Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-11-02 / 44. szám
új ifjúság 5 Mámor és valóság Kitaláltuk — megvalósítottuk CSODÁKAT MÜ VÉL (?) A társadalomban mindig volt egyfajta hajlandóság arra, hogy az alkoholizmus problémáját kizárólag az egészségügy vállalra rakja Különösen érvényes ez a megállapítás azóta, hogy az alkoholizmust az e- gészségügy is elismerte magáénak, betegségként kezeli Való igaz: az alkoholista beteg ember, tehát kezelésre szorul, a gyógyítás java részét pedig az egészségügynek kell megoldania. De hosszú, göröngyös út vezet odáig, míg valakiből alkoholista, tehát beteg lesz A néhanapján poharazgatót, az itt-ott garatra {elöntőt még meg lehet (és meg kell 1) állítani. Ezeket az embereket társadalmi összefogással még meg lehet győzni az alkohol káros voltáról, Ez a módszer a megelőzés a legeredményesebb és legolcsóbb gyógyítási eljárás. Igazi össztársadalmi feladat. Az Egészségügyi Világszervezet még 1974 ben meghonosított egy terminus technicust: „az alkohollal összefüggő problémák“ kifejezést. E címszó magában foglalja az alkoholfogyasztás hatására bekövetkező ösz- szes káros következményt, érintsék ezek akár az egyént, a kisebb csoportokat vagy az egész társadalmat. Különösen veszélyes az alkohol a fiatalokra, ezért sorozatunkban figyelmünket elsősorban az alkohol és a fejlődésben lévő szervezet kölcsönhatásaira összpontosítjuk. Az ifjúkori alkoholfogyasztás problémáját semmiképpen sem kerülhetnénk meg, mert idült alkoholbetegeink kórelőzményeinek vizsgálatánál nagyon sok esetben az a szomorú tény derül ki, hogy első találkozásuk az itallal nagyon korán történt. Általában 12—14 évesek voltak, amikor először poharat vettek a kezükbe. Még megdöbbentőbb az, hogy az első lerészege- dés időpontját sokuk 14—16 éves korukra teszik. Lássuk tehát a medvét. Az alkohol (etilalkohol, etanol) vegyileg szén- hidrogénből és hidroxilcsoportokból álló szerves vegyület. Színtelen, égető Ízű folyadék a szeszes italok hatóanyaga. Vfzben jól oldódik ez az egyszerű képletfi vegyület, ez teszi lehetővé gyors áthatolását a szöveteken. A szervezetbe került alkohol gyorsan áthatol az emésztőszervek nyálkahártyáján és a vérkeringésbe jut. Nyilvánvaló tehát, hogy azok a szervek, amelyek vérellátása bőséges, hamar telítődnek alkohollal, így eta- nolszintjük gyorsan eléri a vér alkoholtartalmát Ebből következik az a tény is, hogy alkohol hatására elsősorban ezek a szervek, tehát az agy, a máj, a tüdő és a vese károsodik. A szervezetbe került alkohol mintegy 80 százalékát a máj bontja le különböző enzimek segítségével. Ezeknek az enzimeknek a fejlődő szervezetben sokkal alacsonyabb a szintje, mint a felnőttek szervezetében, ezért a fiatalkorú vérében sokkal hosszabb ideig kimutatható az alkohol, tehát több ideig fejti ki" káros hatását is. Az alkohol, anyagcseréjéről azt is el kell mondanunk, hogy egyes bomlástermékei sokkal mérgezőbbek, mint maga az etanol. Az etanol anyagcseréjének (oxidációjának) első terméke az acetalde- hid, amelyről nemrég bizonyították be, hogy lényegesen mérgezőbb a szervezetre, mint az alkohol. A további bomlástermékek egyike, az acetilCoA pedig a koleszterin egyik fontos alkotóeleme, tehát az alkohol- fogyasztás közvetlenül is növeli a vér koleszterintartalmát. Ennek hatására növekszik például a sejtfal rigiditása, törékenysége is. A meghibásodott sejtfal képtelen ellátni feladatát, elsősorban a kálium- és nátriumionok szállítását és a zsírsavak oxidációját, s ennek hatására következik be az egyik legismertebb alkoholos májkárosodás, a májzsíro- sodás (steatosis) is Az alkohol további rombolási területe a központi idegrendszer. Hatását elsősorban az ún. neurotransz- mittereken keresztül fejti ki. A neu- rotranszmitterek az idegrendszer biokémiai hatóanyagai. Etanol hatására ezek az anyagok olyan elváltozásokon mennek keresztül, amelyek végeredményként epilepsziás roham, súlyos depressziós állapot és delirium tremensként ismert teljes tudatzavar következhet be. Közismert, hogy az alkoholt épp a tudatra gyakorolt hatásáért, a pszichés elváltozás kedvéért fogyasztják az emberek. Tekintsük hát végig, milyen hatása van a különböző meny- nyiségű alkoholnak a tudatra. Mint tudjuk, a vér alkoholszintjét g/l-ben (gramm/líter), tehát ezrelékekben határozzuk meg. 0,5 — 1,0 g/1 alkoholszintnél az egyén gondolatmenete, ítélőképessége „fellazul“. Az egyébként megfontolt, tartózkodó mérlegelő típusú ember is „felszabadultnak“, könnyedebbnek érzi magát. Megszűnnek gátlásai, szorongásai, könnyedén társalog, kapcsolatokat keres és teremt is, fe- cserészik, nevetgél. Az emberek 10 — 40 százalékánál már ennél az alkoholszintnél Is az enyhe részegség tünetei észlelhetők. Ilyenkor a pszichotesztek pozitív eredményt mutatnak, gépjármű vezetése tehát veszélyes és tilos. 1.1 — 1,5 g/1 — a vizsgált személyek 50—90 százalékánál kimutathatók az enyhe részegség tünetei. Az egyén mozdulatai, főleg az ún.,finom mozgások eldurvulnak, a reakcióidő meghosszabbodik. Az egyén önkont- rollja csökken, és fokozódik a jókedv (eufória). 1.6 — 2,0 g/1 — a vizsgált személyek 70—100 százalékánál a biztos részegség tünetei mutathatók ki. A- kadozik, érthetetlenné válik a beszéd, a járás is egyre bizonytalanabb, gyakoriak az esések. Az egyén viselkedése lényegesen változik, dühkitörések, sírás jellemzi ezt az alkoholszintet. 2.1 — 2,5 g/1 — a vizsgált személyek 90—100 százalékánál mutathatók ki a súlyos részegség tünetei. Az egyén mozgása elnehezedik, e- gyensúlyérzéke lényegesen romlik, nyelve „nem forog“. 2.6 — 3,1) g/1 — az egyén nem áll meg a saját lábán, tájékozódási zavarok lépnek fel (dezorientált), gondolatai kuszák, beszéde összefüggéstélen, zavart, érthetetlen. Egyeseknél légzészavarok lépnek fel, a tudat beszűkül. A vizsgált személyek 95—100 százalékánál alkoholmérgezés tünetei mutathatók ki. 3.1 — 4,0 g/1 — a vizsgált személyek 100 százalékánál kimutathatók a súlyos alkoholmérgezés tünetei. Az egyén eszméletlenségbe kerül, életét keringési és légzési zavarok fenyegetik (kómaállapot). 5,0 g/1 — fölött a mérgezettek 90 százaléka meghal. Mámor és valóság, vagy a poha- razgatástól az alkoholizmusig. Valahogy így fejezhető ki az a veszélyhelyzet, amelyben fiataljaink élnek. Írásunk következő részében ezzel foglalkozunk majd, különös tekintettel arra, hogy leginkább a család tarthatja meg az embereket a „jó úton“. Dr. Bordás Sándor és dr. Hunöfk Péter Ma már szinte hihetetlenül hangzik az olyan hír, hogy a főkivitelező, az alvállalkozó vagy egy építés- vezető túlanyagiasodott világunkban valamit is lefaragna az eredetileg tervezett építési költségekből. Rendszerint a költségvetés túlmerítésével, a tervezettől több anyag-, energia- és pénzráfordítással készül el egy- egy mű, objektum vagy épületrendszer. A minap mégis arról értesültem, hogy van egy fiatal mérnök, aki egy 33 millió koronás beruházáson szinte csodákat művel. Dobos Dénes mérnöknek, a rozs- nyói (Roíftava) Agrostav építészének irányításával úgy készül az agrokémiai vállalat, hogy nemcsak az ü- temtervet teljesítik, hanem jelentős anyagi megtakarításokat is elérnek. — Napjaink tervezői, sajnos, személyi anyagi érdekeltségük, túlfeszített pénzügyi tervük miatt is hajlamosak a túlkapásokra. Ugyan csak tízéves gyakorlattal rendelkezem, de még annyira sem kell visszamenni időben, hogy bebizonyítsuk: napjainkban két-, sőt háromszoros anyagi ráfordítással épül fel az, ami öt évvel ezelőtt. Sőt, nemcsak pénzből kell több, hanem időt is többet igényel egy-egy építkezés. Pedig egyre jobb gépeket, alkalmazhatnák az építők, új anyagok is rendelkezésükre állnak, igaz, azok beszerzése sokszor nehézkes, ezért elhúzódnak a munkálatok, csúsznak a határidők. Nos, én igyekszem a tervrajzokból kigyomlálni a túlkapásokat, és szerényebb keretek közé szorítom a tervezői nagyvonalúságot. Igaz, néha a körülmények is ezt diktálják, például előfordul, hogy a beruházó menet közben új igényekkel, új kérésekkel áll elő. Arról, hogy nincs anyag, de a munkának mennie kell, már szóltam. Ekkor jön az, hogy a cél szentesíti az eszközt. Végignézve az építkezést, úgy tűnt, Dénes a beruházó minden óhaját teljesítette. Pedig nem voltak akármilyenek az óhajok! Menet közben jöttek rá, hogy nincs laboratórium, a szociális épületek méreteit kellett szinte a kétszeresére növelni, raktár- helyiségek, fűtött garázsok építésére volt még igény. Minden elkészült. Hogy aztán egy-egy falvastagságnál, szigetelésnél alá- és melléfalazásnál eltért a valóság a tervrajztól, az természetes. Dobos mérnök az ismereteire, ítélőképességére támaszkodott. Kockázatvállalásának alapja pedig fiatalos hozzáállásában, rugalmas gondolkodásában gyökerezik. Egyébként is: ha újításokról, ésszerűsítési javaslatokról van szó, Dobos nevét elragadtatással ejtik ki a vállalatnál, általában és ezzel az építkezéssel kapcsolatban is. — itt van például a kazánház kéménye. Az eredeti tervrajzon hat négyzetméter alapterületű behemót kéményről volt szó, amelynek a fal- vastagsága egyméteres volt és Schle- del-betétcsöveket terveztek bele. Húsa méter magasságról lévén szó, ez nagyon munkaigényes beruházás lett volna. Törtem rajta a fejemet, és végül is lényegesen leegyszerűsítettem az egészet. Olyan beton alkotóelemeket terveztem, amelyeknek az alapterülete két négyzetméter, a falvastagság pedig csupán húsz centiméter. Pontos rajzokat kellett készítenem, aztán sztatika! számításokat végezni, megtervezni az építés technológiai menetét. Közreműködtem a sablon gyártásánál is. Mikor már ez is megvolt, átadtuk az egészet a kassal (Koáice) Prefa nemzeti vállalatnak. A kéményelemeket ők gyártják, de mi szereljük össze. Úgy is mondhatnám, a Dobos-féle kéménynek egy tökéletes ismerője van: maga Dobos mérnök. A Prefa már több helyre is szállította az alkotóelemeket, de az összeszerelést nélküle nem merik megkockáztatni Több helyre hívták már, és 6 mindenütt készségesen segített. Az már más lapra tartozik, hogy az újítási javaslat kihasználásáért járó jutalom kifizetésétől mindenki húzódozik. Dobos Dénesnek persze több újítása is van, amelyek előnyét a gyakorlatban nemcsak ő, hanem mások is kihasználták és használnak. De sajnos, a befogadó közeg, a felhasználók, de még az anyavállalat dolgozói, a közvetlen munkatársak is sokszor rosszmájúsággal, irigységgel vesznek tudomást e közhasznú munkájáról. Dénes hozzáállását azonban ez sem változtatja meg. Polgári LászlA AZ ÁRULÁS NAPLÓJA (Teplicétől Münchenig) VII. 1938. szeptember 22. — Chamberlain miniszterelnök Bad Godesbergben találkozik Hitlerrel. A tárgyalás simának ígérkezik, hiszení magával hozza a csehszlovák kormány kapitulációját. Itt éri azonban a hír, hogy Prágában a Hodfca-kormány megbukott. Beneä államelnök Syrov? tábornokot bízza meg a miniszterelnöki tisztséggel. 1938. szeptember 23. — A Syrov? vezette csehszlovák kormány elrendeli! az általános mozgósítást. Chamberlain tárgyalása zátonyra fut. 1938. szeptember 24. — A francia kormány Is részleges mozgósítást rendel el. * 1938. szeptember 25. — A csehszlovák kormány visszautasítja Hitlernek azt a memorandumát, hogy Csehszlovákia október 1-ig ürítse ki a szudéta- németek lakta területeket, mert ellenkező esetben Németország katonai támadást indít. 1938. szeptember 26. — Hitler uszító beszédet mond Berlinben: „Az egész fejlődés 1918-tól 1938-ig egy dolgot világosan megmutatott, éspedig azt, hogy Benes úr el volt határozva, hogy a németséget fokozatosan kiirtja! És ez neki bizonyos értelemben sikerült is.“ 1938. szeptember 28. — Chamberlain újabb üzenetet Intéz Hitlerhez: „Meggyőződésem, hogy háború és halogatás nélkül lényegében minden követelését érvényesítheti. A magam részéről kész vagyok arra, hogy — ha óhajtja — azonnal Berlinbe utazzak, s megtanácskozzám határozataink végrehajtásának módját önnel, a csehszlovák kormány megbízottjaival, valamint Franciaország és Olaszország képviselőivel.“ Délután 18 órakor a prágai rádió hírül adja, hogy másnap Münchenben összeül a négy államférfi konferenciája. Adolf Hitler, Bénító Mussolini, Edouard Daladier és Neville Chamberlain. A négy európai nagyhatalom képviselői azért találkoznak, hogy megoldják a válságot. Megoldják... De hogyan?! 1938. szeptember 29. — Reggel Hitler különvonaton Kufsteinbe utazik, hogy fogadja Mussolinit. Mire visszaérkeznek Münchenbe, már várja őket Chamberlain és Daladier. Hiányoznak még azonban az áldozat, Csehszlovákia képviselői. Igaz, óikét nem is nagyon hívták Ide, ha jönnek, csak „magán- szorgalomból“ teszik. Hitler így nyilatkozik: „Ha minden részletről kikérjük a cseh kormány véleményét, tizennégy napnál hamarabb nem jutunk a dolgok végére. Épp elég, ha közöljük Prágával tárgyalásaink eredményét.“ Mussolini véleménye sem nagyon különbözik: „A nagyhatalmak világosan adják értésére Prágának, hogy eleget kell - tennie követeléseinknek! Ellenkező esetben viselnie keli az összes következményeket, a háború kirobbantásának ódiumával együtt!“ Egyébként pedig már Chamberlain táviratából Is kiolvasható, hogy itt az ítélet végrehajtásának módozatáról tárgyalnak majd, nem az ítéletről. Az már megvan, fellebbezés nélkül. 12 óra 45 pereikor megkezdődik tehát a tárgyalás, az érintett jelenléte nélkül. Bevezetőül Hitler beszél: „Azért jöttünk össze, mi, felelős európai államférfiak, hogy megszabadítsuk a világot a szudétanémet terület problémájától. Köztünk a nézeteltérések jelentéktelenek. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a Szudéta-vldéknek Németországhoz kell tartoznia. S ezennel kijelenthetem, hogy Németország semmilyen más területre nem tart Igényt.“ Ezután Chamberlain veszi át a szót: „Ez a tanácskozás lehetővé teszi Európa számára, hogy föllélegezzék. Hiszen tegnap még elkerülhetetlennek látszott a katasztrófa, de ma már új remény csillan föl az emberiség előtt...“ Mussolini már kész egyezményjavas- lattal lép fel (amelyet persze Hitler sugallt neki): „A határövezet kiürítése október 1-én kezdődjék. A túlnyomó- részt németlakta területet a német hadsereg fokozatosan megszállja. Anglia, Franciaország és Olaszország biztosítja Németországot, hogy Csehszlovákia a kérdéses területet október 10-ig kiüríti, s nem tesz kárt az ott lévő közvagyonban, Intézményekben és műszaki berendezéseken...“ Daladier elismeréssel állapítja meg: „A Duce indítványát a tárgyilagosság és a realitás szelleme hatja át. Helyes tehát, ha soron következő véleménycserénk alapjának tekintjük.“ Időközben megérkezik Münchenbe a csehszlovák küldöttség is: dr. Vojtech Mastn?, a berlini csehszlovák követ és dr. Hubert Masafík, a prágai külügyminisztérium munkatársa. Minden igyekezetük ellenére sem tudnak kapcsolatba lépni az angol vagy francia küldöttség valamelyik tagjával. Senki sem kíváncsi a csehszlovákok véleményére. Este tíz órára a tárgyaló felek véglegesítik az egyezmény szövegét, egy órával később pedig már az urak előtt vannak a letisztázott példányok. Már csak hitelesíteni kell. Elsőnek Hitler írja alá, majd Chamberlain, Mussolini és Daladier kezében sercen a toll. Végre, befejeztetett! De még egy kínos epizód vár az urakra: közölni az eredményt a szövetséges Csehszlovákia küldötteivel. Éjfél után fél kettőt mutat az őrá, amikor az angol és a francia küldöttség tagjai belépnek a Regina Szálló szalonjába, ahol Mastn? és Masafík várakoznak. A néhány pillanatig tartó kínos csendet végül Chamberlain töri meg. Szinte csak mellesleg mond néhány szót az éppen megkötött szerződésről, aztán átadja Mastn?nak a dokumentumot, és felszólítja, hogy olvassa el. Az olvasás befejezése után dr. Masafík a francia küldöttséghez fordul, hogy vajon a nagyhatalmak óhajtják-e mérlegelni Csehszlovákia észrevételeit a szerződéssel kapcsolatban. A választ Ashton Gwatklntól kapja: „Semmi értelme a további vitának. Nincs más választásuk, mint hogy tudomásul veszik a konferencia határozatait. Világos? — Egyszóval választhatunk a gyilkosság és az öngyilkosság között! —" kiált fel Mastn?. Választ nem kap. Az urak közben szedelőzködnek és távoznak. 1938. szeptember 30. — A csehszlovák kormány hosszú töprengés után kapitulál, most már végérvényese». Elfogadja az egyezményt. A londoni repülőtéren Chamberlain az őt váró tömegnek az egyezményt lobogtatja: „Békét hoztam Európának!“ Winston Churchill kijelenti: „Anglia és Franciaország az aljasság és a háború között választhatott. Mivel az aljasságot választották, nem fogják elkerülni a háborút.“ Neki lett igaza, (Vége) Rácz Mária
