Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-02-10 / 6. szám
I új ifjúság 10 A BÉKÉÉRT DALOLTAK Pillanatképek a Politikai Dalok Szlovákiai Fesztiváljáról Tizenhét együttes bemutatkozását és tizenegy szerzemény előadását várta a martini sportcsarnok lelkes közönsége Január 27 e és 29-e kozott. Ahogy ez már szokás, végül csak tizenöt együttes és kilenc szerzemény került a három nap alatt a színpadra Hogy miért? Az illetékesek technikai okokkal magyarázták. Persze a zenekedvelő fiatalok így is átadhatták magukat a zene ára datának a három hangversenyen. A versenyzőkön kívül felléptek a Politikai Dalok Szlovákiai Fesztiváljának tavalyi győztesei közül Is többen. Rajtuk kívül a fesztivál vendé geként láthatták-hallhatták a nézők a hazai popzene hivatásos ágazaté nak képviselőit, köztük olyan neves előadókat, mint Peter Lipa, Robo Grigorov vagy Richard Müller. És végül, de nem utolsósorban tapsolhattak az NDK-beli, a szovjet, a bolgár és a chilei vendégeknek. Volt tehát mit hallgatni, összehasonlítani. A verseny újdonságot is tartogatott. Az idén minden együttes két dalt adott elő, igy a zsűri jobban megismerhette az együttesek produk dójának színvonalát, Igazságosabban tudott értékelni. A gyakorlatban azonban mégis másképpen festett a helyzet. Az együttesek ^többségénél ugyanis nagy esztétikai és művészeti különbségek mutatkoztak a két elő adott dal közötti Látszott, hogy egy versenydallal készültek, ezt csiszol- gatták, míg a másik szerzemény csak tölteléknek szolgált, mivel kötelező volt. Emiatt sokat veszített a fesztivál az értékéből, és a zsűri munkája sem lett könnyebb. A kiszivárgott kultsszatitkokből megtudhattuk, hogy a dijak odaítélése tévőiről sem volt egyhangú. A szervezők, a jövőre nézve, bizonyára levonták a tanulságot. Végül kit is tartott érdemesnek a zsűri a Politikai Dalok Szlovákiai Fesztiváljának nagydíjára? Négy csapatot ért ez a megtiszteltetés: Bazár — Komárom (Komárno), Dell — Bratislava, IF — Nitra és Kiks — Mi- chalovce. Hogyan húzzák deresre a Derest? Amikor a pénteki hangverseny végén a bemondó felsorolta, kik a győztesek, egy kis csoport zenész szomorú arccal hallgatta végig az „ítéletet“. Együttesük neve hiányzott a díjazottak közül. Olyan képet vágtak, mintha éppen most akarnák őket deresre húzni. Ezt a hasonlatot a nevük adja a toliam alá. Nomen est omen? Ezek a fiatalok ugyanis a Deres nevű bratislavai együttes tagjai. De azután borúra derű — amikor kihirdették a közönségszavazás eredményét, az ő arcuk is felderült. A Deres elnyerte a közünség tetszését, a jelenlevők elsöprő többsége rájuk adta szavazatát. Üvék lett a kozönségdij. A nézők tehát nem voltak egy hullámhosszon a zsűrivel. Hogy kik is Deresék? 1986-ban álltak össze, s ez alatt a rövid idő alatt is már sok zenekedvelő fiatal rokonszenvét elnyerték. A Deres, vagyis Vladimír Sesera, Radovan Orth, Martin Uheröik és Márió Valent izgalmas rockzenét produkál. Csak sajat szerzeményeikéi adják elő, s e szerzemények az egész csapat közös munkájának az eredményei. Szövegükben az ifjú nem zedék érzelmeit, a környező világról alkotott nézeteit kívánják kifejezni. Felléptek már tavaly is Martinban, részt vettek Bojnicében a Fiatalok Zenei Fesztiválján, és most eljutatlak az első díjukhoz, a közönségdíjhoz. Reméljük, nem ez az utolsó.., A Bazár nem bazár Ha a bazár szót halljuk, olvassuk, mindig valami régi, avítt dolog jut az eszünkbe. Az a bazár azonban, amelyről most szó lesz, nagyon is összefügg a fiatalsággal. Ez a szó — nagybetűvel írva — három komáromi fiatalemberből álló csoportot jelent. Űk hárman szabadidejükben zenével foglalkoznak, és nem is alacsony színvonalon. A fesztivál egyik nagydíja bizonyítja ezt. A csapat felállása a következő: Ladis- lav Kamocsai, a vezető, gitározik és énekel. Nagy László hegedül, Roman Chovanéík pedig fuvolán játszik és énekel. Zenéjük a főikhez sorolható. Megkértük Nagy Lászlót, az újdonsült nagydíjasok egyikét, mondjon valamit magukról. — Három éve játszunk a mostani összeállításban. Csak saját szerzeményeinket adjuk elő. Dalaink, szidegeink leginkább humorosak, néha szatirikusak, de azért szerzeményeink között vannak komolyak is. Kö. zös bennük a társadalmi kritika. Dalainkkal igyekszünk harcolni életünk kísebb-nagyobb visszásságai ellen. Szövegeinket leginkább a vezetőnk, Monte Rosa Ladislav Kamocsai írja, a melódiát valamelyik tag szolgáltatja, a hang- szerelés viszont mindig közös, kollektív munka. Egy-egy dal születésekor ez a legizgalmasabb időszak. A martini fesztiválon már nem vagyunk újoncok. Versenyeztünk 1983- ban és 1984-ben, persze más felállásban. Akkor nem nyertünk díjat. Da értünk már el többször is sikert: első díjat a politikai dalok járási és kerületi fesztiváljain. Tulajdonképpen ezért lehetünk most itt. A legnagyobb sikert (a mai előtt) tavaly arattuk Bojnicében, ahol a Fiatalok Zenei Fesztiválján első-k lettünk. Szeretnénk remélni, hogy a mai díjjal nem zárul le ez a sikersorozat, de azt is tudjuk, hogy ez tőlünk függ. ... mint mindig Tóth János, a Csehszlovák Televízió Bratislavai Zenei Főosztályának főszerkesztő-helyettese már szinte a fesztivál leltárába tartozik. Evek óta kettős rendezői tisztet tölt be. Ez úgy értendő, hogy a műsorok rendezésén túl ő gondja a verseny televíziós adása is. — Hány éve rendezed már ezt a műsort? — Pontosan tíz éve. Már szinte a fesztivál élő emlékművének érzem magam. Ezzel, természetesen, nem azt akarom mondani, hogy unom. Ellenkezőleg! Szeretem ezt a légkört itt, Martinban, szeretem ezt a munkát. A legizgalmasabb benne az, hogy a sok szakember mellett évről évre találkozom új arcokkal, amatőrökkel. Olyan emberek ezek, akik életükben először állnak a tévé kamerái elé, először mutatják be tudásukat ilyen rangos rendezvényen. Sok tanulság gal jár ez, aminek aztán saját munkámban is hasznát vehetem. — Egy ilyen rendezvényen bizonyára vannak ilyen-olyan fennakadások, hátráltató események is. — Ezekkel minden munka során találkozhatunk. Nem zavarnak túlságosan, eilenkezőleg ... Előnnyel is járnak, hiszen gondolkodásra késztetnek, ötleteket adnak. A végén úgyis minden jól végződik. Legalábbis ezt hisszük. Tudod, mi optimisták ... — Milyen a „stábod“? — Fantasztikus negyven ember. Mint mindig. £s szakmailag \s a küldetésük magaslatán állnak. Mint mindig. — Tavaly gond volt a hangosítással. Mi tesz az idén? — Minden évben javítunk valamin. Az idén az akusztika van soron, de nemcsak ez. A színpad oldalán nagyméretű monitorok vannak, amelyek színben vetítik a kamerák által felvett képeket. Ezzel megoldottuk a nézőtér két oldalán ülők problémáját, akik a díszlet miatt nem mindig láttak mindent a színpadon. Az élvezet tehát tökéletes lesz. Mint mindig. — Munkádtól milyen eredményt vársz? — Munkánk célja az, hogy a képernyő előtt ülők is tökéletes műélvezetben részesüljenek, úgy érezzék, mintha itt lennének, a sportcsarnokban. Mint mindig. Hogy a színpad mögött voltak-e kisebb-nagyobb problémák, azt mi, nézők nem tudtuk megállapítani. Azt azonban, hogy végül minden sikerült, igen. Mint mindig. Szerzők versenyben A harmadik napi hangversenyen bonyolították le a szerzők vetélkedőjét. A tervezett tizenegy dal helyett, mint már említettük, technikai okokból csak kilenc hangzott el a pódiumon. A versenyzők kíséretét a Csehszlovák Rádlő Tánczenekara szolgáltatta, VI,adó Valoviő vezénylésével. A zsűri az elhangzott dalokból négyet tartott érdemesnek a díjazásra. A harmadik díjat megosztva Ali Kovái — Dániel Mlkletiő Peresztrojka, valamint Igor Bázlik — Peter Gulden Dal a legértékesebb ajándékról című szerzemények kapták. A második helyen Jura) Kupec — Monika Kozelová Éjszaka című szerzeménye végzett. A pálmát Jan Hangon! — Peter Brhloviő Ennek nem szabad megtörténnie című dala vitte el. Végezetül megpróbáljuk összegezni, milyen Is volt ez a fesztivál. Nyilván voltak már jobb évfolyamok is. Főleg a két kötelező dal az e- gyüttesek versenyében ártott az e- gyébként magas színvonalnak. Ami azonban meglepő volt, az a közönség fejlődése: a nézők ízlése kifinomodott, kritikusabbá vált. A legvadabb ritmusokra Is csak udvarias tapssal reagált, ha e ritmusok mögött nem volt mondanivaló, művészet. A jó számokat viszont vastap- sal üdvözölte, még ha egyiket-mási- kat lassú, nem magával ragadó dallamokkal tálalták is. Ez viszont határozottan siker, a fesztivál nevelő hatásának az eredménye. A Rovesznyik együttes a Szovjetunió bál A 110. elem születése A Mengyelejev- féle táblázat új, 110 elemét elsőként a Dubnái E- gyesített Atomkutató Intézetben szintetizálták. Ez a J. C. Oganeszjan professzor irányítása alatt tevékenykedő tüdős- és munkáscsoport kétéves munkájának eredményes befejezését jelentette. A kutatásokban a szovjet tudósokon kívül francia, NSZK-beli és román szakemberek is részt vettek. A 110 elemet úgy hozták létre, hogy tóriumot és uránizotópokat a kalcium és az argon felgyorsított magjának óriás nyalábjával ágyúzták A szintézisnek ezt a hagyományostól eltérő módszerét G N. Fljo- rov akadémikus ajánlotta. A munkálatok az U—4Q0 unikális gyorsító segítségével folytak, amellyel rekordíntenzitású atommagnyalábokat nyerhetünk a neontól a vasig tartó elemcsoporton belül. A kísérlet során több más bonyolult tudományos-műszaki feladatot is megoldottak. A 110. elem mintegy 40 magját hozták létre. Ezek megközelítőleg egy századmásodpercig maradnak meg magként. Az enynyíre nehéz elemeknél ez az élettartam feltűnően hosszúnak számít. A 100. elemmel folytatott kísérletek során kapott e- redmények azért Is rendkívül fontosak, mert módot nyitnak még nehezebb-elemek szintézisére. Dubnában már megkezdődtek a 111. elem létrehozásának kísérletei. Lyuk az ózonrétegen A hírügynökségek jelentették azt a riadalomra okot adő hírt, hogy Földünket a Nap ultraibolya sugárzásától megvédő ózonrétegen „lyukat“ fedeztek fel. A földi és műholdas mérések szerint a Déli-sark légkörében az ózonmennyiség negyven százalékkal megfogyatkozott. Számos ország fogott össze a természet e legújabb titkának megfejtésére. Szovjet és amerikai tudósok például — a hetvenes években megkötött környezetvédelmi együttműködési szerződés keretében — az ózon- koncentrációt megállapítandó, közös méréseket terveznek. A többi között speciális „ózonszondákat“ bocsátanak föl a Ferenc- Józ9ef-földön működő szovjet „Mirnlj“ sarkkutató állomásról. Tavaly augusztusban a Rllszki [Kurszk megyei Központi Aerológiai Obszervatórium kísérleti telepéről bocsátották fel szovjet és amerikai szakemberek próbaszondákat, amelyek Igen eredményeseknek bizonyultak. A két ország tudósainak Ilyen szoros együttműködése a probléma közeli megoldását ígéri. Mivel magyarázzák a tudósok az „ózonlyuk" létezését? Egyesek szerint az ózonréteg sérülését a vegyipari termelés során keletkező és a légkörbe jutott freontermé- kek bomlásakor keletkező klórvegyületek okozzák. Mások szerint a meteorológiát folyamatokkal együttjáró természetes jelenségről van szó. Kinek van igaza? A végső következtetések levonásához még várni kell a kutatások eredményeire. A szórakoztató játékoktól a vállalati megrendelésig A közeljövőben a Moszkva melletti falusi iskolák biológiatanárainak eszköztárában megjelennek a botanikus témájú komputerjátékok mesebeli és kalandos környezetbe ágyazva. Ilyen játékok egész sorozatát készítik el a moszkvai „Junoszty“ komputerklub Ifjú tagjai a főváros környéki kolhozok megrendelésére. A klub még két nagy oktatórendszer létrehozásán dolgozik: a világóceán globális modelljén és a Föld bloszféramodell- jén. A klub kb. 100 főből álló magját az iskolák felsőbb osztályainak tanulói alkotják. A szórakoztató játékokkal kezdik, majd rövid időn belül már a számítógépeket tanítják rajzolásra és versírásra. Nemrégiben a „Junoszty“ az ország komputerklubjai közül elsőként kapott jogot arra, hogy vállalatokkal szerződést köthessen programok írására. A megrendelésekért kapott pénzösszegből fizetnek a tagoknak munkájukért, vásárolják meg az új eszközöket, valamint ebből fedezik neves tudósok, előadók meghívásának költségeit. A Szovjetunióban jelenleg több mint 100 ilyen komputerklubot jegyeztek már be. Moszkvában és környékén a közeljövőben egy sor olyan klub kap jogot szerződéses munkák teljesítésére, amelyeket az elektronikai nagyvállalatok keretében hoznak létre. Ezek a vállalatok állítják majd elő a mikroelektronikus játékokat, a számítógépek periférikus berendezéseit és a komputerszimulátorokat. összeszerelhető repülőgép Szuperkönnyű, gyorsan összeszerelhető repülőgépet próbáltak ki sikeresen a repülőkonstruktőrök egy Moszkva környéki repülőtéren. A kétszemélyes repülőgépet alig több mint fél óra alatt össze lehet rakni. A levegőbe emelkedéséhez 50 méter hosszúságú felszállópálya szükséges, a földet éréskor pedig még ennél rövidebb is elég. Első kísérleti repüléskor a gép 100 kilométeres óránkénti sebességet ért el. A repülőgép olcsóbb, mint egy személyautó, és a jogosítvánnyal rendelkezők könnyen megtanulhatják a vezetését. (APN-hírek) v » Krakatit
