Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-10 / 19. szám

Az átépítés indokai K I A GAZDA? j iQiifeőlklitbra A negyedszázados JAIK „Ti, akik megalapoztátok a magyar diá­kok e szellemi közösségének Intézményét, tudatában voltatok szükségességének, létjo­gosultságának. Az általatok létrehozott kö­zösség jogutódjai vagyunk ml. Azé a kö­zösségé, melynek Igénye ma Is a követke­zetesség, az együttlét és az együttgon­dolkodás. Ti nagyon jól tudjátok, mit je­lentett ez az 1960-as években. Tudjátok, hogy az együttlét és az együttgondolkodás alapvető követelménye a szabadság. Tudjá­tok, hogy a klub szabadságérzetét mennyi­ben korlátozták a hetvenes évek első ével­nek különböző eszmei árnyalatai. A JAIK azonban bizonyos mértékig meg tudta őriz­ni szellemi függetlenségét. És ebben látom a következetesség elvének alkalmazását, melyet kezdettől fogva magunkénak val­lunk.“ — ezeket a sorokat a József Attila Ifjúsági Klub jelenlegi elnökének. Vörös Péternek beszédéből Idéztem, mely a JAIK megalakulásának 25. évfordulója alkalmá­ból tartott ünnepi ülésen hangzott el. Ne­gyedszázada működik tehát a szlövák fő­városban tanuló egyetemisták és főiskolá­sok művelődési klubja. A hatvanas évek közepének sok szem­pontból kedvező politikai légköre lehető­séget teremtett a monolitikus és monopo­lizált közösség és szabadidő-szervezés rend­szerén kívül álló, alulról szerveződő közös­ségek létrejöttére. Ezt a lehetőséget ismer­te fel a csehszlovákiai magyar - főiskolás diákság Is, amely szintén létrehozta akkor a maga közösségeit. Az úttörő a prágai magyar diákság volt (amelynek klubja még — 1957-ben jött létre, de az Ady Endre Diákkör elnevezést csak a J.AIK megalakulása után vette fel), majd ezt követte az Itteniek szerveződése. A Jó­zsef Attiláról elnevezett ifjúsági művelő­dési klub hivatalos megalakulásának dá­tumaként 1964. február 24-ét tartják szá­mon, de természetes, hogy a szervezkedés már korábban megindult. Hogy a JAIK-ot annak idején pontosan milyen igény hoz­ta létre, az mára már nem annyira vilá­gos, annyi azonban igen, hogy milyen igények, szükségletek és célok figyelembe vételével szerveződött az itt folyó munka. A legfontosabb — a közösség Iránti Igényen, az együttlét és -gondolkodás Igé­nyén túl — a fővárosban tanuló nemzeti­ségi diákság magyarságtudásának kiala­kítása és fejlesztése. A JAlK-tagság az ott dolgozó, az előadásokat látogató diákság számára egy életre meghatározó volt, és ma is az. Elvégezve a főiskolát, az or­szág különböző pontjain letelepedve ezek a fiatalok nem vesztették el a művelődés, a nemzetiségi szellemiség és közösség Iránti igényüket, nagyon sokan közüUik lakóhelyükön váltak^ szervezőivé a nem­zetiségi kulturális-társadalmi életnek. A prágai diákkör és a JAIK megalaku­lása nemcsak két Ifjúsági klub létrehozá­sát jelenti, hanem egy mozgalom Indulá­sát is, amely mára már annyira megizmo­sodott, hogy jelentős terepévé vált a cseh­szlovákiai ■ magyar kulturális életnek; ez a klubmozgalom. Már a kezdet kezdetén, az első ifjúsági klubok létrehozásakor is érezték a magyar diákság akkori veze­tői az együttműködés szükségességét. En­nek az együttműködésnek eredményeként szerveződtek meg a klubok közös nyári művelődési táborai, az úgynevezett NYIT- -ek, vagyis Nyári Ifjúsági Táborok, a hatvanas és hetvenes években a csehszlo­vákiai magyar ifjúsági életnek jelentős eseményei. A klubmozgalom és a művelő­dési táborozások azonban az adott társa­dalmi-politikai keretek között el kellett hogy jussanak oda, amikor „spontán“ kezdeményezésként tovább már nem lé­tezhettek. Sikerült azonban „átmenteni“ ezaket a már elért eredményeket a hiva­talos keretek közé, azáltal, hogy a klub­mozgalom és a nyári művelődési táborok szervezését átvette a Csemadok Központi Bizottsága. Időközben kiderült azonban, hogy ez a „legalizálás“ nem volt egyér­telműen szerencsés. A hivatalos keretek között szinte törvényszerűen kezdett for­málissá válni a klubmozgalom és az azt irányító — a Csemadok KB által létreho­zott — központi klubtanács tevékenysé­ge. A nyári művelődési táborok is elju­tottak a mélypontra. Ez különösen az 1987-es jászól (Jasov) táborozáskor vált nyilvánvalóvá. Erre azért kerülhetett sor, mert a Csemadok apparátusa nem végzett kielégítő szervező munkát, a központi klub­tanács félreállítása folytán pedig, ez szinte törvényszerű volt. A klubtanács tagjai az 1988-as somodi (Drienovec) köz­ponti művelődési táborban határozták el, hogy a helyzeten változtatnak s közös állásfoglalásban összegezik a klubmozga­lom általuk kritikusnak tartott helyzetét. Az állásfoglalás 1988 novemberében el­készült, ezt eljuttatták. a Csemadok KB Titkárságának és Elnökségének tagjaihoz, azzal, hogy annak megtárgyalását az el­nökség a legközelebbi ülésén tűzze napi­rendre. Az elnökség ezt a klubtanács m- nökénok részvételével idei januári ülésén meg is tárgyalta. Az ülést követően a klubtanács megvitatta a felvetődött kér­déseket és megszövegezte a klubtanács és a klubok működésének szabályozását, amely összhangban van a Csemadok alap­szabályzatával. A működési szabályzat véglegesített változatát az 1989. június 2-—4-e között megtartandó abroncsosi (Obruőná) művelődési táborban a klub­tanács jóvá kívánja hagyni. E működési szabályzat tervezetét a központi klubta­nács éppen aznap délelőtt vitatta meg, amikor a JAIK ünnepi ülését tartotta. A vita erdményairöl beszélgettem Puntigán Józseffel, a klubtanács tagjával. — Az utóbbi két évtizedben ktterebé- lyesedett klubraozgalom, a fiatalok aktív művelődésre vágyó kezdeményezései azt kívánják, hogy e mozg.-.Imat bizonyos ön­állósággal kell Irányítani. Mindenképpen szükség van a klubtanács hatáskörének megáll,ipitésára, mert eddig ez a szerv va­lahogy a „levegőben lógva“ működött. Ar­ra a csehszlovák állam jogi keretei nem adnak lehetőséget, ho,gy önálló jogkörrel rendelkező jog! személyként működjék, de a Csemadok al3pszabaiyz.ara bizonyos ön­állóságot lehetővé tesz. A klubtanács ja­vaslata az, hogy e tanács működé-sének alapszabályzata sz.ógezze majd le; a klub­tanács a Cscm.ídok KB klubtevékenységgel foglalkozó kisegítő szerve. Tájékoztatja a Csemadok szerveit és a tagságot a klub- mozgalom helyzetéről, annak Időszerű prob- lém,liról. Állandó kapcsolatot tart a hason­ló érdeklődésű magyarországi és kárpát­aljai klubokkal és szervezetekkel. Közpon­ti művelődési tábort és kerékpártúrát szer­vez, rendszeresen megjelenteti a klubta­nács híradóját és évente országos klubsze- mináriumnt szervez, ezenkívül természete­sen a legfontosabb feladata lesz, hogy meg­teremtse a klublevékenység „életfeltéte­leit“, közös műsorokat szervezzen és javas­latokat tegyen a problémák megoldására. — A klubtanács tehát a Csemadok KB szerva lesz. Hogyan valósulhat meg mégis az általatok fontosnak tartott relatív önál­lóság, llle've milyen beleszólása lesz a KE .oak a klubtanács tevékenységébe? — A központi bizottság jóváhagyja a klubí.snács összetételét és mindazokat a problémákat, amelyeket a klubtanács a sa­ját erejéből és lehetőségéből kifolyólag nem tud megoldani, szükség esetén ülésén napirendre tűzi. Ezenkívül, mivel a klub- tanácsnak önálló külügyi kapcsolatai nem lehetnek, támogatja a klubtanácsnak a ma­gyarországi, ill. a kárpátaljai klubokkal és szervezetekkel való kapcsolatát. Rendsze­resen ellenőrzi és jóváhagyja az előadások és műsorok listáját, segíti a klubmozga-' lommal kapcsolatos írások megjelentetését, jóváhagyja a központi művelődési tábor műsorát. Mindezekből kiviláglik, hogy a klubtanácsnak valóban elég.gé szűkek a le­hetőségei, mi mégis fontosnak tartjuk e szabályzat elfogadását, mert mint már mondtam, eddig a jogkörünk nem volt tisz­tázva. Az Is fontos, hogy a szabályzat ér­telmében a kluhtanácsot maguk a klubok választanák, beleértve a vezetőjét Is. Ezen kívül e szabályzat kimondaná, hogy mind­azokban a kérdésekben, amelyekben a klubtanács önállóan dönthet, önállóan is döntene. Ez utóbbit persze még pontosíta­ni kell. Hangsúlyozom, hogy a klubtanács ülésén elfogadott alapszabályzati javaslat­hoz még a klubtagság Is hozzászól, s csak úgy terjesztjük a központi bizottság elé, hogy azt elfogadják. A tanács mai össze­jövetelén jelen volt a Csemadok KB két tit­kára is, akik úgy nyilatkoztak, hogy javas­latunk a Csemadok KB vezetésének egyet­értésével találkozhat. Ilyennek látják tehát a klubtanács tagjai a klubmozgalom további útját. Nem mind­egy azonban az sem, hogy hogyan fejlőd­nek majd tovább a klubmozgalom láncsze­mei, vagyis maguk a művelődési klubok. S közülük is az egyik legnagyobb múltú és a legjelentősebb, a József Attila Ifjúsági Klub. Hogyan képzeli a továbblépést a JAIK jelenlegi vezetése? — A legfontosabb a nagyobb belső szer­vezettség, a klubnak vltaköíponttá és való­di közösségalakltó tényezővé formálása — mondják. — Mindezt úgy képzeljük el, hogy a klubon belül kisebb csoportokat, közösségeket, ún. műhelyeket alakítunk majd ki. A kővetkező tanévtől három új műhelyt kívánunk létrehozni: egy irodal­mit, egy művészeti-kulturálist és egy po­litológiai műhelyt. Szeretnénk továbbfej­leszteni baráti kapcsolatainkat a magyar- országi főiskolás diáksággal, azok szerve­zeteivel, s a klub egész tevékenységét úgy Irányítani, hogy az segítse a fővárosban tanuló magyar diákság nemzeti öntudatá­nak megőrzését. A JAIK ajtaja természete­sen nyitva áll minden olyan fiatal előtt, aki közösségünket kívánja választani cse­lekvése színteréül. A tervek, az elképzelések szépek A ne­gyedszázados múlt gazdag, van mit tovább­fejleszteni. Csak legyen erő hozzá, na meg tér a gondolkodáshoz, cselekvéshez! Klialia Ml»rt A termelésben dolgozó vezetők, de még az Ipart és a mezőgazdaságot irányító köz­ponti szervek dolgozói is hajlamosak a társadalmunkban végbemenő tolyamaíok;at csak gazdasági kérdésekként kezelni. Abból a marxi elvből indulnak kt, hogy az alap határozza meg a felépítményt. Mi tagadás, sok ebben az Igazság, tőként ha figyeiera- be vesszük ferdüléseinket — az anyagia- sodő világnézetet, az önzőén kommersz vi­lágszemléletet, amely mára olyan régiókba jutott, hogy népmondásként Idézik a tételt: aki nem lop, saját családját károsítja —, mégsem szabadna engednünk a uidou.iá- nyosságból, abból, hogy Marx dialektiku­sán gondolkodott, értelmezése szerint te­hát a felépítmény közvetlenül visszahat az alapra. Ennélfogva egyértelműen téves az a szemlélet, hogy az egész változás lényege a gazdaság átépítése, az anyagi j.avak iránt megnyilvánuló Igények kíelé.gííése, ami el­fed minden problémát. Igaz, a rejlett kapitalista országokban is csökkent a ko.n- munlsta és munkáspártok vonzereje azál­tal, hogy az életszínvonal magasabb szin­ten mozog, mint a „reális szocializmust“ építő országokban, de nem lehet t’syeimen kívül hagyni azokat a tényezőket sem, amelyek viszont a további elégedetlensé­geket, a sztrájkokat és tüntetéseket szü­lik. Ezek arra vezethetők vissza, hogy a dolgozók nem érzik Igazán szabadságjogai­kat, nem érzik fontos elemnek közvetlen viszonyukat munkahelyükön, a társadalom­hoz, amelyben élnek. A társadalmak koi.u- merclalizálása — ezt tudnunk kell — ép­pen azért indult ki a nyugati világból, hogy a nem egészen konkrétan anyagi ér­dekeltség — tehát a felépítmény — hát­térbe szoruljon, s elterelje a flgyelmst a társadalmi viszonyokról, amelyek sok bo­nyolult kérdést hordoznak, sokkal bonyo­lultabbakat, mint amilyeneket Ismereteink eddig feltártak. Persze, nem kétséges, hogy ezen ismereteink, világszemléletünk alapja az a gazdasági jólét lehetne, amelyhez sok­kal közelebb állnak a fejlet* nyugati tár­sadalmak, mint a szocialista országok. De ha a bajok okait vizsgálgatjuk, ha a gyakorlati konfliktusok gyökeréig akarunk eljutni, törvényszerűen a felépítmény szfé­rájába jutunk, mert azt sem szabad elfe­lednünk eszmefuttatásunk során, hogy a marxizmus a társadalmi-gazdasági rendsze­rek változása alapjaként a felépítmény fej­lettségét kezeli, vagyis a rendszerek válto­zását úgy értelmezi, hogy az a társadalmi alap és a felépítmény konfliktusa, amely­ben a felépítmény meghaladja az alap fej­lettségi szintjét, amely ezáltal kerékkötője a társadalom komplex fejlődésének. Ezért téves az a szemlélet, mely szerint elégséges az átépítés folyamatában a haté­konyabb munkát, a kezdeményezést szor­galmazni, s minden fényre derül. Végered­ményben nem véletlen, hogy a gorbacsovl politikában eleddig sokkal nagyobb szere­pet kapott a felépítmény átépítése, ha ügy tetszik, a politikai-társadalmi közhangulat megváltoztatása, a politikai rendszer meg­reformálása, a társadalmi élet aktivizálása a demokrácia megteremtésével, mint a gazdas.lgl életbe bevezetett változások meg­valósításának a konkretizálása, mint ahogy az sem véleHan, hogy hazai viszonylataink­ban Is együtt szorgalmazzák a gazdasági élet átépítését a társadalmi élet demokra­tizálásával. Akadnak persze olyanok, akik ezzel kapcsolatban azt hangoztatják, hogy egyszerűbb demokratizálni a közhangula­tot, mintsem megreformálni a gazdaságot, de ennek annyi minden ellentmond, hogy szükségtelennek tartom a példák sorolá­sát. Csak annyit hoznék fel érvként, hogy a mai napig nem tartja mindenki szükség- és törvényszerűnek — az írás első monda­tára utalok — megvalósítani a nyíltságot, a nyilvánosságot, a közösségi felelösség- váltíiiás alkotó munkára, kezdeményező hozzáállására serkentő alapelveit! Vagyis ellentmond az, hogy a demokratizálási fo- lyam.ttót nem mindenki támogatja, s azok közül is, akik támogatják, sokan csak sza­vakban, hangzatos kijelentésekkel, a gya­korlatban azonban semmit nem valósítanak meg abból, amit nyíltságnak, őszinteségnek nevezünk, a nézetek szabad ütköztetését, a dialógun pedig úgy képzelik el, hogy az tulajdonképpen monológ, mert a velük nem azonos nézetet vallókat megbélyegzik, el­lenségnek kiáltják ki. Tehát az a közgon- dnikoiás hat, amely gazdaságunk stagnálá­sát Is okozta, s amelynek következtében az eml erek — ha úgy tetszik, a dolgozó tömegek — elvesztették bizalmukat, s fő­ként semmilyen viszonyt nem éreznek ah­hoz, amit nekik tulajdonítottak; a termelő­eszközökhöz, a közös vagyonhoz, a társa­dalomhoz. S ne feledjük, ez nem gazdasági kérdés, hanem társadalmi, azaz a felépít­mény szférája. A dialektika alapján tehát ezen kell változtatni az átépítés folyamán elsősorban, hiszen a közgondolkodás meg­változtatása — azáltal, hogy teret kap — hat majd vissza a cselekvésre úgy, hogy megváltozik a gazdaság mint társadalmi alap. Mert — ha már Marxot Idéztük, emlft- sünk fel még egy gondolatát — az objek­tív gazdasági törvényszerűségek s az erre épülő okos törvények Is csak akkor hat­nak, ha a megfelelő politikai légkör teret enged működésüknek. Az átépítés sikeres­sége érdekében tehát először olyan poli­tikai-szervezési feltételeket kell teremteni a gazdaság működéséhez, amelyekre a de­mokratizmus a jellemző, s amelyek során egyértelműen kiderül, ki az ország gazdája, s a gazda élhet Is „uralkodói“ jogaival. (Folytatjuk) N. t. Mikro-inform Naponta halljuk, olvastuk, hogy új gon­dolkodásmódra van szükség, mert holnap már cselekedni is másként keit, mint teg­nap, mégpedig jobban. Vagyis nem egysze­rűen csak másként a szokottnál, hanem jobban. Az elektronikában és a számítás­technikában egyébként is vezérelv: csak akkor alkalmazzunk új raegoldést, új múd- szert, ha az jobb, eredményesebb, mint a régebbi. Most kbvetkezű híreink is erről szóinak. Aquarius XT az elnevezése annak a szá­mítógépnek, amelyet az eddig alig ismert tajvani számítógépgyártó cég kezdett for­galmazni. Érdekessége, hogy súlya mlndősz- szc 4 kg. Az első megítélés szerint ez sok, de ha a gép teljesítményét Is figyelembe vesszük, ez a súly elenyésző. Memóriája 720 kB-os, a gép IBM kompabllls, és hoz­zátartozik még két colos floppy disc le­mezmeghajtó egység. Különlegességnek számit, hogy a gyártó digitális órát is épí­tett a gépbe. Zsebadatbanknak is nevezhetnénk a ja­pán Casio cég nemrégen forgalomba ho­zott számológép alakú készülékét. Képer­nyőjén nyolc sorban, tizenhat betű, szám vagy karakter jeleníthető meg, amelyeket a gép billentyűzetéről adhatunk be. Az adatbankban elraktározhatök szövegek, te­lefonszámok vagy előre meghatározott Idő­pontok egészen 2099-lg. Érdekessége, hogy akár rajzokat vagy vázlatokat is meg tud jegyezni. Nagy teljesítményű erősítőt kínál a Blaupunkt NSZK-bell hangtechnikai készü­lékeket gyártó cég. A készülék tlpusjelzé- se; BSA 247. Kiviteli teljesítménye 240 watt. A cég eredetileg autóba építhető erő­sítőnek szánta. A biztonságos repülés végett állították ^el már több hazai repülőtéren az angol Marconi cég legújabb, számítógépes vezér­lésű mérőkészülékét. Ezzel elengedhetetle­nül fontos adatokat tudnak megállapítani, többek között például a maximális látótá­volságot vagy a szél sebességét. A mérő- készüléket a fel- és leszállópálya mellett helyezték el. Erről az adatok a központi számítógépbe jutnak, amelyek akár görbe alakjában Is megjeleníthetők. Szuperszámltógépnek Is nevezhetjük a»t a legújabb Japán szerkezeteit, amelyet a híres NEC cég fejlesztett ki. Ez a gép a világon az első olyan, amelyikben egy­szerre több mikroprocesszor is működik. Ez a 44-es modell az SX 3 típusjelzésű soro­zat legújabb változata, és egy másodperc alatt 22 milliárd számítást és feladatot tud elvégezni. Hasonló számítógéppel már az USA-bell Gray Research cég Is próbálkozott, de gépük „csak“ 16 milliárd feladatra volt képes. A középiskolások tudományos versenyé­nek idei városkerületi fordulóján a számí­tógépes tagozaton a Bratislava! Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium két tanulója Is részt vett. Suszter Zalán egy számítógé­pes programot készített, amely a Commo­dore 64-es gépet valóságos elektromos or­gonává alakítja át. A zene mellett a han­gokat akár meg is jelenítheti vagy a zene adatait kazettára, esetleg mágneses lemezre rögzítheti. A másik versenyző, Záhon Pé­ter egy számítógéppel vezérelhető Ipari robot kicsinyített mását készítette el. A ro­bot egy PMD 85-ös géppel vezérelhető, hat Irányba mozgatható. Karjával kisebb tár­gyak fel Is emelhetők. Gratulálunk jeles Iskolánk két kévlselőjének! Hajdú Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom