megirigyelte egy másik mont­reali telefon-előfizető, és úgy hírlett, hogy Zyzus (utolsó) helye veszélybe kerül. Zeke Zyzus gondolt egyet, és 1988-ban így jelentette be a postán a nevét: Zzyzus, majd 1989-ben már három Z-betű előzte meg y-t. Zeke Zzzyzus ezzel a névírással újabb egy éven át a montreali telefonkönyv vi­tathatatlan utolsó helyezettje maradt. Miért fontos ez önnek, uram? — kér­dezték Zzzyzus urat az újságírók. — Nagyon fontos, mert ezáltal lettem népszerű, és ha kell, újabb Z betűk árán Is megőrzőm hírnevemet. Késik a megfejtés Különös levelet kapott a Pogled cí­mű bolgár hetilap szerkesztősége. A levélíró egy olyan sakkrejtvény kérdé­seinek a megfejtését közölte, amely a lapban csaknem tíz éve, 1979 októ­berében jelent meg, ez a rejtvényso­rozat két éve befejeződött. A szerkesz­tők természetesen kíváncsian Tkeresték a feladás, helyét: netán Oj-Zélandon, esetleg Alaszkán indították útjára? Nos, a levelet Szófiában postázták, onnan tartott az útja majdnem egy évtizedig — Szófiába. A szerkesztőség a Guiness-féle Rekordok könyvének figyelmébe ajánlja a maga nemében bizonyosan egyedülálló teljesítményt. A feladónak mindenesetre egész gyűj­temény sakkszakkönyvet ajándékozott türelméért, s mert valamennyi meg­fejtése helyes volt. Más kérdés, mit érdemelne a bolgár posta. Trükk A kábítószerek adásvétele, továbbí­tása köztudomásúan tiltott dolog. A véle foglalkozók különféle jeleket használnak. Az illetékes hatóságok ma már a csempészek legkülönbözőbb trükkjeit is Ismerik. Az „egyszerűség“ lehet tehát a legkevésbé feltűnő, gon­dolják az említett bűnözők, akik a mérget néhány esetben egyszerű pos­tai csomagban juttatják el a címzett­hez. Erre bizonyíték hogy az amerikai vámoisok az elmúlt évben 87 kg he­roint fedeztek fel postai csomagok­ban, Ez az út járhatónak tűnt, mert egy esztendővel korábban „csak“ 65 kg kábítószer utazott a postára. A bátor tigris Az erdölrtás elleni tiltakozás sajá­tos módját választotta Kelet-Szibériá- ban egy usszurl tigris, Martinova Pol- jana település közelében a nagymacs­ka tönkretette a favágók védősisak­ját, darabokra szedett egy motoros fű­részt, és több fűrész meghajtó láncát elvonszolta. Ezután felugrott egy kö­zelben álló mentőautóra, és megostro­molt egy autóbuszt, adta hírül a Trud. A tigris, amely vadászterületének vé­delmében vállalkozott a különös kör­nyezetvédő akcióra, mégsem tudta jobb belátásra bírni a favágókat, s úgy tű­nik, 6 „húzza a rövidebbet“. Az erdé­szek már várják újabb támadását, hogy befoghassák és más vadászmezőt je­löljenek ki számára, ahol még nem veri fel az erdők csendjét a motoros fűrészek zaja. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom