Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-09-14 / 37. szám

új ifjúság 101 (Folytatás a 9. oldalról) szítás csak akkor kezdődhet, ha min­den csapat elérte az ellenőrző pon­tot és lerakta a terhét. Hogy ki a győztes, az elért Időeredmény dönti el (a büntetőmásodpercek felszámo­lásával együtt). Ha volt Időtök az akcióra, találja­tok az értékelésre Is. Az instruktor segítségével csináljátok, s próbáljá­tok meg összeállítani a vezetőséget. Azokat válasszátok ki, akikben bízni lehet. Beszéljetek meg mindent, hogy meggyőződéstek legyen: a legjobba­kat választottátok. Néhányatok úgy döntött, hogy be­lép a SZISZ-be. Tudjátok, amit tud­notok kell küldetéséről és céljairól, Ismeritek a SZISZ alapszabályzatát. Leadtátok a kitöltött jelentkezési la­pot. Most van itt az ideje, hogy le­üljetek beszélgetni — mind, azok is, akik még nem Jelentkeztek SZISZ- tagnak. Már eddig is tettünk valamit. Már vannak közös élményeink. Milyenek, mit adtak nekünk, megismertük egy­mást, jó nekünk együtt, közösség va­gyunk? Hogyan tovább? Megint csi­nálunk valamit együtt? Mi legyen az, mi szórakoztat bennünket, mi köt össze minket? Ki vezeti tovább a kol­lektívát? — Éppen erről kellene el­beszélgetnetek az első taggyűlésen. Ezt ALAKULÓ gyűlésnek hívják, és legkésőbb decemberben meg kellene tartanotok. Mert már legfőbb ideje szemügyre venni például ezeket a problémákat. 'Kevés a helyetek a közös összejö­vetelekre; a bejárás gondjai, a dél­utáni tanítás. De soha ne kényszerít- sétek osztálytársaitokat semmire! Ad­jatok lehetőséget nekik, hogy csak abban vegyenek részt, ami érdekli őket, és amire idejük marad. Ha diáktársatok lakhelye SZISZ-szer- vezetének munkájában vesz részt, hagyjátok, hadd beszéljen arról, ami ott történik. Nem mindenkit érdekelnek a közös akciók, nem tartják elég izgalmas­nak őket, elzárkóznak attól, hogy részt vegyenek rajtuk. Ha valakit végképp nem érdekel, amit csináltak, ám ti meg vagytok győződve arról, hogy az akció érdekes és Jó volt, nem bennetek van a hiba. Akadnak olyanok is, akik teljesen elzárkóznak mindentől. Ne próbáljátok őket rábe­szélni, se rákényszeríteni a részvé­telre. Inkább egymás közt beszéljetek arról, milyen jól éreztétek magato­kat, milyen jól sikerült minden. Így sokkal hamarabb ébresztitek fel a kí­váncsiságát, mint kényszerítéssel. Nincs senkitek, aki felügyelne rá­tok. Instruktorotok épp nem ér rá, az, osztályfőnök nem mehet veletek, vagy nem akarjátok, hogy menjen. Felnőtt részvétele akcióitokban, ez talán a legkomolyabb probléma. Né­ha pótolja a felügyeletet az, akivel találkoztok, pl. a pszichológus, a meghívott vendég, egy SZISZ-es, aki szervezete munkájáról beszél vele­tek, a tornatanár, aki kölcsönzi nek­tek a tornatermet. Ha hosszabb ideig tart az akciótok (kétnapos kirándu­lás, sportnap), kérjétek meg valame­lyik szülőt, a patronáló üzem egy SZISZ-tagját, ha van főiskola a vá­rosokban, keressetek ott egy idősebb barátot. De lehet, hogy veletek tart az osztályfőnök, a nevelő, a szakta­nár is. Lehet, már ötletetek is van, csak nem tudjátok, hogyan fogjatok hozzá a megvalósításához. Hogy ki­hez forduljatok? Hát ezért van inst­ruktorotok. He valami nem sikerül, ne adjátok fel! Beszéljétek meg, mi a kudarc oka, hogy nem akartatok e túl sokat, s hogy kitől kérhetnétek segítséget. Utána pedig okvetlenül éreznetek kellene, hogy jó közösség vagytok, nem adjátok fel, tudtok küz­deni. Szervezzetek ankétot, hogy mit csi­nálnátok legszívesebben szabadidőtök­ben. Van, aki sportolni szeretne töb­bet, más a kulturális tevékenységet tartla fontosabbnak, megint más a számítógépeknek szentelné minden percét. Állítsatok, fel népszerűségi listát, s annak alapján készítsetek munkatervet. Jobban megismeritek így egymást, s azt is megtudjátok, mit ne szervezzetek, mert nem érde­kel senkit. További munkátokban fontos, hogy semmit ne csináljatok ösztönösen, hanem mindent közösen tervezzetek meg. Ez azért is fontos, mert mun­kátokat össze kell hangolnotok isko­lai és otthoni teendőitekkel is. Bizo­nyára tapasztaltátok már, miiven ne­héz megfelelő időpontot találni egy- egy akciónak. Nagyon fontos egyen­letesen elosztani a feladatokat. Az alakulógyülésen szavazatotokat nyilvánosan azokra kellene adnotok, akiket a legmegbízhatóbbnak, leg­ügyesebbnek tartotok, vagyis azokra, akik vezetni tudnák kollektívátokat az instruktor segítségével. Segített ez a gyűlés gondjaitok megoldásában? Mindenről nyíltan be­széltetek? Megegyeztetek, hogy mit fogtok csinálni? Ha Igen, a gyűlés el­érte célját' S csak az ilyen összejö­veteleknek van értelme. A kollektíva életében mindig sok probléma merül fel, melyeket észre kell vennetek, nyíltan meg kell beszélnetek, s ke­resnetek kell megoldásuk módját. Ezt a célt szolgálják a tagsági gyű­lések. A SZISZ-munkában a SZERVE­ZETI ÉLET része. E munkaterület egyes tevékenységeit kell leginkább megmagyaráznunk. Titkait és művé­szetét megismerni, problémaköreiben jól tájékozódni csak tapasztalatok és gyakorlat birtokában lehet. A szer­vezeti életbe tartozik mindaz, ami szükséges ahhoz, hogy kollektívaként élhessetek, hogy teljesítsétek köteles­ségeiteket, éljetek jogaitokkal, melye­ket a SZISZ alapszabályzata tartal­maz. Nem más ez, mint egy belső munkarend és rendszer, az ötletek megvalósításának, a kollektív döntés­nek, a szervezésnek a művészete, ugyanakkor azt Is jelenti hogy nem közömbös számotokra, mi történik körülöttetek, és megértitek, milyen fontos jó munkátok a szervezetnek, és menyire lényeges, hogy annak irá­nyítója rátermett legyen. Mindent nem oldhattok meg magatok, nem minden csak a ti gondotok. Kéz a kézben kell haladnotok az iskolával, annak küldetésével, jövő szakmátok­ra való felkészítésével, együtt kell kialakítanotok véleményeteket, alap­állásotokat, világszemléleteket. A jó összmunka az osztályfőnökökkel, ne­velőtökkel, szaktanárotokkal sokat je­lent kollektívátoknak. Ha röviden akarjuk megfogalmazni, mi is a szer­vezeti élet, azt mondhatjuk, hogy a kollektíva munkája szervezésének és irányításának, valamint az iskolával és az üzemmel való együttműködés­nek a művészete. Hozzátartozik persze az is, hogy amiben a taggyűlésen megegyeztek, azt jegyzőkönyvezzétek is. Ez nem fölösleges irkafirka, hanem nélkülöz­hetetlen feltétele annak, hogy ellen­őrizni tudjátok, valóban mindent úgy csináltatok-e ahogy eldöntöttétek. így kellene lenni minden tervezett akciótok esetében. Ha nem lesz ter­vetek írásba foglalva, nehezen tud­játok majd észben tartani, mit akar­tatok csinálni februárban, áprilisban vagy júniusban. Azt is írásba kell foglalnotok, hány tagotok van, ho­gyan fizetik a tagdíjat, ki nem fizeti esetleg, s ki hogyan teljesíti konkrét feladatát. A konkrét feladat személyes köte­lesség, az, amit a szervezetért aka­runk csinálni egy olyan munkaterü­leten, ahol sikeresek lehetünk. Hogy ez ne csak papíron legyen konkrét munka, időnként értékelnünk kell, valóban teljesítjük-e, amit a szerve­zetbe való belépésünkkor megígér­tünk. Ez is a szervezeti élet része. Pergessétek csak vissza, hány iga­zolványt kaptatok már! Az első a pionírkönyv volt. Bizonyára ünnepi hangulat övezte átadását. A SZISZ- igazolvány lesz a második, s nemcsak az ifjúsági szervezethez köt majd benneteket, hanem az egész világ ha­ladó fiatalságához is. A pionírságtól a majdnem felnőttséghez visz el ben­neteket, az önállósuláshoz, a felelős döntéshozatalhoz. Legyen emlékeze­tes ez a pillanat is, hisz megérdemli! Olyan helyet válasszatok, mely ün­nepi hangulatot kölcsönöz a tag­könyv átvételének. A tanterem nem a megfelelő hely. Szép lehet egy műsorral gazdagított összejövetel az ifjúsági klubban, a kultúrházban, vagy egy kirándulás során valamely történelmi emlékhelyen. Még valamit jegyezzetek meg. Hív­játok meg az akcióra azokat a diák­társaitokat Is, akik még nem léptek szervezetünk soraiba. Ugyanúgy szü­léiteket, tanáraitokat, nevelőiteket, szaktanáraitokat, vagyis mindenkit, akinek tudnia kell, hogy SZISZ-taggá váltatok. S ha együtt jól fogjátok érezni magatokat, ha jól szórakoz­tok, biztosan sokáig emlékeztek majd erre a napra is. „A helyes út: Tanuld meg, mit tettek elődeid, és menj tovább.“ L. Ny. Tolsztoj Iskolátokban biztosan megtalálható a forradalmi hagyományok sarka vagy emlékszobája. Sok mindent ta­lálhattok ott Iskolátok, járásotok tör­ténetéből, idegen arcok néznek rátok a tablókról, olyan emberekéi, akik egykor kivételes dolgokat cseleked­tek; olyan eseményeket Ismertek meg, melyek jelenünk kialakulásához ve­zettek. Nagy kár, ha az Ilyen emlék­szoba csak felületes szemlélődésre csábít benneteket. Annak kutatása, mt volt régebben, mi Jellemezte ezt vagy azt a kort, a múlt idők meg­értése és megismerése ez a FORRA­DALMI HAGYOMÁNYOKKAL VALÓ MUNKA. Próbáljátok csak ki, olvassátok el alábbi játék — a neve: OLVASMÁNY — forgatókönyvét! Ha rám hallgattok, el is játsszátok. Fél-egynapos játék ez, járásotok 20 kilométeres körzetében játszhatjátok, két-öttagú csapatokkal. Ezek járják a környéket — az útvonalat maguk választják meg —, s az adott idő­pontig öt feladatot kell teljesíteniük: — egy érdekes embert kell találniuk és beszélgetést kell készíteniük vele; — meg kell találniuk a környék leg­öregebb objektumát (fa, természe­ti képződmény); i— barangolásuk alatt valami érdeke­set, egyedit, feltűnőt kell talál­niuk; — hasznos munkát kell végezniük, s nyugtát kell hozniuk a „kerese­tükről“; — bizonyítékot kell hozniuk baran­golásukról a faliújságra; — egy fejezetet kell írniuk az „Olva­sókönyvbe“. Más változatok és feladatok is kl- találhatők. A játék beszélgetéssel ér véget tábortűznél, a klubban vagy másutt. A csapatok képviselőt ekkor számolnak be barangolásukról, s egy-egy csapat 15 percig beszélhet. Ha már befejeztétek a játékot, ér­tékeljétek ki, mondjátok el, milyen volt, mennyire tetszett. Ha tetszett, a saját bőrötökön tapasztalhattátok, hogy a forradalmi hagyományokat is lehet érdekesen ápolni, hiszen érde­kes emberrel találkozhattatok, s ő mesélt élményeiről. Ha meg akarjá­tok ismételni a játékot, ha többet meg akartok tudni az érdekes em­berekről, menjetek vissza hozzájuk vagy hívjátok meg magatok közé. Ilyen esetben ne féljetek ismételni önmagatokat! S ha e munkának má­sokat is megnyertek, az csodálatos. És meg vagyok győződve arról is, hogy az ilyen játék után a forradal­mi sarok vagy szoba jobban fog ér­dekelni benneteket, más szemmel fogjátok nézni, olyan ember szemé­vel, aki maga is felfedezett egy kis részt a történelemből. Meglepődve vehetitek majd észre ráadásul, meny­nyi érdekes ember él körülöttetek, az Iskolában, a patronáló üzemetek­ben. Olyan emberek, akik sok min­dent átéltek, bizonyítottak már mun­kájuk során, akik természetes böl­csességgel áldattak meg. Ök bonyo­lult és nehéz utat tettek meg, és már tudják azt, amit mi csak most tanu­lunk. Ez az emlékezés útja, amelyen éppen elindultatok. Végigjárva ezt az utat. sokkal nagyobb megértéssel és egészen más szempontokból fogjátok megítélni azokat az évfordulókat, amelyeket megünneplünk hazánkban. Megértitek, hogy az előttünk járó nemzedék, annak idején az ifjúsága, élete Jelentős részét áldozta egy harcnak, egy ügynek. Ennek tudatá­ban bizonyára másként közelítetek majd hozzájuk. „Egyetlen nagy győzelem sem szü­lethet meg anélkül, hogy azt ne előz­te volna meg a győzelem önmagunk felett..“ Leonov szovjet űrhajós A negyedikesek egyre ízgatottab- bak, egyre gyakrabban beszélnek az érettségiről. A bizottság majd eldön­ti, mit is taultak meg a négy eszten­dő alatt. Mi már fél éve ismerjük egymást, több közös rendezvényen vettünk részt, tanulva a kollektív szellemet, egyéni érdekeinket aláren­delni a közösségieknek. Eljött hát a mi időnk, szintén érettségizni abból, mit tanultunk meg a közösségi élet­ből eddig. Be kell bizonyítani, hogy képesek vagyunk nagy dolgokat vég­hez vinni, ha nagyon akarjuk, s már az iskolai közösségért is tudunk ten­ni ezt-azt, nemcsak saját osztályun­kért. Találjatok ki valamilyen ren­dezvényt az egész iskola részére, hirdessétek meg, szervezzétek meg s egyedül bonyolítsátok le. Ne feled­kezzetek meg a hatásos propagálás­ról! Biztosítsátok be a termeket, a játékvezetőket, a szervező gárdát, a rendezvény pontos forgatókönyvét. Hívjatok meg rá pedagógusokat, ven­dégeket. Röviden: olyan akciót való­sítsatok meg, amelyről még sokáig beszélni fognak. Néhány ötlet — de egyik sem kötelező: Sport Versenyek kevésbé Ismert sport­ágakban: SZOFTBAIL A szabályokat a CSSZTSZ vagy a SZISZ járási bizottságain szerezheti­tek be. BOCCIA (olv. boccsa) Európa déli részén, főleg Francia- országban elterjedt játék. Fagolyók­kal kell játszani. A szabályokat meg­találjátok a szabadidősporttal foglal­kozó, az utóbbi időben kiadott publi­kációkban. Segítségért fordulhattok a SZISZ járási bizottságaihoz is. PÁSZTOROSDI (piga) Régi cseh pásztorjáték, több vál­tozata is ismert. Érdeklődjetek idő­sebb embereknél, de a Sportpropag kiadványaiból is szerezhettek infor­mációkat ezzel kapcsolatban. Nyári játékok: — rollerverseny; — verseny taligával (kordéval vagy más, hasonló eszközzel); — Mákfutáe bekötött izemmel. Téli játékok: — szánkóverseny zacskókon; s— ugyanez lapáton; — műlesiklás valódi sítalpakon, de a kapukat körbe is lehet járni, kétszer megkerülni; — lappangó olimpia (hátraugrás, pa­pírfújás, papírrepülő-dobás, felfújt zacskólökés