Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-06-29 / 26. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk Az átalakítás törvényesített játékszabályai Üj törvényeket fogadott el a napokban országunk parlamentje, a Szövetségi Gyű­lés. Ezek között van az állami vállalatok­ról, a mezőgazdasági és nem mezőgazda­sági szövetkezetekről szóló törvény is, ame­lyek a gazdasági és szociális lejlödés meggyorsítását hivatottak elősegíteni. Az ú| törvények nemcsak országunkban, hanem a határokon túl is élénk érdeklődést vál­tottak ki. A budapesti Népszabadság tudó­sítója többek között ezeket írta: „Figyelmet érdemlő körülmény, hogy nemcsak az új törvények tartalma mutat újszerű vonáso­kat, hanem elfogadásuk módja is. Az ülés­szakon a vita nyílt, olykor már-már viha­ros, de mindvégig konstruktív volt.“ A kép­viselők még az utolsó pillanatban is a vál­lalati törvényen húsz. a mezőgazdasági szö­vetkezetekről szóló törvénven még ennél is több változtatást, kiegészítést eszközöltek. Olvasóink bizonyára emlékeznek még, hogy a törvényekről hosszú országos tár­sadalmi vita folyt. Tehát előkészítésük va­lóban a legszélesebb nyilvánosság hozzá­járulásával történt. A törvényeket egy kis kommentárban is­mertetni igen nehéz, fontosságuk megkíván­ja a?, egyjes cikkelyek részletes elemzését. Viszont mindenkinek tudnia kell, hogy a történelmi alakulások szükségszerűen jelen­tős strukturális és értékrendbeli változáso­kat vonnak maguk után. A gazdasági me­chanizmus átalakítása nem kezelhető ad­minisztratív kérdésként. A siker most azon múlik, hogy a megvalósítók, tehát a dol­gozók számára az irányítási rendszer meny­nyire lesz érthető és ösztönző. Éppen ezért szükséges, hogy mindenki a lehetősége sze­rint kivegye a részét a munkaszervezés hatékonyabbá tételéből, a vállalati irányí­tás javításából, az önelszámolási elvek ér­vényre juttatásából. A törvények azt bizonyítják, hogy érez­hető javulás csakis radikális átalakulások­tól remélhető. Hogy a vállalatok feladatuk­nak eleget tehessenek, először is kiszélesí­tik önállóságukat, másodszor módot kapnak az önfinanszírozásra, harmadszor pedig megteremtik az önigazgatás fórumait. Az önigazgatás szervei a dolgozó kollektívák f gyűlései és a tanács. A gyűlés választja meg a tanácsot! a tanács pedig az igazga­tót. A vállalat igazgatóját titkos szavazás­sal rendszerint ötéves időszakra választják. A tanács tagjai a dolgozók képviselői, a párt. a szakszervezeti, az Ifjúsági szerve­tek megbízottjai, valamint a vállalati igaz­gató által javasolt szakemberek. A szocialista önigazgatás elvei érvénye­sülnek a mezőgazdasági és egyéb szerveze­tek működését szabályozó dokumentumok­ban is. figyelembe véve ezek sajátosságait. Számítani lehet rá, hogy hatásukrá foko­zatosan fellendülnek a különböző szolgál­tatásokat biztosító szövetkezetek. Az önigazgatás elvének elfogadása magá­val hozza a központi irányító szervek fej- adatkörének módosítását is. A törvények korlátozzák a központi szervek közvetlen beavatkozási lehetőségeit a vállalatok napi tevékenységébe, fgy fokozott jelentőséget kap az önálló döntéshozatal és a szocialista vállalkozás is. A vállalatok nagyobb önál­lóságot kapnak termékszerkezetük átalakí­tásában, árujuk értékesítésében, a külke­reskedelemben. Nagyobb beleszólási joguk lesz abba, hogy pénzüket müven arányban használják fel beruházásra, bérekre vagy szociális és kulturális célokra. Sőt, önálló kereskedelmi és kutatási részlegeket is lét­rehozhatnak, továbbá belföldi, esetleg kül­földi partnerekkel vállalkozásokba foghat­nak. Az új törvények alapján a gazdasági át­alakítás elveinek átültetésével egyidőben meg kell valósítani a legutóbbi pártkong­resszuson elfogadott szociális fejlesztési programot. A fogyasztók védelme is részét képezi a párt szociálpolitikájának. Az el­fogadott intézkedéseknek biztosítaniuk kell a kis jövedelmű társadalmi csoportok élet­feltételeinek javítását is. Ennék az elvnek a gyakorlati megnyilvánulása az új nyug­díjtörvény elfogadása volt. Az átalakítás a gazdaság egész területén, érthetően, bi­zonyos feszültségeket okoz. Az új törvé­nyek azonban gondoskodnak arról is, hogy e feszültségek és azok feloldása az elvl- selhetőség határain belől maradjanak. Az indoklás kimondja: meg kell őriznünk tár­sadalmiunk jövőbe mutató vívmánvait, és arra kell törekednünk, hogy az érték- és strukturális átrétegezödés ógy valósullon meg. hogy ne legyen szakaddás szocialista értékeink és az új értékek, illetve az új prioritások kialakítása között. STRASSER GYÖRGY HELYREIGAZlTÄS Lapunk 24. számának második oldalán a „Kár, hogy elballagtunk“ című írásba saj­nálatos hiba csúszott. A szóban forgó írás nem a Komáromi (Komárno) Gimnáziumról, hanem a város mezőgazdasági középiskolá­járól szólt. Beszélgetés Alekszandr Jurjevics Kruglovval, a Komszomol Buzuluki Városi Bizott­ságának első titkárával Nehéz időkben összeforrt barátság A csehszlovák és szovjet ifjúság 4. ba­rátsági fesztiválja alkalmából hazánkban, Kelet-Szlovákiában járt ALEKSZANDR JUR­JEVICS KRUGLOV, a Komszomol Buzuluki Városi Bizottságának első titkára. Buzuluk neve arany betűkkel van beírva népünk történelmébe. A második világháború alatt itt alakult meg az első csehszlovák kato­nai zászlóalj a Szovjetunió területén, amely hadtestté gyarapodva a szovjet had­sereg oldalán részt vett hazánk felszaba­dításában. Már csak ezért is kihasználtuk az alkalmat, hogy elbeszélgessünk a város egyik jelentős képviselőjével. • Mi ragadta meg leginkább a figyel­mét kelet-szlovákiai tartózkodása alatt? — Nagyra becsülöm a szívélyes fogad­tatást. Mély benyomást tett rám a kerületi székhely és a Duklái Múzeum Svídníkben, ahol az elesett szovjet és csehszlovák ka­tonák emlékeit őrzik. A csehszlovák fia­talok tökéletesen megszervezték a műsort, különösen az tetszett, hogy az akciók nem voltak formálisak, erőltetettek. A találko­zókon nyílt, őszinte eszmecsere folyt. U- gyancsak mélyen az emlékezetembe véső­dött, hogy részt vehettem az elesett szov­jet harci repülök emlékművének az ava­tásán Dlhoflban. A kilétükre vonatkozó adatokat, hősi haláluk körülményeit csak a közelmúltban tárták tel, többek között a SZlSZ-tagok részvételével. 0 Milyen benyomást tett önre az emlé­kezetes duklai harcok színhelye? — Fontosnak tartom, hogy országaink Ifjú nemzedékét érdekli a közelmúlt tör­ténelme, forradalmi hagyományaik. A kom­szomolisták és az egész szovjet Ifjúság ápolja népeink baráti szövetségét, amely vészterhes időkben jött létre, s apáink, nagyapáink vérrel pecsételték meg. A Duk- lal-hágóban szovjet és csehszlovák kato­nák ezrei estek el egy békés boldogabb jövőért. A hely azt erősítette meg ben­nem, minden erőnkkel harcolni kell azért, hogy már soha ilyen világégés ne követ­kezzék he. Városom, Buzuluk neve szo­rosan összekapcsolódott a csehszlovák tör­ténelemmel. Itt formálódott az I. cseh­szlovák hadtest, amelynek egész pontosan Ismerem a harci útját, Csehszlovákia fel­szabadításának egyes mozzanatait. Nagyon örültem hát, hogy ellátogathattam arra a helyre, ahol katonáink nagy csatát vívtak az ellenséggel. • Milyen - kérdések merültek fel leg­gyakrabban a csehszlovák fiatalokkal tar­tott találkozókon? — A leggyakrabban napirendre került kérdés az átalakítás. Hasznos eszmecserét folytattunk arról, hogy mit jelent az át­alakítás a társadalomban, a gazdaságban éppúgy, mint az ifjúsági mozgalomban. El­mondtuk csehszlovák barátainknak, mit jelent az átalakítás nálunk a gyakorlat­ban, egyeztettük az erre vonatkozó elkép­zeléseinket. Sokszor szóba került a demok­ratizálás. Egyetértettünk abban, hogy a demokrácia kiszélesítése nemcsak a Jogok, hanem egyben a kötelességek kibővítését is jelenti. Ezenkívül szó volt még az ifjú­ságot érintő kérdések egész spektrumáréi: a művelődésről, a lakásviszonyokról, a munkahelyi problémákról, a szabadidő hasznos eltöltéséről, az ifjúság fokozott részvételéről a szocialista önigazgatásban. 0 Bizonyára megvitatták a Komszomol és a SZISZ további együttműködésének a lehetőségeit is. — Természetesen. Azelőtt az együttmű­ködés formális, túlságosan hivatalos volt. De már megtettük az első lépéseket, hogy közvetlenebb kapcsolatokat építsünk kt. Többek között megegyeztünk a SZISZ svid- níki járást szervezetével, hogy barátsági szerződést kötünk. Erre már júliusban sor kerül a SZISZ képviselőinek buzuluki lá­togatása alkalmából. Támogatjuk továbbá, liogy az üzemi és alapszervezetek Is lé­tesítsenek egymással közvetlen partneri kapcsolatot. Pém Zsuzsa „Én nem adom fel a hitemet“ Nincs Irigylésre méltő helyzetben az, akit azzal bíznak meg, hogy állítsa vissza falujában az évektől rosszul működő SZISZ vonzerejét. Nem könnyű feladat, hiszen máról holnapra nem lehet újjáépíteni sem­mit. Türelmes, hosszú munka kell hozzá, hogy a berozsdásodott alkatrészből eltűn­jön a rozsda, és működni kezdjen a gé­pezet. Zsigmond Dénest az Idén választot­ták meg az Ipolynyékl (Vinica) fiatalok SZISZ-elnöknek. A huszonkét éves elnök­nek nincsenek irreális céljai, elképzelései a jövőről. Optimista, hisz abban, hogy ki­zárólag együttes erővel lehet olyanná tenni a SZISZ-szervezetet, amelynek van és kell is, hogyan legyen vonzereje. „Az utóbbi években rosszul működött a szervezetünk, problémáink voltak. Amikor a tagság változást akart, rám esett a vá­lasztás. Nem tudom megmondani, miért pont engem választottak. Talán ezért, mert a gyűléseken sosem hallgattam el az iga­zamat. Váratlanul ért választásuk. Ügy tűnt, hogy az új elnöktől várják a prob­lémák teljes megoldását, a változást. Én pedig megmondtam, egy fecske nem csinál nyarat. Kijelentettem, csak úgy vállalom, ha segítenek nekem. Nehéz összefogni egy ilyen nagy falu­ban a fiatalokat, mint a miénk is. Sok a passzív ember. Tudom, olyan SZISZ el­képzelhetetlen, hogy benne legyen az egész falu fiatalsága. Igazából a szervezetünk 30 százalékát tekinthetjük aktívnak! A töb­biről ez nem mondható el, mert nem jár­nak a gyűlésekre, sem társadalmi mun­kába. Egyedül csak akkor jönnek el, ha diszkó van. Na, de a diszkókat nem te­kintjük SZISZ-akciőnak. Ügy veszem észre, hogy sokaknak nem jelent semmit, hogy SZISZ-tag, legfeljebb csak egy olyan szer­vezetnek nézik a SZISZ-t, ahol kirándulá­sok is vannak, és kész. De ez fgy nem mehet tovább, Ennek nincs értelme. Elöl­ről keli kezdenünk mindent, és nem a régi beidegzödótt rossz módszereket kö­vetni. Senkit sem erőszakolunk arra, hogy SZISZ-tag legyen. Ezért új jelentkezölapo- kat adtunk ki, mert új tagsági Igazolvá­nyokat készülünk kiállítani. Rendesen mű­ködő szervezetet akarunk létrehozni. Tár­sak, szerencsére, vannak a munkához, ti­zenöt-húsz emberre mindig számíthatok. Különösen Oroszlán Marikára, ő minden­ben segít nekem. Remélem, most, hogy végre új klubot kaptunk, és lehetőségünk van tartalmas, szép programokat csinálni, nagyobb lesz majd az összetartás. Nagyon vártunk erre a klubra. Azelőtt egy régi kastélyban jöttünk össze. Magas, nedves falak között, télen fűtés nélkül, pár ro­zoga széken szorosk od.tunk. Két évvel ezelőtt higiéniai okok miatt nem működhetett tovább a klubnak neve­zett helyiség, és bezárták. Az új klubot Is csak úgy sikerült megkapnunk, hogy a helyi művelődési központból a könyvtár átköltözött egy tágasabb terembe, fgy a felszabadult helyiségeket megkapta a falu fiatalsága. Nem lehet azt mondani, hogy ez a klub csak és kizárólagosan a SZISZ-é. A művelődési központhoz tartozik, és kü­lön klubtanácsa van. A klubtanács és a SZISZ vezetősége két különböző tagságból tevődik össze. Nincsenek közös tagjaink, és a költségvetésünk sem közös. A két vezetőség kölcsönösen segíti egymást... Olyan nem fordulhat elő, hogy a két tag­ság zavarná a másik munkáját. A klub két helyiségből áll, és mindkettőnek külön bejárata van, így az sem fordulhat elő, hogy kiszorítjuk egymást. Még csak a próbaüzemelésnél tartunk, egyelőre nincs teljesen berendezve a klub. Sok mindent kell még vennünk, hogy othonossá, han­gulatossá varázsoljuk. Tévénk már van, és hamarosan megvesszük a lemezjátszót meg a rádiót is. Voltak olyan utópisztikus el­képzeléseink, hogy videót vásárolunk, de hát erre nincs pénzünk. Szeretnénk olyan programokat, műsorokat, vetélkedőiket ren­dezni, amelyek megfognák a fiatalokat. Most tesszük meg az első lépéseket, Így eredményekről egyelőre nem beszélhetek, csak az elképzeléseinkről. Elképzeléseink pedig vannak, egyik-másik meg sem való­sítható. Szeretnénk például olyan előadá­sokat szervezni a popzenéből, amelyek a nyolcvanas évektől visszanyúlnának az öt­venes évekig, vagy olyan személyiségeket meghívni, gondolok itt írókra, előadókra, zenészekre, akiket szívesen látna és hall­gatna tagságunk. De ezek még csak ter­vezget ések. Mindenesetre az már jő hír, hogy megalakult a fotószakkör, és nagy iránta az érdeklődés. Nyárra túrákat ter­vezünk. Ogy gondolom, hogy ezek a ki­rándulások arra is jók lesznek, hogy job­ban megismerjük egymást, hogy kialakul­janak közös elképzeléseink, céljaink. Nehéz összefogni a fiatalokat. Sokak széthúznak, kisebb csoportokba verődnek, és meg kell találnom velük is a kontak­tust. Nyolc éve vagyok SZISZ-tag. Láttam jó néhány elnök bukását és ragyogását. Kirajzolódott bennem egy kép, milyennek kell és milyennek nem szabad lennem mint elnök. Senkire nem szabad ráerőszakolni akaratomat. Nem szabad önkényeskedni, hogy ezt én így meg így akarom, és az úgy is lesz, ha tetszik, ha nem. Ezt egyál­talán nem szabad, osak azt, amit a töb­biek is akarnak. Véleménykutatást kell vé­gezni, és csak azután belefogni valamibe. Határozottnak és demokratikusnak kell lennem. Nem szabad másokat elítélni azért, mert más műfajú muzsikát kedvelnek ‘ és másként öltöznek. Van a falunkban egy nyolctagú metallsta csoport. Ezeket a fia­talok lenézik, és azt gondolják róluk, hogy csak haszontalanságokkai töltik az idejü­ket. Érdekes módon, amikor a klubot kel­lett takarítani, és bármilyen akció volt, elsőkként jöttek segíteni. Hiába lakunk egy faluban, nem Ismerjük Igazán egymást, egymás értékeit, rejtett jó tulajdonságait. Ezért tartom fontosnak a nyárra tervezett kirándulásokat, hogy jobban megismerjük egymást. Ogy gondolom, megvan rá a lehetősé­günk, hogy vonzó SZISZ-szervezet legyen a miénk. Hiszek benne, hogy ez sikerülni is fog. Tudni kell rólam azt, hogy én nem adom fel a hitemet.“ Balázs Zsuzsa A TUDOMÁNYT SZOLGÁLJA A kassai (Kosice)' Pavol Jozef Safá- rik Egyetem Központi Könyvtára Szlo­vákia legnagyobb könyvtárai közé tar­tozik. Jelenleg több mint 600 ezer köny­vet őriz, és ez a szám évente 18—24 ezer új könyvvel gyarapodik. A könyv­tár ezenkívül 2 ezer újságot és folyó­iratot járat, amelyek szintén a láto­gatók rendelkezésére állnak. Legújabban bevezették azt a szolgá­latot is, hogy az újságok és folyóira­tok érdekesebb cikkeit mikrofiseken őrzik, és az érdeklődőnek nem kell végigböngésznie az egész számot, mert a kiválasztott írást a képernyőn elol­vashatja, esetleg nyomtatásban Is meg­kaphatja. A könyvtár a tudományos könyvtár szerepét tölti be. Elsősorban olyan mű­veket tart a birtokában, amelyekre az egyetem hallgatóinak és tanárainak, illetve tudományos dolgozóinak szük­sége lehet. Megtalálhatók itt továbbá a nyomtatásban meg sem jelent mun­kák, a diploma- és disszertációs mun­kák, a tudományos értekezések, a diá­kok tudományos szakköri tevékenysé­gében született alkotások. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a könyvtár anyaga az egyes karok tananyaga sze­rint is rendszerezve van. Belátható időn belül a könyvtár ta­nulótermét videotechnikával is felsze­relik. Ennek a segítségével az orvos- tanhallgatók, fizikusok, vegyészek és mások szemléltető mozgógépek segít­ségével Ismerkedhetnek majd a szak­mai kérdésekkel. A könyvtár a peda­gógusok és hallgatók számára ingye­nes. Külön óhajra máshonnan, esetleg a külföldi könyvtárakból Is beszerzi a kívánt műveket. Farah Valéria

Next

/
Oldalképek
Tartalom