Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-11-09 / 45. szám
Az ifjúság napja a rádióban és a televízióban 2 Hivatalszobák uralma 4 Az alkoholizmus és a család S Fábry-napok, 1988 6 Szépséges Virágszál 7 Az EXOTIC-sztori 8 Leningrád, a hős város jelen ideje 9 Olimpiai sorrend, — egy kicsit másképpen 12 Október 26—30-án PreSovban rendezték meg a fiatal divattervezők országos Zenit-versenyét. A négy sikerű rendezvényről a későbbiek során számolunk be. A művelt ifjúságért Dr. Sziegl Ferenccel, az SZSZK Kormánya nemzetiségi tanácsának titkárával Neszméri Sándor beszélgetett Á kormány és a minisztériumok átszervezése kapcsán módosult néhány tanácsadó szerv küldetése, munkája is. A kormány elnökségének nyári döntése értelmében mindez nem vonatkozik a nemzetiségi tanács munkájára. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Azt, hogy a kormánynak ei a tanácsadói testületé kizárólag a csehszlovákiai magyarok és ukránok helyzetével, fejlődésük lehetőségeivel foglalkozik a jövőben Is. Az természetes, hogy munkájában az ország társadalmi, gazdasági és kulturális szükségleteit és lehetőségeit is figyelembe veszi, de alapvető feladata a nemzetiségek létkérdéseinek a taglalása, a fejlődésükhöz szükséges feltételek és körülmények vázolása, s az ezzel kapcsolatos, a különböző intézményeknek szőlő, a cselekvés irányát megjelölő javaslatok megfogalmazása. Szükség esetén ezekből a javaslatokból születnek azok a kormányhatározatok vagy -rendeletek, amelyeket aztán az egyes minisztériumoknak és nemzeti bizottságoknak kell az ágazati vagy a helyi viszonyokhoz Igazítva megvalósítaniuk. Természetesen az Ilyen határozatok megvalósításának az ellenőrzésében is fontos feladatai vannak a tanácsnak. Sok szó esik manapság arról, hogy a különböző központi testületek munkájának, döntéseinek nagyobb nyilvánosságot kellene kapniuk, tekintettel arra, hogy csak így biztosítható a társadalmi ellenőrzés, amely a demokrácia fontos, szerves része. Ügy gondolom, a nemzetiségi tanács munkája sem volt az elmúlt időszakban annyira nyilvános, hogy számottevő társadalmi ellenőrzésről beszélhetnénk. Várható ezzel kapcsolatban változás? — A nemzetiségekkel kapcsolatos bármely feladat mindig politikai kérdés volt és az is marad. Ez objektív tényező, ezt csupán meg kell érteni. Nekünk Is sok gondot okozott az, hogy nem került a köztudatba sok olyan elemzés és annak alapján hozott határozat, amely a nemzetiségeket közvetlenül érintő, fejlődésüket alapvetően befolyásoló kérdéskörben született. Sőt, azt kell mondanom, hogy nemcsak a köztudatba nem jutott el, hanem olykor a megvalósításért felelős hivatalos szervek sem Ismerték egészen pontosan a követelményeket. Ezen mindenképpen változtatni kell, ha azt akarjuk, hogy ebben a fontos, még egyszer hangsúlyozom: egyértelműen politikai kérdéskörben ts érvényesüljön a demokratizálódás, a munka effektivttása, az őszinteség és jogállamiságunk. Akkor el is kezdhetnénk. Októberben megtartotta első ülését az újonnan kinevezett nemzetiségi tanács, amelyen az ukrán és a magyar oktatásügy kérdései szerepeltek a napirenden. A magyar nemzetiségű diákságra vonatkozóan mit állapított meg a tanács? — Még a hetvenes években születtek a kormánynak olyan határozatai, amelyek a magyar és az ukrán nemzetiségű gyerekek anyanyelvi oktatásának minőségi javulását szolgálták, majd 1982-ben az oktatási minisztérium Is konkrét lépéseket tett avégett, hogy növekedjék a főiskolákon a magyar nemzetiségű diákok aránya. Köztudott ugyanis, hogy ilyen teklnte-tben a magyar nemzetiségű fiatalok részaránya mélyen az országos átlag alatt volt. Ráadásul ugyanez volt a helyzet a szak- középiskolákban és az érettségivel végződő szaktanintézetekben Is. A tanács a legutóbbi felvételi Időszak statisztikai adataival is rendelkezve azt szögezhette le, hogy bár javultak a feltételek, bővült a szakközépiskolák és az érettségivel végződő szaktanintéze- tek hálózata, s az egyetemeken, a főiskolákon is javultak a feltételek, a magyar nemzetiségű fiatalok részaránya ezekben az intézményekben szinte változatlan. Abszolút számokban kimutatható a növekedés, azonban az arányoknál alig egy százalék a javulás, ami annak tudható be, hogy közben országosan Is sokat javult a helyzet, Változott a beiskoláztatás struktúrája. Hogy konkrétabb legyek: Szlovákiában a főiskolai hallgatók között az 1987— 1988-as tanévben összesen 2281 volt a magyar nemzetiségű diák, ami ugyebár, szépen hangzik, ám ez az összes hallgatónak mindössze a 4,8 százaléka, míg a lakossági arányszám az 1980-as népszámlálási adatok szerint 11,2 százalék. Ez a helyzet, sajnos, tartós, aminek az a következménye, hogy ma a gazdaságilag aktív magyar nemzetiségű lakosságból a főiskolát végzettek részaránya több mint négy százalékkal kisebb az országos átlagnál. Ez azt jelenti, hogy míg Szlovákiában 1000 lakosra 75 diplomás jut, addig a magyar nemzetiségű éknél ez mindössze 34 személyt tesz ki. Ennek, persze, több oka is lehet, s nem biztos, hogy a fő hiba a gyerekekben van. — Nem is erről van szó. A különböző téves feltételezések elkerülése végett azonban azt Is mindjárt leszögezem, hogy a felvételik eredményei arról tanúskodnak, a magyar nemzetiségű diákok általában jól felkészülnek a felvételikre, a főiskolai képzésre. Csakhogy eleve kevesen jelentkeznek főiskolára, különösen a műszaki és a természettudományi irányzatokra, ráadásul a felvételin meg nem jelentek aránya is a magyarok között a legnagyobb. Nos, ilyen tekintetben mindenképpen a szülők és az illetékes középiskolák hi- báztathatők. A szülők részéről kevés a motiváció, valahogy nem becsülik az emberek a tudást, az iskola pedig, véleményünk szerint, nem ad megfelelő felvilágosítást a továbbtanulási lehetőségekről, nem tudatos és főleg nem következetes az ifjúság Irányítása egy-egy szakra. Nem elég felolvasni a végzős osztályokban a lehetőségeket, egy-egy szakra sokkal korábban kell elkezdeni felkészíteni a gyerekeket. Ugyanakkor azt sem tudatosíttatják a magyar nemzetiségű gyerekekkel, hogy anyanyelvűket nemcsak a pedagógiai irányzaton érvényesíthetik, hanem a műszakiakon Is, hiszen hozzájuthatnak olyan irodalomhoz magyar nyelven, amelyhez mások nem. Márpedig a tudományos-műszaki haladás korában az Ilyen új, más és friss ismeretek jelentős szakmai előrehaladást hozhatnak magukkal. Fontos az Is, hogy a diákok a nyíló iskolákról, a lehetőségekről állandó és pontos tájékoztatást kapjanak. Ezért is született a tanácsnak olyan határozata, hogy meg kell erősíteni az iskolákban a pályaválasztási tanácsadást, meg az is, hogy a tömegtájékoztatási eszközök többet foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Köszönöm a tájékoztatást, s lapunk részéről megígérem, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítunk a pálya- választás kérdéseinek, következő számunkban pedig két oldalon foglalkozunk a közép- és főiskolai pályaválasztás lehetőségeivel. ve
