Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-11-23 / 47. szám

w—'in inw"' I három színben is A citadella ma Is az óváros központja. Emil Semanco felvételei H a mások előttem, jő régen már, nem adták, volna ezt a nevet Buharának, bizto­san elkereszteltem volna én. Igaz, látogatásom előtt kételkedve hall­gattam a CKM Ifjúsági Utazási Iroda olomoucl kirendeltségének munkatársát, aki arról áradozott, hogy a múlt és jelen ilyen tö­kéletes együttélését sehol nem le­het tapasztalni, továbbá kétszáz­nál is többre becsülte a múzeu­mok és védett épületegyüttesek számát ebben a sivatagok oázi­sában épült városkában, de hát kételkedni is emberi dolog ... Városkában, írom, mert szov­jet méretekben Buhara alig két­százezer lakosával ilyen kategó­riába sorolódik. De azért is írha­tom ezt, mert bár közép- és fő­iskolái által, amelyek közül több is országos küldetésü — Ozbe- gisztánról van sző —, sőt a mu­zulmán teológiai középiskolája közép-ázsiai hatáskörű, s a rá­kapcsolódó főiskolák csak Tas- kentben és Iránban vannak, Bu­hara mégis Taskent és Szamar- kand árnyékában van még üzbég viszonylatokban is. Míg Taskent fölénye újkeletű, így érthető — hiszen Üzbegisztán fővárosáról van sző —, Szamarkand ősi ri­válisa Buharának, s mint a tör­ténelem során oly sokszor, nap- jalnikbajn Is a rövidebbet húzza, legalábbis a turisták „elcsábítá­sában“. Lehet, azért, mert sokan vannak úgy, mint én is voltam, hogy nem nagyon hisznek a tu­ristairodák ajánlatainak, jelszava­sén hangzatos kiszólásainak: Bu­hara Közép-Ázsia múzeuma. Ezért aztán nem mennek oda. Pedig ha hinnének, mennének! Buhara valóban Közép-Ázsia múzeuma. Méghozzá élő múzeu­ma. Ezt, ugye, illik megmagya­rázni. Nos, azért élő múzeuma, mert a turisták zarándokhelyei­nek kikiáltott épületei, épületegy­ségei nagyobb részt ma is funk­cionálnak, vagyis eleget tesznek eredeti küldetésüknek; esetleg a régmúlt kort idéző kézműves ter­melést folytatnak egy-egy ilyen történelmi épületben (ötvösség, aranyhímzés), vagy éppen csak azért, mert Buhara azon egyhar- mad részében állnak, amely a ré­gi arab építkezési stílusban jött létre az elmúlt századok (leg­rosszabb esetben is az elmúlt szá­zad) során, s ahol Buhara la­kosságának ma is vagy áz egy­ötöde él, ahová a munka után mintegy harmincöt-negyvenezer ember tér meg családjához — igaz, most már autón, autóbuszon, motorkerékpáron Múlt és jelen találkozása, ahogy talán sehol sem látható. Arab építkezési stílus, amely természetesen összefüggésben van a muzulmán vallással is, de úgy is mondhatnám: orientálls. Ha az ember szabadjára engedi a fantáziáját, szinte látja a tevege- lő harcost, amint porfelhőt ka­varva indul harcba a sikátorok ijesztően szűk és egyhangúan fe­hér tekervényein. Buharának egy- harmada ugyanis ilyen: a családi házakat kerítések kötik össze. A kerítések pontosan olyan maga­sak, mint a házak utcára néző falai, s nem tudni, hol ér véget a ház és hol kezdődik a kerítés, mert ablak csak az udvarra nyí­lik. A muzulmán vallás s az itt élő ember szerint ugyanis a csa­lád csak az a zárt közösség, a- melyhez a külvilág nem jut el, s amelynek konyhájába (udvará­ba) sem lát be Idegen, érdekte­len emberi tekintet. Az utcasorok másfél méternyi távolságra van­nak egymástól, a mai napig kö­vezetlenül porzanak vagy éppen sárosak — az időjárás függvé­nyeként. Az már más lapra tar­tozik, hogy a sikátorokat járó ember fűiét itt is, ott is Michael Jackson, George Michael, Mandy és egyéb sztárok zenéjének fosz­lányai ütik meg, jelezve, ez még­sem a tevegelő középkor, ez már a peresztrojka Üzbégországa. Hogy hogyan oldották meg, nem tudom. Tény, hogy négy-öt ilyen sikátorban már széles asz­faltút tekereg, hogy a huszadik század vívmányának, az autónak és más közlekedési eszköznek Is legyen tere. Tény az is, hogy vil­lanyvezetékek és drótféleségek nem csúfítják a látványt, pedig az udvarokból a nyitottság Jele­ként égbe kandikáló vascsöveken tévéantennák, tehát mindenütt van áram. S a víz is úgy került A restaurátori munkák látványa min­dennapos Buharában. A napsugarak esésszögétől függően látható a síremlék. be minden családi házba, hogy külső nyoma nincsen. Látszatra a középkor. A valóság? Civilizáció — tán ártalmak nélkül... Timur egykor Szamarkandba helyezte birodalmának központ­ját, másodhegedűssé degradálva Buharát, a fontos, Perzsiába ve­zető kereskedelmi utak mentén, mégis Buhara, Közép-Ázsia mú­zeuma őrzi a X. századtól a vi­haros és békésebb korok törté­nelmét. Olyannyira, hogy a város egyik új büszkeségének, a hatal­mas kiterjedésű Klrov Kultúra- és Pihenőparknak a közepén 1930- ban archeológiái kutatások során rátaláltak Iszmail Számáni sírem­lékére. Tudni kell, hogy a Szá­máni család 830-tól uralta a vá­rost, Iszmail a család utolsó tag­jaként uralkodott itt, síremléke a térség legrégibb épülete. De nemcsak ez teszi híressé, hanem az is, hogy az égetett téglák el­rendezése miatt, a nap Járása, a sugarak esésszöge szerint három színben tündököl a kápolnaszerű épület. Sok még a „leg“ e múzeum- városban. Az egyik ilyen — sző- szerint is — kimagasló építmény a Kaljan medreszéhez tartozó mi­naret, amelyet 1127-ben építettek, s szinte teljesen érintetlenül vé­szelte át nyolc évszázad hábo­rúit, forradalmait, földrengéseit. Történetéhez tartozik, hogy 1871­ig körerkélyéről dobták a mélybe a halálraítélteket — pedig hát a körerkély szent hely volt, hi­szen onnét szólították imára a hí­vőket. De magának a Kaljan med- reszének Is vannak legel, hiszen a neve magyarul „iíagy“-ot jelent, s azért e jelző, mert imatere egy 127X78 méteres terület. Érdekes­sége viszont az az akusztikai cso­da, hogy az előimádkozó hangját a falak azonos erősséggel tolmá­csolták a medresze legeldugot­tabb részébe Is. Többször is használtam a med­resze kifejezést. Talán nem min­denki tudja, ezért elmondom, hogy a név olyan középkori muzulmán intézményt takar, amelyben teo­lógusokat és jogászokat képeztek közép- és felsőoktatási szinten, de megtisztulni is ide vonulhat­tak vissza a hívők közül a kivá­lasztottak. Mai nyelvre és viszo­nyokra úgy is fordíthatnánk, hogy bentlakásos iskola, amelyben a kollégiumi szobák közé egy-egy tantermet is építettek. Azért is fontos volt ezt el­mondani, mert Buhara két továb­bi „leg“-je is medreszékkel kap­csolatos. Az egyik Ulugbeké volt, a híres tudós krónikásé, s 1418- ból származik, vagyis a térség legrégibb fennmaradt medreszéje. Ulugbek egyébként mindössze két évet tölthetett a városban, aztán elzavarták, mert túl engedékeny volt a nőkkel szemben, megen­gedte nekik, hogy medreszéjében tanulhassanak, s tekintettel az akkor uralkodó viszonyokra és szokásokra, ez végzetes bűn volt. A másik értékes és érdekes med­resze a Mlr-Arab nevet viseld (eb­ben működik az említett teoló­giai középiskola), amely díszíté­sével tűnik ki. Homlokzatán ta­lálható a meglévő medreszek, me­csetek és minaretek közül a leg­több szín. Buhara Közép-Ázsia múzeuma. Sorolhatnám még a látnivalókat a végtelenségig, pedig a Szput- nyik szovjet ifjúsági utazási iro­da vezetője szerint a négy nap alatt a turisztikai zarándokhe­lyeknek csak egy kis hányadát láthattuk. A végtelenség elkerü­lése végett már csak két látni­valót említek meg: az Ark cita­della az egyik, mely az óváros köz­pontja még ma is, s egy mester­ségesen létrehozott dombon, négy hektárnyi területen épült a XVI. században, s az uralkodók szék­helye volt. A másik Qsasmal Aijob síremléke, melynek érdekessége a legendája: a név ugyanis a bottal vizet fakasztó embert illeti, vizet fakasztani pedig sivatagos vidé­ken különösen nagy tettnek szá­mított. A legendához tartozik még, hogy síremléke az általa fakasz­tott forrást Is védte. Van, persze, Buhara új részé­ben is látnivaló, de napjaink vál­tozásai kisebb-nagyobb eltéréssel közép-európai szemünknek is is­merősek: új lakótelepek, iskolák, óvodák, művelődési házak, gyá­rak, üzemek ... Ezeket megcso­dálni azonban nem nagyon Jut ideje a turistának a múzeumok városában. Neszméri Sándor A múzeumok városa Nyugodt hajó a háborgó tengeren A világon előállított legújabb komputer arra szolgál, hogy nyugalmi állapotban tart­sa a nyílt tengeren a hajót, függetlenül a hullámok nagyságától vagy a tengerárak erejétől. Az elektronikus számítógép elemzi a vízbe merülő szondától érkező jelzése- ket, s ezek függvényében adja ki a pa­rancsokat a motoroknak és a hajőkormány- nak a hajó helyzetének korrigálására. Az eddig! kísérletek azt mutatják, hogy a leg­nagyobb hullámverés esetén is az eredeti­leg megszabott pozícióban tartható a hajó. A hajóstabilizálásnak ezt a technikáját szé­les körben fogják alkalmazni a tenger alatti geológiai kutatásoknál olyan esetek­ben, amikor a fúrást a hajófedélzetről vég­zik, s igy rendkívül fontos minden kilen­gés vagy himbálózás kiküszöbölése. Kígyóval nyaralni... Egy belga turistának spanyol bíróság előtt arra kellett válaszolnia, miért jár kí­gyóval nyaralni. A turista ugyanis ötmé­teres pltonnal érkezett vakációra a Föld­közitengerhez A strandolók sikoltozására előkerültek a rendőrök, amikor a férfi ki­engedte a táskájából és a nyakába akasz­totta kedvenc állatát, hogy fürödni men­jenek A bíróság előtt a férfi azzal vé­dekezett, hogy a csúszómászó jámbor, már öt éve útitársa, s eddig semmi gondot nem okozottl Mamutfióka A Pörög motoroshajó tengerészei a Tyu- meny tartománybell Juribecse-Jaha folyóban egy mamutfióka maradványaira bukkantak. Bár az óriáslény halála óta 30—40 ezer év telhetett el, a test igen Jól konzerválódott az állandóan fagyos talajban. A mamutfióka maradványai értékes adatokat szolgáltatnak a genetikusok, a zoológusok és a mlkro- bilógusok számára egyaránt. Lengyel kutatók a Spitzbergákon Evek óta dolgoznak lengyel kutatók az északi-jeges-tengert Svalbard-szigetcsopor- ton, más néven a Spitzbergákon. A Horn- sund-sarki állomáson kívül, amely a Len­gyel Tudományos Akadémia sarkvidéki ex­pedícióbázisa, lengyel egyetemek expedí­ciót végeznek itt tudományos munkát. Nagy hagyománya van a szigetcsoport tanulmá­nyozásában a Varsói Egyetemnek. Külön figyelmet érdemelnek a geodézia és a kar­tográfia terén végzett munkálatai, valamint geológiai, geográfiai és természetrajzi ku­tatásai. Varsói kutatócsoportok dolgoznak az utóbbi években a Hornsund-fjord öve­zetében, ahol megfigyeléseket végeznek a Jéghegyek mozgásával kapcsolatban, és ta­nulmányozzák a sarkvidéki tundra ökoló­giáját. A krakkói jagello Egyetem, a lublinl Ma­rie Curle-Sklodowska Egyetem, a poznanl Adam Mlckiewicz Egyetem, a torunl Nico­las Copernicus Egyetem, valamint a Wroc- lawi Egyetem és a Sziléziai Egyetem expe­díciói földrajzi, geomorfológiai, glacioló- giai, klimatológiai, hidrológiai és ökológiai megfigyeléseket és tanulmányokat végez­nek. A krakkói archeológusok hajdani bál­navadászok, halászok és vadászok tevékeny­ségének nyomait kutatják. Az utóbbi másfél millió évvel kapcsola­tos kutatásokat a Spltzbergákan a Varsói Egyetem geológia tanszékének a geológiai negyedkor tanulmányozására alakult Inté­zete koordinálja. Hó helyett porcelán A hó és a porcelán közötti egyetlen hasonlóság, hogy mindkettő fehér színú. Nos, NDK-bell szakemberek nemrég újabb közös tulajdonságukat vizsgálták: porcelán­ból készítettek silesiklópályát. A sonnebor- gi kerámiaüzemben 50 centiméteres porce­lánlemezekből műugráshoz alkalmas pályát készítettek. A porcelánpálya 100 kilométe­res óránkénti sebességgel száguldó sizőket „tud fogadni“, nagy előnye pedig, hogy bármilyen évszakban lehet rajta sízni. Az egyelőre kísérleti stádiumban lévő pálya mintájára egyéb téli sportoknak szánt te­repeket is bevonnak majd porcelánnal. Mentőöv Velencének Több mint húsz esztendeje tart a vita a Velencét időnként elöntő árapály káros hatásainak megelőzéséről. Nemrég megta­lálták az eddigi legjobbnak mutatkozó meg­oldást. A lagúna bejáratánál hatalmas osz­lopokra úszóplatformokat . helyeznek el, mindegyik 1300 tonnás, 32 méter széles és 25 méter magas lesz. Nyugalmi állapotuk­ban a viz mélyén fekszenek, a vizszint emelkedésekor viszont zsilipként emelked­nek fel, 45 fokos szögben emelve gátat a tengervíznek, s abból csupán bizonyos mennyiségű áramlatot engedve át a velen­cei csatornákba. Szennyeződés A mexikói környezetvédő szervezetek képviselői sajtókonferenciát tartottak, mely­nek keretében elmondották, hogy . az utóbbi hét esztendőben Mexikóvárosban a levegő­szennyeződés aggasztó mértékben súlyosbo­dott. Ilyenformán a főváros levegőjébe jutó por és mérgesgázok mennyisége 2,9 millió tonnáról 7,2 millió tonnára emelkedett. Ez számos szív- és tüdőbetegség okozója, va­lamint a gyermekhalandóság növekedésé­nek egyik kiváltó oka. A mexikói környe­zetvédők kijelentették, hogy a mexikói fő­városban tízszer szennyezettebb a levegő, mint New Yorkban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom