Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-15 / 11. szám

Vár alatti perspektívák 3 Az elmegyógyintézet és a mögöttesek 4 ök is a XXI. századra készülnek? 5 Bizalom és kölcsönösség 6 Edzőből lett popsztár 8 Letűnőben a keresztapák 9 Anyanyelvűnk ünnepén A Kazinczy szellemében rendezett nyelvi, nyelvmű­velési (6rum nem véletlenül kStödik Kassához (Ko­šice), ahol Kazinczy előbb jurátusként, majd máso­dik ott-tartózkodása idején Iskolafelügyelűként hét és fél évet töltött. Itt mditotta Batsányival és BarOtl Sza­bó Dáviddal az első magyar irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot, s Itt szerkesztette az Orpheust, minden eszközzel harcolva a felvilágosodás, majd ké­sőbb a nyelvújítás eszméiért. Kazlnczyt Kassához családi kötelék is fűzte, hiszen felesége, Török Zsófia, a szép, ám szegény grófkls- asszony, az Irő egykori kassai fönöikének. Török La­josnak a lánya volt. A kassaiak sohasem feledkeztek meg a nagy nyelv­újítóról, emlékét mindig méltó gonddal őrizték. Erről tanúskodik az 1898-ban alakult kulturális-irodalmi egyesület, a Kazinczy Társaság (1945-ben szűnt meg), s Kazinczy neve fémjelzi az 1967-ben életre hívott nyelvművelő napokat Is, amelyeket ebben az évben március 16—18-án huszadszor rendezi meg a Csema- dok KB és a társrendezők, többek között a Szlovák Újságírók Szövetségének KB-a. A Kazlnczy-napok a nemzetiségi nyelvkultúra fon­tos védőbástyája, a nyelvművelő mozgalom nélkülöz­hetetlen fóruma, amely évenként szólítja tanácskozás­ra, tapasztalatcserére az újságírókat, pedagógusokat, nyelvművelőket, hazai és magyarországi nyelvészeket. E fórum kezdeményezéséből született a Hét, az 0] Szó és a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának nyelvművelő rovata; ez a rendezvény hívta életre a Csemadok KB-n sikeresen működő központi nyelvi szakbizottságot; Itt Indult az Iskoláskorúak szép ma­gyar beszédének országos versenye, s ez a rendez­vény hivatott 8 kétévenkénti nyelvjárásgyűjtö pályá­zat meghirdetésére. A huszadik, jubileumi Kazinczy Nyelvművelő Napok alkalmából a rendezők fontosnak tartják a Kazlnczy- ról való méltó megemlékezést Is.' Z. Szabó László nyelvész Kazinczy mai szemmel című nyitó előadása ünnepi előadás lesz a széphalmi mesterről. Ezt az előadást egészíti ki Kazinczy és Kassa kapcsolatáról szólva Kováts Miklós kassal tanár. A háromnapos tanácskozás kiemelt helyen foglal­kozik majd az Ifjúság nyelvével — a vitaindító elő­adást Bencédy József budapesti nyelvész tartja. A dél-szlováklal magyar nemzetiségű fiatalok nyelvhasz­nálatának sajátosságaira Kovács László somorjal ta­nár hívja fel a figyelmet. A csehszlovákiai magyar sajtó nyelvezetét vizsgálva Vörös Ottó, a Nyltral Pe­dagógiai Kar vendégtanára, ezúttal a Hét című ké­pes hetilap nyelvi arculatát elemzi, Szabómlhály Gi­zella, a Komenský Egyetem tanára viszont hangfel­vételeket Is bemutatva a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának nyelvi Jellegzetességeit tárja lel elő­adásában. A rendezvény ezúttal. Is helyet ad a diákok szép magyar beszéde versenyének. Az eddigi tapasztalatok alapján fiataljainknak főleg szövegalkotásban kellett fejlődniük. Most majd meglátjuk, az eddig elhangzott tanácsokat megszívlelték-e a versenyzők. A nyelvi rendezvényt minden bizonnyal színesíti majd Sunyovszky Szilvia és Szilágyi Tibor színművé­szek köztte műsora, valamint a Thálla Színpad elő­adása. A Csemadok kassai székházában ugyanakkor kiállítás nyílik a húsz nyelvművelő rendezvény sajtó­visszhangjából és egyéb emlékeiből. A huszadik Kazlnczy-napokra a Csemadok fennál­lásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségsorozat Idején kerül sor, amikor szerte az ország­ban díszünnepségre gyűlik össze a kulturális szövet­ség tagsága. Talán jó alkalom ez arra Is, hogy min­denütt tudatosítsák: nyelvünk, nyelvhasználatunk tisz­taságának védelme, a nyelvművelés mtndannylunk feladata. Aki hibásan beszél, az hibásan Is gondol­kodik. Minél gazdagabb a szókincsünk, minél színe­sebbek a kifejezéseink, minél árnyaltabbak a monda­taink, annál pontosabb a gondolkodásunk, eredménye­sebb a munkánk, teljesebb az életünk. £s ez nem­csak az egyén, hanem a társadalom célja Is. Rozbroy Éva TavaszkSszöntő Varga Zsolt felvétele Könyvelt, két kemény, borító kö2jé zárt, nyomdafestékszagot árasztó papírlapok. Könyvek, a-, melyek képesek eleget tenni a stílus, az értelem és az ízlés kö­vetelményeinek. Két egyszerű bo­rítólap, amely a finom lapokon képes emberi sorsokat, birodal­mak bukását, nagy emberek szü­letését, életét is elmondani. Ké­pesek mosolyt varázsolni az una­lomtól gyűrött arcra, képesek, el­gondolkodtatni, megállítani a ro­hanó embert. Képesek felidézni a gyermekkor édeskés, tovatűnő varázsát, hiszen ez a gyermek­kor lassan belevegyül a küzdel­mekkel teli felnőttkorba, amikor már megsejtjük az álmok nélkü­li kor leheletét. Próbáljunk vlsz- szagondolnl az első találkozá­sunkra Mid mackóval,. a három kismalaccal vagy a gonosz ma­nóval. , Próbáljuk meg felidézni azt a könyvet, amelyet annyira szerettünk, s csodás erőt tulaj­donítottunk , a benne lévő lapok­nak, a lapokon levő betűknek. , Pedig mindez csak egy szépen csomagolt gondolattömeg, két A könyv Kartonlap közé zárt bölcsesség- gyűjtemény. Egy olyan világ kul­csa, ahol veszély nélkül harcol­hatunk a soha nem látott ször­nyekkel, megvetés nélkül bele­leshetünk egy-egy nagy ember é- letébe, szerethetünk, és gyűlölhe­tünk, csodálhatunk és megvethe­tünk, tanulhatunk és felejthetünk, elszakadva az Időtf^l, elszakadva mindentől és mindenkitől; a va­lóságtól, a hideg tényéktől. A valóságtól, de lehet, hogy éppen az álomvilágtól, amélyben oly so­káig voltunk a tévedések rabjai. Akármikor visszatérhetünk er­ről az utazásról, ha már minden sejtünk teleitta 'magát vajamely tudomány ismereteivel, ha meg­elégeltük egy-egy kaland vér­pezsdítő száguldását, ha eltel­tünk a lepkelllatű gondolatfö- meggel. Ilyenkor letehetjük az ember és a tudás közötti örök kulcsot, a könyvet. Mennyien hagyják ki ezt a le­hetőséget, nem Is sejtve, hogy ösztönösen megfosztják hangúkat attól a lehetőségtől, hogy bete­kintsenek egy másik ember gon­dolatvilágába, ■ hogy valami újjal vagy éppen a régivel ismerkedje­nek. Sajnálni kellene azokat az embereket, akik önmaguk okoz­zák szegénységüket egy-egy könyv félredobásával. Igaz, nem minden könyv egyformán értékes mindenki számára. Van, aki a lé- lekmelegítő líraiságot kedveli, más inkább, a tudomány felé for­dul. Lehetőség van arra, hogy mindenki megtalálja azt a szót, hangot, mondatot, amely hozzá szól. Azt a történetet, tézist, le­írást, amely tükörként ábrázolja életét, gondolatait, tetteit. Csak keresni kell, mert meggyőződé­sem, hogy mindenkinek szüksége van a. szép szavak és gondolatok tolmácsára, a könyvre! Miért írtam le e. néhány szót? Tán azért, mert ezekben a na­pokban, a könyv hónapja alatt jobban oda kellene figyelni ezek­re az értékekre,, s .nem hivatkoz­ni Időhiányra, így leplezve, hogy nem szomjazzuk a tudást. Balog Beáta

Next

/
Oldalképek
Tartalom