stb.); — nagyszabású DIÁKOK—TANÁROK sportvetélkedő a kiválasztott sportágakban (ne feledkezzünk meg a felvonulás látványosságá­ról, a saját himnuszról, az ered­ményhirdetésről, díjkiosztásról Kulturális rendezvények: DIVATBEMUTATÓ Saját ruhatárunkból, saját termé­kekből, a fantázia szülötteiből mond­juk Divat 1990 cím alatt; TÁNCVERSENYEK Táncolás időre, rock and roll vagy break látványra, eredeti figurák be­mutatása polkában, csacsacsában, ke­ringőben; VITAMÜSOROK Egy szék egy vendégnek — spor­toló, művész, tudós; Forró szék a vendégnek — szexológus, pedagógus; KIÁLLÍTÁSOK Festészet, grafika, művészfotó egy­azon témára; tudományos diákköri munka eredményei stb.; VÁSÁR A diákok munkásságának tárgyi eredményeit bocsátjuk áruba, de bé­lyegeket, képeslapokat, csengőket stb. is árusíthatunk. A bevételt fel­ajánlhatjuk a Szolidaritási Alapnak. MŰSOROK ÉRDEKLŐDÉS SZERINT Emléknapok, népszokások, turiszti­ka, különböző gyüjtőszenvedélyek — bélyeg, régi pénz stb.; ZENÉS ESTÉK Operaka’auz, együttesek története zenei betétekkel, zenei stílusok il­lusztrációival, gitárest, énekverseny stb.; RECESSZIÓS KLUB Összejövetel, amelynek a célja a játék és a szórakozás, de főként a nevetés. Felhasználható természete­sen a zene és az irodalom is. Minden érettségi vizsga része az ér­tékelés. Természetes, hogy a ti érett­ségi vizsgátokat is kell értékelni. Megtehetitek ezt rögtön a rendezvény végén ankét formájában. Értékelhet benneteket az instruktor is vagy az osztályfőnök, de fontos, hogy ti ma­gatok is számot adjatok egymásnak. Ha a rendezvény sikerült, másoknak is tetszett, gratulálok. Nagyon fontos, hogyan megy az osztálynak a tanulás. Ezért készítse­tek elő egy gyűlést (a nemtagok ré­szére is), amelyen megbeszélitek az osztály előmenetelét, a tanulás prob­lémáit, a szakköri tevékenységet — tehát olyan dolgokat, amelyek az egész osztályt érintik. Hogy ez nem érdekes, ezt nem akaródzik csinálni? Ha így van, nincs minden rendben a kollektívátokban, rossz úton jártok. Mert milyen kol­lektíva az, amelyiket nem érdeklik saját munkájuk eredményei, az elő­menetel, a szakköri munka sikerei, kudarcai, az osztálytárs — a kollek­tíva tagjának — örömei, gondjai, az osztály életén kívül elért sikerei?! Milyen kollektíva az, amelyiket hide­gen hagy az, hogy valamelyik tagja éppen segítségre szorul akár a tanu­lásban, akár a magánéletében?! Ne feledjétek; egy kollektívában nagyon fontos, hogy a lehető legtöb­bet tudjunk egymásról. Persze, nem­csak a gondokról, a sikerekről, ha­nem a vágyakról Is, például hogy va­laki szívesen bekapcsolódna a tudo­mányos diákköri tevékenységbe. A gyűlésen ezekről is el kell beszél­getni. Egyébként a problémáitokról, ter­veitekről jó, ha beszéltek egymásnak, de nem árt, ha tájékoztatjátok a SZISZ iskolai vezetőségét is, esetleg tanáraitokat, ötleteket adhatnak, konkrét segítséget nyújthatnak mun­kátokhoz. Ne feledjetek az év vége előtt is összehívni egy taggyűlést, amelyen többek között a vakáció műsorát is megbeszélitek. Erre a gyűlésre ok­vetlen hívjatok meg valakit a csúcs­bizottságból, hogy pontos informá­cióval szolgáljon a nyári lehetőségek­ről. Persze addig, a tavaly folyamán még sok mindent lehet csinálni, töb­bek között felkészülni a nyári tábo­rozásokra, legyenek azok tudományos pionír- vagy építőtáborok. Mert azo­kat bizony nem árt kipróbálni a jól összeszokott kollektívában, ötlet van sok, biztosan tud valamit javasolni az instruktor is, én most kettőt mon­dok el; ÁLTALÁNOS FELKÉSZÜLTSÉGI VERSENY Alapvetően csak csapatok Indul­hatnak, de váltóversenyről van szó. Egy-egy szakaszt úgy kell összeállíta­ni, hogy a lehető legsokrétűbb felké- szütséget igényelje. A futáson kívül legyen benne például csomózás, szel­lemi tesztek, kötélmászás és hason­lók. A váltóbotot cérna helyettesít­se, amelyet az egyik versenyző a má­siknak csak a tű fokán keresztül adhat át. A cérna elvesztéséért öt büntető pontot adjunk — na meg pótcérnát, hogy senki ne eshessen ki a versenyből. BURGET-FUTÄS A versenyt DuSan Burgetről nevez­tük el, ő találta ugyanis ki ezt a fajta futást, amelynek a mottója az is lehetne, hogy „Akinek nincs a fe­jében, legyen a lábában!“ Egyébként mezei futóversenyről van szó a táj­futás mintájára, vagyis térképek se­gítségével jutnak el a párok vagy háromtagú csapatok egy-egy ellenőr­ző ponthoz. Ott aztán különböző fel­adatoknak kell eleget tenniük, termé­szetesen meghatározott időn belül. Milyen feladatoknak? Például: megadott szavakra verset írni. Vagy: felsorolni bizonyos nyelv­tani kivételeket, amelyeket a bí­rák határoznak meg. Ha a csa­pat a feladatat nem teljesíti, vagy nem tartja be a meghatározott időt, büntetést kap — mégpedig fizikai jel­legűt. Például: húsz fekvőtámaszt, bizonyos távolság lefutásán. A sor­rendet az elért időeredmény szabja meg, tehát a szellemi feladatok kü­lönösebb szerepet nem kapnak (ha­csak kimerültséget nem okoznak a rossz megoldások sorozata miatt). MÉG A VAKÁCIÓ ELŐTT Lehet, úgy tűnik fel számotokra, hogy a nem egészen egy év alatt túl sokat akartam tőletek az instruktor­ral és tanáraitokkal egyetemben. De nem is volt az olvan sok! Annyit akartunk csupán, hogv elmondhas­suk: ez egy belevaló fiú egy bele­való lány. Hogv miről lehet megtud­ni, hogy az illető fiú vagy lány be­levaló? Hát például abból, hogy: — jól viszonyul az emberekhez, sok barátja és ismerőse van, akit szeret, és aki őt is szereti, a kollek­tívában nem utasítja vissza segítség- nyújtást és lehet rá számítani; — örömmel végzi a munkát, miköz­ben nemcsak a vesszőparipáiról, kedvteléseiről van szó, hanem tuda­tosan készül jövő hivatására Is; — érdeklik őt az olyan dolgok is, amelyek szebbé, tartalmasabbá, gaz­dagabbá teszik az életet — a kultú­ra és a művészet; — egyre új és érdekes dolgokat akar megismerni, nem akar egy hely­ben topogni; — nem lomhárkodik, szereti a moz­gást; — tud másokért élni, nem csak magára gondol. Hogy ti ilyenek vagytok, nyáron, a vakáció alatt is bizonyíthatjátok. Például a pionírtáborokban, ahol instruktorként dolgozhattok, a közép- iskolások táborában vagy az építő­táborokban. Persze azok is bizonyít­hatnak, akik nem Jutnak el Ilyen he­lyekre. Bebizonyíthatják, hogy a la­kótelepeken, a falvakban is lehet ér­telmes, tartalmas vakációs élménye­ket szerezni. Ezért nyáron se feledkezzetek meg rólam. Próbáljatok megvalósítani va­lamit abból, amire már nem Jutott Idő az iskolában. Próbáljátok ki azo­kat az ötleteket, amelyeket az iskolai évben nem sikerült megvalósítani osztálytársaitok örömére. Tegyétek ezt meg lakótelepi, kisvárosi, falusi barátaitokért — közös örömötökre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom