Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-06-15 / 24. szám

Il új ifjúság 9 Daliber Jaticla a szovjetunióké!! turnéjáról és egyebekről ♦ Gyorsan híre kelt, hogy Moszk­vában a közönségnek talpalávalót is énekelt. Igaz-e? — Igen. A csehszlovák-szovjet kul­turális napok keretében én is szere­peltem abban a nagyszabású diszkó­műsorban, ahol volt tánc- és divatbe­mutató, különböző „töredékek“ kultú­ránkból, ahogy azt a forgatókönyv szerzője összeállította Mi nyolc napon keresztül húsz-harmincperces műsorral mutatkoztunk be két moszkvai kultu­rális csarnokban. Ezután utaztunk Tog­liattiba, Ufába -és más helyekre. Ezek már hagyományos fellépések voltak. ♦ Telt ház előtt énekelt? — Mármint Moszkvában? Nem, ott nem volt zsúfolásig tele a nézőtér, de ez szervezési megfontolásból történt. Nem adtak el ugyanis minden jegyet, hogy maradjon hely a táncra is. Más­hol viszont igazán nem panaszkodhat­tunk az érdeklődésre. ♦ Mit jelent ez az énekes szempont­jából? — Például azt a kellemes meglepe­tést is, hogy a koncert után néhány rajongóm a Melodie folyóiratnak azzal a számával várt, amelynek borítólapján az én képem van, és autogramot kér­tek tőlem. Ezerkétszáz személyt befo­gadó termekben játszottunk. Az akusz­tika kitűnő volt. A közönség inkább a gyorsabb számokra reagált, mert a Szovjetunióban most a keményebb mu­zsika a menő műfaj. Tetszett, hogy ott nem találkoztam a zene olyan beska­tulyázásával, mint nálunk, nem osztá­lyozzál? csak jóra, ami pedig nem tet­szik, az csak rossz zene^ehet. ♦ Először turnézott a Szovjetunió­ban. Milyen élményeket szerzett az ot­tani kulturális életről? — Meglepett például a szovjet tévé műsora, az, milyen nagyszerűen tudják a különböző zsánereket, mondjuk a sportot a politikával vagy a zenével ötvözni egy műsorblokkban, története­sen a híradóban. Nem tűnt erőltetett- nek egy. hard-rock zenét játszó együt­tes után, hogy énekkar jelent meg a képernyőn. Miért is ne?! Miért kell nálunk annyira szétválasztani a nép­zenei műsorokat a főiktől vagy a kan- tineláktól? ♦ Milyen eredménnyel végződtek a Melogyija szovjet zeneműkiadóval foly­tatott tárgyalásai? — A Szovjetunióban szeretnék kiad­ni a Vem mé na Mars (Vigyél magad­dal a Marsra) című lemez angol vál­tozatát, amely tulajdonképpen az első és második »nagylemezünk válogatása. Hatvanezres példányszámban fog meg­jelenni. E lemez anyaga nálunk már egv éve vár a Supraphonban kiadásra. ♦ Sikerült alkalmazkodniuk szovjet­unióbeli turnéjukon a mégiscsak más mentalitású és eltérő kulturális hát­térhez szokott közönséghez? — Nem lehet nem alkalmazkodni. Minden valamirevaló együttesnek, éne­kesnek reagálnia kell a publikumra, hogy mindenki jól érezze magát. Ami­kor láttam, hogy inkább a gyorsabb, rockos számok a tetszőbbek, hát olya­nokat énekeltem. Sőt még egy, Beatles- számot is műsoromba iktattam. Igye­keztünk nem a közönségre tukmálni a nálunk menő dalokat. Például telje­sen kihagytuk műsorunkból a Kde jsi? (Hol vagy?) című dalt. Úgy éreztük, felesleges. Egyébként csehül énekel­tünk, az említett Beatles-számot pedig angolul. ♦ Miért megy egy énekes külföldre, miért vállal ott szereplést? — Kijelenthetném ugyan, hogy nem megyek, de én külföldön is akarok énekelni! Ott is örömet szeretnék az embereknek szerezni dalaimmal. Meg aztán ha nem akarok idehaza egy vá­rosban tízszer is fellépni, ki kell ter­jesztenem működésem hatósugarát. Nem szeretnék az elcsépelt énekesek közé tartozni. ♦ Ha szovjetuniőbeli turnéjának él­ményeit röviden össze akarná foglal­ni, mi lenne az? — A személyes találkozások, a kö­zönség reagálása optimizmust, életked­vet sugárzott. Idősebbekre, fiatalokra egyaránt jellemző volt, hogy élvezni akarják ami új, ami modern. Túl hosz- szú ideig hallgatták szinte ugyanazo­kat a dalokat, ugyanazt a négy-öt éne­kest. Ügy tűnt, mintha megcsömörlöt- tek volna ettől, és most új ritmusokra vágynak. Ha csak a szovjet hallgató­ság számára kéne lemezt készítenem, biztosan rockos hangvételű dalokat vá­lasztanék. Remélem, lesz még alkal­mam a szovjet közönség előtt énekel­ni, bár ez az egy hónap, amelyet ott töltöttem, mégiscsak hosszú idő volt. ♦ Váltsunk témát. Milyennek kelle­ne lennie egy jó dalnak? — Nehéz ezt megmondani. Minden­esetre fontos a jó zenei ötlet. A szer­ző vagy tisztában van vele, hogy most egy „legyet alkotott, vagy ... Egysze­rűen erre képtelen, és bármennyire töri is magát erre, soha az életben nem ír ilyen dalt. A jó dal legyen dal­lamos, épüljön a népi motívumokra, mert a népzene kiapadhatatlan ihlet- forrás. A másik feltétel a szöveg; a dal szóljon arról, amit az énekesnek el is hisz az ember, ami talán valamennyi­ünkben ott van, amit átéltünk vagy át szeretnénk élni. ♦ Szereti a képzőművészetet? — Tetszik. Csodálom, de soha sem próbálkoztam magam is művelni. Sze­retem és gyűjtöm a porcelánt. ♦ Szívesen barkácsol? — Tekintettel arra, hogy kitanult géplakatos vagyok, sok mindenhez ér­tek, sok mindent megcsinálok magam. ♦ Ha lehetősége nyílna a milánói Scalában énekelni, elfogadná az aján­latot? — Én operában? Nem. Nem tartom magam olyan kiváló énekesnek, és ; nem vágyom arra, hogy bárki is annak tartson. Megmondom úgy, ahogy gon­dolom: nem vagyok azok közül való, akik meg vannak róla győződve, hogy a népszerűséget csak az énekléssel ér­ték el. Ma már sokkal lényegesebb egy-egy jó ötlet a dalszerzéshez, mint az előadás. Talán valami újjal, szokat­lannal rukkoltam ki, de nem állítom, hogy én jobb énekes vagyok... Ezt semmi esetre sem állítom. Csak más vagyok, és képes voltam hatni a kö­zönségre. Talán ennek titka a jó szö­veg. ♦ Állítólag a nagy emberek kemé­nyek önmagukkal szemben. Mi erről a véleménye? — Én nem vagyok nagy ember, a magasságom mindössze 168 centi. De azt meg kell hagyni, nagyon is ke­mény vagyok önmagámmal szemben. Egész életemben. Csak Így lehet bár-« mit is elérni. ♦ Nincse- Napóleon-komplexusa? —- Volt-e egyáltalán Napóleonnal? valamilyen komplexusa?! Aki ilyet kér-1 dez, őt gyötrik kisebbségi érzések. Amit valamikor éreztem, az nem komplexus volt, hanem félelem. Féltem kiállni a pódiumra. Azt'hajtogattam, ehhez mű­veltség és más egyéb kell. De hogy nem véttek fel a konzervatóriumra, sa­ját erőmből jutottam el a dobogóig. Magam alakítottam együtteseket, egy­szerűen megedződtem. Becsületes mun­ka árán sikerült megszabadulnom a gátlásoktól. ♦ Hogyan fogadták életének ilyen alakulását a szülei? — Géplakatosnak mentem, mert ná­lunk a családban ez már hagyomány. De már akkor tudtam, hogy nem ma­radok ennél a szakmánál, és azt fogom csinálni, ami engem érdekel. A szülők elképzelése és ami az emberben van, az két eltérő fogalom. ♦ Szerette az iskolában a zenét, szívesen énekelt? —• Nagyon! Mindig örültem, ha éne­kelni kellett, mert rettenetesen untam a zenszerzők életét magolni. ♦ Megilleti-e a könnyűzenét valaha olyan elismerés, amely kijárna neki? — Ez az embereken múlik. Van ná­lunk egy hivatásos szövetség, a Zene­szerzők Szövetsége, de ennek tagja csak az lehet, aki komolyzenét ír. Ez az ő szövetségük, a maradék zenész mintha nem tartozna oda, mert a köny- nyűzene ilyen vonatkozásban még min­dig a hivatásos érdeklődés peremére szorul. Jó lenne, ha nekünk Is lenne szövetségünk, vagy legalább nagyobb képviseletünk a Zeneszerzők Szövetsé­gében, illetve a Szerzői Jogvédői Szö­vetségben. ♦ Hogyan viszonyul a sporthoz? — Szeretem a friss levegőt. Szép sport szerintem a hegymászás vagy a napozás is. ♦ Mit csinálna, ha nem énekelne? — Nem tudom. ♦ Mit kívánna magának a jövőtől? — Magamnak és másoknak Is azt kí­vánom, hogy ne keserítsük meg egy­más életét. Jobban meg kéne becsülni azt, aki valamit tud, és nemcsak tud, hanem akar is a mások javára csele­kedni. Az természetes, hogy mindezt véghezvinni önfeláldozással jár. Ne irigyeljük hát egymástól, ha valakinek jobban megy, ne irigyeljük a dicsősé­get, Lehet,' az illetőnek az egészsége, a boldogsága ment rá. Kívánok hát mindenkinek azt, ki mit kíván magá­nak, és senki se irigyelje tőlem a nép­szerűséget. Utóvégre bárki megpróbál­hatja eljutni idáig. Feld.: —j —«, Köztudott, hogy a szavazatok beérke­zése és a lista megjelenése között el­telik egy-kél hét, ezért szerepelnek első ízben a hazai lislán a Bratislavai líra idei dalai. Mint minden évben, most is megújult általuk a listánk. Ez alkalommal találkozott a bíráló' bizottság és a közönség véleménye, az aranylírás szerzeményre nagyon sok szavazat érkezett, de sokan adták le voksukat a többi nyertes dalra is. HAZAI ÉS MAGYARORSZÁGI LISTA 1. Bartolomej Balogh: Farbami dycha noc 2. Marika Gombitová—Karel Gott: Hrajme písen 3. Mini Max: Nechaj ma snívaf 4. Hana Krízková: Jablko lásky 5. Vaso Patejdl: Lov na city 6. Sofia Horíiáková: Dnes je láska prí fáz 7. Petr Kotvald: Je v tahu 8. Vaso Patejdl: Ak nie si moja 9. Tonic: Kazdé dievőa to vie 10. Dalibor Janda: Más se lip, néz já 1. KFT: Egy fantasztikus lány 2. Anita: Várj reám 3. Dolly Roll: Sejtem, mit hoz a holnap 4. Zorán: Ahogy volt, úgy volt 5. Komár László: Melodie d’amour 6. Känguru: Üzenetem a szerela* 7. V’Moto-Rock: Megszakadt egy kap­csolat 8. Zoltán Erika: Madonna 9. Kabalababa: Válogatott magánügyek 10. Csepregi—Mándoki: Korea VILÄGLISTA 1. Michael Jackson: Férfi a tükörben 2. Mandy: Pozitív hozzáállás 3. Brigitte Nielsen: Ez egy különös szerelem 4. Black: Csodálatos élet 5. Billy Ocean: Kislány lépj ki az álmomból 6. Depeche Mode: Furcsa szerelem 7. Mick Jagger—David Bowie: Tánc az utcán 8. Rick Astley: Mindenki 9. George Michael: Hit 10. George Harrison: Amikor még csodálatosak voltunk ZSÁKBAMACSKA Színes posztert nyert: Lehoczky Má­ria királyhelmeci (Král'ovsky Chlmec), István György udvardi (Dvory nad 2i- tavou), Brenner Katalin dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda), Fekete Éva nagysallói (Tekovské Lu2any) és 2it- fiansky Ildikó szepsi (Moldava n. Bod- vou) olvasónk. AZ OLVASÖ KÉRDEZ Varga Csillának: Miért mondják a Dol­ly Rollra, hogy igénytelen zenét ját­szik? Talán azért — és nem csak ők tar­toznak ebbe a kategóriába —, mert le­mezeik, dalaik bármikor, bárhol felcse­rélhetek. Mindegy, hogy az e.lső vagy második lemezüket hallgatjuk, ugyanazt a „fogást“ kapjuk. A vásárlók csak a „márkanevet“ fogyasztják, a feltálalt menü másodlagos. Sőt, mivel az elmúlt években — üzleti megfontolásból — a magánkínálat (lásd: a lakodalmas rock népszerűségét), majd ennek sikere nyo­mán az állami kínálat is (koncertek, hanglemezek) az ízlés határa alá ke­rült, a popzene sok esetben a vendég­látóipar szintjére süllyedt. Egyedüli cél: szórakoztatni a közönséget. POPCSEREBERE Budai Mária (925 22 Veiké Ül’any, ul. J. Fucíka 833): Adok Tina Turner, Mo­dern Hungária, Modern Talking, A-Ha, Linda, Neoton Família, Falco, Kim Wil- de-képeket. Kérek Bon Jovi, George Mi­chael, Rick Astley, Bee Gees, Black, Ma­donna-képeket. Kuczman Erzsébet (946 37 Moca 449): Adok Sabrina, U-2, David Bowie, Mi­chael Jackson, Boy George, Sting-képe- ket. Kérek Kim Wilde, Madonna, A-Ha, Samantha Fox, Mandy, Pokolgép, Edda, Pet Shop Boys-képeket. Boris Karmen (929 01 Dunajská Stre­da, nám. SNP c. 195/37): Adok Modern Talking, Duran Duran, C. C. Catch, San­dra, Depeche Mode, R-Go, Pokolgép, Step, Boy George, Edda-képeket, -posz­tereket. Kérek: Black, Mandy, Madonna, Zoltán Erika, Michael Jackson, George Michael-képeket, -posztereket és szeret­ném megszerezni a címüket is. Bunáth Katalin (925 71 Trnovec nad Váhom c. 906): Adok A-Ha, Madonna, Sabrina, Samantha Fox, Tina Turner, Michael-képeket, -posztereket és szeret- pekte. Kérek: Dolly Roll-képeket és -posztereket. Kiss Henrietta (079 01 Veiké Kapusa- ny, Agátova 14): Adok Michael Jackson, Iveta Bartosová, Sabrina, Madonna, Da­libor Janda, Helena Vondrácková, Mari­ka Gombitová, Tublatanka, Banket, Va­so Patejdl, Depeche Mode, Zoltán Erika, Sandra-képeket. Kérek Black, Europe, Mandy, Első Emelet, A-Ha és George Michael-képeket. Csala Angelika (982 61 Gemer ő. 45): Adok Michael és Janet Jackson, Bruce Springsteen, Falco, Napoleon BLD, Ive­ta Bartosová, Heidi, Turbo, Dalibor Jan­da, Omega, Chris Norman, George Mi­chael, Nena, Tina Turner, Bananarama, Sabrina, Beaties-képeket. Kérek Michael Jackson, Europe, A-Ha, Step, Modern Hungária-képeket. Vrbicky Marián (94131 Dvory nad 2itavou, ul. Bozeny Némcovej c. 19): Adok Annie Lenoux, U-2, Duran Duran, Coca Cola, Boy George, Falco, Billy Idol, Peter nagy, Helena Vondrácková, Ma­rika Gombitová, Heidi, Paul McCartney, Miroslav 2birka, Elán, Vaso Patejdl-ké- peket. Kérek Michael George, Depeche Mode-képeket. Ezenkívül felajánlom a Tublatanka II. és Whytnie Houston nagylemezét. -pp / <

Next

/
Oldalképek
Tartalom