Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-02-17 / 7. szám

Akkor még elég volt felébredni „Ütök a széken és bambán bámu­lom a padlót. A kezemet szorosan a térdemre helyezem, hogy ne lássák, mennyire remeg, összpontosítanom kell mindenáron, de olyan a fejem, mint egy méhkas.. — Az autószervizben régi munka­erő voltam, és egész Idd alatt mint főkönyvelő Nem volt nekem ott sem­milyen problémám, ellenkezőleg. — Mit jelentsen az, hogy ellenke­zőleg? — kérdezte Souőek főhad­nagy. — Elégedettek voltak velem, s nemcsak a ml szervizünkben, hanem a vállalatnál Is. A lelkiismeretes munkámért elismerő oklevelet kap­tam, néhányszor még anyagi jutal­mat Is — Akkor meg miért kellett ebbe a sikkasztásba belekeverednie? — Nehéz ezt úgy kapásból most megmagyarázni. Voltak Idők, amikor a családommal szerényebben éltünk, mégsem Jutott volna ez az eszembe. Aztán rájöttem, lehet ezt máskép­pen Is, de azzal is tisztábban vol­tam, hogy a lejtőn vagyok. „Ügy ülünk egymással szemben, mint két ellenség, pedig csak har­madszor látjuk egymást. Közöttünk az asztalon paplrhegy, számlák hal­maza, -s mindezt én hamisítottam. Még egy valami elválaszt bennünket: a szabadság ős a börtön között hú­zódó határ. Hát igen, amikor tegnap eljöttek értem a munkahelyemre, az én eddigi életemnek befellegzett. Ti­zennyolc éves voltam, amikor ott munkába léptem, és mindent olyan szépnek, rózsásnak találtam. Most már Jó pár évvel Idősebb vagyok, és előttem a börtön." — Nem akarok magyarázkodni, hisz úgysem lenne értelme, de tény, hogy azt, amit elkövettem, csak úgy volt lehetséges, hogy túlságosan Is szabad kezet adtak. Gyakorlatilag senki sem ellenőrzött. — De hát vannak róla dokumen­tumok, hogy időnként tartottak el­lenőrzést! — Azok az ellenőrzések nem sok vizet zavartak. Már előre tudtam ró­luk. A papírjaim rendben voltak, no és mindig kéznél volt frissítőként valamilyen Ital. Úgyhogy ezeken az ellenőrzéseken nem jöttek rá sem­mire. A legfontosabb az volt, hogy mindent magam Írhattam alá, mert a szervizben mindenki megbízott bennem. — Mióta károsította meg Így a vállalatát? — Vagy hét éve. Akkor még ná­lunk dolgozott Jlfl Axman technikus, egy célratörő fiatalember Vele esi náltuk, ős felére ment a haszon. De aztán három év múlva elment tő­lünk, és én magamra maradtam. „Mit gondolhat most rólam, ahogy Al Bano és Romina Power énekes- házaspár Felicitas (Boldogság) című dala a világsikeren túl hét arany­lemezt Is hozott a „konyhára". Ná­lunk is ezzel a dalukkal váltak el­sősorban Ismertté. Tavaly ők Is vendégel voltak az Ein Kessel Buntes című népszerű show-mflsornak, amelyet akkor a 750 éves Berlin Jubileumi ünnepségei ke­retében rendeztek mag az NDK fő­városában. A Frledrichstadtspalast- ban a papával mamával megjelent a pódiumon kétéves kislányuk, Crístel is. Ezzel az ötletükkel pedig annyira elbűvölték a közönséget, no meg az újságírókat, hogy végül kötélnek áll. tak, és Interjút adtak az egyik lap­nak. A kíváncsi kérdésekre adott válaszaikban több mindent elárultak magukról, olyan dolgokat, amiket ra­jongóik még nem tudtak kedvenceik­ről. Talán benneteket Is érdekelnek ezek a családi titkok ... Al Bano: „A kétéves Cristel kép­telen volt felfogni, hogy ő nem me­het fel a színpadra, amikor anyja és apja ott van Ezért találtunk ki számára egy rövidke műsort, és a „Jelenet" után nyugtunk volt tőle." Romina: „Négy gyermekünk van. Y lem la tizenhat, Yarl tizennégy, Cris­tel, mint már említettük, kétéves, no és itt van a háromhetes Klsromina. A nagyok közül csak Crlstelt érdek­li a munkánk, hogy aztán később hogyan alakul a sorsa, most még nem tudhatjuk. A másik kettőt egy­^ÉBfiíltíSAB én beszélek? Biztosan nem hisz a szavaimnak. De miért Is hlnne? Any- nylt tud már rólam, hogy nem cso­dálom, ha hazugságnak tartja min­den szavamat. Nem számít, a bíró­ságot úgysem kerülöm el. Ez a hi­vatalosság szinte dermesztő." — Először akkor Jutott eszembe, amikor az asztalon magam előtt lát­tam az üres papírokat, és készültem megszámozni őket. A faktúrák u- gyanls üresen, számozatlanul érkez­tek hozzám. A számozás az én dol­/gom volt, és ugye, nem volt nehéz egyazon számot két papírra Is rá­írni? Megjavítanak két autót, mind­két megrendelő elégedett, mindket­ten megfizetik, s nekem nincs más dolgom, mint az egyik összeget el­könyvelni és a pénzt postázni a vál­lalathoz. A másik számla a fiókom­ba került, a pénzt pedig megtartot­tam. —■ Miért nem semmisítette meg a másik számlát? Nem lett volna egy­szerűbb eltüntetni a machináció nyo­mait? — Ha csak a nyomok eltüntetésé­ről lett volna szó, akkor Igen, de nekem számolnom kellett az esetle­ges reklamációval Is. Hébe-hóba u- gyanls előfordult, hogy az ügyfél nem volt elégedett a szolgáltatá­sunkkal, és reklamált. Ilyen esetek­ben kellettek a fiókban heverő szám­lák. Ha aztán az ügyfél elégedetten távozott, én is visszasüllyesztettem a számlát a fiók mélyére. „Most már hallgatnom kell, hi­szen már lélegezni Is alig j tudok, annyira fojtogat a sírhatnék. Azt a könnycseppet, amely az arcomon vé- gtggöírdült, biztosan észrevette a ki­vizsgáló. Akkor most már el Is sír­hatom magamat... A legfurcsább az, hogy nem Is szégyellem a könnyei­met. Utóvégre sírni még sírhatok ...“ — Az, amit elmondtam, még akkor történt, amikor nálunk volt Axman. Ml együtt megegyeztünk, s ha sla- masztikába kerültünk, egyik a má­siknak segített. D8 amikor elment tőlünk, más megoldást kellett ke­resnem, mert ki voltam szolgáltatva a megrendelést felvevő új szerelő­nek. Néhányszor beszéltem Is vele, célozgattam, de 0 olyan képet vá­gott, mint aki nem érti, miről van szó. — Mint a történtekből kitűnik, nem Is kellett olyan sokáig keres­nie az új megoldást... — Gyorsan feltaláltam magam, és megint csak a tiszta papírok Jöttek a segítségemre. Nem Is kellett so­kat törnöm rajta a fejemet. Kiötöl­általán nem érdekli a színház, az énekesi karrier. Gyermekeinket szin­te valamennyi turnénkra magunkkal visszük, vagy pedig lemondjuk a meghívást. Gyönyörű és megnyugtató érzés egy-egy nehéz nap után vlsz- szatérnl a családhoz, megpihenni „otthon". Legalábbis ml így érezzük." Al Bano: „Amikor a nagyobb gye­rekeink olyanok voltak, mint most a kicsi, nem utaztunk. Ez most rend­kívüli helyzet. Egyébként e családi kiruccanásoknak az örömön kívül megvan az árnyoldala Is. A felesé­gemnek például most a próbák alatt is rohannia kellett a szállodába meg­szoptatni a kisbabát. Hogy ilyen kö­rülmények között is vállaltuk a fel­lépést, ennek egyszerű a magyará­zata: Berlin utóvégre csak egyszer 750 éves. Es egy ilyen nevezetes év­forduló Ünnepségein alkotó részesek­ként jelen lenni, nem mindennap adatik meg." Romina: „Az újságírók, különösen Olaszországban, ahol nem kell a szomszédba menni a nagy szavakért, azt tartják rólunk, hogy romantikus pár vagyunk. Tizenhét éve élünk együtt, és azt Is mondhatom, boldog pár vagyunk. Azt azonban ml sem állítjuk, hogy életünk mindig felhőt­len." Al Bano: „A közös munka nagy­szerű. Együtt örülünk a sikereknek, de Igyekszünk egyik a másikat nem­csak énekesi oldaláról jobban meglé­tem, hogy egyazon megrendelőnek két számlát állítok ki. Az egyiket a kuncsaft kapta a szolgáltatás árá­val feltüntetve, a másikat magamnak hagytam, amelyen jóval alacsonyabb árat tüntettem fel. Ezt az utóbbi árat könyveltem el hivatalosan. No és nem kell hozzá nagy tudomány, hogy következtessenek: a két ár közötti különbözet most már csak az enyém maradt. „A gyorsforralón lobog már a víz. Lehet, hogy engem lss megkínál ká­véval, de nem adnám semmiért, ha még cigarettát Is adna hozzá. De úgy tűnik, nem cigizik, mert amióta Itt kínoz, még egyszer sem gyújtott rá. A kávé Illata egyszeriben meg­hitté tette ezt a borzalmas helyet, már nem Is érzem úgy, hogy kihall­gatáson vagyok. Éjszakánként csu­romvizesre Izzadva hányszor elkép­zeltem már álmomban ezt a Jelene­tet. Akkor még elég volt felébred­ni... Ma már nem álom, ami velem történik." — Nem, valóban nem tudom, mek­kora kárt csináltam azok alaitt az évek alatt. — Pontosan megmondhatjuk, száz- ötvenezer koronát vitt el. — Hová is tettem ekkora össze­get? Ha el kéne most számolnom róla, nem tudom, mire költöttem. Soha nem vittem el határozott cél­lal, hogy ezt vagy azt veszek rajta. Takarékba ss raktam. Egyszerűen ha­zavittem a pénzt, és elköltöttük, be­leolvasztottuk a közös kiadásokba. — Kroutllová asszony, mit gondolt, talán azt, hogy nem bukik le? — Nem Is. Csak mindig azt kí­vántam, hogy ez a lebukás minél ké­sőbb jöjjön el. — Sohasem gondolt arra, hogy menet közben abbahagyja? — Nagyon sokszor, de nem volt hozzá erőm. Egyedül amire képes voltam, az az volt, hogy az utóbbi években kevesebbet vittem. Teljesen abbahagyni, nem, arra már képtelen voltam. „Az őröknek telefonál, ez azt Je­lenti, hogy mára befejeztük. Vissza kell mennem a cellába azon a ret­tenetes és barátságtalan hosszú fo­lyosón. Lépteim kopogása, mint egy hatalmas óra ketyegése. Minden kop- panás egy-egy másodperc ... Másod­percek az életemből. Elítélnek, ez biztos. De hány évre? Három, öt vagy hét évet kapok? Túlélem-e egy­általán? Talán Igen, de ml lesz azu­tán? A fiam huszonegy éves lesz, túl a katonaságon. Renáta betölti a tizennyolcadikat, már felnőttnek fog­ja magát érezni... Mit is mondok nekik? Hogyan magyarázom meg ezt a hosszú távollétemet?“ A Signál nyomén: —J— merni. Aztán vannak pillanatok, a- mikor azt mondjuk, most már elég, mindegyikünk dolgozzék egyedül." Romina: „Az emberek gyakran meg­kérdezik, dalainkban a ml szerel­münkről, a ml érzelmeinkről éneke­lünk-e. Lényegében Igen, Jóllehet a szerelem nagyon tág fogalom. Van úgy, hogy az Inspirációhoz elég egy kedves találkozás vagy a naplemen­te ...“ Al Bano: ...... vagy éppen a szü­ret a ml szőlőnkben, de az Is le­het, amikor az apát arra kérik, ő kösse el a gyermeke köldökzsinór­ját. Ezek az élmények mind-mind ze. nei arcot ölthetnek. Dalainkban több­ször szólunk a boldogságról, a sze­relemről, mint napjaink gondjairól, ez Igaz, de hát a szerelem és a boldogság Is Itt terem, virágzik. Va­lamennyien egy-egy porszem vagyunk ezen a földön, de attól még erősek lehetünk, és ebből az erőből valami új születhet, ami mellett pedig nem futhatunk csak úgy el. Az, amit mi művelünk, bizonyára meglennének nélküle az emberek, de ml mégis azt szeretnénk, ha hallanák a han­gunkat. Minden Igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy az embereknek lega­lább egy kis örömet szerezzünk. Egy költő egyszer azt mondta, az élet nem más, mint egy kis zaj két hall­gatás között. Ügy hisszük, nem le­szünk nagyképűek, ha az egy kis zaj helyett azt mondjuk: egy kis ze­ne."-I­------------\-inasai * Itthoni dalaink hosszabb Ideje u- ralják már a mezőnyt, a többi lis­tán viszont nagyon sok a változás. Népszerűségnek örvend a Stromboli együttes, a Turbo úgyszintén. S vall­juk be őszintén, némileg igaza van annak az olvasénknak, aki a kö­vetkezőket Irta: „... Gyakran ol­vasom, hogy arra buzdítják a fiata­lokat, ne csak a közismert és régi dalokra szavazzanak, hanem ha meg­tetszik egy új felvétel, ragadjanak tollat és küldjék be a dal elmét, Illetve az előadó nevét. Igen, ez lenne a jó. Éa Így Is csinálom. Job­ban mondva csinálnám. A külföldi dalokkal nincs ba], azokból van elég,' sőt néha már a választás Is nehéz, akkora a kínálat. A hazai dalok közül is nehéz választani, de Itt nem a bőség zavara okozza a gondot, hanem az, hogy nagyon ke­vés új dal születik, helyesebben na­gyon kevés a sláger. Erről nem csak a szerzők tehetnek. A tévében, rá­dióban, hanglemezen csupa elcsépelt dal jelenik meg, így hát nem cso­dálkozom, hogy a ml listánkon Is több hónapig szerepel egy-egy szám.“ Levélírónknak több szempontból Is igaza van. Az Igénytelenség valóban rányomja bélyegét a hazai könnyű­zenei termés nagy részére. Nem vi­gasztalásként, de sajnos a külföldi szerzemények sem tartoznak minden esetben a remekművek közé, csak erről talán nem mindig veszünk tu­domást. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy azért vannalr dalaink, amelyek az utóbbi Időben több szempontból Is erőteljes fejlő­dést mutatnak, csak hát ennek meg­állapításához nem elég csupán a ne­gatív Jelenségeket bírálni. Valóban igaz, hogy van még Javítani való, de mielőtt általánosítanánk, hallgas­suk meg az újabb generációba tar­tozó együttesek produkcióját. Érde­mes néha elmenni a koncertekre, akár egy olyanra Is, amelyek az elő­adói nem tartoznak az élvonalba, s nem biztos, hogy a dalok elnyerik a tetszésünket. Ezek az ú] zeneka­rok sok esetben/ olyan színvonalas bemutatkozással, sikeres dalokkal le­pik meg a közönséget, hogy a kon­cert után lehet miről beszélni, vi­tatkozni. Olvasóink közül nagyon so- kan, sajnos, nem Ismerik a hazai előadók és együttesek repertoárját, mert azért lenne miből válogatni. HAZAI ÉS MAGYARORSZÁGI LISTA 1. Stromboli: 0, hory, hory 2. Turbo: Hráő 3. Dallbor jánda: Kde jsl? 4. Peter Nagy: Myslíé na to, na ío ja? Mlohael Jackson 5. Karel Gott: Posel dobrych správ 6. Beáta Dubasová: DievCa z rekla- my 7. Michal David: Cesta na mfislc 8. Darina Rolincová: Kto chce 9. Elán: Nevlem byf sám 10. Madam: Nemőzem za to, 2e som taká 1. Step: Lépj 2. Neoton: Latin szerenád 3. Dolly Roll: Sejtem, mit hoz a holnap 4. Bikini: Adj helyet 5. Csepregi Éva: Több, mint két na­pon át 8. Névtelen Nnlia: Dili-buli 7. Linda: Súgd megl 8. Katona Klári — Somló Tamás:- Boldog dal 9. Zi Zi Labor: Nélküled 10. Omega: Babylon VILÄGLISTA 1. Mandy: Pozitív hozzáállás 2. Modern Talking: Száz év múlva 3. Sabrina: Fiúk 4. Michael Jackson: Nem tudom megállni, hogy ne szeresselek 5. Los Lobos: La Bamba 6. T’Pan: Porcelán a kezedben 7. Whitney Houston: Nem volt min­den a miénk 8. George Michael: Bizalom 9. Snzanne Vega: Luka 10. Prince: Ha a barátnőd lehetnék zsAkbamacska Színes posztert nyert: László Pé­ter érsekújvári (Nővé Zámky), Csor- tos Anikó magyarországi, Tóth György somorjai (Samorln), Petrás Klára színál (Sefta) és Nagy Magda vásárúti (Trhové Myto) olvasónk. POPCSEREBERE Hercsko Evelin (980 21 Bátka 175): Adok A-Ha, Sandra, Napoleon BLD, Zi Zl Labor, Zoltán Erika-képeket és -posztereket. Kérek Europe, Sabrina, Michael Jackson, George Michael, De- peche Mode, C. C. Catch-képeket. Csala Enikő (935 77 VjiSkovce nad Iplom C. 252): Adok Madonna, Fal- co, Duran Duran, Iveta Bartoéová, Kim Wilde, Michael Jackson, Whit­ney Houston, Cyndi Lauper-képeket. Kérek Step, Első Emelet, Dolly Roll, Peter Nagy, Depeche Mode, Samantha Fox, Sabrina, Tublatanka, Fan Fan, Känguru és Edda-képeket. Géczy Ildikó (937 01 Üeliezovce, ul. Hurbanova 4): Adok több száz ké­pet, posztert, címet. Kérek Madonna és George Mlchael-képeket, -poszte­Stegmár Éva (943 54 Svodín 848): Felkínálom a Start 1., 2., 3. és a Dolly Roll Link a lány című nagy­lemezét, továbbá adok Robo Grigo- rov, Elán, Miroslav Zbírka, Duran Duran, Iveta Bartoéová, Falco, Peter Nagy, A-Ha, Dallbor Janda, Marika Gombitová-posztert. Keresenm az El­ső Emelet, a Névtelen Nulla és az Edda 6. nagylemezét, és kérek Első Emelet-posztert. Gombai Ervin (925 22 Verké Ofa- ny, Budovatelská 41): Adok Madon­na, Chris Norman, Bruce Springsteen, Saxon, Iron Malden, Depeche Mode, Alphavllle, C. C. Catch, R-Go, Neoton Família, Zi Zl Labor, Modern Hun- gárla-posztert, és snagyon sok ha­zai poszterem Is van. Kérek Europe, Modern Talking, Thomas és Nora-ké- peket, -posztereket és -Jelvényeket. Továbbra is várjuk leveleiteket. Papp Sándor AL BANO ÉS ROMINA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom