Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-09-14 / 37. szám

I / xxxvi hi. 198«. 9. 14. O I ü m p i a Bizonyára sokan gondolnak »lírásra vagy nyomda­hibára a cím olvastán, esetleg régies nyelvhaszná­latnak találják a szét. Pedig nem erről van sző, s ezt Is bizonyára nagyon sokan tudják, vagyis azt, hogy ez egy falu neve, C9ak nem akármilyené... „Az első feljegyzések szerint Időszámításunk eTőtff 776-ban »Isteni sugallatára felújították a Zeusz fő­isten tiszteletére korábban rendezett Ünnepségeket, és ettől kezdve több mint egy évezreden át négyéven­ként megtartották a Peloponnészosz-félsziget Ellsz ál­lamának Olümpia helységében.“ — mondja a lexikon. Hozzáteszi még azt is, hogy egy idő után az ünnep­ségek alkalmával rendezett versenyek minden győz­tesének elkészült a mellszobra, amelyet a Játékok színhelye melletti „Szent Ligetiben helyeztek el. Időszámításunk XVIII. századában kezdődtek azok az archeológiái kutatások, amelyek eredményeként a XIX. században felfedezték a Játékok színhelyét, a „Liget“ csodálatos alkotásait, ennek alapján aztán az egyik tudós íelfedező, Plerre Coubertin, a lelkes francia kemény előkészítő munkája eredményeként 1894-ben Párizsban megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, majd 1896-ban Athénban megrendezték az Olimpiai Játékokat, melyeket „újkori“ Jelzővel illet­tek, és az első sorszámot kapták. De ezt mindenki tudja, mint ahogy azt is, hogy szeptember 17-én huszonnegyedszer lobban fel az olimpiai láng, ezúttal Szöulban, Dél-Korea fővárosá­ban. Mindenki őszintén bízik abban, hogy a láng ár­nyékában — ahová ezúttal a NOB-tagok közül elenyé­szően kevés ország versenyzői nem Jutottak el — végre zavaró körülmények nélkül folyhatnak majd a versenyek, igazolva, hogy az újkori olimpiák hordoz­zák az Olümpiában tartott Játékok szellemét. Mert az Olümpiában tartott „olimpiai Játékok fo­kozatosan az egész görögség, ma|d az akkor ismert világ központi ünnepségévé fejlődtek, és virágzásuk korszakában az olimpiai Játékok évében kb, 3 hő­napra »isten békéje« tiltott 'meg minden háborúsko­dást az ókori Görögországban.“. Jé lenne tehát, ha az olimpiai Játékok idején, leg­alább két hétre, az alkotő és cselekvő ember békéje megtiltana minden háborúskodást. Hátha végérvénye­sen győzne a békés alkotás és cselekvés ereje... N. S. PETRA JANU SIKERE A közelmúltban a hazai könnyűzenét PETRA JANÓ képviselte a Venezuelához közeli Holland-Antillák Cu­racao szigetén. A könnyűzenei fesztivál neve: Curin- fest. E verseny második évfolyamában a rangos me­zőnyben Petra bronzérmet szerzett. Röviddel hazaér­kezése után beszélgettünk el vele. még fáradt volt a nagy utazás után, de annál boldogabban mutatta az egzotikus trófeát, amelyet a Pak £e Je to hffch (Még hogy ez bűn) cimű dallal nyerte meg. DraSer zeneszerző és Kreőmar szövegíró dalának angol szö­vegét M. Skalka írta. — A siker annál örvendetesebb, , hogy olyan har­minc énekesből álló mezőnybén került a díjváromá­nyosok közé, amelyben huszonhatén a latin-amerikai országokból voltak. S iaz ilyen ■ fesztiválokon általá­ban az a szokás, hogy, az énekes sikerén egész gárda munkálkodik. Hogyan volt ez Curacaőban Petra Ja­niival? i f \ — Nem voltak velem menedzserek, sem más szak­mabeliek, akik az ilyen Jellegű fesztiválokon már a verseny előtt az énekes nagylemezeivel ajándékozzák meg a zsűri tagjait, Így próbálnak előre esélyt sze­rezni védencüknek. £n az ilyesmire képtelen vagyok. Igaz, néhány lemezem elajándékoztam, de már csak közvetlen az elutazásom előtt, sőt a bíráló bizottság tagjainak a többsége kérte tőlem a lemezt. — Hogyan zajlott le ez a verseny? — Mind a harminc versenydal kétszer hangzott .él. Az első este sorshúzás döntött a sorrendről. A kö­vetkező este a dalokat^ fordított sorrendben adtuk elő, hogy senki se érezze magát hátrányos helyzet­ben. A versenyt felvételről több latin-amerikai ország tévéállomása Is . közvetítette. A fesztivál egyébként korszerű, kltmatizált teremben zajlott le, amely nagy-, ságával a Bratislava! Szakszervezetek Házának szín­padteréhez hasonlított. Kint rekkenő hőség volt, oda­bent pedig légkondicionált kellemes környezet, ami Igencsak veszélyes az énekesnek. A szélsőséges hő­mérséklet-különbségeknek a hangszálak látják kárát. Milyen volt a fesztivál színvonala? — Erről nem sokat mondhatok, mert rettenetesen lámpalázas vagyok. Harcolni tudok az alatt a néhány perc alatt, mtg a pódiumon állok. Olyankor maximá­lisan az előadásra összpontosítok, de utána háttérbe húzódom, és képtelen vagyok a többi dalit figyelem­mel követni. Mindig úgy érzem, hogy más énekesek Jobbak, mint én. — Lámpalázas annak ellenére, hogy már jópár nagylemezt készített, és versenyeken is szerezhetett tapasztalatokat? — Ogy érzem, ilyen téren évről évre rosszabb ve­lem. Ezen a fesztiválon az egyetlen biztos pont szá­momra a dalom volt. Nagyon bíztám benne — Mennyire volt elégedett a kísérő zenekarral? — Venezuelai zenekar kísérte a versenyzőket. Prá­gából magammal vittem a hangszerekre szétlrt kottá­kat, már ahogyan ezt ilyen alkalmakkor szokás Ér­tekezést nyelvünk amolyan fesztivál! keveréknyelv volt, az egyik szó angol a másik német, a harmadik francia, amit meg se így, se úgy nem tudtunk, igye­keztünk kézzel-lábbal megmagyarázni. Egy kissé ne­hézséget okozott megértetni a zenekarral az európai ritmust, amely Idegen a temperamentumos latin ame­rikai zenétől. No de mégsem volt ez olyan borzasztó. A helyi előadók erős mezőnyében az elsők közé ju- tottafai, amire persze nem számítottam, s még kelle­mesebb meglepetés volt számomra a harmadik he­lyezés. — Hogyan fogadta Petra Janü versenydalát a kö­zönség? — Kezdetben még úgy tűnt, meglepte őket a szo­katlan hangzásvilág, de amikor előadtam dalomat, lelkesen tapsoltak. Később megtudtam, hogy állítólag én kaptam a legnagyobb tapsot Nagyszerű érzés volt ez számomra. A Pak ze je to hffch versenydíjas sikerdal ősszel megjelenik kislemezen, de rákerül az énekesnő ké­szülő nagylemezére is. Petrára az elkövetkezőkben zsúfolt program vár: fellép az NDK-ban. Gerában. lát­hatjuk őt a Szerelem apróhirdetésre című szórakoz­tató tévéműsorban, a Szeretem . . című műsorban |i- fina Bohdalovával és Satinskyval szerepel, de nem hiányzik a „Telegramiáda“ zenei adásból sem. No­vemberben négyhónapos nyugat-európai és japáni tur­néra indul, ahova elkíséri őt a Golem együttes és Josef Läufer is. Közös műsorban lép majd fel az Unó együttessel, továbbá nyolc amerikai táncossal és éne­kessel. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom