Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-03 / 18. szám

I -inil iiMilŕlíflir r* *r f t I* uj ifjúság 5: A XXL századra készülnek TOTH PIROSKA személyében szeptemberben új Igazgató került a Felsőszeli (Horné Sallby) Alap­iskolába. Nemcsak a pedagógiai munkát Irányítja nagy szakérte­lemmel, hanem odafigyel a pioní­rok munkájára Is, mert azt sze­retné, ha a gyerekek az iskolában minden téren a legtöbbet kapnák, tudásban, szakmai ismeretekben, élményben, szórakozásban egy­aránt. Nagyon fontosnak tartja, hogy a tanulók a délutáni órák­ban kikapcsolódjanak az iskolai életből, hogy a foglalkozások vi­— Ügy vettem észre, hogy a diá­kok nagyon szívesen vesznek részt a szakkörök munkájában, ezért a tanév elején jócskán szerveztünk belőlük. Volt is érdeklődés, és aminek külön örülök: tanév köz­ben sem tapasztaltuk, hogy unnák a gyerekek ezt a munkát. Most meg, hogy már itt-ott eredmények is mutatkoznak, különösen szíve­sen látogatják a foglalkozásokat — vélekedett a csapatvezető. Nagy népszerűségnek örvend az énekkar, amely minden falusi Csak akarni kell dámák, játékosak, gyerekeknek megfelelőek legyenek. A szakköri foglalkozásokat ne érezzék taní­tási órának, és az összejövetelek ne gyűlések legyenek, hanem be­szélgessenek, Játsszanak, ügyes­kedjenek, barkácsoljanak, rajzol­janak. Talán valahogy így is gon­dolták azok, akik negyven évvel ezelőtt a gyerekeknek szervezetet alapítottak, csak úgy tűnik, a 40 év során mindez elfelejtődött, — pontosan azt vitték át a felnőttek életéből a gyerekekébe, ami a fel­nőtteknek sem felel meg. Talán most, a pionírszerve­ret fennállásának negyvenedik év­fordulója után sor kerül azokra a változásokra, amelyek érdekessé, a gyerekeknek megfelelővé teszik a mozgalmat. Addig is rajtunk mú­lik, hogy milyen lesz ez a mun­ka. Nálunk Pónyáné Szomolai Zsu­zsa csapatvezető igyekszik úgy szervezni a tanulók foglalkozá­sait, hogy azok mindenkinek meg­feleljenek, valamennyien találja- hak érdeklődésűknek, tehetségük­nek megfelelő szakkört, rendez­vényt — mondta az igazgatónő. ünnepségen fellép, a legtehetsé­gesebb énekesek a Pionírcsalo­gány verseny résztvevői. Irodalmi és nyelvi körükben hosszabb-rövi- debb irodalmi próbálkozásaikat elemzik. Az „egészségügyisek“ már a járási versenyre készülnek. Az ügyes kezek körében apró ajándéktárgyakat készítenek, most éppen a VIT-re induló fiatalok­nak. A bábkörösök pedig a báb­játék rejtelmeivel ismerkedhet­nek. A számítástechnikai kör új­donságként hatott, s mára már saját programjaikkal dolgoznak az érdeklődők. A sport kedvelői három csoportban: az atlétikai, honvédelmi és asztalitenisz cso­portban edzhetnek. ^— Á szakkörök kezdeményezé­sén kívül számos más rendezvé­nye is volt csapatunknak, de leg­inkább annak örülünk, hogy a gyerekek szívesen' dolgoznak a szakkörökben. Erre szeretnénk alapozni munkánkat a jövőben is mondta a csapatvezető. BENYAK MÁRIA Az átépítés gazdasági indokai­ról már többször szóltunk soroza­tunkban, az Indoklások azonban elsősorban a szűkén értelmezett gazdaságtudományi okokat sorol­ták. Igaz, ezek abszolút mérték­ben összefüggnek a társadalmi- gazdasági indokokkal, amelyeket egyszerűen (leegyszerűsítve) pia­ci feltételeknek is nevezhetnénk. A különböző gazdasági rendsze­rek és szerkezetek előnyeit elmé­letben viszonylag könnyű bebizo­nyítani, sőt, elméletben nem ne­héz megmagyarázni az esetleges sikertelenséget, hatékonytalansá- got sem; sőt bizonyos diszpro- porciók újabb elméleteket is szül­hetnek. Ezzel gyakran találkozha­tunk a mi viszonyainkban is, ami­kor bizonyos ellentmondásokat, netán ellenkező érdekeket és súr­lódásokat fiktív és elméleti szem­benállásként kezelünk. Pedig ezek a „fiktív-elméleti“ diszproporciók nagyon valós helyen mutatkoznak meg. A piacon. Márpedig a piaci ellátás hiányosságai — akár mi­nőségi, mennyiségi vagy árgon­dokról van sző — nem lehetnek elméleti kérdések, pontosabban nem szabad őket elméletként ke­zelni, mert azzal törvényszerűen a valós okokat ferdítjük el, kon­zerválni akarunk olyan viszonyo­kat, amelyek csak tendenciózus értelmezésben hordozzák a meg­oldást. Szemléltető példaként, amely egyébként idei konkrét helyze­tűnk, az állami megrendelés és a cipőipar között kialakult úgyne­vezett fiktív egyenetlenséget hoz­nám fel, kissé leegyszerűsítve ter­mészetesen a valóságot. Az állami megrendelés bizonyos összeget határozott meg a cipőiparnak, amelyért cipőt rendel, természete­sen azt is feltüntetve, mennyi pár cipőt igényel a piac. A cipőipar visszaigazolta a pénzösszeget — egyúttal azonban több százezer pár cipővel kevesebbet ígér a piacnak. Röviden: cipőiparunk a Az átépítés indokai A piac ddntsiifl drága termékeivel kimeríti a pénz­keretet, aminek a következtében cipőhiány lesz, s áremelés nélkül is drágább cipőket vásárolhat a vevő. S ezt fiktív vagy elméleti ellentétnek, egyenetlenségnek ne­vezni számomra a gondok elken­dőzését jelenti, s olyan tendenciá­kat vélek benne felfedezni, ame­lyek továbbra is távol állnak a nyíltságtól, az őszinteségtől, és amelyek továbbra sem tartják „felnőttnek“ a társadalmat. De so­rolhatnám a példákat, sajnos, a ruhaiparral, az élelmiszeriparral, a szórakoztató műszaki termékek helyzetével stb. S mindez azért, mert a keres­kedelem nem kereskedhet. Lehet, első olvasásra furcsán hangzik a mondat, a valóság azonban ponto­san ez. Az elmúlt évtizedek során ugyanis — a piaci törvényszerű­ségeket figyelmen kívül hagyva és az extenzív termelési módszerek egyedülisége miatt — fokozatosan monopolhelyzetbe kerültek a gyár­tók. (A piaci mechanizmusok el­halásának az sem mond ellent, hogy a szállítói-megrendelői vi­szonyok is teljesen leromlottak, sőt, ez a tény is az előbbi megál­lapítást Igazolja, hiszen egy-egy gyár, üzem ilyen viszonylatokban szintén vásárló, azaz piaci ténye­ző.) Ez napjainkra olyan mérete­ket öltött, hogy az Inar megszűnt piackutatással foglalkozni. Ehhez hozzájárult még az is. hogv a ke­reskedelmi tárca csak félig lát­hatta el feladatát, tudniillik az ön­álló felvásárlási lehetőség nélkül maradt kereskedelem csak az ál­lami megrendelések piaci értéke­sítését tudta — pontosabban: volt kénytelen — megvalósítani. A for^ galmi adók csak önfenntartásra szolgálhattak, a költségvetésből neki szánt összeg többsége tulaj­donképpen a dotációkat jelentet­te, Illetve a piaci hiányosságod befedésére fordíthatta, különböző szerkezetváltásokat már nem tu­dott lényegesen befolyásolni, vagyis megszűnt piacként hatni a termelésre. Orvosi nyelven ezt úgy hívják, hogy részben megtudta valósítani a tüneti, a kauzális ke­zelést, az okát viszont nem. S ma­radva az áttételes fogalmazásnál: ennek következtében ugyan fájda­lommentesen, de a beteg állapota egyre romlott. Az ipar és a mezőgazdaság fel­rázására megszülettek az állami vállalatokról, valamint a mezőgaz­dasági és nem mezőgazdasági szö­vetkezetekről szóló törvények- Életbe lépésük kezdetétől több ki­fogást emeltek ellenük a gyakor­lati szakemberek. Hagyjuk azon­ban figyelmen kívül most őket, mert a kereskedőknek még ezek­nél is lényegesebb kifogásuk van, tudniillik ezek a törvények tovább erősítik a termelők monopolhely­zetét, mivel e törvényekkel pár­huzamosan nem változott a ke­reskedelem helyzete a gyártókkal szemben, ha úgy tetszik, nincs fennhatóságuk velük szemben. Ennélfogva a gyártók saját érde­keiket szem előtt tartva valósítják’ meg a termékszerkezet váltását, s a törvényektől és a körülmé­nyektől hajtva a legegyszerűbb módszert alkalmazzák: mindent, ami nem nyereséges, megszűnnek' gyártani, köztük számtalan olyan terméket, amely a piacból élő pol­gár elemi szükségleteit elégíti ki. S mert a szocializmus emberköz­pontú társadalom, ez megenged­hetetlen. Következő lépéseknek kell hát következniük, amelyek a kereskedelmet erősítik a gyártók­kal szemben, hogy újra hathasson' az embert kiszolgáló piac törvé­nye! N. S’, jában a TATRA így is 18 százalékban részesedik Nyugat-Európa kereskedelmi forgalmában. Legnagyobb vásárlónk Franciaország, az NSZK, Spanyolország és a skandináv államok.“ A közvéleménv érdeklődésének elő­terében természetesen a személygépko­csik kivitele és behozatala áll. Megelé­gedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Sko­da kocsik iránt az egész világon nagy az érdeklődés. A Motokov negyvenéves fenmállása alatt több mint kétmillió Skoda személyautót értékesített külTbl- dön. Legnagyobb üzleti partnere hagyo­mányosan Nagy-Brltannia, Magyaror­szág, Lengyelország, Dánia és Bulgária. Nagy-Britanniába tavaly például 13 120 Skoda személyautót szállított. Nyilván kevesen tudják, hogy a szigetországban vagy száz embert foglalkoztató szerelő- műhely üzemel, amely teljes szerviz­szolgáltatást nyújt a Skoda-tulajdono- soknak, s biztosítja az eladás előtti szervizt. Autóbehozatal - kivitel A Motokov hazánk legnagyobb kül­kereskedelmi vállalata. Tavalyi exportforgalma 24, importja 10 tnllllárd korona volt. Idén ismét körül­belül 34 milliárd korona árucsere-for­galmat bonyolít le. Személy- és teher­gépkocsik, valamint mezőgazdasági jár­művek és gépek kivitelével és behoza­talával foglalkozik. Legnagyobb üzleti partnerei a Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország és Bulgária, a tőkés or­szágok közül Nagy-Britannia és Dánia. Václav Jarolím, a vállalat vezérigaz­gató-helyettese elmondta, hogy a gaz­dasági mechanizmus átépítése új hely­zet elé állította őket. A külkereskedelmi törvény módosításával a Motokov eddi­gi üzleti partnerei, a termelővállalatok is külkereskedelmi jogot kaptak, vár­ható, hogy bizonyos értelemben nyo­mást gyakorolnak az eddig monopol­helyzetben álló külkereskedelmi válla­latra, esetleg maguk választják meg külföldi partnereiket. A Motokov felké­szült a kihívásra, s azzal válaszol rá, hogy még nagyobb körültekntéssel vég­zi a munkáját. „Nem félünk a kihívás­tól, már eddig Is egész Jó kapcsolato­kat építettünk ki a világ számos orszá­gában, feltételezzük, hogy a vállalatok Inkább igénybe veszik jól bevált szol­gálatainkat, semmint saját kockázatos vállalkozásba kezdenének.“ A Motokov exportforgalmában a kü­lönféle tehergépkocsik, tartály- és hűtő- kocsik az egész forgalom mintegy felét teszik ki. „Legnagyobb az érdeklődés a TATRA és LIAZ tehergépkocsik iránt. Tavaly többek között 8700 TATRA és 8750 LIAZ tehergépkocsit, illetve 11 500 AVIA kis teherkocsit, ezer hűtőkocslt és 1500 hűtő nyerges utánfutót expor­táltunk. Legnagyobb partnerünk a Szovtetunló. ahová évente négyezer TATRA tehergépkocsit szállítunk, utána következik Kína. Ott egy 1986-os egyez­mény értelmében szerelőüzemet létesí­tettünk, ahol 1995-ig évente 2200 TATRA tehergépkocsit szerelnek össze. Járműveink sikere a Párizs—Dakar ratin eddig nem hozta meg a várt üzleti sikert. A Motokov képviselői szerint ez annak tulajdonítható, hogv a tehergép­kocsi-piacon nagy a konkurencia, na­gyobb, mint a személygépkocsik eseté­ben. A nehéz tehergépkocsik kategóriá­Nagy az érdeklődés külföldön, bele­értve a tőkés országokat is, a Skoda Favorit kocsik Iránt. Václav Jarolím szerint az új Skoda autók fogadtatása Nyugat-Eurőpában jóval kedvezőbb, mint Itthon. „Idén 21 300 kocsit szállí­tunk a szocialista és vagy 40 ezer ko­csit a tőkés országokba. A tőkés piacon azonban akár 70—80 ezer Skoda autót is tudnánk értékesíteni, különösen azóta, hogy az amszterdami autószalonon a kiskocsik kategóriájában az egyik leg­jobb járműnek minősítették.“ Csakhogy a kormány döntése értel­mében a hazai piac ellátása előnyt él­vez. A Motokov csakis abban az esetben növelheti a kivitelt, ha legalább űgyan- ennyl személyautót be is hoz. Jó példa erre, hogy 1986—1988 között terven fe­lül több mint ötezer — ebből 4500 La­dát — hoztunk be a Szovjetunióból an­nak ellensúlyozására, hogy növeltük a tőkés országokba Irányuló kivitelt. „Természetesen a jövőben is ezt az utat követjük. Idén az előzetes megálla­podások szerint a következő külföldi márkák kerülnek kereskedelmünkbe: 12 500 Oltclt, 2000 Dácia, 9300 Lada (ré­gebbi típus), 2500 Lada Szamara (öt­fokozatú sebességváltóval), 2000 Moszk­vics új típusú motorral, 2000 Wartburg négyütemű motorral, 3000 Fiat 126 P. A napokban kerül a boltokba 3000 Dae- wo Racer Dél-Koreából, szó van még — ha elkészül — bizonyos mennyiségű Trabant behozataláról dízelmotorral. Elakadtak a tárgyalások a FIAT 1500 P behozataláról, mivel ezek a Járművek nem felelnek meg a csehszlovák szab­ványnak. s ugyancsak nincs egyezmény az Indiában Marutl típusnéven szere­pelt Japán kocsik behozataláról, mert a szállító túlságosan magM árat köve­tel értük. Tárgyalások folynak azonban a partnerekkel a behozatali kvóták nö­veléséről, s a Tuzex-boltok közvetítésé­vel kerülnek hozzánk a Peugeot, a Re­nault, a FIAT, az Opel és más nyugati márkák.“ Nem lenne teljes a Motokov tevékeny­ségének ismertetése, ha nem említe­nénk a csehszlovák motorkerékpárok kivitelét. A csehszlovák motorkerékpá­rok a második világháború után világ­szerte nagy elismerést vívtak ki maguk­nak. Valamikor szinte uralták a világ­piacot, de ma is nagy népszerűségnek örvendenek. „Idén 125 ezer motorkerék­párt exportálunk, ebből 93 ezret a Szov­jetunióba. Hasonló a helyzet a trakto­rokkal is. A nálunk gyártott traktorok 76 százaléka kivitelre készül. Írország­ban például az eladott traktorok 22 százaléka csehszlovák, Norvégiában a 18 százaléka, Finnországban majdnem a 13 százaléka, Nagy-Brltanniában a 7 százaléka, de így is mindjárt az angol­amerikai konszernek után következünk a sorban. Szépen fejlődik az Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába és Latin-Amerlkába, az arab és ázsiai or­szágokba irányuló export. Valamelyest késlelteti a nagyobb előretörést, hogy az új traktortípusok gyártását átüte­meztük a 9. ötéves tervbe, de így is büszkék lehetünk gépipari termékeink világhírnevére.“ Az újságíró örömmel számol be e té­nyekről, s csak azért sóhajt nagyot, hogy ennek bárcsak látszata lenne a hazai piacon Is. Palágyl Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom